Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

© BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KAMARAIHÍREK 1993. október 1.. péntek DmKIK DÉL-MAGYARORSZÁGI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 1890 Gazdasági kapcsolataink Romániával Együttműködési megállapodás a Szatmár megyei kamarával A DmKIK újabb — immár a romániai kamarák közül a negyedikkel — együttműködési megál­lapodást kötött a Szatmár Megyei Kereskedel­mi és Iparkamarával 1993. szeptember 21-én Szatmárnémetiben. A megállapodás célja a két régi közötti gaz­dasági kapcsolatok kiépítése és elmélyítése, a kereskedelmi információcsere szervezetté téte­le. Mindkét fél kiterjeszti szolgáltatásait a má­sik fél tagságára, ingyenes felvilágosítást nyújt az információs rendszerében tárolt cégekről, ezek keresletéről és kínálatáról (termék, tőke, vegyes vállalat alapítási szándék, beruházás, kapacitás, kooperáció stb.) lehetővé teszi, hogy az adott ország gazdaságáról megjelent jogsza­bályokat a tagvállalkozók megismerhessék, se­gítik az üzletemberek határátlépését. Üzleti találkozó 1993. október 26-án és 27-én Szatmárnémeti­ben román—magyar—szlovák—lengyel üzlet­ember-találkozóra kerül sor. A szimpózium jó alkalmat teremt a résztvevő országok vállalko­zóinak a közvetlen találkozására, kapcsolatte­remtésre, kereskedelmi, vámszabályozási, pénzügyi és szállítási jogszabályainak megis­merésére. Előzetes tevékenységek alapján a főbb érdeklődési körök: mezőgazdaság, élelmi­szeripar, kémiai termékek, műanyagtermékek, építőanyagok, fafeldolgozás (különösen bútor­ipar) bőr- és textilipar. A részvételi díj 100 USD/fő, mely magába foglalja a szállásköltsé­get, étkezést és tolmácsolást (angol, francia vagy magyar nyelven). A jelentkezési határidő: október 5-e. A jelentkezési lap a DmKIK Békés megyei képviseleténél beszerezhető. Kiállítás Aradon Az Arad Megyei Kereskedelmi és Iparkamara PROMEXPO ’93 címmel kiállítást és vásárt szervez 1993. október 5—8-a között Aradon. A kiállítás a termelő tevékenységet folytató vál­lalkozásoknak új piacok felkutatásában és a partnerkeresésben nyújt segítséget. A kiállítá­son a ruházati cikkek, bútor- és faáruk, lakbe­rendezési cikkek és termékek mellett bérmun­ka-lehetőséget is ajánlanak a résztvevők. A kiállítás az Aradi Szakszervezeti Kultúrházban (Arad, Lacului str. 5.) kerül megrendezésre. A szervezők a kereskedelmi tevékenységet foly­tató vállalkozások látogatása mellett nagyszá­mú érdeklődőre számítanak. Szervezők: Arad Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, tel.: 40- 966/23-791 vagy 23-037, Radulescu Katalin. Vásár Nagybányán 1993. október 22—24-e között kiállítás és üz­letember-találkozó lesz Nagybányán a Keres­kedelmi és Iparkamara bemutatótermében (Bd. Unirii 16. szám alatt). Minden olyan érdeklődőt szívesen várnak, akit: textiláruk, fehér és színes textil méterárucikkek, ágynemű-garnitúrák, abroszok, gyermek-, női és férfikonfekciók, cipők, élelmiszeripari cikkek érdekelnek. A kiállítás és vásár kitűnő alkalmat biztosít üzlet­kötésre, partnerkeresésre, árusításra, árucseré­re. Jelentkezési határidő: október 5. Pénzügyi és számviteli képzés Használjuk az eszünket is A televíziók A modern háztartási termékeket bemutató sorozatunk foly­tatódik. Eddig olvashattak a mikrohullámú sütőkről, ke­nyérsütő automatákról, porszívókról, hűtőkről és fagyasz­tókról, olajsütőkről. A most induló új, 12 részes sorozat a televíziókkal kezdődik, s szó lesz még videomagnókról, video­kazettákról, CD-kről, magnetofonokról, mosó automaták­ról, mosogatógépekről, háztartási kisgépekről, vasalókról, villanyborotvákról, hajápoló és szépségápoló készülékekről. Üzleti ajánlatok Román cég lúdtoll forgalma­zásához keres partnert. Tollal töltött párnát és paplant kí­nál különböző méretekben. cs0810 Holland cég polietilén hű- szigeteló'anyagot kínál. cs0811 Szlovén cég fa és faalkatrész védelmét és esztétikai megjele­nését növelő' felületbevonó anyagot kínál. cs0812 Angol cég fagyasztott ba­romfit keres, valamint olyan cégeket, amelyek T ávol-Kelet- ről importálnának különböző' termékeket. cs0813 Cseh cég minőségi burgo­nya forgalmazásához magyar partnert keres. cs0814 Francia cég fogyasztási cik­keket forgalmazó magyar cé­gek képviseletét vállalná Fran- ciaországban. cs0815 Német cég duroplaszt fel­dolgozásával foglalkozó ma­gyar cégeket keres. cs0816 Német cég fafeldolgozó cé­gekkel, bútorgyárakkal kíván együttműködés keretén belül különféle bútoralkatrészeket, tartozékokat gyártani. cs0817 Német cég dekoratív, mo­dern, márkás bel- és kültéri lámpatestgyártóként Magyar- országon képviselőt vagy érté­kesítőt keres. cs0818 Angol cég hamisítást jelző készüléket ajánl, amely kimu­tatja bármilyen címletű bank- jegy, valamint hitelkártyák, csekkek és útlevelek hamisítá­sát. cs0819 Lengyel cég eladná a követ­kező termékeket: állványos és asztali fúrógépek, vágógépek, esztergagépek, hegesztőgépek (transzformátorok), szárító- berendezések és hidraulikus emelők stb. Nyitottak minden­féle együttműködésre (például árucsere, más cégek termékei­nek árusítása). cs0820 A partnerkereső címei, prospektusai a kódszámra történő hivatkozással a Dél­magyarországi Kereskedelmi és Iparkamaránál beszerezhe­tők (5600 Békéscsaba, Szabad­ság tér 16—18.). (Folytatás az 1. oldalról) — A piacgazdaságra való áttérés meggyorsítása során már nem csupán a termelés korszerűsítése az alapvető kö­vetelmény — szögezte le a né­met mezőgazdasági miniszter —, hanem a minőség és a ked­vező ár mellett a termékek kör­nyezetbarát jellege is döntő. Az Európai Közösséghez való majdani csatlakozás konkrét követelményeket támaszt az agrárágazattal szemben is. — Magyarország sokéves tapasztalatokat gyűjtött az eu­rópai agrárpiacon. Mi készek vagyunk támogatást nyújtani ahhoz, hogy mezőgazdasági termékeit a korábbiakhoz ké­pest nagyobb mennyiségben helyezze el a Közös Piac or­szágaiban. Tesszük ezt a már említett pénzügyi segítségen túl tanácsadással, képzéssel és továbbképzéssel. A társadal­mi, gazdasági és politikai körül­mények minél gyorsabb átala­kításától függ, mikorra zárkó­zik fel Magyarország az Euró­pai Közösségek országaihoz — hangoztatta a miniszter, aki úgy ítéli meg, Magyarország 10 éven belül egy szabadkereske­delmi övezet része lehet a Kö­A DmKIK 1991—92-benközel 600 hallgatót képzett ki az új számviteli törvény ismeretére. A tanfolyamok folytatásaként kamaránk a PM által kiírt pályá­zaton vizsgaszervezési jogot szerzett valamennyi közép- és felsőfokú szakképesítés vonat­zös Piacon keresztül. Jochen Borchert felhívta a figyelmet arra, hogy tekintettel az európai agrárpiac telítettségére, a hang­súlyt nem a tömegtermelésre, hanem a minőségre kell fektet­ni. Megfelelő marketingmun­kával fel lehet tárni a rejtett lehetőségeket. „Bizonyára volna fogadó- készség a mélyhűtött áruk és a minőségi magyar borok iránt.” — mondotta. A minisz­ter dicsérően szólt a magyar gazdaság rugalmasságáról, amelyben — más kelet-közép- európai országgal összevetve — már hosszabb ideje fontos szerepet tölt be a magánszek­tor. A tanácsadói és oktatói tevékenységnek van tehát mi­re támaszkodnia. Idén 1,3 mil­lió márkát irányzott elő a né­met kormány erre a célra. El­készítették és a Vagyonügy­nökség rendelkezésére bocsá­tották azt a tanulmányt, amely az állami gazdaságok privati­zálását hivatott szolgálni. Jo­chen Borchert kifejtette: a marketingmunkát és a minő­ségellenőrzést nagymérték­ben előmozdítaná, ha a ma­gyar termékeket áruvéd­jeggyel ellátva vezetnék be a nemzetközi piacon. Az ehhez kozásában. A felkészítés is a PM által jóváhagyásra kerülő új központi követelményrendszer szerint történik, kizárólag meg­felelő szakképzettséggel, szak­irányú felsőfokú végzettséggel és nagy szakmai gyakorlattal rendelkező oktatókkal. A szükséges ismereteket a német szakemberek tanfolyamok ke­retében adják át magyar kollé­gáiknak. A budapesti minisztérium­mal egyeztetett program alap­ján idén a következő témakö­rökben rendeznek továbbkép­zést: állategészségügyi ellen­őrzés a határállomásokon, né­met élelmiszertörvény, az er­dészet szakkérdései, a mező- gazdaság államigazgatási fel­adatai, beleértve az önigazga­tás megszervezését, s a takar­mányozás törvényi szabályo­zása Németországban és az EK-államokban. A szakértők és vezető be­osztású mezőgazdasági alkal­mazottak mellett gyakorlati képzést nyújtanak fiatal gazdák szá­mára is, hogy azok elsajátít­hassák a korszerű állatte­nyésztés és növénytermesztés nyugat-európai normáit. Ez azért is időszerű — mutatott rá Jochen Borchert —, mert már az agrárágazatban, de főként az élelmiszeriparban is van­nak német—magyar vegyes vállalatok. A miniszter elmondta, a szö­vetségi köztársaság azért is vál­lalkozik szívesen a közép- és pénzügyi és számviteli tanfo­lyamok oktatása heti egy alka­lommal történik és a délutáni órákban 3—5 órás elfoglaltsá­got jelent. A Magyar Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány egyé­ni és társas vállalkozóknak a tanfolyami költség utólagos, részbeni, maximum 75%-át megtérítheti, amit pályázat út­ján dönt el. kelet-európai országok agrárre­formjának támogatására, mert a volt NDK átalakításával gazdag tapasztalatok birtokába jutott. „A volt szocialista országokban mindenütt az a cél, hogy a me­zőgazdaságot és az élelmiszer­ágazatot megszabadítsák a mo­nopóliumoktól, decentralizál­ják és magánkézbe adják. Az egyes országokban más és más volt a kiinduló helyzet, ezért óvnék attól, hogy mechaniku­san átvegyék a keletnémet tar­tományokban bevezetett intéz­kedéseket. Szeretnék azonban néhány tapasztalatot kiemelni. Nem volna például szerencsés, ha a strukturális átalakítást túl­zottan felülről irányítanák. Mi Németországban azt tekintjük a mezőgazdaság privatizálása el­sődleges céljának, hogy kiala­kítsák a megfelelő méretű, haté­konyan működő üzemeket. Nem kellene szétaprózódni mi­nigazdaságokra. Döntő jelentő­ségű az emberi tényező, a vál­lalkozói gondolkodás és cselek­vés. Úgy hiszem, e tekintetben Magyarország semmivel sincs lemaradva Szászország vagy Thüringia mögött.” — hangoz­tatta nyilatkozatában a közeljö­vőben Magyarországra érkező Jochen Borchert német mező- gazdasági miniszter. Ferenczy Europress A kezdetektől napjainkig Rövid története 1907-ben indult útjára, amikor is Artur Kom ki­fejleszti a képtávírót. Fulton ezt tovább fejlesztette és létrehozta az elektronikus képtávírót. Fel­merült annak a gondolata, hogy a képet elemeire, úgynevezett pontokra kell és lehet bontani. Viszont ez így még csak álló ké­pet eredményezett. Az adókat vezeték kötötte össze. Vladimír Zvarikin készíti el a katódsugár­csöves távolba látó készüléket. Az 1950-es évek táján az USA- ban megjelennek az első készülékek. Jenkins—Baird amerikai—angol mérnökök ré­vén. Hazánkban 1957 az első tele­vízióadó üzembe helyezése, ez volt a Tvl Budapesten és vétel­körzetében. A hazai televízió­gyártás az 1960-as években kez­dődik a Videoton és az Orion gyárban. Jó ideig csak azt kellett eldönteni, hogy Videoton vagy Orion készüléket vásároljunk. Az elmúlt közel 3 évtized alatt óriásit fejlődött a technika és ez­zel együtt a televíziózás is. Ma a lakások 99%-ában megtalálható a televízió-készülékek valamely fajtája, amely az esetek többsé­gében színes. A televíziókból óriási a választék napjainkban. A választás lehetőségének szinte csak a pénztárcánk szab határt. Néhány minőségi jellemző, amely segíthet a választásban. A képcső fajtája, minősége. Például BLACK PLANIGON, Hl BLACK, BLACK MAT­RIX, BLACK LINE képcsövek a szokásosnál nagyobb fényerő­vel szolgálnak. A PHILIPS METS LINE képcsöve az úgy­nevezett 100 Hz vibrálásmentes képcső. A SONY BLACK TRI­NITRON képcsöve, ahol a feke­te még feketébb, a fehér még fehérebb, a képernyő árnyalatai élethű színkeverést biztosítanak. A TRINITRON — térszerű lá­tásmód, jobb képfelbontás, mint a hagyományos gömbfelületű DELTA képcsöveknél. Lénye­ges a képcsövek átmérőjének he­lyes megválasztása. Amit a né­zőtávolság határoz meg. A kép­csövek átmérőjét col-ban adják meg. A 20 col az 51 centivel szemben csak 48—49-et, a 21 col pedig az 53,5 centi helyett 51 centimétert jelent. Az 51—55 centiméteres képcsövek között látható, lényeges különbség nincs. További minőségi jellem­zők. A funkciókiírás a képer­nyőn (OSD jelölés az On Screen Display rövidítése) lényegesen megkönnyíti a készülék kezel­hetőségét. Rendelkezik-e a ká­belcsatornák vételéhez szüksé­ges kábeltunerrel. Teletexes vagy teletex nélküli. Milyenek a csatlakoztatási lehetőségek. Hány programhellyel rendelke­zik. Adásvégkapcsolóval van-e ellátva. Ez nem összetéveszten­dő az úgynevezett időzített ki­kapcsolás (sleep timer) fogalmá­val. Az adás vég kapcsoló az adás befejeztével 5—10 perc után ki­kapcsolja a készüléket. Az időzí­tett kapcsoló esetén a kikapcso­lás programozható. A sztereo- adások vételének lehetősége (hangminőség). A készülék energiafogyasztása a mai ener­giaárak mellett szintén lényeges. Fejhallgató csatlakoztatási lehe­tősége. A készülék súlya, nézete és esztétikája. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a PIP-rendszert. Igaz, ez már drá­gább kategória. A PIP-rendszer tulajdonképpen a kép a képben rendszer, amelynél lehetőség nyílik több adó műsorának egy­idejű megtekintésére. Ami a kényelmünket szol­gálja, az pedig a távvezérlés le­hetősége. Amely egyes készülékeknél, például az ITT Nokia nem tartozik a kis kate­góriákhoz, viszont formailag tetszetős, könnyen értelmezhe­tő és áttekinthető. Ellentétben a Mitsubishi távvezérlőjével, ahol a 12 sorban könnyen el­veszhetünk. Sokat tud még a Panasonic távvezérlője, vi­szont egyes gombok talán túl­ságosan kicsire sikerültek. A Videoton távvezérlője jól ke­zelhető és találó az a megoldás, hogy a teletex és a hangolás gombjai fedél alatt vannak. Még egy jó tanács vásárlás előtt. A lehetőségekhez mérten, amikor eldöntöttük, milyen készüléket vásárolunk, 2—3 készülék egymás melletti be­kapcsolása után válasszunk. Ugyanis a színek azonos típu­soknál is eltérőek lehetnek. Fontos még a készülékek ma­gyar nyelvű, érthető leírása és ne feledkezzünk meg a garanci­áról sem. Török Miklós TOP 200 A Figyelő Rt. különkiadványa a vezető hazai cégekről Megjelent a TOP 200, amely a múlt évre vonatkozó adóbe­vallások alapján rendezte sorba a legnagyobb hazai válla­latokat. A listát az APEH készítette. Az érintett cégektől engedélyt kellett kérni adataik nyilvánosságra hozatalá­hoz. A 200-as klubba tartozó vállalatok 40 százaléka ettől elzárkózott — jelentette be Varga György, a Figyelő főszerkesztője. A rangsor alapjául a tavalyi vállalati nettó árbevétel szolgált. A 200 legnagyobb hazai vállalkozás közül 75 feldolgo­zóipari cég, 65 kereskedelmi, közúti jármű és közszükség­leti cikk javító, karbantartó cég, 27 a villamosenergia, gáz-, hő- és vízellátás terén működik. A klubban az áram- szolgáltatók önállósulása utáni MVM Rt. a múlt évi első helyről a még mindig nagyon előkelő második helyre került. Rajta kívül még 15 utódcége került a klubba, közülük 9 az első 20 közé. A 10 legnagyobb vagyonú gazdálkodó szervezet a nettó árbevétel szerinti első 33 helyezett közül kerül ki, többségük a villamosenergia­termelésben tevékenykedik. Érdekes, hogy különböző okok miatt nem szerepeltetik adataikat olyan jelentős hazai cégek, mint a MÁV, a Malév, a Tungsram és a BHG. A TOP-lista bekerül az európai gazdasági és pénzügyi szaklapok által közzétett nemzetközi rangsorba is. Az európai agrárpiac jó minőséget igényel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom