Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

a 1993. október 13., szerda PÁLYÁZAT Q Szupernagyik kerestetnek Folytatjuk a fényképek közlé­sét. Minden jelöltnek van esé­lye: az első tíz, legtöbb szava­zatot kapott nagymama mel­lett további tíz, sorsolás útján kiválasztott nagyi kapja meg a Szupernagyi címet, hozzá szupernagyihoz illő jutalmat és lehetőséget a lapban való bemutatkozásra. A szavazás módja: a lapból kivágott, a nevet is tartalmazó képet le­velezőlapra ragasztva vagy borítékba téve be kell küldeni szerkesztőségünk címére. A szavazatokat legkésőbb a megjelenést követő hetedik napon, tehát egy héten belül adják postára. A sorsoláson mindenki részt vesz, aki lega­lább egy szavazatot kapott. Kérjük, ne feledjék el feltün­tetni nevüket a borítékon, le­velezőlapon, mert a szavaza­tot beküldők között is jutalmat sorsolunk ki. Ajánló sorok Nagy Ferencné, akit unokája Irénke mamártak hív, a leg- szuperebb nagymama az egész világon — írja róla Ani­ta. „Az egész család szereti. A kerti munkákat nagy erőbedo­bással végzi. Soha nem fáradt és nem panaszkodik, pedig — ahogy Anita sejti — sok min­denen keresztülment már az életben. Kurucz Jánosnét három unokája a következőkkel jel­lemzi: „A mi szupernagyink mindenhez ért. Verseket, pró­zákat ír, tarka-barka tréfákat, gyárt. Finomkat főz, olyan flekként senki sem tud készíte­ni, olyan kívánatos husit csak őnála lehet enni. Gyönyörű ké­zimunkákat varr.” S a levélből az is kiderül, hogy vers- és Nagy Ferencné, Mezőberény prózaíró versenyen már ötször nyert, kétszer különdíjat, egy­szer harmadik helyezést. Sinka Ferencné, avagy „Mama, a szuper...” címmel szedte versbe a négy Tomka- unoka az imádott nagymamit: „Ki gyümölcstortát süt, rajta sok eper / Kis tyúkólat épít, sarat is kever / az nem lehet más, mint a mama-szuper. / Nem fél a Körösben, értünk is felel / Homokot hoz, hintaosz­lopot lever / az nem lehet más, mint a mama-szuper. / Ki­ment, mielőtt anya, apa „be­ver” / Mama egy híd, mama­tata egy nagy KELL / mama nem lehet más, mint SZUPER, SZUPER...” Özv. Kanó Sándornét fia mutatja be: „A nagymama egy másik városból költözött ide Mezőberénybe, hogy felne­veljen bennünket. Akkor mi gyerekek, 3 és 5 évesek vol­tunk, A nagymamánk ugyan „mostoha”, de szívében csak szeretet van. Már tíz éve nevel bennünket, de a már családos testvérünknek is sokat segít. Saját .gyerekekit és unokáit is nagy szeretettel veszi körül. Mondhatni imádja őket. Rá mindig lehet számítani, min­dig ráér segítséget- nyújtani, így nevel hat gyermeket és öt unokát, valamint egy külföl­dön élő tesvérünket és az ő két gyerekét, akikkel levél útján tartja a kapcsolatot. A mi „mostohánk”, a hét unokával, így már igencsak a nagyma­mák sorába lépett.” Marunák Jánosné fényké­pét unokája, Janika postázta. Igen egyszerűen és kifejezően csak annyit ír róla: „ő az én legszuperebb nagymamám”. A 65 éves Tóth Józsefnét három unokája — Judit, La­Kurucz Jánosné, Mezőberény joska és Edina — nevezte be. Indoklásukban első helyen szerepel az, hogy finom süti- ket tud sütni. S bármit kémek tőle, azt mindig megteszi. „Kisunokám helyett írok, hiszen ők még nem tudnak ír­ni” — kezdi levelét Balogh Istvánné, a nagymama. Há­rom fiú édesanyja ő, a legidő­sebbet egy tragikus autóbale­set során vesztette el. Kever- mesen Anita, a két és fél éves unokája lakik, akivel igyek­szik minden szabad idejét el­tölteni, hiszen számára az je­lent kikapcsolódást, ha vele le­het. Együtt etetik az állatokat, kapálják a kertet s főznek. Fő­zés közben saját meséivel köti le Anita figyelmét. Úgy érzi, talán azért lehet egy kicsit ő is szupemagyi, mert legyőzve fia halálának fájdalmát, képes arra, hogy vidáman, önfeled­ten játsszon az unokákkal. „Mi négyen vagyunk test­vérek, úgyhogy a mi nagyink négyszeresen is szupemagyi. Sőt, már szuperdédnagyi is, mert a legidősebb tesónknak van egy kisfia” — állítják a „négyek”, Bellái Pálné uno­kái. — Mostanában vele van a legtöbbet, hisz ő még olyan pici, ő a család szemefénye, és persze a Nagyié is. A mi na­gyinknak van a világon a leg­nagyobb szíve, hisz oly sok jóság és szeretet van benne. Melinda csak úgy. szólítja, hogy „Édesem”, s elég csak annyit mondania, hogy „Éde­sem, én úgy szeretlek”, s a nagyi bármit megtesz. Nem is tudom, mi lenne a mi nagyink nélkül. Tulajdonképpen na­gyon nehéz leírni azt a sok szépet és jót, amit mi kaptunk s kapunk tőle. Ezekre nincsenek is szavak. Sinka Ferencné, Mezőberény Kungli Istvánné hat unokát nevel. A gyerekeket anyjuk el­hagyta, így rá hárul a család­anya szerepe is. Férjével és a gyerekek apjával igyekeznek pótolni az édesanya hiányát. Nagyon szereti az unokáit és nagyon boldog velük. Bakulya Györgynét és Ko­zák Alajosnét Kozák Anita mutatta be: „Kozák mama tud a családban legjobban herőcét sütni. A herőce egy nagyon régi fajta sütemény. A kondo- rosi mama pedig tácsikát süt nagyon finoman.” „A nagymamám egy szuper jó fej” — derül ki Csató Sán- dornéról, akit ötödik osztá­lyos unokája, Erika nevezett be. — A nyári szünetben itt „táborozott” négy rossz-csont unokája mellett. Istenieket főz. Eddig óvónőként dolgo­zott, most pedig egy szolgálat- kész nagymama.” „Azt elmesélni, hogy a mi mamink miben szuper, egy egész nyári szünet is kevés len­ne — kezdi Bettina és Katalin Gyebrovszki Jánosné bemu­tatását. — 60 éves, két lány és egy fiú gyermekét nehéz anya­gi körülmények között isko­láztatta. Jelenleg négy unoká­ja van, akiket nagyon szeret, s mi, unokánk is mindent meg­teszünk azért, hogy viszonoz­ni tudjuk, de annyit bizonyára nem tudunk megtenni érte, mint ő értünk. A mi „Gyebi- kénk” (amikor kicsik voltunk, így neveztük el őt, mert nem tudtuk kimondani a nevét) rop­pant fiatalos. 50 éves korában még kézilabdázott a munkahe­lyén lévő csapatban. Szívesen beszélget velünk bármiről, le­gyen az iskola, fiútéma, főzés vágy divat. Megszületésünk óta rendszeresen köt, s nem is özv. Kanó Sándorné, Mezőberény A főnyeremény egy színes tv! Szupernagyi-versenyünk fődíja egy színes te­levízió, amelyet lapunk kiadója ajánlott fel a Szupernagyi cím tulajdonosának. Személyét sorsolással választjuk ki az első tíz helyezett, valamint a szintén sorsolással kiválasztott to­vábbi tíz szerencsés pályázó közül. Több cég is jelezte, különböző értékű ajándékkal hozzá­járul a verseny sikeréhez: Burek pékség, Békéscsaba; Elektroház, Bé­késcsaba, Exclusive Flowers, Békéscsaba; Färbung BT., Békéscsaba; „Katica” kisáru- ház, Békéscsaba; Kunság Füszért, Békéscsa­ba; PIÉRT bolt, Békéscsaba; Magyar király söröző, Békéscsaba. További ajánlatokat szí­vesen fogadunk! akárhogy. Munkadarabja már kiállításokon is szerepelt, sőt díjnyertes itt lett. Ha kell szab, ha kell varr. Jelszava évek óta: Lehetetlen nincs, csak tehetet­len. Rajongásig imádjuk őt. Tudjuk, mindenki a saját nagymamáját tartja a legszu- perebbnek. Éppen ezért bárki fogja megnyerni a pályázatot, nekünk akkor is a mi Gyebi- kénk a leges-, leges-, leges-, legszuperebb. Knyihár Pálnét egyik uno­kája, Anikó különösen megha­tó módon mutatja be. Azt írja róla, hogy „a legcsodálato­sabb benne az, hogy felnevelte a mi anyukánkat. Természete­sen ő is tud finomakat főzni, sütni és gyönyörű ruhákat varrni.” Kálai Jánosnéról Éva uno­kája egyszerűen csak annyit ír: „A mi nagyink a világon a legszuperebb”. Atol Zsuzsa és Katalin egy rövid verssel ajánlják a „szu­Marunák Jánosné, Mezőkovácsháza pemagyiságra” Zentai Pál­nét: „Két unoka, ezer gond, mégsem halljuk panaszod. / Főzöl, mosol, teregetsz, s a fő, hogy minket szeretsz. / Bár­hogy hívunk; mama, mami, Te vagy nekünk a szupemagyi.” „A mi nagyinknak, a mi ma- mukánknak Amerikában kel­lene élnie, mivel ott időben ébredne, az ottani időszámítás szerint — vélekednek az uno­kák Somorjai Kálmánnéról. — Ugyanis a mi nagymamánk olyan, hogy este a tyúkokkal fekszik, de reggel még a kakas ébredését is megelőzi. Már hajnali fél háromkor talpon van. Ha nehezen is, de gyönyö­rűen rendbe tartja a házat.” Özv. Devosa Józsefnéről az ajánlásból megtudhatjuk, hogy ugyan 76 éves, de mind a mai napig dolgozik. Mindig azt mondogatja: „Gyerekeim, én már éltem jót és rosszat is, csak az a fontos, hogy ti jussa­tok révbe.” Tóth Józsefné, Kevermes Balog Istvánné, Kevermes Bellái Pálné, Nagyszénás Kungli Istvánné, Tótkomlós Bakulya Györgyné, Kondoros Gyebrovszki Jánosné, Békéscsaba Knyihár Pálné, Békéscsaba Kálai Jánosné, Békéscsaba Zentai Pálné, Békéscsaba Somorjai Kálmánné, Békéscsaba özv. Devosa Józsefné, Békéscsaba Kozák Alajosné, Békésszentandrás Csató Sándorné, Békéscsaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom