Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-12 / 238. szám
KÖRKÉP 1993. október 12., kedd Felújított iskolák és óvodák A Béke utcai óvoda épületét, mely immár 97 esztendős, még a nyáron felújították fotó: kovács Erzsébet Meghalt Lőrincze Lajos Hosszú betegség után, életének 78. évében, október 11-én elhunyt Lőrincze Lajos nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa. Lőrincze Lajos 1915-ben született. Volt Eötvös-kollégista, tanított egyetemen, középiskolában, vezető munkatársa volt az Akadémia Nyelvtudományi Intézetének. A Nyelvtudományi Társaság alelnökének, az MTÀ Anyanyelvi Bizottsága elnökének választotta és tagja volt a Helyesírási, valamint a Nyelvtudományi Bizottságnak. Szerkesztette a Magyar Nyelvőrt, az Édes anyanyelvűnk című rádióműsort, és társszerzője volt többek között A magyar nyelvjárások atlaszának, a Nyelvművelő kézikönyvnek is. Nevéhez fűződik számtalan rádiós és televíziós nyelvművelő műsor. Temetéséről később intézkednek. Véradónap Gyomaendrődön A Magyar Vöröskereszt gyo- maendrődi városi szervezete várja mindazokat, akik a városi véradó napokon vállalkoznak a véradásra. A helyszín október 13-án, szerdán és 14- én, csütörtökön 8 és 12 óra között a Katona József Művelődési Központ lesz. A piactérről Orosházán a Könd utcai piactér fejlesztésével kapcsolatban a polgármesteri hivatal tájékoztatót tart a városháza nagytermében október 13-án 17 órai kezdettel azoknak a vállalkozóknak, kereskedőknek, akik a piac területén kívánnak üzletrészt szerezni, vagy már üzlettel rendelkeznek. Pervesztes szerkesztő' Mint már korábban hírt adtunk róla, Paál Tamás, a Sarkad város című hetilap volt felelős szerkesztője bírósági úton kért jogorvoslatot a lapot kiadó sar- kadi önkormányzattal szemben, amely felmentette őt az állásából. A per során a volt felelős szerkesztő kérte az állásába való visszahelyezését. Idő közben megszületett a bírósági döntés. Eszerint első fokon a sarkadi önkormányzat nyert pozitív elbírálást. Vendégek Leimenből Almáskamarás két éve tart kapcsolatot a németországi Leimen településsel, ahol legutóbb személyesen is találkozhattak a kitelepített almáskamarási németek összejövetelén. A kölcsönös kapcsolat fenntartása segíti a nemzetiségi hagyományok újraélesztését, a személyes, baráti kapcsolatok kialakulását. Ez évben is több németországi vendéget fogadtak az almásiak, legközelebb november elején várnak egy delegációt, amelynek tagjait ünnepi programmal lepik meg a település lakói. „...A KULTÚRA FEJLŐDÉSE ANNYIT JELENT, HOGY A DÍSZÍTMÉNYEK ELTŰNNEK A HASZNÁLATI TÁRGYAKRÓL.” (Loos) A dombegyházi önkormányzat ez évben tervezte felújítani az általános iskolák és az óvoda épületeit. A pályázatok útján nyert, illetve a saját erő segítségével folyó munkákat várhatóan a tél beállta előtt befejezik. Többek között tervezik a Béke utcai óvoda (a volt Matúz-féle általános iskola) felújítását, hisz ez az épület a 97 évével jócskán megérett a tatarozásra. A nyár folyamán újjávarázsolt épületen lecserélték a tetőszerkezetet és új cserepekkel látták el. A teljes ablakcsere után a falakat „frissítő” kőporral vonták be. A beruházás közel egymillió forintba került. A karbantartás mellett Gyarmati Jánosné polgármester asszony még elmondta, hogy a régi gyakorlatnak megfelelően a kis- és magyar- dombegyházi gyerekek is idejárnak, ezért van szükség a három iskolaépület karbantartására. Felvetődött ugyan a gondolat, hogy e két település úgymond „visszaviszi” a gyerekeket falujukba, ugyanis az itteni (Folytatás az 1. oldalról) A napokban a „lavinát” elindító sarkadi polgármesterrel a tanulságokról beszélgettünk. — Számomra ez a „harc” azt jelentette, hogy az összefogás nem hiábavaló — mondta Tóth Imre. — Az önkormányzatoknak erejük van. És most végre láthatók az eredmények is, hiszen olyan jelentős vagyoni hányad került igazságosan a településekre, amely már nemcsak az utakhoz, közterületekhez hasonló holt tőAlmáskamaráson, ezen a viszonylag eldugott kis településen jelentős számú német nemzetiség él. A hivatalos találkozások mellett az itt lakók évekre visszanyúló kapcsolatokkal rendelkeznek Németország különböző településeivel. A polgármester-asszony, Ambrus Attiláné mint magánember is szívén viseli a nemzetiség sorsát, ezért igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy a hagyományokat megőrizve elfogadható életvitelt biztosítson a lakosságnak. Mint hallottuk, a napokban váratlan látogatója érkezett a hivatalnak: Magyarország négyermeklétszám éppen az Aradi úti iskoláéval egyenlő. Ezt azonban el is vetettük — hangsúlyozta —, mert tény, hogy a szakmai, oktatási színkét jelent számunkra. Meg kell mondanom azonban, hogy törekvéseinket nem koronázhatta volna siker, ha ebben nem segítenek bennünket a médiák. Arra a kérdésünkre, hogy milyen nagyságrendű vagyoni hányadot jelent a szóban forgó törvénymódosítás Sarkadnak, a következő választ kaptuk: — A jogszabályok értelmében ez bruttó 26 millió 745 ezer forint részvényigénylést jelent, ami ténylegesen 11 millió 129 ezer forintnak felel met nagykövetségének kulturális attaséja. Reiff úr elsősorban az almáskamarási német családok életéről kérdezősködött, majd az iskolai, óvodai oktatásról, illetve azokról a lehetőségekről, ahol a nemzetiség közös tevékenységre gyűlhet össze. A hivatalos tárgyalás után személyesen is megismerkedett a településsel és lakóival. Mint azt a polgármester-asszony elmondta, eddigi kapcsolataik is gyümölcsözőek voltak. Legutóbb például egy autónyi árut vehettek át a németországi Leimen küldeményeként. — A kulturális attasé látóvonal csak megfelelő pedagógusgárdával, anyagi, tárgyi felszereltséggel és kulturált iskolai háttérrel biztosítható. Ez pedig Dombegyházon adott. meg. Az önkormányzatoknak egyébként október 4-éig kellett jelezniük a részvény- igénylésüket. Ha ezt nem tették meg, akkor sajnos örökre elveszítették ezt a vagyonrészt. Csak remélni tudjuk, minden érintett település odafigyelt a határidőkre. Megyei szinten ugyanis ez több százmilliós nagyságrendű vagyoni részesedést jelent az önkormányzatoknak, országosan pedig már milliárdokról beszélhetünk. M.M. Nincs hiány takarmányban A Gabonaszövetség Takarmánygyártó Tagozatának véleménye szerint takarmányozásra elegendő gabona áll rendelkezésre hazánkban, így az igen magas árakban mutatkozó hiánypszichózis nem megalapozott — nyilatkozta Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. Az kétségtelen, hogy a kalászos gabona és a kukorica aránya az utóbbi javára eltolódott. Ezen azonban segítene az a hetek óta elfogadásra váró javaslat, amelynek értelmében mintegy 400 ezer tonna kalászos gabona importjára és ezzel azonos mértékű kukorica exportjára nyílna lehetőség. Ez mérsékelné a jelenlegi irreális gabonaárakat. gatásával megerősítette azt az elképzelésünket, hogy az iskolában egy nemzetiségi tantermet alakítsunk ki. Ehhez Reiff úr felajánlotta segítségét, amely technikai felszerelést, iskolai padokat, könyvtári polcokat és német nyelvű könyveket jelent számunkra—mondta a polgármester asszony. Hamarosan elküldi tanácsadóját, aki szakmai segítséget nyújt az írásos igények benyújtásához. Ez a találkozás bizonyította: az ilyen irányú kapcsolatok nem csak a nemzetiségnek, de a település egészének is hasznára válnak. H.M. Önkormányzatok diadala Holnap: mezőberényi, mezőkovácsházi, kevermesi, nagyszénási, tótkomlósi, kondorosi, békésszentand- rási és békéscsabai szupemagyik Közel kétszáz jelölt Lezárultak a nevezések a „Szupemagyi” pályázatunkra. Közel kétszáz nagymamát ajánlottak figyelmünkbe. A fényképeket folyamatosan közöljük és alkalmanként idézünk a kísérő sorokból is. A győztesek kiválasztásához Önök is hozzájárulhatnak. A megjelent képekkel szavazhatnak a következő módon: a lapunkból kivágott fotót az alatta szereplő névvel borítékban küldjék be címünkre: Békés Megyei Hírlap, 5601 Békéscsaba. Pf. 111. A borítékra feltétlenül írják rá: „Szupernagyi”. Folyamatosan lehet szavazni, a végső határidő az utolsó fotók megjelenését követő egy hét. Holnap újabb szupemagyijelöltek: mezőberényi, mezőkovácsházi, kevermesi, nagyszénási, tótkomlósi, kondorosi, békésszentandrási és békéscsabai nagymamák fényképét jelentetjük meg. A megyeszékhelyről több mint félszáz fotó érkezett — ezeket több fordulóban tudjuk közreadni. A beküldött szavazatok alapján díjazzuk értékes jutalommal az első tíz pályázót, s hozzá tízet kisorsolunk azok közül, akikre beérkezik akár egyetlen szavazat is. Nemzetiségi kapcsolatok Almáskamaráson 2200 milliárd forint adósság A napirend előtti felszólalás után az újabb előterjesztések napirendre vételéről döntött az Országgyűlés. Az ülésnap első fő napirendi pontja az 1992. évi költségvetési törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ezt kiegészítő állami számvevőszéki jelentés általános vitája volt. Szabó Iván pénzügy- miniszter véleménye szerint a múlt évben már uralkodóvá vált a piacgazdasági gondolkodás mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében. A hosszú távú alkalmazkodás feltételeit az 1994-es költségvetésben kell majd megalapozni. Áz államháztartás teljes belföldi adósságállománya 2200 milliárd forint. A költségvetés kiadásai kismértékben meghaladták a tervezett összeget, a túlköltekezés azonban nem a központi költségvetési intézmények kiadásainak növekedéséből, hanem elsősorban abból adódott, hogy a munkanélküliség növekedésével összefüggésben a Szolidaritási Alap kiadásai a tervezettet 24 milliárd forinttal meghaladták. Az Állami Számvevőszék álláspontját Hagelmayer István, a szervezet elnöke fejtette ki. Beszédének elején megjegyezte: a miniszteri expozéban többet szeretett volna hallani arról, hogy milyen törvénysértéseket követett el a kormány az 1992- es költségvetés teljesítése során és mit kíván tenni ezek kiküszöbölésére. Alapvető hiányosságnak nevezte az ÁSZ elnöke, hogy a zárszámadásból hiányzik az elszámolás az állam vállalkozói vagyonáról. A kistermelő se Fizessen az útalapba Az útalapról szóló 1992. évi törvény és a fogyasztási adóról szóló 1991. évi törvény a kistermelői kört szabályosan kifelejti, hátrányos helyzetbe hozza a mezőgazdasági ágazat más szereplőivel szemben, ezért nyújtott be közös törvénymódosító javaslatot megyénk három szabaddemokrata képviselője, Sarkadiné Lukovics Éva, Futaki Géza, Pelcsinszki Boleszláv és a független Nagy Tamás. A javaslat indoklásaként Nagy Tamás rámutatott, hogy 1993. májusától kezdve a mezőgazdasági kistermelők is csak ipari tüzelőolajat, illetve gázolajat használhatnak fel termelési célra. Az érvényben lévő szabályozás szerint gázolaj felhasználása esetén a mezőgazdasági kistermelők kivételével valamennyi mezőgazdasági termelő kedvezményeket élvez: az üzemanyagok árában szereplő adótételek közül az útalap, illetve a fogyasztási adó meghatározó hányadát, valamint az áfát teljes egészében visszaigényelhetik. A mezőgazdasági kistermelőknek ipari tüzelőolaj felhasználása esetén sincs lehetősége az útalap, illetve az áfa visszaigénylésére, ugyanekkor ezen fűtési célú energiahordozók fogyasztási adótételéből semminemű visszatérítési lehetőség nem illeti meg sem a kistermelőt, sem az ágazat többi résztvevőjét. Mindezek alapján a termékek előállítási költségei a kistermelőknél jelentősen tovább emelkednek. A magyar mezőgazdaság által felhasznált energia fajlagos költsége jelentősen meghaladja a külföldi versenytársak energiaköltségét, ez is rontja a magyar termelők termékeinek versenyképességét. Az előterjesztett javaslatok lényege, hogy a termeléshez felhasznált energia után meghatározott mértékű adóvisszatérítésre, illetve az útalapba befizetett hozzájárulás visszaigénylésére jogosult legyen a mezőgazdasági kistermelő is. Az országgy űlés mindkét módosító javaslatot napirendjére tűzte, de csak az útalappal kapcsolatosnak a tárgyalása kapta meg a sürgősséghez szükséges szavazatmennyiséget. S.Á. Megrovást kapott Lengyel László Lengyel Lászlót, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatóját megrovásban részesítette a Veszprémi Városi Bíróság és egyben megszüntette ellene az eljárást. Mint ismeretes, Lengyel László közgazdász politológust Antall József miniszterelnökjelentette fel azután, hogy Lengyel a nyár elején előadást tartott a veszprémi akadémiai bizottságon. Á Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója akkori előadásában a Kurír és a Veszprémi Napló interpretálásában a következő kijelentést tette: „A közigazgatásban kialakult a tökéletes korrupció, pontosan meg lehet mondani melyik minisztert vagy főosztályvezetőt mennyiért lehet megvenni”. Dr. Varga Károly bíró a határozat indoklásában rámutatott: hogy Lengyel László említett kijelentése nem rejt veszélyt a társadalomra, illetve annak veszélyessége oly csekély mértékű, hogy szinte elenyésző, így a döntés a törvények értelmében csak a megszüntető határozat lehet. Sarokba szorítva Dragon és Széchenyi Gondolom, az előbbi urat mindenki ismeri. Az utóbbiról néhány szót. Magyar főnemes volt, aki fölfedezve hazája elmaradottságát, tett egynéhány apróságot, hogy az elindulhasson a polgári átalakulás útján. Könyvekben fogalmazta meg a fejlődés feltételeit s a megteendő gyakorlati lépéseket. Aztán az utóbbiakból tett is jónéhányat: részt vett a dunai gőzhajózás megszervezésében, malom- és bankalapításban, folyószabályozásban, a Lánchíd építésében. Az akadémia létrehozására egyévi jövedelmét ajánlotta fel. Az első független magyar kormányban miniszteri posztot vállalt, egyben tagja volt az általa létrehozott intézmények igazgatótanácsainak (ha így nevezték a vezető testületeket). E ponton találkozik a két nagy ember. Dragon úr képviselősége mellett tevékenyen részt vesz vállalati igazgatótanácsfok?) munkájában. Igaz, hogy ez rengeteg elfoglaltsággal jár! Havonta, olykor akár kéthetente is, részt kell vennie egy- egy igazgatótanácsi ülésen. Ezért nagyon szerény az a (szerinte) 20—30 ezer forintos havi tiszteletdíj. De ő (és sok-sok képviselőtársa) vállalja az áldozatot. Miért ne tenné?! Hisz politikus elődje is megtette, fejtette ki véleményét Dragon úr a rádió 168 óra című műsorában. Ha Széchenyi bírta és tehette... Hogy a Képviselő Úr ért-e hozzá? Természetesen! S ha valaki még sem tudná, ki is Dragon úr: kisgazda országgyűlési képviselő, „civilben” vállalkozó, általános technikus (ezt ő is mondta), tehát érettségije is van. Kutas Ferenc
