Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

jRËKËS MEGYEI HÍRLAP SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE 1993. október 13., szerda A szeghalmi katolikus temp­lom bejárata Az oldalt szerkesztette: Gila Károly. Telefon: (66)371-139 Az oldal fotóit Czebe Sándorné készítette Kulturális ajánlat Vésztó'. — Sinka István Műve­lődési Ház. Október 17-én 14 órától a nyugdíjasok világnap­jának helyi megünneplése. Október 21-én 12 órakor ifjú zenebarátok hangversenye. Szeghalom. — Városi mű­velődési központ. Október 21- én 8 órakor rendkívüli, ünnepi irodalomóra „Hazám” címmel. Október 25-én a Békés Megyei Jókai Színház gyermekelőadá­sa, Jancsi és Juliska. Füzesgyarmat — Művelő­dési ház. Október 22-én szavaló­verseny az általános iskolásoknak. Október 23-án „Alma-bál”. KRESZ-diszkó Szeghalom. — Október 16-án este a Pákász-tanya diszkójában a megyei rendőrkapitányság közreműködésével a gyakori, úgynevezett „diszkó-balese­tek” elkerülése érdekében bal­eset-megelőzési vetélkedő lesz. Tűzoltóautó féláron Dévaványa. — A helyi önkor­mányzat a közelmúltban egy pályázaton tűzoltóautót nyert. ABM Tűzoltó-parancsnokság értesítése szerint egy típusvál­tás miatt feleslegessé vált ko­csit vehetnek meg a hétszáz­ezer forintos értéke feléért. A járművet a helyi tűzoltó­egyesület fogja üzemeltetni. Gázbefizetések Körösladány. — Folyamato­san fizetik be a falu lakói a földgázbekötés költségeit. Noha a vezeték építése csak jövőre kezdődik, már eddig több, mint háromszázan fizet­ték be az előírt összeget. Új út épült Ecsegfalva.—Elkészült a Kos­suth utcában az új útburkolat. Az összesen három és fél millió forintos költséggel megvalósult beruházás az utca nyolcszáz méteres szakaszán jelent sármen­tes közlekedési lehetőséget. Nincs támogatás Biharugra. — A falu új óvodá­jának építéséhez céltámogatást kért a helyi önkormányzat, ám az igényt elutasították. így a jelenleg is folyó építkezés kizá­rólag saját forrásból valósul meg, a lakosság segítségével. Sikeres véradás Szeghalom. — Az MSZP he­lyi csoportja által szervezett önkéntes véradáson október ötödikén délelőtt nyolc­vannyolc donor járult hozzá embertársai megmentéséhez. Alapítványok az iskola támogatására Manapság, amikor egy-egy ok­tatási intézmény fenntartása, működtetése nem kis terhet je­lent és az állami támogatás sem mindenre elegendő, egyre fon­tosabb szerepet játszanak az ala­pítványok. A szeghalmi Péter András Gimnázium igazgatójá­tól, Vaszkó Tamástól arra várunk választ, milyen alapítványok segí­tik a középiskola munkáját.-— Valóban fontosak az ala­pítványok, hiszen lehetővé te­szik, hogy pénzeszközeinket ki­egészítsük vele, támogatásokat, jutalmakat adhatunk diákjaink­nak. A legjelentősebb alaptőké­vel a Péter András-alapítvány rendelkezik, ez egymillió fo­rint. Ennek mindenkori éves ka­matát oszthatja szét egy öttagú kuratórium a tanulók szociális segítésére, a megfelelő színvo­nalú oktatómunka folytatásá­hoz szükséges könyvek, eszkö­zök vásárlására. Legutóbbi döntésünk alapján például a né­met tagozatos diákok osztrák nyelvtáborát támogattuk húsze­zer forinttal. Az alapítvány nyílt, bárki csatlakozhat hozzá. Legrégebbi, immáron 25 éves az öregdiákok által létreho­zott, egykori igazgatónk, Nagy Miklós nevét viselő alapítvány. Ez az öregdiákok adományai­ból tevődik össze, célja a diákok szociális helyzetének javítása, iskolai hagyományaink ápolá­sa. Az alapítvány nyílt, éppen most érkezett egy Amerikában élő, 1945-ben itt érettségizett öregdiáktól, Bozzay Józseftől ötszáz dolláros adomány. Nem új már a Takács And- rea-alapítvány sem, melyet a szülők tettek elhunyt gyer­mekük emlékére. Ennek jutal- mazottja minden évben balla­gáskor az iskola legjobb sporto­lója és legjobb történésze. A Szeg­halom és Vidéke Takarékszövet­kezet alapítványa a nyelvtanárok letelepedését szolgálja, ebből a mi tanáraink is részesülnek. Feltétlenül meg kell említeni két új alapítványt is. Az egyik dr. Csomós Imre öregdiákunk egyéni adománya, az Eminens alapítvány. Ebből az a diák ré­szesülhet, aki négy éven ke­resztül kitűnő tanuló volt. A má­sikat egykori kollégánk, Varga István ugyancsak itt dolgozó fe­lesége tette és minden évben az a diák kaphat belőle, aki a ma­gyar irodalomból érettségizet­tek közül a legjobb írásbeli dol­gozatot írta. A sportrendezvény stílszerűen közös bemelegítéssel indult Egykori testnevelő tanára, Bo­gár János emlékére ismét egész napos sportrendezvényt tartott a szeghalmi Sebes György Álta­lános Iskola október hetedikén. Valamennyi diákja sportolt ezen a napon, ugyanekkor rendezték meg másik három általános is­kola, a szeghalmi 1 -es, a körös- ladányi és a füzesgyarmati spor­tolóival közösen az atlétikai ver­senyt is. így a versenyző száz­húsz gyereken kívül az iskola mind a hétszáz tanulója aktív mozgással töltötte el a napot. Kirajzás Ha még valaki nem vette volna észre, megkezdődött. No nem a méhek kiraj­zása, hanem a jövő évi választási kam­pány. Ennek legbiztosabb jele, hogy alig egy hónap leforgása alatt több párt vezető személyisége fordult még Szeghalom környékén, mint az elmúlt három év alatt együttesen. A megjelenés formái különfélék, akad állam- titkári látogatásnak álcázott választási gyűlés, de van, ahol már egyértelműen a leendő szavazóikat keresik. Ez nagyjából így is van rendben, a választások közeledtével ezek a vizitek nyilván még szaporodni is fognak. Természetesen azt is tudom, hogy nem itt fog eldőlni a választás végső kimenetele, bár az is érződik, hogy minden egyes mandátumnak fontos szerepe lehet a végsőparlamenti matematikában. Az is igaz, hogy a régiónkban működő— • néha csak vegetáló—pártokra ráfér egy kis erősítés, fel kell rázni őket a közelgő nagy feladatra. Ráadásul az a legna­gyobb probléma, hogy az embereket egyelőre bizony nem­igen érdeklik a pártvezetők kiruccanásai. Gyakori, hogy ugyanazokat az arcokat lehet látni a legkülönfélébb pártok gyűlésein, vagyis jó néhány an csak egyszerű érdeklődőként mennek el, mindenféle elkötelezettség nélkül. Mindezt a messziről jött vendég nem tudja, az érdeklődést kizárólag saját maga vagy pártja iránti szimpátiának értékeli. Ilyen esetben majd a választás eredménye okozhat számára meglepetést. Végezetül talán még annyit, hogy miként a méhek sem foglalkoznak tovább a „lelegelt” mézelőterülettel, ugyanígy a pártok érdeklődése is pánikszerűen alábbhagy a kampány végeztével. Ha szerencsénk van, legalább az itt győztes párt és képviselője foglalkozik tovább a térség problémáival. Szüreti mulatság Okányban, rigmusokkal Október első szombatján tartották a szüreti vigalmat Okányban. Népviseletbe öltözött fiatalok lovasfogatokop járták a falu utcá­it, több helyen táncra perdültek. Egy helyi amatőr rímfaragó—ki nevének mellőzését kérte — alkalmi kis versekkel mesélt a faluban történtekről. Ízelítőül egy strófa belőle: —Jó napot kívánok, tisztelt egybegyűltek Figyeljenek most rám, tudom nem süketek Elérkezett az ősz, sokan alig várták De tél nem lesz ez évben, mert privatizálták A hóembert is kérem kirúgta főnöke A Munkaügyi Központban találkoztam vele Piros volt az orra a finom vörös bortól Melytől annyi ember részegen hajbókol.” Este régen várt ünnep, tűzijáték volt a faluban, majd a szüreti bál tette fel a koronát a sikeres rendezvényre. Évadnyitó közgyűlés Szeszélyes nyár, ráfizetéssel Öcsi-kupa Szeghalmon A település sportéletének három éve elhunyt, közismert egyénisé­ge volt Papp Gyula, mindenki Öcsije, Öcsi bácsija, aki éveken keresztül lapunkat is tudósította a város sporthíreiről. Emléké­nek megörökítésére — Loson- czi László ötletét felkarolva — a Széchenyi Ödön Tűzoltó Egyesület október másodikán kispályás labdarúgókupát szer­vezett. A hét csapat közül sport­szerű mérkőzések után az Öcsi- kupát elsőként a rendezők csa­pata nyerte el. Az eseménynek jövőre várhatóan folytatása lesz. Ismeretlen nagyjaink Gyökössy Endre 1880-ban született Szeghalmon századunk irodalmi életének egyik jellegzetes alakja, dr. Gyökössy Endre. Az elemi is­kola szeghalmi évei után tanul­mányait a szarvasi gimnázium­ban folytatja, ahonnan Debre­cenbe került főiskolába. Itt a A füzesgyarmati vadászok ok­tóber nyolcadikán tartották évadnyitó közgyűlésüket. Először az áprilisban megvá­lasztott új vezetőség számolt be eddigi munkájáról. Egye­bek között elhangzott, hogy 9585 előnevelt fácánt telepí­tettek ki, hétvégi őrzésüket a vadászok végezték. A vadélő­helyek javítása céljából a területükön lévő kiszáradt bá­nyagödröket társadalmi mun­kában szeretnék olajfűzzel, Főiskolai Lapok szerkesztője lett, de foglalkozott vers- és dal­szövegírással is. 1902-ben je­lent meg a „Bokréta” című ver­santológia, ahol többek között Oláh Gáborral közösen adták közre verseiket. Ezt még két kötet követte, melyet a hazai irodalmi publicisztika nagy lel­kesedéssel fogadott. A jogi egyetem elvégzése után Budapesten, a Közlekedési Minisztériumban helyezkedett el, mint az ifjúsági és szociális ügyek biztosa. Ettől kezdve if­júsági regényei, verseskötetei és mesegyűjteményei tucatjá­val születnek. Szülőfaluját—már országos költőként — 1933-ban látta vi­szont, mikor az általa vezetett cserkészcsapat (több regényé­nek témája) Szeghalmon tábo­rozott. Az irodalmi berkekben is jelentős személyként tartót­kökénnyel, galagonyával be­telepíteni. Ebben az évben 45 őzbakot lőttek ki, melyből 28- at külföldi vadász ejtett el, ötöt pedig vendégvadász. Őszi terveik szerint ázTapró- vadvadászatot október 16-án kezdik, október 18—30 kö­zött olasz vadászok részvéte­lével. Sor került négy jelölt felvé­telére is, majd közös vacsorá­val fejezték be a közgyűlést. Gáli Mónika ták számon, hiszen a kis helyi egyesületektől az országos tár­saságokig szinte mindenütt tag­nak választották. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a debreceni Csokonai Körnek stb. 1942- ben, közéleti pályafutásának csúcsán az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság elnöké­vé választották meg. Az 1949-ben kezdődött kite­lepítési hullám őt sem kímélte, ifjú kora városába, Szarvasra száműzte őt az új hatalom. Itt hunytéi 1957-ben, a számkive- tettség élményeit sok keserű versben hagyva hátra. Életművét szinte lehetetlen teljességében számba venni, hi­szen lírai, prózai kötetein túl sok dalszöveget, sőt még színművet is írt, nem beszélve novelláiról és különböző lapokban megje­lent verseiről. Hagyatéka mind a mai napig nincs teljesen fel­dolgozva. Életét egyetlen vers­sora jellemezheti legszebben: „ Mindig szivemmel fizetek”. Kele József Lapunk korábbi számában már hírt adtunk a dévaványai strand idei terveiről. Talán nem érdek­telen, ha most, a szezon végén egy kis értékelésre kérjük To- masovszki Sándort, a strandfür­dő vezetőjét. — Legelőször talán azzal kell kezdenem, hogy az idei sze­szélyes nyár miatt alaposan megcsappant a fürdővendége­ink száma. Míg tavaly több, mint huszonnyolcezren voltak nálunk, addig az idén mind­össze tizenkilencezer látoga­tónk volt. Ez előrevetíti azt a szomorú tényt, hogy az idén is veszteséges lesz a fürdő üze­meltetése. Tavaszi elképzelése­A Sárréti Tej Rt. azt tervezi, hogy még ebben az évben — egyelőre kísérleti jelleggel — üvegben fogja forgalomba hoz­ink közül az iskolás gyerekek szervezett úszásoktatása nem valósult meg, amit nagyon saj­nálunk. Úgy tűnik, nem sikerült társadalmi üggyé tennünk azt, hogy a gyerekek nálunk tanulja­nak meg úszni. A kereskedelmi tevékenység megfelelő volt, en­nek további bővítését tervezzük. Volt olyan elképzelés, hogy tegyük téli fürdőzésre alkalmassá a nagymedencét. Ez technikailag megoldható, ám erősen kérdé­ses kihasználtsága A fedett rész­ben szeretnénk egy szoláriumot és egy szaunát kialakítani, melyhez később egy testkultú­raszalon is csatlakozhatna. ni a tejet. A tervekről már koráb­ban hírt adtunk, most bemutat­juk a fényvédő réteggel ellátott, visszacserélhető üveget, K. SZ. Z. Az új tejesüveg és a szeghalmi üzemvezető, Fehér József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom