Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-03 / 205. szám
1993. szeptember 3., csütörtök HAZAI TÜKÖR/SOROZAT ttÉS MEGYEI HÍRLAP Fehér István: Az utolsó percben Magyarország nemzetiségei 1945—1990 Felvásárlási árat emelnek A Szegedi Paprika Rt. a korábbinál csaknem 10 százalékkal magasabb áron kezdi meg rövidesen a fűszerpaprika felvásárlását. Nagy István, a részvény- társaság vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondta: az állami monopólium megszűnése óta hazánkban sokan bekapcsolódtak a fűszerpaprika gyártásába és forgalmazásába, közülük többen illegálisan folytatják tevékenységüket, s természetesen nem fizetnek adót. Ezért magasabb áron tudnak nyersárut felvásárolni. Részben ezért, részben pedig a természeti csapások miatt hisztérikus hangulat alakult ki a fűszerpaprika ára körül és a piaci helyzet is anarchikus. Ezek az állapotok kényszerítik a szegedi gyárat a felvásárlási áremelésére. Az igazgatóság a napokban hagyta jóvá a 10 százalékkal magasabb árat. Zöld hűtőszekrények Ipartörténeti esemény zajlott le Jászberényben: legördült a szerelőasztalról az első úgynevezett abszolút zöld hűtőszekrény. Nevét nem a színéről kapta, hanem azért, mert ennek a sorozatnak a darabjaiban mind a hab, mind a hűtőközeg anyaga már környezetbarát. Egyebek mellett erről is szó volt tegnap Tatán, a hűtőgépgyártók nemzetközi konferenciájának zárónapján. A háromnapos eszmecserén üdvözölték az új típusú készülék kibocsátást, hiszen az eddig használt hűtőközeg, a freon károsítja a Föld ózonrétegét. Mint a tanácskozáson elhangzott: a hazai hűtőgép- gyártás céltudatos kutatással és fejlesztéssel az iparág nemzetközi élvonalába küzdötte fel magát-(MTI) Fehér István neve nem ismeretlen a hazai nemzetiségek történetével foglalkozó kutatók körében. Az 1983-ban és 1989-ben megjelent munkái — A bonyhádi hűségmozgalom történetéhez és A magyar- országi németek kitelepítése 1945—1950 — iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a megjelent példányok néhány hónap alatt elfogytak. Ezek a munkái, de más, korábban megjelent írásai a hazai németséggel kapcsolatosan felkeltették a kitelepített németek érdeklődését is. A szerző új könyve az elmúlt 45 esztendő minden lényeges eseményét foglalta össze, mely valamilyen módon kapcsolatban volt a nemzetiségiek helyzetével, történetével. Nem érzem szükségét, hogy tematikai hiány vagy kívánságlistával álljak elő. A németek kitelepítését véleményem szerint előbb kell tárgyalni, mint a „szlovákok kitelepülése” fejezetet, hiszen a hazai németség kollektív büntetése már 1944-ben elkezdődött. Néhány fogalommal azonban kiemelten foglalkozom, nevezzük annak a dolgokat, amik valójában voltak. Málenki robot: Az 1944-es magyar területeken a civil lakosság munkára való elhurcolását írta elő Kárpátalja területére a Petrov tábornok által kiadott 0039-es számú parancs, melyet 1944. november 18-án adott ki. Ebben a németek mellett a magyaroknak is munkára való elszállítását írta elő. Ezt a parancsot követte a 2. és 3. ukrán frontok 1944. december 22-én megjelent 0060-as számú parancsa, melyben már csak a német ne- vűekről és származásúakról van szó. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egész ország területén ne fogdostak volna össze magyarokat is. Amikor az ország fővárosának elfoglalásakor nem az előre jelzett hadifogoly-mennyiséget tapasztalták, akkor válogatás nélkül utcán, villamoson, boltok előtt várakozók, munkából hazamenők 2-3 napos „málenki robotra” való össze- szedéséből 2-3 évi kényszer- munka lett. Valóban és lényegében ez a civil lakosság elhurcolása volt. Ennek a német nyelvben való megfelelője a „Verschleppung”. Tehát a magyar elhurcolás és a német Verschleppung kifejezés takarja a lényeget. Kitelepülés-kitelepítés: A következő fogalom az 1946— 1948 közötti évekre vonatkozó, a hazai németek és szlovákiai magyarok „kitelepülése, kitelepítése, illetve áttelepülé- se”. Ebben az esetben is a német „Vertreibung” (triben = hajt, űz, kerget) kifejezés a legmegfelelőbb, bár vannak különbségek az egyes események között. A magyar nyelvben is szükséges lenne az „elűzés” fogalmat használni. A németekkel kapcsolatosan valóban igaz a Kovács Imre által megfogalmazott parasztpárti követelés, hogy ahogyan jöttek egy batyuval, úgy is távozzanak az országból. Bár a szlovákiai magyarok minden ingóRandé Jenő: Nagykövet voltam Egyiptomban Időtlen háború 20. A döntés meglepte Washingtont A szovjet—egyiptomi szerződés aláírása első évfordulójának hajnalán Henry Kissinger, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója a moszkvai Hotel Inturist bárjában fáradtan felelgetett amerikai újságírók kérdéseire az előző nap aláírt SALT-szerződés technikai részleteiről. Végéhez közeledett a moszkvai csúcsértekezlet, amerikai elnök első moszkvai látogatása. Nixon a SALT mellett még több egyezményt írt alá s nyilatkozatot az „amerikai—szovjet kapcsolatok alapelveiről”, amely megerősítette a két fél szándékát, hogy elkerülik az összeütközést, hangsúlyozta, az aláíró felek lemondanak arról, hogy a más térségekben jelentkező feszültségeket kihasználják annak érdekében, hogy egyoldalú előnyökhöz jussanak, s kifejezték készségüket, hogy békében éljenek egymás mellett. Vietnamban elkeseredett harcok dúltak, a Közel-Keleten hamu alatt izzott a parázs, de nem látszott elérhetetlennek az indokínai háború befejezése, s belátható közelségbe került az európai biztonsági értekezelet. Kairóban azonban patikamérlegen mérték le a közös nyilatkozat Közel-Kelettel foglalkozó részének minden szavát és centiméterrel hasonlították össze, mennyivel mondd többet a közös közlemény Vietnamról, mint a Közel-Keletről. S annak a rövid résznek a lényege ez volt: „Az Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kinyilvánítja készségét, hogy részt vegyen a békés rendezés megvalósításában a Közel-Keleten.” Szadat azonban nem tudta elviselni, hogy ne a Közel-Kelet legyen a fő téma a két nagyhatalom vezetőinek csúcstalálkozóján, s ne ő legyen a főszereplő. Sértődöttségét csak fokozhatta, hogy amerikai részről, amint elterjedt a diplomaták között, úgy tájékoztatták az egyiptomiakat a moszkvai megbeszélésekről, hogy Nixon a szovjet vezetőkkel megállapodott a közel-keleti kérdés rendezéséről. Július 12-én, Mongólia nemzeti ünnepe alkalmából rendezett fogadáson egy szabadságra induló szovjet tanácsostól hallom, alig várja, hogy hazautazzon. Fárasztó volt az év, s „a szovjeteknek a Szovjetunióban ahelyük”. Azt hiszi, hogy július 23., az egyiptomi nemzeti ünnep előtt lesz még változás. Igen, július 23. előtt volt még valami változás. Mint később megtudtuk, Szadat július 8-án közölte a szovjet nagykövettel, hogy a szovjet szakértők befejezték feladatukat, megbízatásuk lejárt. Amikor július 18-án nyilvánosságra hozták Szadat döntését, az nem kisebb meglepetést okozott, mint az „erőközpontok” felszámolása több mint egy évvel korábban. A közel-keleti helyzet elemzői azóta is keresik a magyarázatot, akárcsak az események akkori résztvevői vagy szemlélői. Később Kissinger is beismerte, hogy a döntés az Egyesült Államokat is váratlanul érte. Szadat döntése meggyőződésem szerint stratégiai lépés volt, melynek közvetlen hatását rosszul mérte fel. Lássuk a tényeket, amelyekre véleményemet alapozom: Lehetetlen, hogy ne hívták volna fel Szadat figyelmét Kissingemek arra az amerikai lapokban 1970 nyarán megjelent, korábban már idézett kijelentésére, hogy megpróbálják „kiűzni” a szovjet jelenlétet a Közel-Keletről. Szadat abban az időben, ha szűk körben is, hangot adott annak a véleményének, hogy túlságosan szorosnak tartja az egyiptomi—szovjet kapcsolatokat, s aligha lehet hinni, hogy ez a vélemény ne jutott volna el Washingtonba. Elnökké választásától kezdve tudatosan törekedett arra, hogy megnyerje az Egyesült Államok támogatását. Ennek érdekében kezdeményezett titkos tárgyalásokat Washingtonnal, s közeledett feltűnően a Közelés Közép-Kelet leginkább amerikabarát uralkodóihoz, a szaud-aráb királyhoz és az iráni sahhoz. (Folytatjuk) Csillagos ég 1993. szeptember „Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja” Szeptember folyamán a nappalok tartama rohamosan, naponta közel 4 perccel rövidül, miközben a Nap delelési magassága 52°- ról 40°-ra csökken. A csillagászati ősz 23-án 2 óra 22 perckor kezdődik, vagyis ekkor van az őszi napéjegyenlőség. Ezen a napon a Nap az égi egyenlítőn tartózkodik, pontosan keleten kél és nyugaton nyugszik, a nappalok és az éjszakák pedig a Föld minden pontján egységesen 12 óra hosszúságúak. Elsején éjjel teleholdat láthattunk a Vízöntő csillagképben. 9- én hajnalban a Hold utolsó negyedfázisba kerül a Bikában. 16-án újhold fázisa lesz, de néhány nap múlva már ismét megfigyelhető az esti égen vékonyka sarlója. 22-én este első negyedben látszik a Nyilasban. Távcsövön keresztül — a fény és az árnyék határán, melyet terminátomak nevezünk — a Hold kráterei, hegyei nagyon szépen láthatóak a hosszú árnyék miatt. 30-án éjjel pedig ismét a teleholdat csodálhatjuk a Halakban. Hónapok óta pompázik a hajnali égbolton a Vénusz, vagyis az Esthajnal csillag. 14-én a vékonyka holdsarló 6°-ra közelíti meg az Oroszlán csillagképben. Napnyugta után a szürkületben három bolygó találkozása figyelhető meg. Szeptember eleji estéken 22 órakor 55° magasan delel a harmadrendű csillagokból álló Delfin csillagkép. Jellegzetes kis rombusz alakját, egy farokkal meghosszabbítva, mindenki könnyedén felismerheti. Zajácz György A kárpótlási jegyek aktuális értéke ságukat magukkal hozhatták, de őket is elűzték a szülőhelyükről. Itt kell még ezzel összefüggésben megemlítenünk, hogy amikor már nem állt rendelkezésre a településre alkalmas sváb házingatlan, akkor „3453 lakóházat szabadítottak fel 5192 német család összeköltöztetésével, illetőleg belső telepítésekkel.” Asszimiláció: Ez a kérdés több fejezet témájául is szolgál Fehér István munkájában. Ha 60—65 ezer németet hurcoltak el szovjet munkalágerekbe, 200 ezret kiűztek Magyar- országról, akkor nem lehet csodálkozni, hogy a hivatalosnak számítható 242 ezer németből miért csak 22 455 vallotta magát német anyanyelvűnek. Ez a félelem összefüggésben van a nagyarányú névmagyarosítással is. Az 1945-— 1949 közötti években csupán Baranya, Somogy és Tolna megyékből több mint 9000 család (egy családot általában 4 fősnek tekinhetünk) kérte nevének magyarosítását, s így próbáltak menekülni a „bűnös hangzású német nevüktől”. Fehér István reális képet igyekszik festeni a nemzetiségi szövetségek megalakulásának folyamatáról, felépítésükről és szervezeti tagozódásukról. Széles körű kutatásokat végzett Fehér István. A kutatást és a könyv kiadását kilenc megyei önkormányzaton kívül támogatta még anyagilag A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány, a Soros Alapítvány és a Pro Renovanda Cul- tura Hungáriáé Alapítvány is. A támogatás eredménye ez a könyv, mely valójában „Az utolsó percben” jelent meg! Dr. Zielbauer György, A SZOCIOLÓGIA TUDOMÁNY DOKTORA Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek szeptember 1-jei értéke 138,5 százalék. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők szerint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1385 forint, az 5000 forintosé 6925 forint, a 10 000 forintosé pedig 13 850 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa állami tulajdon megvásárlására fordítja. Szintén ez a szabály érvényesül akkor, amikor a kárpótlási jegyeket önkormányzati lakás megvételére használják fel. Ennek megfelelően a kamattal növelt névértéket kell figyelembe venni a kárpótlási jegyeknél akkor is, amikor az Egzisztencia-hitel saját részének fedezésére, illetve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében történő fizetésekre vesznek igénybe kárpótlási jegyet. (MTI) iiMniwwumm*a m ■ ■ m m mm j \ A BÉKÉSCSABAI AGROKER RT. alkatrészosztálya az őszi mezőgazdasági munkák elősegítése érdekében r K. 40% árengedményt biztosít az MTZ-traktorcsalád alkatrészeire. J SZINTE TELJES ARUVALASZTEK. GARANTÁLT EREDETI GYÁRI ALKATRÉSZEK A GYÁR KONSZIGNÁCIÓS RAKTÁRÁBÓL. VISZONTELADÓK ÉRDEKLŐDÉSÉT KÜLÖN VÁRJUK. Akciónk 1993. szeptember 1-jétől 1993. november 30-áig tart. Most gondoljon gépe javítására! Érdeklődjön, utánvéttel postán is szállítunk. cím: AGROKER RT., Békéscsaba, Szerdahelyi út 14. Alkatrészosztály. 5602, pf. 16. Telefon: (66) 443-143. Fax: (66) 441-583, 443-143/218. Telex: 83329.
