Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-18 / 269. szám
Testvérkapcsolat Ozsdolával Ozsdola a székelyföldi Ko- vászna megye kistelepülése, 3700-an lakják. Néhány hete, október 11-e és 14-e között magyarokat láttak vendégül, dr. Jeszenszky Gézát, a megyegyűlés alelnökét és Szatmári Jánost, Doboz polgár- mesterét. A látogatás eredménye: Ozsdola és Doboz testvérkapcsolatot létesít (a Békés megyei nagyközség képvise- lő-testülete azóta már megerősítette a szándékot), amely a kulturális, a sport- és a gazdasági életre is kiterjed. Szocialista esték A Magyar Szocialista Párt orosházi szervezete november 19-én 17 órai kezdettel tartja fórumát a Privatizáció demokráciája címmel. Előadók: Pál László és dr. Vastagh Pál országgyűlési képviselők (MSZP). Kisgazdaszemmel Dr. Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára és dr. Zsíros Géza, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke lesz a vendége a Kisgazdapárt Gyulai Szervezete november 19-én, pénteken 10 órakor kezdődő rendezvényének. A Jókai Művelődési Házban ,A mezőgazdaság aktuális kérdései” címmel hangzik el előadás. Fogadóóra Pál László és dr. Vastagh Pál országgyűlési képviselők (MSZP) november 19-én, pénteken 15-től 16 óráig képviselői fogadóórát tartanak Csorváson a polgármesteri hivatalban. * Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő 1993. november 19-én, pénteken 14-től 15 óráig képviselői fogadóórát tart Mezőmegye- ren, a művelődési házban. * Varga Zoltán Orosháza város országgyűlési képviselője fogadóórát tart 1993. november 19-én, pénteken délután 1 órától 5 óráig a városháza első emelet 18-as számú hivatalos helyiségében. Zugpiacosok reszkessetek! Rosszul kezdődött a Békéscsabára érkező külföldi és alkalmi „csellengő” piacozók szerdai napja. Okét ugyanis a két KGST-placcon (sportcsarnok és Sallai utca) rendőrök, vámosok és az APEH ellenőrei várták. Minden piacra vezető utat lezártak és megkezdődött az árusok és áruik totális ellenőrzése. A nagyszabású akció során több száz doboz cigarettát foglaltak le, horogra kerítettek két régóta körözött bűnözőt. Az APEH szakemberei sem tétlenkedtek. Közel 60 ezer forint értékben szabtak ki bírságot különböző szabálytalanságok miatt. Vám- és devizaszabály-sértés miatt kilenc fővel szemben kezdeményeztek eljárást. Összesen tizenhét külföldi állampolgár előállítására került sor. A közelgő ünnepekre figyelemmel a folytatás nem zárható ki. KÖRKÉP 1993. november 18., csütörtök o A dán módszer elhivatottabbá tesz Külföldi segítség a munkanélküliek átképzésében A hét első két napján dán munkaügyi szakemberek jártak Békéscsabán, találkoztak a város polgármesterével, Pap Jánossal, a megyei közgyűlés elnökével, dr. Simon Imrével, tárgyalásokat folytattak a munkaügyi központ vezetőivel és ellátogattak a munkanélküliek átképzésében résztvevő iskolák egyikébe, a 611. Sz. Villamosipari Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézetbe, ahol jövetelük céljáról, a két nap munkájáról érdeklődtünk Lise Wichmann-tóX, a csoport vezetőjétől. — A magyar és a dán munkaügyi minisztériumok megállapodása alapján három magyar megyében — Baranya, Békés és Nógrád — próbáljuk átadni tapasztalatainkat, módszereinket a munkaügyi központoknak a hatékonyabb átképzések, továbbképzések érdekében. Májusban Dániában ismertettük a három megye huszonnégy szakemberével a mi módszereinket, ezekben a napokban pedig aziránt érdeklődünk, hogy az alkalmazás közben hol történt esetleg elakadás, hol szorulnak segítségre magyar kollégáink. —A dán módszerrel beindult átképzések tapasztalatai alapján miben tehetik eredményesebbé a munkájukat? — kérdeztük a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettesétől, Kristóffyné Szász Etelkától. — Zökkenőmentesebb az együttműködésünk a munkáltatókkal és az iskolákkal, nagyon jónak látszik a kiválasztási módszerük, hatékonyabbaknak tűnnek a tréningekkel összekapcsolt képzések, s azt tapasztaljuk, hogy már a tanulás időszakában elhivatottabbá válnak ügyfeleink a választott munka- terület iránt. A város, illetve a megye vezetőivel folytatott tárgyalások az együttműködés továbbfejlesztéséről folytak az országosan ugyancsak 13 százalékos munkanélküliséggel birkózó ország szakembereivel, akik a felnőtt szakképzésben több mint száz, a munkanélküliek számára szervezett tanfolyamok vezetésében hat évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. L.M. Gázgondok Szeghalmon Vége felé közeledik a földgáz- vezetékek építése Szeghalmon, Kovács Imre polgármester legutóbbi, a képviselő-testület előtt elhangzott ígérete szerint két héten belül befejeződik a gáz- csőhálózat kialakítása. A legtöbb szeghalmi lakásban már működnek a gázkészülékek, ami persze nem nagyon vigasztalja azt a jó néhány szeleskerti, Péter András sori lakástulajdonost, akik még a tavassszal befizették a 25 ezer forintos beugrót és most, a hideg beálltával sincs gázuk. Sokan arra kényszerültek, hogy villanymelegítővel, ideiglenes megoldásokkal oldják meg lakásuk fűtését. Csak egyben bizakodhatnak: a polgármester legutóbbi —sokadik — határidő-ígérete ezúttal tartható! Hóban-sárban folyik a gázcsó'fektetési munka Szeghalmon, a Péter András soron A radiológia fellegvára (Folytatás az 1. oldalról) megyei jogú város önkormányzata, az egészségügy és a gyógyítási költségek nagyrészét biztosító egészségbiztosító pénztár (korábban társadalom- biztosítás) között. Annak ellenére, hogy az egészségügy valóban szegény, az utóbbi három évben az ország kórházrekonstrukcióira 57 milliárd forintot fordítottak. Százhatvanhat kórház közül 78-ban történnek felújítások. Az új gyógyítófinanszírozási rendszer a kórházak 92 százalékánál pozitív eredményt hozott. Az államtitkár kihangsúlyozta, minden új és régi egységet rendeltetésének és lehetőségeinek megfelelően maximálisan kell működtetni, a kihasználatlan egészségügyi intézményeket, osztályokat a tulajdonosok és az egészségügyi kormányzat bezárja. Az új békéscsabai kórházi osztály régi helyére ambulanter betegellátás költözik, és a további felújítás folytatódik. Bede Zsóka Vasakarattal az idegenforgalomért? Közalapítvánnyal bevezetendő idegenforgalmi rendszert ajánl a vállalkozóknak a gyulai polgármesteri hivatal vezetése. Az alapítvány alapszabályát és a rendszer leírását hétfői ülésén megvitatta a Gyulai Idegenforgalmi Kamara. Koncepciójában és részleteiben egyaránt elutasították. Nehezményezték, hogy miközben a város az idegenforgalomból származó bevételeinek csupán töredékét forgatta vissza közvetlenül a vendégforgalomba, az érintett vállalkozásoktól most újabb sarcot vasalna be. (Gyula az ország azon öt városának egyike, ahol minden létező adót kivetettek a lakosságra.) Az alapítvány bevételeit — a vállalkozók véleménye szerint — az elfuseráltan átszervezett és vitathatóan vezetett várfürdőre kívánják fordítani. Holott a legfizetőképesebb vendégkört éppen e vállalkozók viszik a fürdőbe. Az alapítványt a város önkormányzata hozná létre, s az egyszeri tagsági befizetésen túl a vállalkozóknak esztendőnként évi bruttó bevételeik 3 százalékát is be kellene fizetniük. Az alapítvány irodájában — alapítványi pénzből — ügyvezető igazgatót, ügyintéző titkárnőt, eseti megbízással jogászt, idegenforgalmi és műszaki szakembereket foglalkoztatnának. A kamarai tagok részleteiben elemezték az elképzelést, s azt a következtetést vonták le, hogy a költségesen működtetett rendszer egyszerűen nem adja vissza befektetett pénzüket. A nagy szállodák, vendéglátók véleményéből: „Sem a szakmai vezetésnek, sem a közgyűlésnek nem javasoljuk elfogadni a tervezetet”; valamiféle együttműködésnek értelmét látnák, „de nem úgy, hogy a polgármester alkalmatlan embereket alkalmaz a megkérdezésünk nélkül”. „Erre a GYIR-re a világon semmi szükség nincs, nem derül ki, hogy milyen hatása lenne Gyula idegenforgalmára.” Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a GYIR központosított irányítási módja visszalépés lenne: ilyesmire a magánvállalkozók aligha vehetők rá. „Inkább teremtsenek olyan körülményeket a városban, hogy a vendégek eljöjjenek”, továbbá „Akinek a mai körülmények között még van feleslege, akár tegye be” — hangzottak más vélemények. Általános nézetként fogalmazódott meg, hogy a város vezetése ezúttal sem a szakemberek véleményére alapozott. Meglepte a kamaraiakat a kuratórium tervezett összetétele: többségük fényévnyi távolságra helyezkedik el az idegenforgalomtól. Elképesztőnek találták, hogy az alapítvány pénzügyeit a polgármesteri hivatal — adók módjára— intézné, s kötelezően bekérnék a vállalkozók főkönyveit. Mint megtudtuk, a polgármester bizottsági ülésen kijelentette: „AGYIR-t akkoris megcsináljuk, ha senki sem csatlakozik hozzá. Ezt a város vaskézzel kell kormányozni.” K.A.J. Köszönet ? ß a postásoknak! Megyénkben — adataink szerint — a Békés Megyei Hírlap piaci részesedése több, mint 70 százalékos az összes napilap példányszámához viszonyítva. Ebből is látszik, hogy a Szegedi Posta- igazgatóság számára lapunk előfizetéses terjesztésének elvesztése jelentős árbevétel-kiesést jelent. E tény komoly probléma számukra, de kiadónk döntését el kell fogadniuk, hiszen — különösen az egyre fokozódó piaci versenyben — minden lapgazdának joga van saját termékének értékesítéséhez. E gondolatokat előrebocsátva köszönet illeti a Szegedi Postaigazgatóságot. Megköszönjük vezetőinek, valamennyi kézbesítőjének, gépkocsivezetőjének, expeditőr- nek, a hírlaposztály dolgozóinak a sokévi áldozatos munkát, amelyet lapunk előfizetéses terjesztéséért tett. Bízunk abban, hogy az eddigiek során kialakult üzleti kapcsolatunk a jövőben is fennmarad: az áruspéldányok esetében továbbra is számítunk a postával való, egész megyére kiterjedő együttműködésre. A saját terjesztés esetében is szeretnénk lapunkkal ellátni a külterületeket. Amennyiben a posta — ajánlatunk ellenére — nem vállalná e területeken az előfizetéses terjesztést, nekünk kell megoldást keresnünk, melyhez az Önök segítségére is számítunk. Mivel ezek a címadatok hiányosak vagy pontatlanok, kérjük a külterületeken élő előfizetőinket, közöljék velünk pontos címüket, amely alapján garantálni tudjuk, hogy változatlanul megkapják a Békés Megyei Hírlapot. ♦ Észrevételeiket, kérdéseiket a Vonalban vagyunk telefonszámán, illetve — munkanapokon 9 és 16 óra között — a 450-450-es számon tehetik fel. Győzelmi jelentések a KDNP-ben Surján László, a KDNP elnöke országjáró választási körútja eddigi eredményét röviden így sommázta tegnap Békéscsabán: — Körutamról győzelmi jelentéseket adhatok. Örömmel tapasztalom, hogy Békésben is javult a helyzet — folytatta —, ugyanis az ország öt megyéjéből Békés volt az egyik, ahol az elmúlt választáson nem tudott a KDNP képviselő-jelöltet indítani. Az elmúlt másfél év alatt a párt létszáma megháromszorozódott a megyében és minden körzetben már megvan a jelölt — mondotta Surján László elnök azon a sajtótájékoztatón, amelyet a kereszténydemokrata párt megyei tisztségviselőivel folytatott találkozó előtt tartott. A III/III-as törvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy azt lezárandó és elintézendő kérdésnek tartja. Ugyanakkor azt is megfogalmazta, hogy a törvény segítségével meg lehet majd fogni néhány embert, akit élete egy szakaszában zsarolni lehetett lelki vagy fizikai kényszerrel. Viszont azt, aki zsarolt, a törvény nem fedi fel. Határozott véleményem — hangsúlyozta—, aki ilyet tett, ne lehessen tagja a parlamentnek és ne tölthessen be bizonyos közfunkciókat. A KDNP- jelölteknek írásban kell arról nyilatkozniuk, hogy van-e az életükben ilyen momentum, s zsarolhatók-e. Még a korábbi MSZMP tagságokat is megvitatjuk — tette hozzá. Érdelődésünkre, hogy a gyo- maendrődi származású ipari minisztert, Latorczai Jánost in- dítják-e jelöltként Gyomaend- rőd egyéni választókerületében, határozott nemmel válaszolt Surján László. —ssy „BÁRMILY BÜSZKÉK IS AZ EMBEREK NAGY CSELEKEDETEIKRE, EZEK GYAKRAN NEM NAGY SZÁNDÉKOKNAK, HANEM A VÉLETLENNEK EREDMÉNYEI,” (LA ROCHEFOUCAULD) Sarokba szorítva Micsoda különbség Jövőre, amikor tavasszal újra az urnák elé kell lépnünk, saját belátásunk szerint dönteni arról, hogy kire és melyik pártra adjuk a voksunkat, bizony nem lesz könnyű feladat. Van azonban sokkal élvezetesebb is annál, mint szavazni, éspedig az urnáig vezető út mellékösvényei, melyek igencsak teli vannak színes virágokkal. Lassan megérjük, hogy az alsóbbrendű állampolgár pozíciójából feltörjünk a Tisztelt Választópolgár szintjére. Újra a mi nevünkben beszélnek, rólunk, a népről szólnak, és természetesen ígéretek szintjén mindent meg is tesznek azért, hogy a magyar állampolgár így szürke mivoltában is jól érezze magát. Dehát láttunk mi már karón varjút... Nem becsüljük le a választások súlyát és a saját felelősségünket, de jobbára már csak nevetni tudunk egy-egy pártszónok körmönfont mondatain és pártja fennhéjázó ígérgetésein. Az egészben csak az a szép, hogy újra fontosnak érezhetjük magunkat, legalábbis addig, amíg agitálnak bennünket, hogy ne erre, hanem amarra szavazzunk. Utána pedig úgyis mindegy, mert akit mi, a nép oda emeltünk, ahová jut majd, az a felhatalmazásunk révén szabad akaratából úgy dönt majd, ahogy akar. Persze a mi érdekünkben. S addig is, amíg a nagybetűs választópolgár szintjére nem emelkedünk, gondoljunk bele, micsoda különbség van állampolgár és választópolgár között. Papp János
