Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-01 / 280. szám
àRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPKÖRKÉP 1993. december 1., szerda o „Mikor lesz véradás, megyünk!” A csárdaszállásiak véradóklubot szeretnének A csárdaszállásiak hűséges véradók fotó: lehoczky péter Elhunyt Csaba von Ferenczy A Ferenczy Europress Budapesti Sajtóügynökség fájdalommal tudatja, hogy Csaba von Ferenczy életének 52. évében, rövid, súlyos betegség következtében Budapesten elhunyt. Fiát gyászolja Josef von Ferenczy müncheni médiamenedzser és családja, barátai és munkatársai Budapesten és Münchenben. Balesetek A Békéscsaba—Mezőberény közötti úton november 29-én 11 óra 20 perckor T. János muronyi lakos kerékpárjával balra, egy földútra akart kanyarodni, és összeütközött az őt előzni szándékozó P. L. békéscsabai lakos által vezetett gépkocsival. A kerékpáros súlyos sérülést szenvedett. Az anyagi kár 70 ezer forint. Ugyancsak hétfőn, délután öt óra körül Kondoros belterületén B. Lajos és felesége gyalogosan haladt keresztül az úttesten, amikor N. I. mezőberényi lakos az általa vezetett Ford személy- gépkocsival elütötte őket. Ennek során a két gyalogos súlyos sérülést szenvedett. Vízbe fulladt gyermekek Megrázó tragédia történt november 28-án Gyomaendrő- dön. Két testvér, az egyik 7, a másik 11 éves, szánkózni ment a város belterületén. Eközben felkeresték az egyik használaton kívüli, befagyott agyagbányát. Sajnos, a még nem eléggé vastag jégtakaró nem bírta el a gyermekek súlyát, beszakadt, így mindketten a vízben lelték halálukat. „A NAGY ÉS EGYETEMES SZÍNPADON/ BÚSABB DARAB IS FUT, MINT AMILYENBEN / MI JÁTSZUNK.” (Shakespeare) A csárdaszállási emberek hagyományként tisztelik a véradást. Ha netán sorsuk más településre vezérli őket, akkor is az anyaközség véradásszervezésére járnak, vannak közöttük ladányiak, herényiek, csabaiak. Tegnap ismét több, mint húsz liter vért adtak közel 60-an a békéscsabai véradóállomáson. — Néhány éve ugyan mintha a vöröskereszt mostohagyerekei lennénk — mondja a helyi vöröskeresztes titkár Bálint Elekné —, de a véradáshoz ragaszkodunk. Évente háromszor jövünk, így erről a kis településről 150-160 ember ad vért. A helyi Petőfi Termelő- szövetkezet autóbuszt biztosít, hozzájárul az ebédhez, amikor Békéscsabára jövünk vért adni. Persze nem csoda, mert az elnök, Fülöp Elek maga is 40-szeres véradó. Aki munkanélküli, annak az ön- kormányzat teszi lehetővé az étkeztetését ilyenkor. A téesz évente 3-3 napos kirándulást is ajándékoz a véradóknak. Van már közöttünk 50-szeres is, (Folytatás az 1. oldalról) a veszélyes hulladékok kezelésében, tárolásában, szállításában — elég nehéz a helyzet. Lerakóhely Aszódon van és a dorogi telepen égetéssel semmisítik meg. Mindkét helyen magas árakon dolgoznak. Megyei probléma az ivóvíztisztításból származó arzénes iszap. Folyik az ivóvízjavító program, de nem ad teljes megoldást az arzénes iszap „jövőjére”. A hiányosságot folyamatosan szóvá tesszük megyei fórumokon. Az iszapot a békéscsabai makkosháti vízműtelepen gyűjtik, de ez is szabálytalan, mert védőidomon belül tárolják. Itt egyáltalán nem lehetne, rajta kívül is csupán egy évig. Probléma a mezőgazda- sági vegyszerek, göngyölegek raktáron maradása, az olajos iszap a kocsimosóknál, a föld alatti olajtartályok szivárgása a talajba... Megalakulásunk óta egyre nőnek feladataink: Kajtor Mihály. Új véradónk egy 18 éves kislány, Győri Katalin. Igaz, hogy ők már a megyeszékhelyre költöztek, de a szülei is véradók és velünk tartanak. A húsz éve titkár Bálintné Fodor Sándor nyugdíjas vöröskeresztes titkár régebbi részben a privatizáció, részben a felszámolási eljárások miatt — ezekhez környezetvédelmi tanulmányt kell készítenünk. És hát sem a létszám, sem az államkasszából csordogáló pénz nincs összhangban mindezzel. — Az utóbbi időben jó néhány, nemzetközi szintű tanácskozást szervezett a gyulai felügyelőség. — Úgy gondolom, ki kell aknáznunk a környezetvédelem integráló szerepét. Megfogalmaztunk egy projectet a teljes Körös-völgy — a romániai részt is beleértve — környezeti állapotát feltáró és a célokat kijelölő tanulmány elkészítésére. Ezzel elnyertük a Világbank támogatását. Egy német és egy francia céggel kezdtük el a 16 hónapig tartó programot. A flamand kormány pénzügyi támogatásával tanulmány készül területünkről a környezetvédelem, a tuvéradásszervezéseit emlegeti, aki rendszeresen eljárt hozzájuk. Most azt tervezik, hogy a véradóállomással közösen véradóklubba hozzák össze a törzstagokat. No meg a vörös- kereszt is bizonyosan visszapártol hűséges tagjaihoz. rizmus és a mezőgazdaság témaköreiben. Ennek magyar koordinátorai vagyunk, külföldi partnerünk egy belga cég. Nemrégiben zajlott a magyar—román regionális szakmai találkozó—a maga nemében az első —, amellyel a két ország teljes körű környezetvédelmi egyezményének mielőbbi létrejöttét segítettük. Megemlítem azt a magyar—román találkozót, amelyen a vízvédelmi szakemberek együtt vettek felszíni vízmintát, analizálták és egyeztették a vizsgálati módszertant. De részt vettünk az elmúlt hónapban lezajlott marosvásárhelyi találkozót megelőző megbeszélésen is, amikor a magyar vízminőségvédelmi szakemberek kialakították stratégiájukat. Tehát a magyar—román folytonosság a szakterületünkön is biztosított. Szőke Margit B.Zs. Szerencsénk az elmaradottság? Hivatkozásaink Alföld-kongresszus Békéscsabán A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete szervezte meg a ma Békéscsabán, a Vigadóban kezdődő és két napon át tartó Alföld-kongresszust. A kongresszus céljáról Tímár Judittal, az RKK Alföldi Tudományos Intézet békéscsabai osztályának tudományos munkatársával beszélgettünk. December első 24 órája minden évben az AIDS világnapja. Nem ünnep persze, de nem is kegyeleti aktus, inkább ok az elmélkedésre. Meg a cselekvésre. Oly távolinak tűnik ez a gond, hogy súlyát, eshetőségeit, veszélyeit és a véle való mindennapos együttélés gondolatát éppen úgy kezeljük itt, a világ e tekintetben békésnek tűnő szegletében, akár egy bengáliai tigrisvadászat kockázatát. Magyarán: nem tartjuk valószínűnek, hogy valaha is részünk lesz benne. Ám mit szólna, nyájas olvasóm, ha a spájz ajtaját kinyitva egy tigris szemébe kellene néznie?! Egy-két száz megbetegedésről, néhány ezres fertő- zöttségről tudunk Magyarországon. Sokan közülük — a kisgyerekek kiváltképp — ártatlanok a fertőződésben, de kérdés, van-e jogunk követ vetni a csupán könnyelműekre? Mégis számkivetettségre ítéli őket a társadalom szigora. Igen, azt még csak sejtjük, hogy miként védekezhetünk a fertőződés ellen, de vajon tudunk-e, akarunk-e emberséggel segíteni a már bajba jutottakon? Természetesen hivatkozhatunk ezer más tennivalónkra is, de ha a belátásunk kevésnek bizonyul, segíthetjük az elesetteket akár puszta önzésből is... Kiss A. János „Értesítjük Önöket, hogy megalakult a HÍV Pozitív Gyerekekért Alapítvány. A Szent László Kórház 1989 óta ápol HIV-vírussal fertőzött gyerekeket. A járvány eddigi tapasztalataiból következően sajnos biztosan tudhatjuk, hogy számuk növekszik. Ezek a gyermekek és családjaik indokolatlan elszigeteltségben, megbélyegezve küzdenek a betegséggel és annak minden következményével. Alapítványunk célja, hogy ezen a helyzeten — építve a közösségek megértésére, segítségére és önvédelmi készségére — változtasson. Segítségüket, mely tárgy is, anyagi jellegű is lehet, köszönettel vesszük. Bankszámlaszámunk: B. B. Rt. 224-20396. Dr. Jelenik Zsuzsanna főorvos, a kuratórium elnöke (Szent László Kórház, Budapest)” — Az Alföld hosszú távú fejlesztésére készül egy kormányhatározat. Ennek előkészületeként kapta meg az MTA Regionális Kutatások Központja a kutatási feladatok kidolgozását. E kutatások foglalkoznak az Alföld természetforrásaival, társadalmigazdasági helyzetével és a fejlesztés lehetőségeivel. Az Alföld projekt igen nagyszabású kutatási program, amelyből már 13 kötetnyi el is készült— foglalta össze Tímár Judit az okokat. — Ebben mi a szerepe a ma kezdődő kongresszusnak? — Tulajdonképpen a kétéves kutatási folyamat zárása ez a kétszáz résztvevővel zajló Alföld-kongresszus. Ma délelőtt a plenáris ülésen felkért előadók —■ akadémikusok, kutatók — szólnak az Alföldkutatás elméleti kérdéseiről, délután az Alföld-fejlesztés aktuális kérdéseiről, a fejlesztés és a kutatás kapcsolatáról, tehát az alkalmazott kutatás eredményeiről lesz szó. Holnap négy szekcióban folyik a munka, amelyben több mint negyven kutató, elméleti szakember ismerteti meg kutatási eredményeit az Alföld fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatban. Végül hadd említsem meg, még egy apropója van annak, hogy Békéscsabán van a kongresszus. Az MTARKK Alföldi Tudományos Intézet békéscsabai osztálya idén húsz éves, s éppen itt rendeztük meg tíz évvel ezelőtt az Alföld-konferenciát. (Békéssy) Ne higgyünk * a mendemondáknak! aß A saját terjesztésre történő átállásunk még mindig sok előfizetőnknél okoz félreértést. Többen arra gondolnak, hogy új lapról, új kiadóról van szó, de ez nem így van. A januártól általunk terjesztett lap ugyanaz, amely évek óta jár az előfizetőknek. Semmi más nem változik, mint a előfizetéses lapterjesztésnek a postától való átvétele. Ennek oka pedig elsősorban az olvasó jobb kiszolgálása, hogy gyorsabban, pontosabban jusson a laphoz. A Békés Megyei Hírlap tehát januártól is naponta ott lesz az előfizető asztalán, de korábban, mint eddig. Az előfizetést decemberben már saját hálózatunk végzi, januártól pedig a kézbesítést is. Olvasóink tehát nem maradnak a jövőben sem Békés Megyei Hírlap nélkül. Ennek legfőbb feltétele, hogy ne higgyenek azoknak a mendemondáknak, amelyeket azok terjesztenek, akik csak saját üzleti érdekeiket nézik, s az olvasó másodlagos kérdés. Terjesztéssel kapcsolatban állunk olvasóink rendelkezésére levélben, személyesen vagy a (66) 450-450/151-es telefonszámon. Húszmillió Gyulának A házelnök a napirend előtti felszólalásokat követően megnyitotta az 1994. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitáját, de felszólalók híján le is zárta azt. Az adózás rendjéről szóló elfogadott módosítás szerint változnak a bejelentési kötelezettségek és szaporodnak azoknak az adatoknak a köre, amelyeket az adózóknak közölniük kell az adóhatósággal. Gyarapodnak az ellenőrzési lehetőségei az APEH-nek egy új forma, az azonnali ellenőrzés bevezetésével. A képviselők 151 igen szavazattal elfogadták a törvényt. Ezután több mint 200 módosító indítvány sorsáról döntött az Országgyűlés a költségvetési törvényjavaslat határozathozatala során. A megállapodásnak megfelelően módosították a munkaadói járulék mértékét. Jövőre a munkaadói járulék 7,2 százalék, a munkavállalói járulék pedig 1,5 százalék lesz. Markó Iván MDF-es képviselő javaslatát megszavazta a parlament, 1220 millióról 1240 millióra emelte az egészségügyi, oktatási intézmények 1994. évi „nevesített intézményi beruházások” tételét. Képviselőnktől megtudtuk, hogy ezt a húszmilliót a gyulai ápolónő- képző főiskola II. ütemének építkeztésének megkezdéséhez „nevesítették”. Lapzártakor a gyermekes családok számára örvendetes esemény szakította félbe a költségvetés szavazását: a kormány terveivel ellentétben „beszavazott” a képviselők 50,9 százaléka 6000 millió forintot a családi pótlék egyszeri kiegészítésére. A pénzügyminiszter időt kért, hogy megkeressék a fedezetét. Maradt a 70:30 százalék Hogyan kell rávenni egy képviselőt, aki naponta több kilónyi javaslatot, módosítást, felhívást, kérést, követelést és reklámot kap kézhez, hogy néhány sort egészen biztosan és késedelem nélkül elolvasson? A budapesti főpolgármester, a Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége szellemes megoldást talált. Hajtsd szét! feliratú, papírból hajtogatott, helyes kis kockás ingeket osztottak szét a költségvetési szavazás napján. Az öt gomb gomblyukai százalékjelet formáztak, mondván, hogy csak öt gombbal (= százalékkal) kellene több. A képviselők gyermeki kíváncsisággal bíbelődtek az ingecskék szétnyílásával. Belül hat és fél millió lakos képviseletében arra kérték őket, hogy fogadják el Zsigmond Attila MDF-es(!) képviselő javaslatát, mely szerint 1994-ben az állam 65%-ot, az önkormányzatok pedig 35%-ot kapjanak (a jelenlegi 30% helyett) a személyi jövedelemadóból. Demszky Gábor személyes jelenlétével is próbált némi befolyást gyakorolni a T. Házra. Elérkezett a szavazás nagy pillanata, amelyet valószínűleg nagyon sok önkormányzat lélegzetvisszafojtva lesett. Szabó Iván pénzügyminiszter nem támogatta a javaslatot, mert mint korábban elmondta, ez olyan mértékű bevételkiesést okozna a központi költségvetésnek, amit nem lehet vállalni. Néhány pillanatnyi feszült várakozás után 125 igen, 118 nem és 17 tartózkodás jelent meg a táblán. Mivel a tartózkodók az ellenszavazatokat gyarapítják, így 125:135 arányban alulmaradt a javaslat. A főpolgármester csüggedten temette tenyerébe az arcát... s. Á. Sa fokba szorítva A mérséklődő gigászi varázs Már több mint három esztendeje annak, hogy Románia, a saját történészei által gigantikus jelentőségűnek kikiáltott 1918-as gyulafehérvári gyűlés időpontját, december 1-jét titulálta nemzeti ünnepének. Azzal, hogy a hetvenöt évvel ezelőtti gyulafehén’ári eseményeknek a történelemformáló súlya mennyivel kevesebb a dákó-román kontinuitást hirdető hisztorizmus által megfogalmazott „tényéknél”, most nincs szándékomban vitába bocsátkozni. Am az biztos: egy körültekintően toleráns nép aligha választ olyan dátumot nemzeti ünnepül, amely az országában élő több mint kétmilliós kisebbségi etnikum nemzetiségi érzéseire sértően hathat. Három esztendeje még úgy tűnt: a december elsejei ünnepség minden évben a nagy román egység jegyében zajlik majd. Idén történik me g először, hogy a korábban szentnek és sérthetetlennek hitt nemzeti ünnep (Mihály király kényszerű távolmaradása miatt) megosztja a románságot. Ma Ion Iliescu államelnök (többek között a magyarság körében joggal hírhedtté vált Adrian Paunescuval, Gheorg- he Funarral, Corneliu Vladim Tudorral és másokkal) Gyula- fehérváron, míg tavalyi választási riválisa, Emil Constantine scu és a Demokratikus Konvenció Bukarestben ünnepel. A két pólus között pedig egész Romániában mérséklődni kezdett december elseje „gigászi” varázsa. Magyari Barna
