Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-07 / 208. szám
«ÜBÉKÉS MEfíVEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. szeptember 7., kedd 1994 szeptemberétől Közgazdasági főiskolai kar indul a Körösi Csorna Sándor Főiskolán A Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélye alapján az állami felsőoktatás keretében a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán 1994 szeptemberétől főiskolai szintű közgazdasági képzés indul pénzügyi szakon. A képzés előkészítésének megszervezésére dr. Lengyel Imrét, az MTA Regionális Kutatási Központjának tudományos munkatársát kérték föl. —Miért pont a pénzügyi szakot választották? — Azt szeretnénk, ha a végzősök a főiskola elvégzése után szinte bármelyik pénzügyi területen elhelyezkedhessenek. Igyekeztünk felkutatni a máshol bevált módszereket, áttekinteni a tananyagokat. Úgy találtuk, hogy a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szaka, azon belül is a pénzügyi vállalkozási szakág tananyaga a legmegfelelőbb. — Frázisszerűen ismételgetjük hosszú évek óta, hogy megyénk katasztrofálisan áll, ha az itt dolgozó diplomások számarányát, összetételét vizsgáljuk. Az élet szinte minden területén hiányt szenvedünk diplomásokból... — Megyénk lakosságának mindössze 6,6 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ezzel az utolsók vagyunk a rangsorban. Ráadásul a piachoz közeli diplomásokból még rosszabbul állunk. Ezért szerencsés, hogy egy gazdasági szakkal bővül a békéscsabai felső- oktatás. Pedagógusokra és gazdasági szakemberekre mindig lesz igény! — Megvannak-e a műszaki, technikai feltételek a pénzügyi szak beindítására? — Ezek a feltételek is adottak. —És lesznek-e olyanok, akik főiskolai, egyetemi szintű szaktudást képesek átadni a hallgatóknak? —Biztosan lesznek. Jelenleg egy négytagú team készíti elő a személyi feltételek megalapozását. Az oktatókon kívül szeretnénk, ha a megyében sikeres gyakorló szakemberek is napi kapcsolatban állnának a pénzügyi szakkal. A főiskola szervezésében 30 gyakorló szakembert kértünk fel, hogy vegyenek részt a közgazdasági program- bizottság munkájában. Szeretnénk, ha közvetítésükkel a napi valós igények jelennének meg a képzés során. Az oktatói létszámot két-három év alatt lehet felfuttatni. Saját tanárokon kívül lesznek persze óraadók is, akik az ország különböző egyetemeiről, főiskoláiról jönnek. —Hány hallgatóval indul az első év első évfolyama? — Hatvan nappali és hatvan levelező hallgatónk lesz 1994- ben, később szeretnénk, ha 90—120 diákunk lenne a nappalin, évfolyamonként. —Hány év lesz a képzés ideje? — A nappalin hat, a levelezőn pedig nyolc félév. S a valóban korszerű tudás érdekében a diplomát csak valamilyen szakmai középfokú nyelvvizsga letétele után lehet megszerezni. Fontos dolognak tartom azt is, hogy a pénzügyi szakkal nemcsak egy új irányú felsőfokú képzés startol Békéscsabán, hanem kialakulhat egy továbbképző, átképző központ is. Egy bázis, amelyre Békés megye tovább építhet más egyetemekkel, főiskolákkal együttműködve. —Ahhoz, hogy jövőre valaki felvételizhessen, föl kell készülnie. A Körösi Csorna Sándor Főiskola tervez-e valamilyen felvételi előkészítőt a leendő diákoknak? — A főiskola által szervezett előkészítők októberben kezdődnek és ’94 május közepéig tartanak. Terveink szerint a stúdiók péntek délutánonként és szombat délelőttönként lesznek. A tanfolyamokra szeptember 23-áig lehet jelentkezni, bővebb felvilágosítást a tanulmányi osztályon adnak (T.: (66) 447-447/216). Lovász Sándor Átrendeződik a politikai térkép a jövő évi választásokig Jön a kamaratörvény! A készülő kamaratörvény az egész vállalkozó szférát átfogó rendelkező elv, amely szerint a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részét az érintettek az önigazgatás útján ellátják. Szükségessége az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséből adódik. Funkciója a gazdaság fejlesztése, támogatása, általános érdekeinek előmozdítása. A kamarai törvény elismeri az egyesülési jog alapján működő társadalmi szervezetek jogait. A gazdasági kamara nem érdekképviseleti szervezet. A jól menedzselő vállalkozónak kulcsfontosságú részt venni a gazdasági kamarák arculatának kialakításában. Teljesség igénye nélkül, figyelemfelkeltés céljából, néhány részlet a törvénytervezetből: — Vállalkozókból, gazdálkodó szervezetekből állnak össze a területi gazdasági kamarák. Kamarai tagság kötelező, és automatikus jön létre, így gazdálkodó szervezet tagsága cégjegyzék szerint, egyéni vállalkozó tagsága vállalkozói igazolvány alapján, mezőgazdasági vállalkozó tagsága adóhatóság nyilvántartása alapján. Gazdasági kamara tagjának kötelességeiből: — Működési hozzájárulást kell fizetni. (Nemfizetés esetén köztartozásként, adó módjára behajtható.) — Adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tenni stb. Gazdasági kamara tagjának jogaiból: — Tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a kamarai osztály gyűlésein. — Tisztséget viselhet a kamarában. — Küldöttet választhat. — Kamara információs szolgálatait igénybe veheti stb. Gazdasági kamarák feladataiból: — Közreműködnek a szakképzésben. Segítik a vállalkozói érdekeltséget meghaladó műszaki fejlesztést, valamint gazdálkodó szervezetek pénzügyi kockázatvállalási lehetőségeit meghaladó, innovációs célok megvalósítását. Közreműködik a gazdaság infrastruktúrájának fejlesztését szolgáló állami pénzalapok kezelésében. Tájékoztatást ad a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról. Segíti az üzletfelek megtalálását, gazdasági együttműködés fejlődését. Kapcsolatot tart más országok gazdasági kamaráival. A forgalom biztonsága és a verseny tisztessége érdekében hatósági szerepet gyakorol stb. Az önkormányzat, a területi gazdasági kamara legfőbb szervén, a küldöttgyűlésen keresztül érvényesül. A küldött- gyűlések közötti időszakban az elnökség irányít. A feladatok végrehajtásáról az ügyvezetőség gondoskodik. A területi kamarák küldötteiből áll az Országos Gazdasági Kamara küldöttgyűlése, amely az Országos Gazdasági Kamara elnökségét választja. Az Országos Gazdasági Kamara elnöke tárgyalási joggal részt vehet a kormányüléseken. A gazdasággal kapcsolatos minden fontosabb jogszabály, törvény, javaslat, mielőtt a törvényhozás elé kerül, a gazasá- gi kamarával véleményeztetni kell és a továbbiakban ezt a véleményt figyelembe kell venni. A Magyar Vállalkozói Kamara részt vett a törvénytervezet előkészítésében és részt vesz majd a gazdasági kamarák megszervezésében. A kamaratörvény megosztja majd a vállalkozókat, lesznek, akik kötelességet teljesítő passzív alanyokká válnak, de remélhetőleg azon vállalkozókból lesz a legtöbb, akik aktív részvétellel profitálnak a törvény adta lehetőségből. A törvénytervezetet ősszel tárgyalja a parlament. 1994. január 1-jével érvénybe lép a törvény VIII. fejezete, amely rendelkezik a gazdasági kamarák megalakításáról. 1994. szeptember 30-áig a területi gazdasági kamarákat meg kell alakítani. 1995. január 1-jén a törvény teljes egészében hatályba lép! Újhelyi Péter A közelmúltban Füzesgyarmaton járt az Agrárszövetség nemrég leköszönt főtitkára, Nagy Húszéin Tibor. A lovasbemutatók szünetében kértük egy kis diskurzusra. — Kezdjük egy kellemetlenkedő kérdéssel. Igaz-e, hogy az Ön vezetőségből történő távozásának oka az, hogy nem ért egyet az Agrárszövetség nyitásával a Köztársaság Párt felé? — Nem, ennek semmi köze nincs a dologhoz. Először is, nemcsak egyszerű nyitásról van szó, sokkal inkább arról, hogy alakulófélben van egy úgynevezett „liberális blokk”, amely a modernizációs pártok összefogását szolgálhatja. Az én távozásomnak nagyon prózai oka van, miután vidéken, Szeged környékén, Bordányban élek, egyszerűen nem lehetett tovább élnem ezt a kétlaki életet.-—Hogyan ítéli meg az agrár- gazdaság jelenlegi helyzetét? — A rendszerváltás pillanatában a mezőgazdaság volt a leginkább működőképes ágazat, de ma már nem az. Az elmúlt években olyan hibák történtek, amelyek az amúgy is romló helyzetet tovább nehezítették. Véleményem szerint az a mezőgazdasági szerkezet, amelyet célként meghirdettek, akkor sem lett volna elérhető, ha az anyagi forrásai rendelkezésre álltak volna. Ez Nagy Húszéin Tibor: A rendszerváltáskor a mezőgazdaság volt a leginkább működőképes ágazatunk, ma már nem az... FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER egy archaikus termelési mód, Európa nyugati fele sem erre tart. Rosszul határoztuk meg az irányt, az eszközöket nem jól válogattuk meg hozzá. Nagyon nagy a baj, még nagyobb, mint gondolnánk. Itt nemcsak a paraszti jövendőről van szó ugyanis. Az ugyan egy nagyon szomorú dolog, hogy a magyar falu gazdasági esélyei gyakorlatilag szertefoszlottak, de még inkább az, hogy az ország elveszítette gazdasági pozícióit. Most ott tartunk, hogy a jelentősen beszűkült exportlehetőségeinktől is több száz millió dollárral elmaradunk árúalap hiányában. —Hogy ítéli meg a szövetkezetek átalakulása körüli helyzetet? — Senki nem vitatta el, hogy a korábbi szövetkezeteket jelentősen át kell alakítani. Ez a folyamat egyébként a nyolcvanas években már spontán módon meg is indult. Szerintem a rendszerváltáskor ezeket kellett volna meglovagolni. A gazdasági átalakítás azonban politikai színezetet kapott, nem a gazdálkodási szempontok diktáltak. —Tud-e kiutat mutatni a válságból az Agrárszövetség ? — Nem könnyű feladat. Megítélésem szerint egyébként érdemleges változásra csak a következő választások után lehet számítani. A jelenlegi koalíció nem képes már jelentős változtatásra. Úgy vélem, a mostani helyzet tovább romlik még és következő vezetésnek még nehezebb helyzetből kell majd indítani. Legfontosabbnak azt tartom, hogy minden mezőgazda- sági termelőnek meg kell teremteni a biztonságérzetet, a stabilitást. Nem lehet tőkebefektetésre számolni, termelési kedvet fokozni úgy, hogy állandóan a levegőben lóg olyan politikai viták sorozata, amelyek alapvetően változtathatják meg a jövőbeni várakozásokat. Csak egy példát mondjak, a földtulajdon körüli csetepaté. Ezt egyébként nagyon gyorsan ki kellene venni a politikai csatározások közül és gazdasági kérdésként kezelni. Mostanában egy új, sajnálatos tendencia jelentkezik, megpróbálják a lakosságot a mezőgazdasági termelők ellen hangolni. Amikor azt hallják az FM államtitkárától, hogy jelentős felvásárlási áremelkedést lehet várni, ami egyébként sem igaz, ám az okairól nem beszél, ez alkalmas a termelők lejáratására. — A minap eseménye egy körvonalazódó Csűrkor—Pozs- gai összefogás lehetősége. Erről mi a véleménye ? — Régtől fogva számítottam rá. Ez a folyamat nem áll meg, szerintem még a választásokig jelentősen átalakul a pártstruktúra. Ki fog alakulni egy kereszténydemokrata párt, amely nem azonos a KDNP-vel, hanem abból és az MDF egy részéből fog létrejönni. Emellett nagyon valószínű egy keresztényszocialista párt formálódása is, melynek vezéralakjai Pozsgai Imre és Szűrös Mátyás lehetnek. A politikai mozgások mögött én érzek egy olyan tendenciát, hogy valamilyen módon megosztani a jelenlegi kormány potenciális ellenlábasait, így javítva a mostani koalíció választási esélyeit. Gila Károly Újabb bajos diagnózis A pénzügyi szakkal nemcsak egy új irányú felsőfokú képzés startol Békéscsabán
