Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-24 / 223. szám
PŒS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. szeptember 24., péntek Önálló lett Gyomaendrődön a Liget fürdő alapító okiratát módosították, így mostantól önálló költség- vetési szervként működik tovább. Az önkormányzat a fürdő belső festésére 50 ezer forint támogatást nyújtott az általános tartalék terhére. / Uj oktatási forma Gyomaendrődön szeptember 1-jétől a Kner Imre Gimnáziumban beindították a hatosztályos gimnáziumi oktatást. A tagozaton azok a tehetséges alsótagozatos tanulók folytathatják tovább tanulmányaikat, akik egyrészt vállalják a nehezebb képzést, másrészt akik megfelelnek a felvételi vizsga követelményeinek. Képviselői beszámoló Remport Katalin országgyűlési képviselő 1993. szeptember 25-én 17 órakor Magyardomb- egyházon, 19 órakor Kis- dombegyházon képviselői beszámolót tart. Társastáncosok Besztercén A Békéscsabai Társastáncklub párosai a romániai Besztercén vendégszerepeinek szeptember 24—26-ig. A versenyen a klub egy C és egy D osztályos táncospárja indul. Rendőrségi felhívás A Békéscsabai Rendőrkapitányság eljárást folytat sikkasztás bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt a Csaba Autóügynökséget képviselő Kecsmarik Imre és Polgár Károly békéscsabai lakosok ellen, akik értékesítésre személygépkocsikat vettek át, majd miután azokat értékesítették, a volt tulajdonosok felé a pénzzel nem számoltak el. Kérik azok jelentkezését, akiket a Csaba Autóügynökség fent leírt vagy egyéb módon megkárosított. Jelentkezni lehet a Békéscsabai Rendőr- kapitányságon személyesen, vagy a 444-833-as telefonon, a 21-65-ös melléken. „JOBB EGY TÜKÖR, MINT AZ ŐSÖK EGÉSZ ARCKÉP- CSARNOKA.” Menzel Folytassa, megyegyűlés! (Folytatás az 1. oldalról) célból, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Kft. törzstőkéjét az AVÜ segítségével 2 milliárd forintra felemeljék. Ezzel ellentétben az AVÜ szűkmarkúbb lesz, így az év végéig csak 1 milliárd várható. Elegendő-e az elinduláshoz az egymilliárd? — Az egymilliárd arra elég, hogy a kft. megálljon a saját lábán, s bizonyos vállalkozások elindulhassanak. Egy 800 milliós tőkekihelyezés már megtörtént, emellett még 4—5 várható ebben az évben. Jövőre néhány 10 milliós tőkekihelyezés szerepel a tervek között, egyben szükség lesz a készpénztőke megduplázására is. — A megye és Békéscsaba vitájában sikerült-e elmozdulni a holtpontról az elmúlt néhány hónap alatt? — Az illetékes bizottságok üléseinek eredménytelenségét látva semmi újat, semmi biztatót nem mondhatok. A könyvtár működtetésével kapcsolatban állásfoglalást kértünk a köztársasági megbízottól. A választ úgy értelmeztük, hogy a város köteles az intézmény működtetésében résztvenni, de tapasztalataink szerint a békéscsabaiak nem a közös működtetés felé mozdultak. A múzeum problémáját úgy oldottuk meg átmenetileg, hogy a város által szervezett kiállítások költségeit a békéscsabaiakkal kifizettetjük. Attól tartunk, a megye és a megyei jogú város vitájának, konfliktusának a feloldására a jelenlegi választási ciklus egyre kevesebb reménnyel kecsegtet. L. E. Napkeletről jött matematika A bemutatóóra „főszereplői” és vendégei A szorobán matematikai eszköz, a célnak legjobban megfelelő és legesztétikusabb változatát a japánok teremtették meg. Az ázsiai ország több mint 12 ezer iskolájában használják. A szorobán a hazai matematikai oktatásban három éve jelent meg. A pedagógusok ekkor hívták életre a Szorobán Társaságot, mely tapasztalatcserékkel segíti munkájukat. Békéscsabán először 1991-ben a Jó- szef Attila Általános Iskolában Fehér Istvánné tanítónő használta ezt az eszközt. Tegnap 3. osztályos tanítványaival bemutató tanítást tartott a Békés megyében szorobánnal oktató kollégák részére. A nagysikerű óra jól szemléltette, hogy a szorobán remekül fejleszti a gyermekek számolási készségét, nagy segítségükre van a fejbeni számolásnál, a matematikai műveleteket könnyen és gyorsan sajátítják el vele. Mint megtudtuk a József Attila Általános Iskolában jelenleg egy 3. és egy 2. osztályban használják a szorobánt, ám — figyelembe véve az eddigi kiugró eredményeket — további osztályokban tervezik bevezetését. Magyari Jubiláló iskolagaléria A sarkadi gyerekek sokkal nehezebben vagy egyáltalán nem juthatnak el olyan kiállításokra, ami egy nagyobb városban természetes a tanulóknak. Ez a kényszer szülte az ötletet több mint 10 esztendővel ezelőtt, hogy a sarkadi 1-es számú általános iskolában galériát nyissanak a tanulók és a város érdeklődő lakossága számára. A gondolatot hamarosan a megvalósítás követte, így éppen 10 évvel ezelőtt, 1983. őszén megnyitották a galéria első kiállítását. Ettől kezdve évenként két-három kortárs képzőművész tárlatával, kiállításával ismerkedhettek meg az iskola diákjai. íme néhány közismertebb név az itt megfordult alkotók közül: Koszta Rozália, Kesztyűs Ferenc, Várkonyi János, Würtz Ádám, Cs. Pataj Mihály, Sle- zák Lajos. Ókét és a galériában eddig szereplő többi művészt az iskola (3-3 újabb alkotásukkal együtt!) meghívta a szeptember 24-én, 18 órakor nyíló jubileumi kiállításra és az azt követő kerti partira, amelyet Illyés Imre rajztanár, a galéria szülőatyja szervez. Az ünnepi tárlatnyitást a város önkormányzata, a városszépítő egyesület, a pedagógus szak- szervezet, a szabadidős lovasklub, az MSZP helyi szervezete és jónéhány sarkadi vállalkozó támogatta. __ M ikor lesz sínen a vasút? (Folytatás az 1. oldalról) — Mint szállítási vállalat, valóban ellenfél, de társ is, hiszen több településre vonatbusz „kombinációkkal” jut el az utas. Ezenkívül egymás menetrendjét sok esetben — a lakossági igényeknek megfelelően — figyelembe vesszük, igazodunk ahhoz. Utaskényelmi szempontból mindkét közlekedési formának vannak előnyei, hátrányai. Mi, vasutasok magunk között mindig azt mondjuk, hogy bár az áruszállításból élünk, de a személy- szállításról ítélnek meg bennünket. — A bliccelés jellemző-e manapság a vonatokon ? — Csak azokról tudok beszélni, akiket „tetten érünk”. Botyánszki János: Az áru- szállítási teljesítmény 30 százalékra esett vissza FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Havonta 150-160 ilyen eset fordul elő, persze ebből nem mind szándékos. — Említette az utaskényelmet. Ehhez hozzátartozik a kocsik.minősége is. E tekintetben hogy állnak? — Szűkösen elegendők a kocsijaink, hiszen 146 személykocsival rendelkezünk, és naponta 35-36 vonat fut ki Csabáról. A minimális komfortszolgáltatásoknak — fűtés, világítás — igyekszünk eleget tenni, és a télre készülve már ellenőriztük, javítottuk, pótoltuk a fűtőtesteket. —A rossz idő beálltával valószínűleg a várótermek is zsúfoltabbak lesznek, és most nem elsősorban az átlagos utazókra gondolok. — A piacozók, hajléktalanok biztosan nagyobb számban töltik majd itt az éjszakákat, de reményeink szerint ren- dészeink együttműködve a rendőrséggel, határőrséggel kiszűrik azokat, akik valamilyen szempontból jogtalanul tartózkodnak itt, illetve magatartásuk nem megfelelő. Természetesen emberiességi szempontoknak is érvényesülniük kell. A vasút rendelkezik egészségügyi szolgálattal, ők is ellenőrzik a tisztaságot, a rendet és adott esetben intézkednek. — Allomásjönökként hogyan tekint a jövőbe? — Bizakodással, ugyanis másképp el sem vállaltam volna a feladatot. Reméljük, mihamarabb megszületik a vasúti törvény, ami az állam és vasút szerepét, viszonyát tisztázza, és a részvénytársasági forma is eléri célját. A dolgozók többsége megérti a vállalatot — természetes emberi vehemenciákkal —, és hiszik: lesz még vasút jobb feltételekkel is. Nyemcsok László Búcsúzik a várostól Sarkad rendőrkapitánya Most már biztosan tudjuk, megüresedett Sarkad rendőrkapitányi széke, hiszen szeptember 21-én Hajdú-Bihar megye közbiztonsági főkapitány-helyettesévé nevezték ki dr. Bánfi Ferencet, az addigi sarkadi kapitányt. Bánfi Ferenc még a nyáron kapta a hajdú-bihari megbízást, amiről akkor még úgy látszott, átmeneti jellegű. Tegnap délután telefonon kerestük fel a volt sarkadi kapitányt, aki a nyáron azt ígérte Sarkad térségének, ősszel visszatér az itteniekhez... — Ez a kinevezés nem előre tervezett dolog volt, mégis lel- kiismeretfurdalásom van, hogy ilyen hamar eljöttem Sarkad térségéből, de nincs bűntudatom — mondta Bánfi Ferenc. — Bízom abban, hogy az emberek megértenek. Megértik, hogy az a rendőr, aki szereti a munkáját, nem utasíthatja vissza ezt a nagyobb léptékű feladatot. Ha a Jóisten is úgy akarja, hogy sokáig éljek, Sarkadot mindvégig a legszebb emlékeim között fogom őrizni. A volt sarkadi kapitány ezek után elmondta, hogy nagyon sokat köszönhet a sarkadi munkatársainak, a kapitány„A kapitányság alapjait leraktuk, de a megszilárduláshoz továbbra is szükség van a települések támogatására” FOTÓ: FAZEKAS FERENC sághoz tartozó valamennyi település polgármesterének azért, hogy Sarkadon olyan gyorsan sikerült lerakni az új kapitányság alapjait. Külön köszöni a sarkadi lakosságnak, a képviselőknek, Tóth Imre sarkadi polgármesternek, hogy ő és családja az első pillanattól kezdve otthon érezhette magát a városban. Kívánja, hogy a majdan kinevezésre kerülő új kapitányt legalább ilyen egységesen támogassák a térségben élők. Magyar Mária Románok kulturális napja Ezúttal Pusztaottlaka ad otthont a szeptember 25-én megrendezésre kerülő Békés Megyei Románok Kulturális Napja elnevezésű nemzetiségi találkozónak. A forgatókönyv szerint a 9.30 órakor köszöntő, majd az MRSZ elnöki megnyitója lesz a helyi általános iskolában. Ezt követi 10 órától a kiállítás megnyitója, a nemzetiségi fórum, a települések bemutatkozása és a különféle gyermek és kulturális szórakoztató programok. Invitatie Organizatorii evenimentului „Ziua culturalá a románilor din judepil Békés” apteaptá cu drag toti románii din judet, precum pi cei interes ap pe data de 25 septembrie (simbátá) A. C. de la óra 9 la otlaca-pustá. Acest eveniment este organizat a doua oará ín judepil nostru. Participanplor dórim o íntílnire pi distracjie plácu- tá. Organizatorii Sarokba szorítva Csak nézünk, mint a moziban Ez a cím egyben a Magyar Televízió egyik (néhai?) népszerű műsorának címe is. Híre ment, hogy a tévé vezetése az elmúlt évtizedek esztendeinek egy-egy jellegzetes magyar filmjét bemutató programot leparancsolta a képernyőről. A véletlen úgy hozta, hogy a minap Náhlik Gábor és csapata sajtótájékoztatót tartott, ahol természetesen erre az ügyre is rákérdeztek az újságírók. Az már az illetékesek titka, hogy miért, mindenesetre Kocsis L. Mihály műsorigazgató vállalkozott a válaszadásra, pedig valamennyien a manapság divatos törökmintás nyakkendőjüket vették fel erre az alkalomra. Leszögezte: nem letiltották, hanem szüneteltetik a műsort. Néhányszor már majdnem megértettem a kettő közötti különbséget, de a végén mindig közbejött valami. Aztán megmagyarázta a bizonyítványt. A fiatal szerkesztők kellő előrelátás nélkül e hónapokban tallóztak volna az 1956—57-es év filmterméséből. Ez pedig — állította a nem csak veteránügyben tájékozott, hanem a Magyar Ifjúságot is közelről ismerő műsorigazgató — súlyosan sértheti a tömegek érzelmeit. Mellékesen arról is szólt, hogy az ifjú szerkesztők rosszul—legalábbis nem a vezetés tanácsai szerint— választották meg a vetítés előtti beszélgetőpartnereiket. Az okkal vagy ok nélkül sértett emberek helyett ugyanis a filmek egykori alkotóit szólaltatták meg. Ráadásul me gírták a főnökségnek: ilyen játék- szabályok mellett semmi kedvük ezzel a vezetéssel együttműködni. Szóval, szó sincs cenzúráról. Januárban újra kezdhetik a sorozatot. Lehet, hogy nem a mai szerkesztők, hanem olyanok, akiknek jobb fülük van (persze bal is, csak erről jobb nem beszélni) megérteni a kor szavát. Az egyik szerkesztőnő mától már nem léphetett be a tévé épületébe. Ezt valószínűleg úgy kell értenünk, hogy nem kitiltották, hanem csak szüneteltetik a székházba jutását. Kiss A. János
