Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-12 / 238. szám

1993. október 12., kedd NAGYVILÁG r\ Jelcin Japánba utazott Az orosz elnök reméli, hogy japán részről nem elevenítik fel a területi vitát Kérdőjelek Lecke Európáról? Az Európa Tanács hétvégi csúcsértekezlete újból feladta számunkra a leckét: megértjük-e, melyek azok az írott­íratlan elvek és szabályok, amelyek alapján másokkal együtt mi is alakiíhatjuk földrészünk új arculatát? Bécsben ugyanis most talán minden korábbinál világosabbá vált, hogy aki nem tud eléggé „európaiul” — a többség közös érdekeinek-nyelvén -— az könnyen megbukik. Megkérdő- jelezheti-e például ma bárki a politizáló Európában, hogy a kisebbségek helyzetének korszerű rendezése a békés együttélés, a kontinens stabilitásának egyik kulcsa? Ezút­tal félreérthetetlenül kiderült, hogy józan ésszel nem, mert ezzel hátrányos helyzetbe kormányozza saját országát. Ezért születhetett meg a bécsi nyilatkozat, amely kimond­ja, hogy Európa reményeit a megosztottság örvendetes megszűnte után nem veszélyeztetheti semmiféle területi követelés, agresszív nacionalizmus és intolerancia. De mit vállal fel ténylegesen az elvek megvalósítása érdekében az európai közösség? Sok vita és huzakodás, az érdekek kulisszák mögötti egyeztetése után konkrétan annyit, hogy a miniszteri bizottság dolgozza ki a kisebbségi jogok kötelező normáit. Ami vitathatatlanul fontos előrelépés, de azt is jelzi, hogy a nemzeti kisebbségek számunkra oly fontos ügyében még csak alakul Európa közös nyelve. A járható politikai út ezért alighanem továbbra is az marad, hogy az új nyelvet a szomszédokkal együtt tanuljuk, de úgy, hogy azt az európaiak többsége rokonszenvvel, ne pedig aggodalommal használja. Túlságosan lassú ez a tanulási folyamat? A sikeres külpolitika olykor lehet a sebesség függvénye is. A Bécsben felkapott lecke talán most az, hogy minél előbb tanuljunk meg szót érteni a kisebbségi politika közös nyelvén. Kocsis Tamás Ferenczy Europress Magyar zarándokokat fogadott a pápa HÍ^ff FÚJSZ Katonák A Szomáliái ENSZ béke- fenntartó erők kötelékében szolgáló szinte valamennyi norvég kéksisakos bejelen­tette: felmondja szerződé­sét, mert a helyzetre való tekintettel nagyon kevés­nek találja a jelenleg nekik fizetett veszélyességi pót­lékot. A norvégok — akik nem hivatásos katonák, ha­nem meghatározott katonai szolgálatra szerződött tar­talékos állományú civilek — a mostam havi 4200 ko­rona veszélyességi pótlék helyett 8000 koronát (118 dollár) követeltek. A nor­vég védelmi minisztérium szóvivője elismerte, hogy ilyen eset még nem fordult elő a norvég hadsereg gya­korlatában. * * * Itt a példa siralmas fizeté­sű hazai katonáink előtt Norvég társaik még csak nem is hivatásos tisztek — „csak" tartalékosok. Ép­pen ezért tehetik meg, hogy felmondanak. De mi történik, ha egyszerre lép ki a civil életbe egy egész nemzeti hadsereg? k. i. Mit szólt Moszkva az ostromhoz? A US News and World Report című amerikai hetilapnak az orosz főváros lakói körében végzett telefonos közvéle­mény-kutatása szerint az 560 megkérdezett moszkvai 62 százaléka helyeselte az orosz parlament székháza, a „Fehér Ház” ostromát. 24 százalékuk elítélte az akciót, 14 százalé­kuk nem tudott állást foglalni. A'válaszadók fele a tragikus történtekért a zendülők veze­tőit, Alekszandr Ruckoj volt alelnököt és Ruszlan Haszbu- lalovot, a parlament elnökét tette felelőssé. 6 százalékuk gondolta úgy, Jelcin hibájából történt, ami történt, 35 százalé­kuk véleménye az, hogy mind­két felet felelősség terheli. A 15 éveseket is fogolytáborba vitték A boszniai horvátok a hét végén folytatták a muzulmán lakosság kitelepítését. Nyugat-Hercego- vinából Jablanicába érkezett négy teherautóval a Livnóból és Duvnóból elűzött muzulmánok háromszáz fős csoportja — asszonyok, gyermekek és idős férfiak. Duvnónak még a nevét sem kímélték a horvátok, jelen­leg már Tomislavgradnak hív­ják. A nyugat-hercegovinai horvát hatóságok a körzet szinte minden hadrafogható férfilako­sát internálták, már a 15 évese­ket is fogolytáborba vitték. Mostarban — ahol a muzulmán negyedet szüntelenül ágyúzzák a horvátok — naponta tucatjá­val űzik át a muzulmánokat a Neretva hídján a keleti város­részbe, vagyis az ostromlott ne­gyedbe. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Másfél napos, rövid látogatás­ra Japánba utazott tegnap Bo­risz Jelcin. Az orosz elnök in­dulása előtt a vnukovói repülő­téren újságíróknak elmondta: nagyon bízik benne, hogy to­kiói látogatása során a japán fél nem veti fel a területi vita ügyét. Jelcin hangsúlyozta, hogy a megbeszélések, remé­nyei szerint, hozzájárulnak a két ország kapcsolatainak, mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatoknak a fejlesztésé­hez, mivel eddig nem sikerült beindítani a széles körű együttműködést a két ország között. Az egy héttel ezelőtti véres események miatt kérdéses volt az elnök látogatása. Ennek kapcsán Jelcin a moszkvai helyzetről elmondta, hogy azt teljesen ellenőrzés alatt tart­ják. A csaknem kétszáz halá­los áldozatot követelő drámai Izrael soha nem fog bele­egyezni Jeruzsálem újbóli fel­osztásába, a város izraeli fenn­hatóság alatt egységes fog ma­radni — jelentette ki Jeruzsá­lemben több rendezvényen is Simon Peresz izraeli külügy­miniszter. — Kezdettől fogva világossá tettük a palesztinoknak, hogy „A harc Lengyelországért még csak most kezdődik!” — írta a Slowo című lengyel katolikus napilapban Michal Lytko. utcai akciókra, tüntetések és nagy­gyűlések szervezésére szólítva fel a parlamentből kiszorult ra­dikális jobboldali pártokat. Mint írta, nem azért döntötték meg a szocializmust, hogy most megengedjék a neokommunis­táknak, hogy ők döntsék el, mi­lyen legyen az új Lengyelor­szág alkotmánya. Ryszard Bugaj, a Szolidari­tás egyik egykori vezéralakja a Gazeta Wyborczában azzal vádolta a Demokratikus Uniót (UD), az eddigi vezető kor­mánypártot, hogy jobboldali fordulatot hajtott végre. Mint a baloldali kormánykoalícióban részt venni kívánó Munka Uniójának vezetője írta, ebben a választási vereség okozta sértődöttség mellett döntő sze­repet játszott vezetőinek az a szándéka, hogy megszüntes­sék az UD eddigi gyűjtőpárt jellegét Azt a pártot, amely korábban mind a szocialista, mind a konzervatív-keresz­ténydemokrata intemacioná- léba elküldte képviselőit egy­értelműen jobboldali, konzer­vatív-liberális párttá akarják átformálni. Bugaj szerint en­eseményekért felelősnek tar­tott Ruszlan Haszbulatovra és Alekszandr Ruckojra, illetve az ellenkormány tagjaira utal­va az elnök közölte, hogy gon­dosan őrzik őket. A korábbi belpolitikai csa­tározások miatt kétszer is elha­lasztották Jelcin látogatását, akinek személyében először utazott orosz államfő Japánba. Az elnököt elkíséri útjára And­rej Kozirev külügyminiszter, Jegor Gajdar, a kormányfő el­ső helyettese, és Oleg Davidov külgazdasági miniszter, mi­közben a Jelcin által alelnöki funkciókkal felruházott Vik­tor Csemomirgyin kormányfő Moszkvában „tartja a frontot”. Borisz Jelcin tokiói látoga­tása során 15 különböző meg­állapodást kötne, amelyek közül a legfontosabb a két or­szág kapcsolataira vonatkozó nyilatkozat. Jeruzsálem kérdése nem szere­pel a napirenden, nem tudjuk és nem is fogjuk elfogadni a város újbóli felosztását — mondta, amikor külföldön élő zsidó nők egy csoportját fogadta. Peresz szerint a szent város csak akkor lesz valóban nyitott minden vallás előtt, ha Izrael fővárosa marad. nek bizonyítéka az is, hogy a kormánykoalícióban való részvételi javaslatot a párt úgy vetette el, hogy még csak meg­ismerni sem volt hajlandó a születő kormány programját. Márpedig az UD távolmaradá­sa a koalíciótól azt jelenti a szerző szerint, hogy a kor­mány nagy mértékben függ majd az államfőtől, aki ugyan hajlandó lehet azt támogatni, de nem érdek nélkül. Ami Lech Walesa elnök várható viselkedését illeti, a Rzeczpospolitában Kazimierz Gróblewski emlékeztetett ar­ra, hogy az államfő a választá­sok után már több nyilatkoza­tában is kijelentette: a kiala­kult helyzetben kötelességé­nek érzi a jobboldal támogatá­sát. Nem kizárt, hogy Walesa átveszi a radikális jobboldal néhány eddigi jelszavát, és át­világítást, kommunistátlaní- tást fog követelni, ezzel meg­szerezve a parlamentből ki­szorult jobboldal egy részének támogatását. Ezután kivárja, míg a baloldalt megosztják belső ellentétei, megnő a tár­sadalom elégedetlensége, megpróbálja megnyerni a kö­vetkező elnökválasztást, s amint úgy érzi, hogy itt az ide­je, feloszlatja a parlamentet. Szocialista győzelem a görög választásokon Összefogásra, a „súlyos és komplex problémák” megol­dására szólította fel a görögö­ket Andreasz Papandreu, a va­sárnapi előrehozott parlamen­ti választásokon győztes Pán- hellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) vezetője. A 74 esztendős politikus pártja választási győzelme után nem jelent meg a nyilvá­nosság előtt, állásfoglalását videófelvételről közvetítették a görög tévéállomások. Pa­pandreu, akit négy évvel ez­előtt a PASZOK veresége, vá­lása, szívbetegsége és az elle­ne felhozott — azóta egyéb­ként elvetett — korrupciós vá­dak miatt sokan teljesen leír­tak a politikai életben, mar­káns választási győzelemre vezette pártját. A szocialisták legalább 170 helyet szereztek a 300 fős parlamentben, míg a jobboldali Új Demokrácia 112 mandátumra tett szert. Konsztantin Micotakisz, a vesztes Új Demokrácia veze­tője az athéni nemzetközi saj­tóközpontban felolvasott nyi­latkozatában bejelentette, hogy tiszteletben tartja a vá­lasztók döntését. A 75 eszten­dős politikus sikert kívánt a hamarosan megalakuló szoci­alista kormánynak és bejelen­tette, hogy lemond pártja elnö­ki posztjáról. Azt hangoztatta, hogy az általa vezetett kor­mány 40 hónapig helyes úton járt és Görögország jövője ér­dekében hozott „nehéz, de el­kerülhetetlen döntéseket, amelyekért most viszonylagos politikai árat fizet”. Micota­kisz elismerte vereségét, de „mély aggodalmának” adott hangot, hogy olyan párt kerül hatalomra, amelynek — véle­ménye szerint—bel- és külpo­litikai kérdésekben nincs „vi­lágos politikája”. Oroszország Választás december 12-én Borisz Jelcin hétfői rendeleté­ben december 12-ére hivatalo­san is kiírta az oroszországi parlamenti választásokat. A korábbi választási rendeletet módosító elnöki ukázból ki­derül, hogy az eddigi elképze­lésektől eltérően a felsőházat, azaz a Föderációs Tanácsot is választják. Az Oroszországi Föderáció 88 tagját két-két honatya képviseli majd a fel­sőházban. Az elnöki rendelet szerint a parlament két házának megvá­lasztására közös választó- kerületeket hoznak létre. Mindkét ház képviselőit négy évre választják. A Szövetségi Gyűlés, azaz a parlament ál­landóan működő törvényhozó szervként működik majd. Az alsóház, azaz az Állami Duma 450, míg a felsőház 176 tagú lesz. A Duma felét pártlista, míg a másik felét a területi elv alapján választják meg. Egye­lőre nem tudni, hogy a felsőhá­zat milyen elv alapján választ­ják. Megfigyelők szerint Jelcin egyebek közt az új parlament demokratikusságát megkér­dőjelező bírálatok miatt dön­tött amellett, hogy a Föderáci­ós Tanácsot is választják. Az alsóháznak a korábbi 400-ról 450 tagúra növelése és a párt­listás választás mindenesetre azt jelzi, hogy Jelcin elsősor­ban az alsóházra akar támasz­kodni. A Szent Pál székesegyházat kereste fel tegnap a Rómában tartózkodó 1500 magyar za­rándok, aki a Magyarok Nagy­asszonya ünnepe alkalmából — és a két évvel ezelőtti pápai látogatás viszonzásaképpen — érkezett Rómába. A zarándokokat a hét végén fogadta II. János Pál. A talál­kozóra a pápai palota Áldások termében került sor. A pápa arra buzdította a magyar hívő­ket, hogy szorgalommal és céltudatosan használják ki azokat a lehetőségeket, ame­lyeket a nemrég visszaszerzett szabadság biztosított Magyar­országnak és az egyházaknak. A pápa arra is kérte a magyar hívőket, hogy mindig tartsák tiszteletben más emberek, val­lási és nemzetiségi csoportok egyéni és közösségi értékeit és jogait, mert — mint mondta — „ezáltal lesztek az oly sokat szenvedett közép-kelet-euró- pai országok között az evangé­liumi szeretet és béke tanúi”. A pápa szerint ezzel segíthető elő az is, hogy a más országok­ban élő magyarokat is elismer­jék és megbecsüljék. A pápa a Magyarok Nagyasszonya oltal­mába ajánlotta a magyar egyhá­zat és az egész magyar népet. Ha a cáfolt hírek igaznak bizonyulnak A „nemzeti tájékoztatási központ” létesítésének tervét választja témájául a Die Presse budapesti tudósítója a lap hétfői, szokásos „Keleti panoráma”-oldalán megjelent írásához. A téma ürügyén Fényi Tibor beszámol az olvasóknak arról az esetről, amikor lapjában nemrégiben exkluzív információ alapján egy cikk része­ként közreadta, hogy Antall Józsefet Németországban fogják kezel­ni. Az osztrák lap híre Magyarországon nagy visszhangot váltott ki, és a miniszterelnöki iroda cáfolta azt, tévesnek nevezve és közölte, hogy a kezelést Magyarországon végzik—írja Fényi. Amikor Antall mégis Németországba utazott, s a Kölner Stadtan­zeiger részletesen beszámolt erről, sőt a betegségről is, a Die Presse magyarázatért fordult a miniszterelnöki irodához. Ennek vezetője sokadszori keresés után csupán annyit közölt, hogy ha lesz monda­nivaló az osztrák lapnak, azt majd az MTI útján nyilvánosságra hozzák. A Die Presse tudósítója hétfői cikkében az esetről beszámolva azt a reményét fejezi ki, hogy a jövendő nemzeti tájékoztatási központ más eszközökkel próbálja majd javítani Magyarország külföldi hírét, különösen, ha cáfolt hírek igaznak bizonyulnak. Mindennap feladhatja îî 441-311 r§UPPRPIPP£§§P hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Eladók vágni való tyúkok és tanyasi csirkék, 1 kg fölött. Békéscsaba, Fürjes, Tanya 574., Knyihár. Vendéglátóipari egységembe női munkaerőt keresek. Szakképzettség nem szükséges. Érdeklődni 16 órától a (66) 444-732-es telefonon. Nemzetközi cég keres Békéscsaba és környékéről 15 agilis munkatár­sat másod- vagy mellékállásban is. Jelentkezés: 13-án személyesen, a Körös Hotelban 15—20 óráig. 6 és fél éves Ford Sierra Combi D eladó. Medgyesegyháza, Dózsa u. 30/A, telefon: 373. Felfutó üzleti tevékenységhez kevés befektetéssel rátermett üzlettársa­kat keresünk a megye egész területéről. Püski Könyvesház, Gyula, Vásárhelyi P. u. 2. Érdeklődni: 18 órától szerdán. Jó állapotban lévő ’83-as kiadású AUDI 80 TD extrákkal eladó. Érdeklődni: a 448-764-es telefonon. Jeruzsálem egységes marad A lengyel jobboldal jövője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom