Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-01 / 280. szám

1993. december 1., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Esélyegyenlőséget a fogyatékosoknak! December 3-át az ENSZ a fo­gyatékos emberek nemzetközi napjává nyilvánította. Ebből az alkalomból rendezvényso­rozatot tart a fővárosban a Ma­gyar Rehabilitációs Társaság, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ), a Ma­gyar Tudományos Akadémia és a Főpolgármesteri Hivatal. A világnapon — amint arról Katona Ferenc, a Magyar Re­habilitációs Társaság elnöke tegnap elmondta — az ENSZ elsősorban arra kívánja felhív­ni a figyelmet, hogy betegség, baleset vagy katasztrófa során bármely egészséges személy­ből fogyatékos ember válhat. Ezért a megelőzés, illetve a rehabilitáció színvonalának emelése mindenkinek egy­aránt érdeke. Katona Ferenc rámutatott: a világ fejlett or­szágaiban a lakosság 10 száza­léka él valamilyen kisebb-na- gyobb fogyatékossággal. Az ő életminőségük javítása alap­vető feladat, hiszen sokszor például az építési előírások vagy egyéb jogszabályok be nem tartása miatt kerülnek még fokozottabban hátrányos helyzetbe. Ez a probléma a közeljövő­ben hazánkban különös hang­súlyt kap, hiszen az 1996-os expóra nem várhatunk tolóko­csis vagy bottal járó embere­ket úgy, hogy az utcákon, a szállodákban, az éttermekben vagy a.közhivatalokban ne le­gyen biztosított számukra is az akadálymentes közlekedés. A fogyatékosok hazai esélyegyenlőségének problé­mája egyébként várhatóan hangsúlyozottan előtérbe kerül a VI. Európai Regionális Rehabilitációs Konferencián is, amelynek 1994. szeptem­ber 4. és 9. között éppen Buda­pest ad otthont. Ha katasztrófa sújtja hazánkat Toyota és Chrysler Magyarországon Csaknem 100 millió forintos alaptőkével, 100 százalékban svájci tulajdonnal leányválla­latot alapított Budapesten a zürichi székhelyű Emil Frey- csoport azzal a céllal, hogy Magyarországon Toyota és Chrysler típusú személygép­kocsikat értékesítsen. A teg­napi sajtótájékoztatón el­mondták, hogy vezető helyet szeretnének elérni a magyar autókereskedelemben, s eh­hez 6 millió svájci frank be­fektetését tervezik. A falusi turizmusért A jövő évi költségvetési terve­zet mezőgazdaságot érintő fe­jezeteiről és a falusi turizmus­ról ismertette véleményét az Agrárszövetség tegnapi sajtó- tájékoztatóján. Az Agrárszö­vetség fontos feladatának te­kinti a magyar falusi-tanyai vendégfogadás kiépítésének segítését. Ennek érdekében a párt támogatja azt az indít­ványt, amely az Idegenforgal­mi Alap növelését javasolja a Parlamentnek. Növekvő kiadás Hétfő délután a geszti képviselő- testület felülvizsgálta a rendszere­sen folyósítandó nevelési segélye­ket; egyes családoknál (figyelem­be véve a megváltozott állapoto­kat) mérsékelte, máshol emelte ezek mértékét. Hosszabb vita után a képviselők elfogadták az 1994. évi költségvetés koncepcióját Ebből kiderül, a gazdasági gon­dok ezt a települést sem kerülik el : jövőre a falu várható bevételei mintegy tízmillió forinttal lesznek kevesebbek a kiadásoknál. Nemzeti Katasztrófa Tanács felállítását javasolta a Magyar Honvédség fősebésze a ka­tasztrófák következményei­nek felszámolásában való együttműködésről tegnap ren­dezett tudományos konferen­cián. A Magyar Katonai Ka­tasztrófa-orvostani Társaság szervezte tanácskozásán töb­bek között a tűzoltóság és a polgári védelem vezetői is részt vettek. Farkas József orvos-vezér­őrnagy, a Magyar Honvédség fősebésze elmondta, hogy a Katasztrófa Tanácsot elképze­lése szerint nem valamelyik tárca, hanem közvetlenül a kormány alá kellene rendelni. A testületben többek között mérnökök, orvosok, környe­zetvédelmi szakemberek, vízügyesek kapnának helyet és elsősorban a katasztrófavéde­lem ügyeivel foglalkoznának az oktatástól a gyakorlati fel­készítésig. Farkas József sze­rint ezen kívül szükség lenne egy olyan központ felállításá­ra, ahol naprakészen nyilván­tartanák a legkülönfélébb he­lyen és módon tárolt sok száz millió forint értékű tartalék- készleteket. Ehhez persze egy számítógépes adatbank is kell. A vezérőrnagy azt is megfon­tolásra ajánlja; a jövőben a készletezést oly módon kelle­ne megoldani, hogy minél több termék békeidőben is használható legyen. A tanácskozáson szó volt a készülő katasztrófavédelmi törvényről, valamint többek között arról is, hogy a déli me­gyékben miként lehet fel­készülni egy esetleges migrá­ciós hullám fogadására a volt Jugoszlávia területéről. Autógyártás itthon Tavaszra elkészülhet a jelen­leg még csak tézisekben meg­fogalmazott magyar közleke­déspolitikai koncepció, amely az esetleges változásokra nyi­tott, rugalmas mozgástérrel rendelkező tervezet lesz — mondta Sztojanovics Iván, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára tegnap a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen tartott Autócsúcs ’93 találko­zón. A fórumon elhangzott: a ha­zai járműgyártók iparvédelmi intézkedéseket szorgalmaz­nak. Nem alakult még ki az állami megrendeléseknél a ha­zai autóipar termékeinek előnyben részesítése sem, hol­ott nemzetközileg ez elfoga­dott gyakorlat. A gyártók kép­viselője úgy vélte, hogy ha a hazai gyártás nem kap védel­met, egyre kevésbé lesz ver­senyképes és leszakad a nem­zetközi mezőnytől. Lovász Sándor: A vadászat lázában Kárpáti medvevadászatok 17. — Azt ne mondd, hogy nem féltél a medvéktől?! — Nem féltem és most sem félek. Mindig puska volt nálam, és a medve nagyon bamba állat. Mindig fejbe lőttem őket közel­ről postával. Ha valakinek nincs golyós puskája, akkor a posta a legjobb. Persze csak ha közelről lő vele az ember. Kizárólag fej­re céloztam mindig. Úgy csuk­lik össze a medve, mint a lisz­teszsák. Ha valami csoda foly­tán az eddig lőtt medvéim bőrei itt teremnének és értékesíthet­ném őket, akkor holnap millio­mos lennék. Multimilliomos, de elvitte őket az idő. Micsoda helyeken vadásztam. Vannak olyan területrészeink, ahol raj­tam kívül éveken át nem járt más, szinte azt lőttem, amit akartam. Jaj, hacsak a fele meg­lenne a bőröknek, agancsok­nak... Ki gondolta akkor, hogy valaha értéket jelentenek majd. Kis J. elkezdene valami más­ról beszélni, de nem hagyjuk, meséljen csak a medvékről. Egymást követik a medveka­landjai, amikor cserkelve, les­ből vagy hajtásban úgy lőtte a medvét, mint én szombaton a nyúl at vagy a dámborjút, vagy mit tudom én mit odahaza. A legnagyobb medvéjét legalább 430-450 kilósra becsülte. Sem előtte, sem utána nem látott ak­korát. Ősszel akadtak össze, amikor a mackó a legkövérebb. Bőgő bikára cserkelt október elején a bükkösben, amikor a hajlatból szembejött vele a medve az erdei úton. A medve megpillantotta kis J.-t és hátsó lábaira állt, elkezdte fejét ide- oda ingatni, és fölemelte mellső mancsait. —Mindig így támad, két láb­ra felállva — mondja kis J., majd folytatja. — A puskám csöve szinte érte a medve fejét, amikor lőttem. Ilyen szituáció­ban kétszer nem hibázhat a va­dász. Idegek kellenek hozzá. Aha, már értem, hogy ta­vasszal, közös vadászatunk első napján miért feküdt olyan nyu­godtan mögöttem, miért süttet- te az arcát a nappal. Nem izgu- lós fajta, annyi biztos, nem is láttuk soha idegesnek. J. jobban tiszteli a medvék nemzetségét. Nem fél tőlük, in­kább respektálja a medvéket. Jó oka van rá. Sok medvét lőtt, ismeri a szokásaikat, egyszer mégis majdnem megjárta. így meséli a történetét: — Villaszerűén elágazó bükkfa mögül figyeltem az anyamedvét, amint három bo- csával közeledett a tisztáson. Megtetszett az egyik bocs. Szé­pecske bocsocska, mondogat­tam magamnak, erősen szé­pecske. Meglövöm, határoztam el. Odalőttem, a bocs csak el­feküdt. Az anyamedve azonban észrevett. Szemvillanás alatt előttem termett és bömbölve, üvöltve kezdte tépni a fakérget. Közben szembeköpött! Hátra­léptem és megpróbáltam újra tölteni, mert csak az az egy töl­tény volt a puskámban, amivel a bocsra lőttem. A patron azon­ban beszorult, nem tudtam ki­húzni a csőből. Végem van — mondtam magamban. Az anya­medve a két fatörzs között akart átjönni, hogy lecsapjon. És láss csodát! Beszorult á medve az elágazó fába. Bömbölve tépte, marta a kérget, még néhány má­sodperc és kiszabadult volna. Akkor biztos, hogy végem van. Szerencsémre felsírt az egyik bocs a háta mögött, és az anya rugóként fordult vissza kicsi­nyéhez. A veszély nem múlt el, mert az anyamedve rajtam tar­totta a szemét és legalább fél­óráig nem mozdult el a lelőtt bocsa mellől. A másik kettőt ott tartotta magánál. Nem mertem hátat fordítani neki és elrohanni. Tudtam, hogy ha futok, akkor rám szökik és lecsap. De aztán otthagyta a lelőtt bocsot, elvo­nult a kicsikkel. Megkaptam a bocs szép bundáját. Ilyen lassan még sohasem telt az idő mint ott, az anyamedvétől karnyúj­tásnyira állva — fejezte be J. legemlékezetesebb medveka­landját. Éjfélkor búcsúztunk el E.-től és L.-től és addigra eldöntöttük, hogy holnap hazaindulunk. Legközelebb tél végén, tavasz elején jövünk medvét lőni. Ak­kor nem leskelődünk, nem haj­tásokat tartunk, hanem a beete­tett medvét lőjük le. Nem lesz tehát nehéz ügy, a pénzes vadá­szok módszere — kényelmes, magaslesről lepuffantani a dög­re rákapott ragadozót — mégis­csak nagyobb eredménnyel ke­csegtet. A fene se tudja azon­ban, hogy mivel járunk jobban. Én valahogy szívesebben „vé­gigszenvedek” évenként egy­két hetet a Kárpátok rengetegei­ben cserkelve medvezsákmány nélkül, de annak reményében. S minden jöhet... A másik oldal pedig: milyen medve vadász az—mint mond- juk én —, amelyik még nem lőtt medvét? (Vége) A győztes költő: Kántor Zsolt Mint a tegnapi tudósításunk­ból kiderült, hétfőn este, lap­zártunk időpontjában, az ifjú­sági ház kaszinójában a nyolc­sorosok és a szlogenek „fabri- kálásával” még javában zajlott a Nationale-Nederlanden Ma­gyarországi Biztosító Rt. Bé­kés Megyei Igazgatósága tá­mogatásával létrejött költői verseny. A folytatásban is Kántor Zsolt, a Bárka c. Művészeti folyóirat főszerkesztője jeles­kedett, aki Biztonság című nyolcsorosával (melyet mellé­kelten publikálunk) szintén az első helyen végzett, s a ver­seny végéig megőrizte vezető pozícióját, így övé lett az est fődíja: egy tál kaszinótojás. A díj átadása után — mint­egy levezetésképpen — a kö­zönségdíjért vetélkedtek a po­éták: szintén nyolc sor terjede­lemig kellett olyan verset al­kotniuk, melyben a kaszinó szó szerepel. (Itt apróbb vita támadt, ugyanis a zsűri kötele­zővé tette a rímhasználatot.) Ezt a versenyszámot Herczeg Tamás, az ifjúsági ház munka­társa nyerte meg. Az egész verseny mosoly­gós, jó hangulatban zajlott, melyben nagy szerepet ját­szott a költők verssoraiba be­épített humor és derű. Biztonság Adj biztonságot, NN Biztosító, mert nincs pénzem, Isten lehet a bíró. Lehet holland, akár magyar, legyen jó a haj és a vaj. A tanulás itt egyre student. Sztár nem lehetek úgysem. Elfogy a gyertya és a csend. Aki álszent, meghal, ha szent. Nem a cigányság a bajok oka Egyes politikai vezetők igye­keznek a közvéleményt olyan kijelentésekkel elárasztani, amelyek alapján a cigányságról a reálisnál kedvezőtlenebb kép alakul ki, mintha minden baj­nak oka a képzetlen és képezhe- tetlen cigányság volna — hang­zott el a Magyarországi Cigá­nyok Demokratikus Szövetsé­gének (MCDSZ) tegnapi sajtó- tájékoztatóján. Ezzel szemben az országban számos helyen si­került már a cigányokat földhöz juttatni, az állattenyésztésbe szervesen bevonni, Pest megyé­ben pedig új munkahelyek te­remtésén fáradozik az MCDSZ — hangsúlyozta Náday Gyula, a szervezet elnöke. Márciustól KRESZ-módosítások várhatók A kismamáknak nem kell biztonsági öv? Feltehetőleg jövő év márciu­sától visszaállítják azt a régi kresz-szabályt, amely a párhu­zamos közlekedés esetén nem engedi meg például a nehéz­járműveknek a belső sávokban való tartós haladást — jelen­tette be tegnap az Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a Darvas Kft. közös sajtótá­jékoztatóján Császár György, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium képvi­selője. Elmondta, hogy az en­gedékeny KRESZ-módosítás- sal visszaéltek a teherjármű- vek, rendszerint a belső sáv­ban közlekedve lassították és akadályozták a forgalmat. Kezdeményezni fogják a biz­tonsági öv bekapcsolása alóli felmentést azoknál, akiknél ezt orvosi szempontok indo­kolják, például terhes nők vagy pacemakerrel élők. Meg­fontolják, hogy az első ülésen való gyermekszállítási tilal­mat feloldják, ha a kisgyerek biztonsági ülésben utazik. Sok vitát váltott ki a tilosban parkoló gépkocsik elszállítá­sa, s a viták alapját mindig az okozta, hogy a jogszabályban nincs tételesen megfogalmaz­va, mikor és honnan vihető el a jármű. Az újabb KRESZ-mó- dosítás társadalmi vitája jelen­leg még zajlik. Az APEH folytatja a megelőző vizsgálatokat Nyolcszáz vállalkozásból száz csak papíron létezett Az Adó- és Pénzüggyi Ellen­őrző Hivatal (APEH) jövőre szeretné megtöbbszörözni a kezdő vállalkozóknál végzett úgynevezett megelőző vizsgá­latok számát. Idén eddig 10 ezer ilyen ellenőrzést végez­tek — tájékoztatta a sajtót Haj­dú Miklósné, az APEH főosz­tályvezetője. — Ezek a vizs­gálatok általában nem vonnak szankciót maguk után, csupán a hiányosságokra hívják fel az adózók figyelmét. A tapasztalt hibákat az APEH nyilvántartja és a következő alkalommal az adózó már nem számíthat „el­nézésre”. A kezdő vállalkozók főként az áfa-visszaigénylés, a pénz­tárkönyv, illetve a naplófő­könyv pontos vezetése, a bi­zonylatolás területein vétenek az adózás szabályai ellen. A megelőző vizsgálatokkal sok kiszűrhető a fiktív vállalkozá­sok közül, melyek csupán az adóelőnyök miatt alakultak. A fővárosban a megelőző mód­szerrel novemberben vizsgált 800 vállalkozás közül száznál bizonyosodott be, hogy nem működik, és olyan esetek is előfordultak, hogy a bejelen­tett címen még épület sem volt. A közeljövőben várható­an úgy változnak a jogszabá­lyok, hogy a cégbírósági be­jegyzést meg kell előznie az adószám elnyerésének. Ez esetben az APEH-nak módja lesz rá, hogy ellenőrizze a be­jelentett adatok valódiságát és így kezelhetővé válik a fiktív vállalkozások gondja — mondta Hajdú Miklósné. A medvevadászat közben talált, ajándékba kapott ó'zagancs- nak itt lesz a helve a naoDali szoba ..vadászfalán”

Next

/
Oldalképek
Tartalom