Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-28 / 226. szám
A bankok kintlevőségei A pénzintézetek kintlevősége az 1992. december 31-ei mérlegek szerint 1610 milliárd 768 millió forint volt. A bankok és szakosított pénzintézetek kintlévőségeik csaknem 90 százalékát — a hitelkonszolidációt követően — probléma- mentesnek, 2,3 sz ázalékát átlag alattinak, 3,7 százalékát kétes és 4,8 százalékát rossz hitelnek minősítették. Ezek az arányok lényegében megfeleltek az egy évvel korábbi, 1991. évi adatoknak. Mindezt az Állami Bankfelügyelet a pénzintézetek tavalyi teljesítményéről szóló jelentése állítja. A hitelkonszolidáció az adatok tükrében jelentősen segített a hazai bankrendszeren. A több mint 100 milliárd forintnyi rossz hitel megvásárlása nélkül ezen hitelek a teljes hitelállomány több mint 11 százalékát képviselték volna. A hitelkonszolidáció felét a rossz kintlévőségek megvásárlásával semlegesítette a romlást, s a hitelek állományát szinten tartotta. Vállalkozásfejlesztési akcióterv Három hónappal ezelőtt hagyták jóvá Zala megye 3 éves vállalkozásfejlesztési tervét. Egy nemzetközi szakértői csoport készítette, el a holland kormány pénzügyi támogatásával. Erre alapozva most egy 6 hónapra szóló akciótervet fogadott el a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriuma. A célja az 1994- es üzleti év megalapozása. A terv szerint az alapítvány 1997-ig 121,5 millió forint Phare-mikrohitelt biztosít a végrehajtásért felelős megyei, illetve helyi vállalkozásfejlesztési központok működtetésére. Kialakítják a megyei szaktanácsadói hálózatot, azt követően pedig megkezdik a zalai vállalkozói oktatást. Mindezzel párhuzamosan a vállalkozásokat támogató mikrohitelekre az országos és a megyei fejlesztési alapítvány szerződést köt, s fogadja a beérkező hitelpályázatokat. Szeminárium az üzleti kapcsolatokról Az Európai Közösség 12 tagországa kis- és középüzemeinek szövetségeit tömörítő Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége az „Üzleti kapcsolatok építése Közép- és Kelet-Európábán” címmel szemináriumot tart a hét végén Budapesten, a Kongresszusi Központban. A két napra tervezett tanácskozáson azt vizsgálják meg, hogy milyen lépéseket kell tenni ahhoz, hogy fokozni lehessen az EK 12 országa és Közép-Kelet (elsősorban Magyarország), valamint Kelet-Európa kis- és közepes vállalkozásai között az együttműködést. Pályázni csak kárpótlási jeggyel A Gyulai Húskombinát Rt. jegyzett tőkéjének 4,64 százalékára, a Kecskemétvin Rt. jegyzett tőkéjének 6,25 százalékára, a Pannonvin Rt. jegyzett tőkéjének 9,33 százalékára az Állami Vagyonügynök- » ség nyilvános, egyfordulós pályázatot ír ki. A részvényeket kizárólag kárpótlási jegyért adják. A pályázatot október 21 -éig lehet beadni. GAZDASÁG 1993. szeptember 28., kedd Igyekezni kell, vár a piac Olasz és magyar szakemberek szerelik a Kner Nyomdában az 13 méter széles olasz kasírozógépet FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Német szabvány az építőiparban (Folytatás az 1. oldalról) —Mit jelentett ez a változás a nyomda életében? — Először is azonnali tőkeemelést tett lehetővé, mintegy 200 millió forint értékben. Ezzel elkezdhettük a fejlesztést, konkrétan minden nyomdai művelet lelkét, a formakészítés korszerűsítését. Beállítottunk egy kép-szöveg integrációs berendezést, amit összekapcsoltunk a korábban meglévőkkel, így egységes számítógépes rendszerrel áttekinthető, irányítható és ellenőrizhető a formakészítés teljes menete. Nemcsak felgyorsult az előkészítés, hanem jelentős minőségi változás is történt. Ugyancsak ezt szolgálja az a svájci hengermegmunkáló, amely ezredmil- liméter pontossággal dolgozik. — Úgy tűnik, a nyugati tulajdonos nyugati minőséget is követel. — Nemcsak a nyugati tulajdonos, mi is. Mivel a világban egységes minőségi szabályozás alakul ki, célul tűztük a minősítés megszerzését — szakmai jele egyébként ISO 9001 —- amellyel a világ minden tájára szállíthatjuk termékeinket anélkül, hogy az adott országban helyi vizsgálatokra lenne szükség. —Elegendó'-e az említett kétszázmillió a tervezett fejlesztésekhez? — Természetesen nem. Az Európai Fejlesztési Bank két módon vesz részt a programban, a már említett alaptőkeemeléssel, továbbá hitellel. Ez a kettő együtt 18 millió német márkát, vagyis egymilliárd forintot tesz ki, minden korábbinál tekintélyesebb fejlesztést biztosítva. Áz elmondottak mellett a legnagyobb jelentőségű az úgynevezett rugalmas falú vagy flexibilis csomagolóanyag-gyártás bővítése. (Ilyenek például a polietilén—papír, az alufólia— papír kombinációjú, főleg élelmiszeripari termékek, élvezeti cikkek, Nestlé, Stollwerck stb. csomagolóanyagai — szerk.) A régi óhaj megvalósul tehát, a jó árut szép csomagolásban eladni. A jó árut garantálják a nagyrészt nyugati tőkéből privatizált üzemek termékei, a megfelelő „ruhát” pedig nekünk kell hozzá adni. Vagyis: az egyik ágazat húzza a másikat, és ez végre jó irányú elmozdulást hozhat a magyar gazdaságban. — Hol tart most a program, mikor állnak termelésbe ezek a berendezések? — Szállításuk, szerelésük folyamatban van. Az olasz Cerutti cég egyedileg, kifejezetten részünkre tervezett és gyártott gépeit 25 kamion hozza. Egy- részük, például az 1,3 méter széles kasírozógép már a helyén van. Az új színes nyomógépet most szállítják. Október—novemberben befejeződik a szerelés, decemberben pedig kezdődhet a próbaüzem. Igyekeznünk kell, vár a piac. — A nyomdáknak külföldön és itthon egy ránt sok bajuk volt a környezetszennyezés miatt, mivel a természetet károsító vegyi anyagokkal dolgoznak. Ebben lesz-e valami változás? — Igen, ez a fejlesztési programunk harmadik része. Áz elpárolgott oldószer eddig jórészt a levegőbe ment. Most egy oldószerégető berendezést állítunk be, amely kíméli a környezetet, ugyanakkor a keletkezett hőt visszakeringtetjük a kazánba és újra felhasználjuk. —A folyamatban lévő' beruházások milyen belső' átrendeződést tettek szükségessé? — A flexibilis csomagolóanyag-gyártás a Tevan-üzembe került, innen áttelepítettük a címkegyártást a központi üzembe, a könyvgyártás pedig Gyulán folyik. Mindezt úgy kellett megoldanunk, hogy közben ne legyen termeléskiesés. Nem volt könnyű feladat, de dolgozóink szakmai felkészültsége, lelkiismeretes munkája révén ez sikerült. —A tulajdonosok tehát megfelelő'figyelmet fordítanak a fejlesztésre. Miként gondoskodnak az emberekről? — Két dolgot vállaltak: egy évig a létszám megtartását és 40 százalékos béremelést. Nálunk gyakorlatilag 1989 óta létszámstop van, jelenleg ötszáz körüli a létszám és ez nem változik jelentősen. Természetesen korábban volt csökkentés, de melyik az a munkahely ma, ahol nincs leépítés? Mindenesetre nem ez a cél, hanem a most már stabilizálódott gárda megtartása. A bérről annyit, hogy a fejlesztések eredményeként az éves átlag- kereset jelenleg 500 ezer forint körüli. Nem hiszem, hogy szégyenkezni kellene vele. Azt viszont hiszem, hogy az új beruházások révén ez még több lehet. S. F. Az Európába vezető úthoz többek között ismerni kell az európai országok minőségi előírásait, amelyeknek meg is kell felelni az ottani szabványoknak. Aki már vett kézbe a volt Szovjetunióból származó elektromos berendezés duga-. szát, az tudja, micsoda különbségek létezhetnek dugaszok és szabványok között. Ha a magyar áruknál szerencsére nem is igaz a hasonlat, de különbség, az bizony van és aki kinn akar eladni, annak a kinti szabványoknak eleget tevő áruról bizonyítványt, egységes minőségről európai tanúsítványt kell kiállítani. Mielőtt tovább folytatódna az általánoskodó felsorolás: arról van szó, hogy most már Magyarországon is van lehetőség ilyen jel megszerzésére. A „bizonyítványosztók” neve sok mindent elárul: a TÜV Bayern és az ÉMI, vagyis az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet. A bajor partner nevében, a TÜV rövidítés ma már fogalom, a megvizsgált és jónak találtatott áru szinonimája. Az ÉMI sem most kezdett el dolgozni a maga szakterületén. A két nagy múltú cég már egy ideje együttműködik: most jött el az ideje annak, hogy közösen lépjenek előre. Mit hozhat nekünk ez a közös munka? Elsősorban azt, hogy áruinknak itthon lehet megszerezni a minőségi tanúA szokásosnál két héttel korábban, szeptember közepén kezdődött meg idén a szüret. Az első becslések alapján a gazdák jó minőségű és átlagos mennyiségű szőlőtermésre számíthatnak országszerte. A szőlőtermesztéssel hasznosított terület nagysága idén az előző három év átlagának 96 százalékára, 106 ezer hektárra csökkent. Bár a csapadék mennyisége elmaradt a sokéves átlagtól, a A kárpótlási jegyek adásvételét igen eltérő üzletmenet jellemezte az egyes napokon a szeptember 20-24-e közötti héten. A tőzsdei átlagár a múlt héten 600 forint körül alakult, a kárpótlási jegyek összforgalma árfolyamértéken közel 85,7 millió forint volt. A brókercégek a múlt hétfőn kötötték a legkevesebb üzletet és ekkor volt a napi tőzsdei forsítványt, a piacra való belépést segítő „E” vagy más jelet. Ez mindjárt megfogható úgyis, hogy az export, a kivitel válik könnyebbé ezzel. A jó minőséget viszont csak úgynevezett minőségbiztosító rendszerekkel lehet megvalósítani, és természetesen ezek közreadása, elterjesztése sem áll távol az újonnan létrejött vállalkozástól. A társulok magyar tagja, az ÉMI a jövőben „európai” lehetőségeket kaphat, hiszen partnere már ott van Európában, s a magyar szakemberek meg is tudnak felelni a szakmai kihívásnak. A minőség tehát kulcskérdés az Európa felé vezető gazdasági úton. így gondolták ezt azok a magas rangú bajor és magyar politikusok is, akik ünnepélyes keretek között útjára indították a közös vállalatot. Az ünnepélyes megnyitó alkalmával nyilatkozta a következőket prof. dr. ing. Eugen Becker, a TÜV Bayern vállalkozási csoport vezető testületének elnöke: Nyer mindenki ezen a „házasságon”. Bizony lanyha exportunkban „benne van” termékeink milyensége is. Bekapcsolódás Európa mindennapjaiba, ugyanis csak akkor lehetséges, ha nem annyira szép álmainkkal, mint inkább minősített áruinkkal is ott vagyunk. Ez lesz majd a „minőségi” változás. szőlőt nem károsította jelentősen az aszály. A termés- mennyiség 665 ezer tonna, a termésátlag hektáronként 5240 tonna, a bortermés pedig' várhatóan 4,2 millió hektoliter körül alakul majd. Az össztermésből a kerti és lugasszőlő mennyisége megközelítően 77 ezer, a teljes termőrefordulás előtti ültetvényekről betakarított termés mennyisége pedig 31 ezer tonna. galom is a legkisebb: 12 üzletkötésben 6,1 millió forintos forgalmat realizáltak. Ezzel szemben kedden, a második tőzsdenapon 45 üzletkötés történt, és a jegyek adásvétele rekordnagyságot, mintegy 42,6 millió forintot ért el. Az átlagár is kedden volt a legmagasabb, 606 forinttal. A múlt hetet a brókercégek pénteken 588 forintos átlagárral zárták. — sz — Korábban kezdődött a szüret Kárpótlási jegyek a tőzsdén Földrendezők alapítványa A mezőkovácsházi földrendező bizottság olyan alapítvány létrehozását kezdeményezte, amely a város rendezési tervéhez kapcsolódva kuratóriumi kezelésbe adná az egyik kárpótlásra kijelölt földterületet. Bár a felhívást minden családhoz eljuttatták, de sokan nem értették meg, ezért Bélák Lukácsot, a bizottság elnökét kérdeztük a részletekről: — Az alapítvány által megjelölt földterületet helyrajzi szám jelzi. Pontosan mit takar a számszaki megnevezés? — A Pannonlivertől Batto- nya felé, a műút bal oldalán a Nyomásig értendő a megjelölt földterület. Ebben a részben található 26,9 hektár szántó, 925,99 aranykorona, 3,6 hektár gyep, 71,61 aranykorona és 15 hektár erdő 99,17 aranykorona értékben. Összesen 45,6 hektár föld kerül árverésre. Ez a földterület a városfejlesztés távlati céljai között szerepel szabadidőpark, valamint helyi iparfejlesztés céljára, ezért a visszavásárlás nehézségei miatt nem lenne célszerű, ha egyéni kezekbe kerülne a kárpótlás során. — Mit lehet tenni, és mi az alapítvány célja? — Az alapítvány a kárpótlás után kuratórium kezelésébe adná a megjelölt területet. Az alapítók végső célja, hogy a városnak, amikor szüksége lesz rá, akkor ingyen az önkormányzat rendelkezésére tudja bocsátani. Ezért is kérünk minden városát szerető és féltő állampolgárt, hogy legalább 1 aranykoronával, vagy annak értékével, 1000 forinttal támogassa a közösségért vállalt célunk elérését. Ezt megtehetik, ha kárpótlási jegyeikből 1 aranykoronát visszatartanak, illetve készpénzzel, amelyen a bizottság kárpótlási jegyet vásárol. Amennyiben a földterület megvételéhez szükséges 555 ezer forint összejön, akkor a bizottság a kitűzött árverésen a megjelölt földet megvásárolja. —Es mi lesz a sikeres árverés után a tábla sorsa? — Az alapítvány tulajdona lesz, ő adja bérbe és a tervek szerint — végső felhasználásáig — a befolyt összeget fejlesztési célokra, illetve különböző támogatásokra fordítják. Ha mégsem sikerül, akkor hosszú távon gondot okoz e terület kisajátítása városrendezési célra, a lakosságot szolgáló fejlesztés helyett pedig kizárólag valamely egyéni tulajdonos(ok) érdekei érvényesülnek. H. M.
