Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-31-1994-01-02 / 307. szám
SZILVESZTER 1993. december 31.-1994. január 2„ péntek-vasárnap Tízparancsolat nőknek avagy használati utasítás némi fondorlattal vegyítve Amit minden szerelmes nőnek tudnia és ismerni kell: 1. a szeretett férfi kedvenc receptjét; 2. a születésszabályozás azon módjait, amelyek teljesen a nőit ellenőrzése alatt állnak; 3. mikor szeretne a kedves egyedül maradni; 4. a partner kedvenc könyvét, amelyet természetesen, illik elolvasni; 5. legjobb barátait és ellenségeit; 6. kedvelt öltözködési stílusát, amelyben jól érzi magát; 7. mely sportágak érdeklik; 8. tudni kell megbocsátani — szívből — és felejteni; 9. fontos tudnivaló az is, milyen egy szívhez szóló szerelmes levél, meg az is, miről lehet rájönni, hogy egy férfi hazudik; 10. tudni kell, meddig szabad elmenni az őszinteségben. Tolmács helyett papír és ceruza — Az erdélyi ing szakértője — Cigányzene Ursulának Világnagyságok az óévből Nem lehetett okunk panaszra: az óévben seregnyi világnagyság vendégeskedett rövidebb- hosszabb ideig hazánkban, s akiket jószerével csak filmbéli szerepeikből ismertünk, most a tévé képernyőjéről köszöntek ránk, csevegtek velünk hétköznapjaikról, magánéletükről... A hírességek látogatásának szervezőit arról faggattuk: milyenek a sztárok civilben, mivel telt szabad idejük — ha volt... Mint megtudtuk, Tony Curtis egyre otthonosabban mozog Budapesten — szinte hazajár Magyarországra. Szülei innen vándoroltak ki annak idején az Újvilágba, s Tony gyerekkorában folyékonyan beszélt magyarul. Felnőttként azonban — mivel sohasem használta — teljesen elfelejtette. Most azonban gőzerővel újra tanulja nyelvünket... nyelvét. Fejébe vette, hogy előbb-utóbb tolmács nélkül, angol szót ki sem ejtve boldogul idehaza. Nos, a kezdeti próbálkozások nem igazán jártak sikerrel, Tony pár szavas magyar szókincsével üzletben, szállodában, egyebütt — mi tagadás — nem sokra ment. De tolmácsot csak azért sem hívott segítségül: papírt, ceruzát vett elő és lerajzolta, mit akar. így már könnyen ment a párbeszéd... Larry Hagmen — alias Jockey a Daliásból — szenvedélyes gyűjtője a különféle népművészeti alkotásoknak. De nemcsak gyűjtő, hanem kitűnően tájékozott és avatott szakértő is. A vendéglátók természetesen elkalauzolták Szentendrére, ahol alig tudott betelni a látniva- Tony immár másodszor tanul magyarul ■. mm Harmincán húzták Ursula fülébe: „Csak egy kislány van a világon” Jockeyt még egy magyar boltos sem tudja átverni lókkal. Az egyik boltban megakadt a szeme egy pompás motívumokkal díszített erdélyi ingen, amelyet a tulaj szakszerű magyarázata szerint még valamikor a harmincas évek elején varrt, hímzett mesteri kézzel hajdani készítője. Larry-Jockey ingatta a fejét: ez alighanem jóval fiatalabb darab... A vita már-már holtpontra jutott, amikor Larry benyúlt táskájába és előhúzott egy amerikai népművészeti katalógust. Felütötte, majd széles mosollyal az üzletvezető elé tette: ott állt benne az erdélyi ingremeklés pontos fényképmása, s a szöveges ismertetés, miszerint a pompás darab a második világháború után készült. Ursula Andress „magánzóként” is ugyanolyan dinamikus, friss és vonzó, mint a filmvásznon. Rövid pesti látogatásának zsúfolt programja után szemernyi fáradtság sem látszott rajta — olyannyira, hogy az ízletes vacsora után, éjszaka 2 óra tájban azzal lepte meg magyar kísérőit: szeretne egy kis cigányzenét hallgatni. A világsztár kívánsága parancs, csakhogy éj közepén nem egyszerű a teljesítése. A társaság egyik talpraesett tagja azonban tudta: a muzsikusok e késői órában az Emke-aluljáróban szoktak találkozni, s együtt indulnak haza. Fölpattant, irány a Blaha Lujza téri aluljáró... Még talán hajnali negyed 3 sem volt, mikor már vagy 30 tagú alkalmi együttes húzta Ursula Andress fülébe a nótát: „Csak egy kislány van a világon...” Ferenczy Europress
