Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-03 / 205. szám
Obères megyei hírlapMEGYEIKÖRKÉP 1993. szeptember 3., péntek 0 Itt az ősz meg a suli... fotó: fazekas ferenc (archív) Oktatási törvény van, végrehajtási utasítás nincs A megyeszékhelyen is „kihívás” Felújításra félmillió Befejeződött a köröstarcsai művelődési ház felújítása, korszerűsítése. Az önkormányzat építőbrigádjának és Tiba Mihály helyi vállalkozó munkája nyomán 500 ezer forintos költséggel elkészült a gázbekötés, valamint az épület külső és belső felújítása. Hulladéktelep Kunágotán részben önerőből, részben állami támogatásból még ez évben szeretnék elkezdeni egy korszerű hulladéktelep megépítését. A kivitelezési munkákat az önkormányzat meghirdette, amelynek határidejét szeptember 13-ában határozták meg. A hírek szerint ezidáig is több pályázat érkezett a hivatalhoz, amelynek elbírálása a legközelebbi, szeptemberi testületi ülésen várható. Épül a szennyvítisztító Épül az új szennyvíztisztító telep Vésztő határában, a szeghalmi út mellett. A telep építésével egyidőben a gerincvezetéket is kiépítik a falutól az új telepig. Ezt kínálja a Sporthorgász Megjelent a Sporthorgász szeptemberi száma. Most is sok hasznos tanáccsal, információval szolgál a horgászoknak, színes olvasmánnyal a halak, horgászkalandok kedvelőinek. Az Ipolyi kaland című írás a vadregényes határfolyó horgászlehetőségeit ismerteti az odajutástól a napijegyváltásig. Hogyan lehet szalonnával keszeget fogni? — erről és egyéb csalikról is szól a Trükkösen című eszmefuttatás. Hogyan illatosítsuk a csalit? A választ megtalálják a Mit szagol a hal? című cikkben. Huszárvágás süllőre — egy legenda születése. Egy másik legenda, a falánk harcsáról szól a Titokzatos rabló címmel. Recept, pályázat, keresztrejtvény. A 14 éves fiú, aki 9 kilós amurt fogott. A napokban tartották a megye- székhely oktatási intézményei vezetőinek szokásos kétnapos tanévnyitó megbeszélését Szarvason. Az oktatási törvény elfogadását követően a végrehajtási utasítások még nem jelentek meg, ezért igen sok kérdésük, megvitatnivalójuk volt a résztvevőknek. Békéscsaba ön- kormányzati vezetői előadás és konzultáció megtartására meghívták Szűcs Miklóst, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetőjét is. Tuskáné Papp Erzsébet, az önkormányzat oktatási, közművelődési és sportirodájának vezetője tájékoztatta lapunkat a tanácskozásról, a békéscsabai iskolák tanévkezdési gondjairól. — Egymás között tudtuk megbeszélni—kezdte az irodavezető, — a legégetőbb kérdéseket, saját belső problémáinkat. Két sarkallatos kérdés köré csoportosítottuk a témákat; hogyan tudunk megfelelni az oktatási törvény külső és tartalmi elvárásainak. Az átmeneti időszak gondja, hogy ki vállalja fel a 10 osztályos alapképzés helyszínét. Hol lesz a 9-ik és a 10-ik osztály, az általános vagy a szakképző iskolákban? Melyik iskola mit vállal fel, hol lesz a helye, mi a szerepe, ez még mind folyamatosan a megoldandó gondok közé tartozik. Békéscsabán koncentrálódott eddig is a középiskolai oktatás. Kérdés, hogy a 14 évesek közül hányán jönnek ide vagy oldják meg helyben a 10 osztály megszervezését? — Óvodától az érettségiig Békéscsabán hány diák sorsáról kell gondoskodniuk? — Tizenhétezer gyerekről. Az idén 963-an voltak nyolcadikos végzősök, 2400 középiskolai férőhelyünk van. Első osztályba 730 kisdiák lépett. A tankötelezettség betartása a szülő feladata a gyermek 16 éves koráig, az önkormányzatnak a feltételeket kell biztosítania. Az általános iskolák igazgatóinak figyelemmel kell kísérniük, hogy a gyerekek középiskolába kerüljenek és 14 évesen ne csellengjenek az utcán. A város eddig is ellátta a megyei és regionális oktatószerepét, a középfokú oktatásban el tudjuk helyezni a gyerekeket. A lényeg az, hogy legalább 16 éves korukig tanuljanak. — Hogy alakult végülis az önkormányzati és az egyházi oktatási intézmények aránya a városban? — Az evangélikus egyház indított képzést, 3 osztályt négy évfolyamos képzéssel a gimnáziumban és a Luther utca 1. szám alatt 2 általános iskolai 8 évfolyamos képzésű osztályt. A többi iskola és óvoda az önkormányzaté. Az óvodák működtetésére egyedül az egyházak nyújtottak be ajánlatot, a további egyeztetésre visszatér a közgyűlés. Döntés még nem született, de nem zárkóznak el a nem önkormányzati fenntartás elől. — A tanévnyitó tájékoztatón még milyen fontos kérdések vetődtek fel? — A szakképzés leválásának előkészítése. Jól működő, a munkerőpiac igényeihez alkalmazkodó iskolaszerkezeteket kell kialakítani. A szakmai szervezetekkel közösen alaposan átgondolt oktatási koncepciót szükséges a városban továbbvinni. A változások tartalmi elemeit jelenti már a Világbanki program és a minisztérium által külön támogatott egészségügyi szakközépiskolai és közgazda- sági szakközépiskolai képzés. A törvény mellé kellenek még a végrehajtási utasítások és az általános elvi útmutatók. Az anyagi kérdések megvitatása nem dobta fel a kollégákat. Nyomottak a bérek és ezek feloldása nem az önkormányzaton múlik. Az 1994-es év finanszírozása is gond még. — Mennyit kap a város a gyerekek oktatásának biztosításáért? — Az óvodásokért fejenként 27 ezer 500, az általános iskolásokért 41 ezer forintot, ez többé kevésbé fedezi a valós költségeket (bár az iskolák között jelentős a különbség). A fogyatékosok képzéséért 70 ezer 700, a gimnáziumi tanulókért 62500, a szakképzősökért 66 ezer, a szakmunkástanulókért 66 ezer (ha tanműhelyes a képzés plusz 40 ezer 600) forintot. — A szülőknek sem olcsó kötelezettség a tanévkezdés... — Tisztában vagyunk ezzel. A rendszeres nevelési segélyben részesülő családok továbbra is kapják az ellátást. Az ön- kormányzat átutalt az iskoláknak tankönyvtámogatásra gyermekenként 250 forintot, amelyet az intézmények osztanak el a rászorultság alapján. A napközis térítési díjak támogatását a jövőben is az iskolaigazgatótól kell kérelmezni. Az iskolák egyre inkább gazdálkodnak, vállalkoznak, pályázatokkal szereznek pénzt. A minőségi oktatás segítésére még benyújthatnak pályázatokat az innovációs alapra a városi önkormányzathoz szeptember 30-ig. Érdemes próbálkozni. Bede Zsóka Az európai együttműködés szellemében Mint arról már hírt adtunk, a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán ebben a tanévben indul román és szlovák tanítóképzés. Ezzel egyrészt a hazai nemzetiségi iskolák tanítóhiányán kíván a főiskola enyhíteni, másrészt részt kíván venni a szomszédos országok közötti kapcsolatok — az európai együttműködés szellemében történő—formálásában. A hallgatók első féléves képzése Szlovákiában Besztercebányán, illetve Romániában Nagyváradon történik. A közelgő tanévnyitó alkalmából érkezett Békéscsabára a képzést vállaló besztercebányai Bél Mátyás Egyetem dékánhelyettese, dr. Elvira Tru- neckova, és a szlovák tanszék vezetője, dr. Simonova Brigitta. Az egyetemről és a magyar- országi hallgatók képzéséről a dékánhelyettesnőt kérdeztük. — Intézményünk ebben az évben kapta meg az egyetemi rangot, ahol folytatunk tanító- képzést, van természettudományi és bölcsészettudományi pedagógusképzés az 5-től 12. osztályban tanító pedagógusok számára, és vannak köz- gazdasági, szolgáltatási és idegenforgalmi szakjaink. Erősödni fog a pénzügyi szakemberek képzése, amelynek igen nagy a perspektívája, ugyanis Besztercebánya lesz a szlovákiai bankok központja. Tehát pont azt az időszakot éljük, amikor ki kell alakítsuk az egyetem arculatát. Ahogyan Békéscsabán az erdélyi magyarok képzését, úgy egyetemünk a határon túl élő szlovákság képzését vállalta, s ez is közel hozta intézményeinket —mondotta dr. El vira Tru- neckova. A csabai főiskolás vendég- hallgatók képzéséről a tanszékvezetőnő szólt. —Nulladik évfolyamon heti 19 órában vesznek részt a hallgatók a szlovák nyelvi és irodalmi képzésben, látogatják az előadásokat, és beszédgyakorlati óráik is vannak. A szakszókincs elsajátítása érdekében látogatniuk kell a szak- szemináriumokat. Ezen kívül megismerkednek a szlovák történelmi városokkal, és a szlovák kultúra, hagyomány egy-egy területével, s kölcsönösen vizsgáljuk a magyarországi és a szlovákiai szlovák folklór közös vonásait. A fakultatív foglalkozások keretében néptánccal, drámákkal és még sok mindennel megismerkedhetnek a hallgatók. B.S.E. Péntek esti láz Kamuton — Felháborító! — panaszkodik M.-né Keresztesi Márta kamuti lakos, aki szemtanúja volt az elmúlt hét végén történt verekedésnek. — Rettegnünk kell gyermekeim épsége miatt — mondja. A községben hónapok óta beszédtéma a fiatalok hétvégi randalírozása, ami időnként vandalizmusba csap át. A péntek esti csöndet szombat hajnalra rendre üvegcsörömpöléssel párosuló, fület sértő hangoskodás zavarja meg. Az úttest és a park területe terítve van kisebb-nagyobb üvegszilánkokkal. Az életmentő telefonkészülék jelzőtáblája és a posta előtti telefonfülke többször bánta azt meg, hogy odaállították. A táblát kidöntöt- ték, a fülke beüvegezett részét is összetörték. — Most hétvégén alaposan kitettek magukért — folytatta mondanivalóját a szemtanú. Az étterem szomszédságában lakom. Szombaton hajnalban arra lettem figyelmes, hogy a megszokott ordibálás a tetőfokra hág. Kimentem a lakásból. Mintegy negyven fiatalember ütötte-verte, rúgdosta, sőt tépte, szaggatta egymás ruhaneműjét. Úgymond orrvérzésig tartott a duhaj. — Értesítették-e a rendőrséget? — Igen, de amint a rendőrség megérkezett, a verekedés pillanatok alatt félbemaradt. Az ellenfél megfutamodott, kocsiba ültek és elhajtottak. A kamuti fiatalok vérző sebeikkel meg ittmaradtak. — Az étterem vezetője nem tett óvintézkedést a rend érdekében? — Szinte tehetetlen. Eleinte kidobófiúkat alkalmazott magas tarifáért, de ki győzi azt hosszú távon megfizetni? A fiataloknak kulturált szórakozási lehetőséget biztosított. — Láttad a verekedést? — kérdeztem T. Tímea helybéli fiatalt. — S mi a véleményed? — Oktalanul csapnak össze a környező településekről idelátogatók és szórakozni vágyók a kamuti fiatalokkal! Korábban már beszélgettem hasonló gondokról Lauv- rinyecz Pál polgármester úrral, aki ezt mondta: — A közbiztonsági törvény ide vonatkozó része függőben van. Ezért a körzeti megbízott, valamint a városi rendőrkapitányság hatásköre szűk keretek közé van bezárva..., nem sokat tehetünk. BródaIbolya Dicsekedni nem tudok! - mondja az apuka Iskolakezdés = anyagi „megsemmisülés” Szeptember elseje az új tanév első napja. Ki milyen lélekkel lépi át ilyenkor az iskola kapuját? Maradjunk meg a kérdőjelnél és inkább annak járjunk utána, hogy a szülők lelkét, pénztárcáját megviselték-e az elmúlt napok készülődései. Nem titok ugyanis, hogy egy első osztályos teljes iskolai „arzenálja” felér egy kisebb vagyonkával. —Dicsekedni nem tudok— mondja szerényen V. B. orosházi fiatalember, aki három gyermekét neveli tanyán. — A két iskolás mellett a legkisebb még óvodás, de ez nem jelenti azt, hogy a kicsi gyerek kis gond, a nagy gyerek nagy gond. A feleségem „hivatásos” anya (Orosházán 69 édesanya választotta a hivatásnak ezt a formáját — szerk.), én a mezőgazdaságban dolgozom. Az utóbbi 3 hónapban átlag 8 ezer 200 forintot kerestem. Gondolhatja, mire futja ebből?! — Beiskolázási segély címén kaptunk az önkormányzattól pénzt. Nem mondom, hogy nem jött jól, de még ezt is ki kellett pótolni, hogy táskákat tudjunk venni a két nagyobbnak. A tavalyi köpenyek az idén jók lesznek, erre nem költünk. A kiadásaink viszont így is magasak, mert a váltócipő mellé nemsokára zárt, őszi lábbelit kell venni. A gyerekek nőnek, mi pedig egyre mélyebbre nyúlunk a zsebünkbe... Az apuka 18 éves munkaviszony után szeptember elsejétől munkanélkülivé vált. Nem elkeseredettebb mint máskor. Állítja, a tanyán majd kigaz- dálkodja a hiányzó forintokat. Dr. Szokolyai Kálmánnét, az orosházi önkormányzat népjóléti és szociális osztályának vezetőjét az új segélyezési forma kapcsán kerestük meg. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szülők éltek-e a beiskolázási segély adta lehetőséggel? —A helyi szociális rendeletén belül a képviselő-testület szabályozta a beiskolázási segélyt is. Éveken keresztül — az iskolakezdés előtt — rendkívüli segély néven adtunk támogatást, 1993-tól viszont az új formában már a 18 éven felüliekre is gondoltunk. Az egyetemisták, főiskolások után 2 ezer 500 forintot fizetünk. Módosítottuk — felemeltük — az egy főre eső jövedelmi értékhatárt, ez 7 ezer 200 forint lett. Az általános iskolások után 1 ezer 500 forintot fizetünk, míg a közép- iskolás korú gyerekek után 2 ezret igényelhetnek a szülők. A kérelmet szeptember 30-áig lehet benyújtani hivatalunkhoz. Az osztályvezetőtől azt is megtudtuk, hogy Orosházán 386 család kért beiskolázási segélyt. Az önkormányzat viszont biztosít más támogatási formát is a rászorulóknak, mégpedig a gyermekek napközbeni ellátássát (napközis díjakhoz való hozzájárulás). Az idén erre a célra 2,5 millió forint áll rendelkezésre. CseteIlona
