Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

Mai lapszámunkban Sarkad és környékének lakói találnak olvasnivalót (7. oldal) Dr. Nánai László, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium igazgatója a tanári karral az oltár előtt FOTÓ: FAZEKAS FERENC Régi-új gimnáziummal gyarapodott Békéscsaba Az evangélikus gyülekezet és Békéscsaba polgárai 1855-ben határoztak arról, hogy kell egy „felsőbb iskola” Békéscsabán, amely 1878-ban már főgimnáziumként működött. Az iskolát 1948-ban államosították, s most — az országban hetedik evangélikus gimnáziumként — ma újra megnyitja kapuit nemcsak az evangélikus hitű diákok, de minden tanulni vágyó fiatal számára, akik hitben is gyarapodni akarnak — mon­dotta tanévnyitó beszédében szombaton a Békéscsabai Evan­gélikus Gimnázium igazgatója, dr. Nánai László. SPORT melléklet 11-16. oldal Pockingban Sam álma is teljesült Manapság a bajorországi Poc­king nem csupán arról neveze­tes, hogy ott él Habsburg Ottó és családja. Háromnapos népün­nepély keretében rendezték a salakmotoros világbajnokságot, ahová tízezrek keltek útra Euró­pából. Főként Dániából és Ang­liából, hiszen a világ legjobbjai általában innen érkeznek. Munkatársunk helyszíni ké­pes beszámolója all. oldalon található. Egy apa hiába keresi gyermekét Az újságíró szerencsére nem túl gyakran éli át a tehetetlenség érzését, ha egy-egy panaszos ügyében kopogtat a különböző hivatalok, intézmények ajtaján. Ám családi perpatvarokban, ér­zelmi ügyekben képtelenség igazságot tenni. (6.oldal ) Határhelyzet A Határőrség központi ügyele­tétől vasárnap délután kapott tá­jékoztatás szerint a tompái ha­tárállomáson a belépő személy- forgalomban 3 órás a várakozá­si idő. A kilépő személyforga­lomban Nagylaknál 5 óra, Ár- tándnál 3 óra a kényszerpihenő. A teherforgalomban a nagy­laki határállomás kilépő olda­lánál 10 órát, Ártándnál 6 órát vesztegelnek a kilépő kamio­nok és a teherautók, Gyulánál pedig 5 órát kell várakozniuk. Az utóbbi határállomáson a belépő teherforgalomban 4 órás a fennakadás. Záhonynál csak a kilépő oldalon kell vára­kozniuk a tehergépj árművek­nek, ott is mindössze 1 órát. A sok érdeklődőt is vonzó ta­névnyitó istentisztelet dr. Harmati Béla evangélikus püspök, Táborszki László es­Az Alkotmánybíróság szep­tember 7-én, kedden teljes ülést tart. A testület megvizs­gálja: ellentétesek-e a szóbeli végrendelet szabályai a vég- rendelkezés szabadságával; miért nem fordulhatnak bíró­peres és Aradi András igazga­tó-lelkész oltári szolgálatával kezdődött. Harmati Béla hir­detett igét, amelyben a 138 Sághoz az állampolgárok a szabálysértési határozatokkal szemben, továbbá, hogy meg- határozhatja-e a kormányren­delet a költségvetésbe való be­fizetés feltételeit? Az alkot­mánybírák megvitatják: alkot­éve alapított evangélikus gim­názium történetéről, az ott generációkat felnevelő taná­rok iránti háláról, a békéscsa­bai evangélikus egyház gaz­dag múltjáról szólt. A 159 kis- és nagydiákhoz szólva hang­súlyozta, hogy meg kell is­merniük a tudomány gazdag­ságát, mert az alakítja világ­képüket, de világnézeti kérdé­sekre a választ Istennél kell keresni. (Folytatás a 3. oldalon) mányellenes-e, hogy a fegyve­res testületek tagjainak fegyel­mi ügyében nincs helye bírói jogorvoslatnak, és miért nem vehető igénybe bírói út az egy­kori jogellenesnek tartott álla­mosítási határozatok ellen. Az Alkotmánybíróság kedden ülésezik Csep(i)űrágás Megdöbbenve figyeltem a televízióban, hogyan reagálják le a honatyák és a privatizációval foglalkozó szakemberek Csépi Lajosnak, az ÁVÜ első számú vezetőjének lemondá­sát. A szaktárca képviselője hivatalához méltón kategoriku­san kijelentette, hogy a tisztségviselő nincs abban a helyzet­ben, hogy lemondjon, maximum kérheti felettesét, a minisz­tert arra, mentse fel funkciójából. A minisztériumi főtudor úgy ítélte meg, semmi oka Csépinek a távozásra. Az SZDSZ- es politikus is úgy vélte, az ország költségvetésében az a 28 millió forint, amit Csurkáék kaptak, homokszem a sivatag­ban, nem is érti, miért kell emiatt távozni. Mások úgy látták, hogy az adófizetők pénzének ellentmondásos kezelése min­denképpen legalább egy vizsgálatot megérne. Felháborítónak tartom, hogy a rendszerváltás hiénái, azok, akik gazdasági és politikai pozícióikat kihasználva privatizálják saját hasznukra az állami vagyont és nem egyszer az adófizetők pénzét, csak úgy, hanyag eleganciával bámulnak bele a tévé kamerájába. Bizonyára nem tudják, hogy a képernyő másik oldalán több százezer család osztja filléreit hó végén és várja fizetését, hogy ki tudja fizetni a villanyszámlát meg a televízió előfizetési díját. Hogy sokan reszketnek, ha bemennek a vállalathoz, megvan-e még a munkahelyük vagy a portás nyomja a kezükbe a felmondóle­velet. Aki azonban meg meri kérdőjelezni a miniszterek, főhivatalnokok tisztességét, az még a demokráciában is úgy jár, mint Lengyel László közgazdász, akit a miniszterelnök jelentett fel, mert úgy ítélte meg, gyanúsítgatja beosztottait. Papp János Az európai humanizmus fellegváraként a térségben Román, szlovák, magyar nép­dalok is szimbolizálták tegnap a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola tanévnyitó ün­nepségén az itteni törekvéseket. Az új tanévben szlovák, román tanítóképzés és az erdélyi ma­gyartanítók távoktatási formájú képzése is megkezdődik az in­tézmény falai között. Az első­évesek — akiket dr. Köteles Lajos főigazgató kézfogással hallgatóvá fogadott —, így a Magyar Köztársaság Alkotmá­nyára, illetve szülőföldjükhöz való hűségükre tettek esküt. Az ünnepségre rangos ven­dégek érkeztek. Itt volt Mádl Ferenc művelődési és közokta­tási miniszter, dr. Karol Wla- chovszky nagykövetségi taná­csos, dr. Pavel Hanzel a beszter­cebányai Bél Mátyás Tudo­mányegyetem dékánja, dr. Jó­sán Nicolae, a nagyváradi egye­tem tudományos titkára, Mata Mihály, a Magyarországi Szlo­vákok Szövetsége elnöke, Pet- rusán György, a Magyarországi Románok Szövetsége elnöke és még sokan mások. Dr. Köteles Lajos beszédében hangsúlyoz­ta: a modem Európa értékrendje szerint más lehetőségünk nincs, minthogy a ráció, a gazdasági együttműködés érdekei, a de­mokrácia alapján szervezzük újra jövendő kapcsolatainkat szomszédainkkal — nem ro­mantikus nemzeti eszmék sze­rint. A főiskola célja az újtípu­sú együttműködés elősegítése. A tanítóképzésen túl a nemze­tiségek önmagukra találását segítő szellemi központtá is szeretnének válni, mert nem elegendő a magyar származá- súakkal azonos jogokat és le­hetőségeket adni: olyan anya­gi, jogi, politikai és kulturális feltételeket kell teremteni, (Folytatás a 3. oldalon) Regionális ligaszövetség alakult Békéscsabán, a Körösi Csorna Sándor Főiskolán tartotta az Országos Gyermekvédő Liga az ez évi közgyűlést előkészítő megbeszélését. A helyi és re­gionális vezetők, képzési szakemberek, diákok és orszá­gos választmányi tagok rész­vételével folyó megbeszélést Koncz István, az MTA Pszi­chológiai Intézetének ügyve­zető igazgatója, a liga alelnöke vezette. Ekkor alakult meg Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar me­gye ligaszövetségének regio­nális szervezete is, melynek helyet biztosít a főiskola. Az országos gyermek és ifjúsági segítőmunka ligabeli, hosszú távú koncepciójának megvita­tása mellett a résztvevők meg­ismerkedtek az oktatási intéz­ménnyel, melyet a területi li­gaszövetség újonnan válasz­tott elnöke, Kovács Géza főis­kolai tanár mutatott be. Sz.M. A kéz alkotta tárgyak iskolája A Békés Megyei Művelődési Központ nyitott az oktatás felé — mondta szombaton délelőtt Békéscsabán, a Tégla Közös­ségi Házban tartott tanévnyitó ünnepségen a támogató me­gyei önkormányzat nevében Gátszegi Ferencné főtanácsos. Az újonnan létrehozott Kéz­műves Szakiskola állami nor­matívával támogatott, ötven tanulója intézményes oktatás­ban részesül. A kézműves iskola két év után szakmunkásbizonyítványt ad, a tanulók mestervizsgát tesznek, közismereti tantárgya­kat, vállalkozási ismereteket sa­játítanak el. Az elhelyezkedés a gazdasági átalakulás során nem könnyű, de mint dr. Pap István, a művelődési központ igazgatója mondta: a világban mind na­gyobb becsülete kezd lenni a kézművességnek, az emberi kéz alkotta tárgyaknak. A mű­velődési házak szakkörei bizo­nyítják, a megyében él a nép­művészet, melynek alapfogása­it ezután itt is, nem köri, tanfo­lyami keretek között megtanít­ják. Az első ilyen iskolát a Bu­dapesti Művelődési Központ szervezte, azóta számuk mint­egy 25-re emelkedett. Békés­csabán két osztály indult most, melyekben famegmunkáló és kosárfonó, valamint bőrdísz­műves és fazekas mestersége­ket tanítanak népművészek, né­pi iparművészek. (Szőke) „Itt élned s halnod kell!” Horthy Miklós szülőföldjében pihen „Isten hozta Önöket itthon” — köszöntötték özvegy Horthy Istvánnét, amikor a szertartásra megérkezett (háta mögött szemüvegben ifj. Horthy István) 1993. szeptember 4. Autóbu­szok és személygépkocsik özöne lepi el Kenderest. Pedig amikor megérkeztünk, még csak 9 óra 15 percet mutat az óra. A szertartás pedig még odébb van: vitéz nagybányai Horthy Miklós és családtagjai­nak temetése ugyanis 11 óra 30-kor kezdődik. És Kenderes népe csak bá­mul! Ennyi embert ki látott már? Családostól állnak házuk kerítése mögött, hogy a május 1-jét idéző vonulást végignéz­zék. Mert a tömeg, ahogy mondják, már kora reggel óta hömpölyög. Igaz lehet, mert nekünk, amikor fél 10-kor a (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom