Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-06 / 207. szám
O 1993. szeptember 6„ hétfő NAGYVILÁG Q Nosztalgia és aggodalom Európai integráció, földrészünk biztonsága, a közép- és kelet-európai államok felzárkóztatásának problémái: az elmúlt néhány napban ezek a témák uralták kontinensünk konzervatív és kereszténydemokrata pártjainak Budapesten tartott tanácskozását. Ám — gyaníthatólag — nem különbözött volna érdemében a napirend akkor sem, ha más világnézetű európai pártok rendezik konferenciájukat a magyar fővárosban. Göncz Árpád államfőnek az EDU- értekezlethez intézett üzenete utalt is rá, hogy nemsokára liberális és szocialista szervezetek ugyancsak nemzetközi találkozót rendeznek hazánkban, s nyilvánvalóan ők is hasonló problémákkal szembesülnek majd. Pontos menetrend a közös piaci csatlakozásra? Konkrét terv a NATO hazánkat is érintő'kibővítéséről? Ilyen döntéseket természetesen ez a pártcsúcs nem kínálhatott, hiszen — bármennyire magas szintű volt is az értekezlet — nem nemzetek feletti határozathozó szervről, hanem csupán azonos világnézeti platformon álló pártok eszmecseréjéről volt szó. Mégis azzal, hogy fórumot nyújtott a térség gondjainak újabb felméréséhez, s közvetítette ezekkel kapcsolatban a nyugati partnerek véleményét is, fontos esemény lett a máskor gyakran rutinszerű értekezlet. Miben segítheti a magyar törekvéseket az EDU? Mi az az adu, ami a Brüsszellel folyó politikai, gazdasági, s immár mind gyakrabban katonai megbeszéléseken hasznosítható? Ez csak a közeli jövőben dőlhet el. Mindenesetre a közép- és kelet-európai régió problémáinak a korábbinál teljesebb megértésére utal, hogy például Kohl német kancellár is elismerte: általános felhívások, rokonszenv- nyilvánítások helyett jóval több kézzelfogható segítséget kellene nyújtani térségünknek. Bár ez egyelőre csak elvi támogatás EK- vagy NATO-ügyekben, mégis ütőkártya lehet a most zajló diplomáciai kártyacsatákban. Magyar- ország számára különösképpen. §z. G. Ferenczy Europress Ukrajnai áttörés Az ellenzék szerint Kravcsuk hazaáruló HÍBfPLUSZ Fejenként 3 cm Valóságos népünnepéllyel vették birtokba szombaton a bécsiek a Mariahilfer Strasse belvárosi, a West- bahnhoftól a múzeumokig vezető szakaszán az új metróvonalat. A reggeli hivatalos átadás, Helmut Zilk polgármester beszéde után az utasok elözönlötték a vadonatúj, ezüst nyílnak becézett szerelvényeket, s kihasználva az erre a napra kapott ingyenjegyeket, alaposan próbára tették mindhárom új állomás befogadóképességét. Az ünnepség a felszínen rekordméretű bevásárlással folytatódott: az utca teljes hosszában megújult áruházak és boltok, új üzletközpontok, passzázsok vonzóan alacsony „nyitási” árakkal csalogatták be a vevőket. Avató beszédében Helmut Zilk büszkén jelentette ki, hogy véleménye szerint Bécsnek van Európa — ha nem a világ — legmodernebb és legbiztonságosabb földalattija, amelynek teljes hossza ezzel a két kilométeres szakasszal most már 48 km, azaz minden bécsire 3 centiméter jut. * * * Elmúlt már az az idő, amikor népvándorlásszerű tömegekben tülekedtek a magyar vásárlók a Mariahilfer Strassén — igaz, gyalog. A kínálat azóta nálunk is majdnem nyugati, csak legyen hozzá elég pénzünk. À „nyitási” árakról már lemaradtunk, de a „világhírű” metró néhány centiméterét talán még kipróbálhatjuk. K. i. Költözik a SZER A közeljövőben Münchenből Prágába költözhet a Szabad Európa Rádió, elsősorban anyagi okokból — közölte a Kelet-Európába sugárzó, amerikai finanszírozással működő állomás igazgatója. Robert Gillette kijelentette: személyesen szorgalmazza a prágai helyszínt, miután a pénzügyi hátteret biztosító amerikai kormány nem kívánja tovább az egyik legdrágább európai városban fenntartani az adó székhelyét. Vizsgálat Murdoch ellen A brit monopólium-ellenes kormányhivatal mérlegeli annak lehetőségét, hogy — az ellenzéki Munkáspárt beadványa alapján — vizsgálatot indítson Rupert Murdoch nemzetközi sajtómágnásnak a brit médiában felhalmozott, nyomasztónak ítélt befolyása ü- gyében. A felhozott érvek és kérdések között szerepel, hogy vajon mennyiben törvényes a brit napi és hétvégi sajtó egyharmadának egyetlen kézben történő koncentrációja. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek A DPA hírügynökség budapesti keltezéssel Horthy Miklós újratemetéséről beszámoló jelentésében megemlíti, hogy az unoka, ifj. Horthy István a gyászszertartáson nagy feltűnést keltett beszédével, amelyben arra buzdította a politikusokat, ne a múltba nézzenek, hanem együtt munkálkodjanak a jövőért. A DPA utal arra, hogy heves viták előzték meg a hamvak hazahozatalát. Horthy Hitler oldalán harcolt, 1920——44 között vaskézzel kormányzott. A temetésen — írja a DPA — „magánszemélyként” a jobbközép kormány öt minisztere is részt vett. Antall József kormányfő, aki Horthyt nemrég „magyar hazafiként” méltatta, nem ment el Kenderesre, hanem feleségével és idősebb fiával képviseltette magát. A szertartással kapcsolatban aggodalmat keltett, hogy politikusok részvétele újabb feszültséghez vezethet a szomszédos országokkal, amelyek az I. világháború előtt részben Magyarországhoz tartoztak és ma is jelentős magyar kisebbséggel bírnak. A II. világháborúban Horthy ezeknek a területeknek egy részét átmenetileg visszaszerezte. Péntek este Budapesten Az amerikai kormány szombaton szeptember 13-át javasolta az izraeli—palesztin megállapodás aláírásának időpontjaként. Az amerikai külügyi szóvivő mindazonáltal megjegyezte, hogy az időpont csak egy lehetséges ajánlat, és az ünnepélyes aktus „függ az egyéb helyszíneken zajló tárgyalások kimenetelétől”. Kijelentésével azokra a színfalak mögötti megbeszélésekre célzott, amelyeken Izrael és a PFSZ kölcsönös elismerésének feltételeit és módozatait igyekeznek egyeztetni. A szóvivő azt is közölte, hogy az aláíró felek küldöttségeinek szintjétől függően a ceremóniára akár a Fehér Házban is sor kerülhet. Eközben Tel-Avivban Izrael és a PFSZ megállapodása mellett tüntettek szombat este (a szervezők szerint több mint százezren, a rendőrség szerint ötvenezren) a kormányzó Munkapárt, baloldali koalíciós partnere, a Merec és a Békét Most! mozgalom felhívására. Egy előző nap közzétett közvélemény-kutatás szerint az izraeliek 57 százaléka támogatja a megszállt területek átmeneti palesztin autonómiájáról szóló megállapodást, és 40 százalék ellenzi. A Jediot Ahronotban megjelent felmémintegy tízezren emlékeztek meg a Horthy-korszak áldozatairól és tiltakoztak a „kormányzó” eszményítése ellen. Az áldozatok között tartják számon a magyar doni hadsereg 200 ezer katonáját és a nácik által meggyilkolt 600 ezer zsidót—olvasható a DPA jelentésében. Sokak szemében a ceremónia egyféle teszt volt az ország posztkommunista politikai közegére nézve: mérőeszköz, amely jelzi, hogy az antidemokratikus — és jónéhányan azt mondanák: antiszemita — Horthy-rendszer mennyire illeszkedik a mai magyar valósághoz — írta a The Ne w Y ork Times vasárnapi számában Jane Perlez, a néhai kormányzó Kenderesen rendezett temetéséről. A tudósító szerint vannak, akik a kommunistaellenes terror hullámán hatalomra került kormányzóban azt az embert látják, aki 1944-ben végignézte 437 000 — főképpen vidéken élő — zsidó deportálását, mások szemében ő az, aki megpróbált ellenállni a közép- osztálybeli budapesti zsidók tömeges kitelepítésére vonatkozó német követeléseknek, és akit Adolf Hitler végül is 1944 végén félreállított. Az résből az is kiderül, hogy ha a megkérdezettek körét leszűkítik a lakosság négyötödét kitevő zsidókra, a támogatók aránya 53, az ellenzőké 44 százalék. Damaszkuszba érkezett vasárnap Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, hogy rávegye a szíriai vezetőket szervezete és Izrael megállapodásának támogatására. Azután, hogy korábbi véleményét megváltoztatva Husszein jordániai király szombaton „teljes támogatásáról” biztosította az aláírás előtt álló egyezséget, a béke- folyamatban résztvevő felek közül már csak Szíria és az álláspontját hozzá igazító Libanon bírálja a megállapodást. Szíriai viszonylatban már az is előrelépés Árafat szempontjából, hogy ezúttal fogadják őt Damaszkuszban, ezt ugyanis a megállapodás hírének kipattanása után megtagadták tőle. Rossz előjel ellenben a vitatott egyezség palesztin elfogadtatásáért vívott küzdelemben, hogy a PFSZ két legnagyobb ellenzéki tagszervezetének, a damaszkuszi székhelyű Népi-, illetve a Demokratikus Frontnak a vezetője, George Habas és Najef Ha- vatme közölték: nem hajlandók találkozni Arafattal. írás utalt Antall József kijelentéseire, amelyekben Horthy Miklóst „magyar hazafinak nevezte, akinek ott van a helye a nemzet közösségében és nép tudatában”. — Kormánya négy minisztere részt vett magán a ceremónián is, közlésük szerint magánemberként, ám ennek a megszorításnak sokan nem adtak hitelt — jegyezte meg Jane Perlez, és ismertette a temetés televíziós közvetítése elleni tiltakozást. A néhai kormányzó életútjának rövid bemutatása után a tudósító ezt írja: — Amikor a család bejelentette, hogy kívánságának megfelelően szeretnék hazavitetni Horthy Miklós földi maradványait, kevesen kifogásolták a szándékot. Ami igazán felkészületlenül érte az országot, az azoknak a szenvedélyes érzelmeknek a mélysége, amelyeket a kormányzó porhüvelyének hazatérése kiváltott, illetve az a nosztalgia, amely sokak részéről — és nemcsak az idősebbek, hanem a később született fiatalabbak részéről is — megnyilvánul a Horthy-rendszer iránt... Azokat viszont, akik ellenezték a temetési szertartást, aggodalommal tölti el az esemény gerjesztette politikai megosztottság. Macedónia lezárta jugoszláv határát Macedónia szombat óta lezárva tartja a — Szerbiából és Montenegróból álló — maradék Jugoszláviával közös határait mindennemű áruszállító forgalom előtt, és egyetlen tehergépkocsinak sem engedi meg a kilépést. Belgrádi napilapok vasárnapi számukban beszámolnak arról, hogy az ENSZ Belgrád elleni kereskedelmi szankciói betartásának ellenőrzésében részt vesz a macadón—szerb határon állomásozó 360 amerikai katona is. A beszámolók szerint az egyéni utasforgalom zavartalanul folyik. A türelmetlenség nem segít Amikor összeállítják majd a NATO-ba belépni kívánó jelöltek rangsorát, úgy tűnik — legalábbis Kohl kancellár szemszögéből nézve —, hogy Magyarország lesz legelöl — írta a Die Welt szombaton. A német újságíró szerint az, hogy a kancellár így gondolkozhat, a hálával is magyarázható: Kohl nem felejtette el, hogy Magyarország volt a keleti tömb első országa, amely megnyitotta az NDK polgárok előtt a határt, s ezzel jelentős mértékben hozzájárult a Ho- necker-rendszer bukásához. A Die Welt rövid kommentárjában ugyanakkor óvta a közép-európaiakat a túlzott reményektől. Mint írta, Bonnban Robert Lugar, a befolyásos amerikai szenátor, a közép-európaiak NATO-felvé- telének egyik legmarkánsabb szószólója — aki a Die Welt szerint Budapesten Kohllal is talákozott —, megvitatta a témát az itteni kormánykoalíció tagjaival és megállapította: a türelmetlenség aligha segít a német keleti szomszédok biztonsági igényeinek gyors kielégítésében. Ez a „globálpo- litikai napirend” egyik témája, amelynek megéréséhez idő kell. Borisz Jelcin áttörésnek nevezte az Ukrajna területén található hadászati atomfegyverekre vonatkozó megállapodását Leonyid Kravcsuk ukrán elnökkel. Televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta: sem Oroszország, sem pedig a nemzetközi közösség nem engedheti meg, hogy Ukrajna atomhatalom legyen. Szavai szerint Moszkva a kérdést lezártnak tekinti. Jelcin méltatta a fekete-tengeri flottára, illetve a Szevasz- topolra vonatkozó megállapodások jelentőségét. Mint mondta, Ukrajna számára kényszerű, de elkerülhetetlen lépésről van szó. Közölte, hogy javasolták Kievnek: a flotta ukrán részéért cserében Moszkva elengedi az ukrán adósságokat. Jelcin úgy vélekedett, hogy az előzetes számítások szerint Moszkva nem veszít a döntéssel. A FÁK-csúcs elhalasztásáról elmondta, hogy Leonyid Kravcsuk ukrán elnök kérésére tették át annak időpontját szeptember 24-ére, mivel a kijevi parlament most tárgyalja a csúcs napirendjén szereplő kérdéseket. Az orosz elnök szerint a tanácskozáson elsősorban a gazdasági szövetség létrehozásáról lesz szó. Az ukrán nacionalista ellenzék hazaárulással vádolja Leonyid Kravcsukot, amiért eladta a flotta ukrán részét Moszkvának. A donyecki székhelyű Polgári Kongresszus ugyanakkor helyesli a döntést és még szorosabb szálak kialakítását sürgeti Oroszországgal. A legbefolyásosabb ellenzéki szövetség, a RUH szombaton külön nyilatkozatban bélyegezte meg Kravcsuk „népellenes mesterkedését”. A RUH elnöke, Vjacseszlav Csomovil szerint Kravcsuk- nak le kell mondania, mivel elárulta Ukrajna nemzeti érdekeit. Ivan Zajec, a Narodna Rada parlamenti frakció vezetője szerint itt az ideje, hogy a munkásság segítségével „elejét vegyék kommunista nómenklatúra további hazaárulásának”. A baloldali Polgári Kongresszus bölcs lépésnek tartja Kravcsuk megállapodásait. Alekszandr Baziljuk, a szervezet vezetője úgy vélte, hogy ezáltal jelentősen csökken a feszültség a két ország között. Baziljuk hasonló nagyjelentőségű egyezményeket sürgetett a Moszkva, Kijev és Minszk közötti gazdasági integrációról is. Mindennap feladhatja ^ 441-311 hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Nagyméretű velúrkabát- és férfibunda-vásárt tartunk Békéscsaba, Luther u. 10—12. sz. alatti bőrruházati üzletünkben az I. emeleten. Nyitva: hétköznap 10—18 óráig, szombaton 10—12 óráig. Telefon: (66) 327-766/39-es mellék. Szűcsműhelyem újra nyitva keddtől péntekig, 9—17 óráig. Gyula, Bajza u. 3/B, a piacnál. Arafatot fogadták Damaszkuszban A megállapodás mellett tüntettek Tel-Avivban
