Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-24 / 223. szám
1993. szeptember 24., péntek HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Kézikönyv a környezetvédelemről A kötetet „Amit a vállalkozóknak a környezetvédelemről tudni kell” címmel az Ipar a Környezetért Alapítvány gondozásában adták ki. A kötet ismerteti a legfontosabb környezetvédelmi jogszabályokat, bemutatva a német, illetve az Európai Közösség gyakorlatát, s függelékként tartalmazza a hazai ide vonatkozó törvénykezést is. Külön fejezetben mutatják be az Európai Közösség gyakorlatában már bevett, a nagyberuházások előtti környezeti hatásvizsgálat elkészítésének módját. Vámellenőrzések Összesen 810 esetben kezdeményezett eljárást pénzügyi bűncselekmények és hasonló szabálysértések elkövetésének alapos gyanújával a Vám- és Pénzügyőrség augusztusban, melynek értéke több mint 900 millió forint volt. A vámeljárások során 8 és fél millió forint értékű árut foglaltak le, a lefoglalt külföldi fizetőeszközök értéke majdnem 286 millió forint volt, és ezt még további 5,5 millió olyan forint gyarapította, amelyet szabálytalanul próbáltak meg átjuttatni a határon. A bűncselekményeket elkövetők 45 százaléka volt magyar állampolgár. A gyermekek sorsa Magyarországon ezer élveszületésre számítva 17 gyermek hal meg ötödik életévének betöltése előtt, és ezzel Magyarország — Lengyelországgal megosztva — a 24. helyezett az UNICEF 27 fejlett országot felölelő listáján. A világ legalacsonyabb gyermekhalandósági mutatójával Svédország rendelkezik (5/1000), majd Japán (6/1000) és Finnország (7/1000) következik. E csoportban Magyarországnál rosszabb eredménye csak Bulgáriának (21/100), Romániának (34/1000) és a volt Szovjetunió országainak (43/1000) van — ez derül ki az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF szerdán Londonban nyilvánosságra hozott új éves jelentéséből. Más megközelítésben azonban Magyarország előkelő helyezést ért el. Az UNICEF bonyolult becslési módszerrel azt is kimutatta, milyennek kellene lennie az országok rangsorának gazdasági teljesítményükhöz képest. A magyar gazdasági teljesítmény alapján Magyarországon 33/1000-es gyermekhalandóság volna várható — ez olyan, mint néhány gyorsan fejlődő harmadik világbeli ország mostani szintje — , tehát a gyermekvédelemben Magyarország sok fejlettebb országot megelőz. így például Svájcban a gazdasági teljesítmény alapján 6/ 1000-es gyermekhalandóság volna várható, ehelyett a tényleges adat 8/1000. Németországban 8/1000 felelne meg a gazdasági színvonalnak, és ott 9/1000 az arány. Abban, hogy mennyire jobb a gyermekvédelem a gazdasági lehetőségnél, Magyarország végülis az összes fejlett nyugati államot megelőzte, ám az UNICEF jelentése szerint lemarad Lengyelország, Bulgária, Csehország és Szlovákia, valamint Románia mögött. Az UNICEF célja, hogy 2000-re 70/1000-re csökkenjen a gyermekhalandóság a világon. A gyermekvédelemben Magyarország sok fejlettebb országot megelőz archív fotó Magyarország ezt a szintet már 1965-ben túlhaladta. Magyarország osztatlan világelső abban, hogy 100 százalékos a gyermekek védőoltása, immunizálása kanyaró ellen — írták az UNI- CEF-jelentés készítői. Megtévesztő reklámok Szigorodnak a csomagküldő kereskedelem feltételei Bár gombamód szaporodnak a csomagküldő kereskedelmi cégek, pontos számukról nincs nyilvántartás. Mint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékese elmondta: a csomagküldő kereskedelemre is a kereskedés általános szabályai vonatkoznak. Kötelező a minőségellenőrzés, a jótállás, szavatosság biztosítása. Mindezeket a szabályokat eddig sokan áthágták, valószínűleg azért, mert a vevő az áruval nem a boltban találkozott. Reklamálni nem tudtak a károsult vásárlók, hiszen a csomagküldő többnyire csak postafiókot jelölt meg. Szeptember elején az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 14/1993. számú rendelete több szempontból is megszigorította a csomagküldő kereskedelem működését. A rendelet szerint hirdetni csak akkor lehet, ha a csomagküldő cég azonosítható módon jelöli magát, azaz közli "nevét, székhelyének és telephelyének, üzletének pontos címét. A hirdetést enélkül nem lehet feladni, de a hirdető médiák, a televízió, rádió és a lapok sem fogadhatják el így azokat. Szigorító intézkedés az is, hogy a forgalmazáshoz szükséges minőségellenőrzési vizsgálatról nyilatkoznia kell a forgalmazónak. Enélkül nem adhat fel hirdetést, s a hirdető média sem fogadhatja el azt. A hirdetők a megtévesztő reklámért a forgalmazóval azonos mértékben felelnek. A rendeletet szeptember 2-án hirdették ki, és november elsejétől lép életbe. A minisztériumban azt is elmondták, hogy rövidesen módosítják az üzletek működéséről szóló rendeletet is. Ennek egyik lényeges pontja lesz az, hogy ezután csak üzlethelyiségben lehet árusítani. Kivételt csak a piacok és — indokolt esetben — a kistelepülések képeznek. A csomagküldő kereskedőknek legalább egy nyílt árusítású iizletettel is kell majd rendelkezniük. Randé Jenő: Nagykövet voltam Egyiptomban Időtlen háború 38. „Felszólalásomat azzal kezdtem, »világszerte emberek milliói remélik, hogy valamiképpen sikerül áttörnünk az erőszak ciklusát, hogy új célt, új irányt szabjunk a Közel-Kelet történelmének, s hogy megállítsuk az erőszak terjedő fertőzését«. Ünnepélyesen megígértem, hogy Izrael a maga részéről kész megragadni az alkalmat... Izrael azzal a meggyőződéssel jött Genfbe, hogy van lehetőség újításra, kezdeményezésre és választásra... Alighogy befejeztem a beszédem, Kissinger külügyminiszter meleg gratuláló sorokat küldött, de az egyiptomi külügyminiszter idegesen fészkelődön a székén.” Izmail Fahmi: „Izraelben javában folyt a választási kampány, s Eban beszéde félreérthetetlenül a hazai közönséghez címzett pártszónoklat volt. Újra szót kértem, s rögtönözve határozottan visszautasítottam minden állítását. Miközben beszéltem, figyeltem az izraeli delegációt, s láttam, hogy Eban munkatársai izgatottan sugdolóznak. Nyilvánvalóan azt akarták, hogy válaszoljon, de a beszédem végén szófián maradt. Ez egyszer nem engedett annak az izraeli követelésnek, hogy övé legyen az utolsó szó...” Abba Eban: „Később megmagyarázták nekem, hogy Egyiptom részvétele a »béke- konferencián« annyira sértette az arab radikálisokat, hogy Fahminak harcias fellépéssel kellett őket kiengesztelnie. Mivel azonban hevessége nem váltott ki kedvező hatást, úgy döntöttem, maradjon az övé az utolsó szó.” Izraelben december végén tartották meg az októberi háború miatt elhalasztott választásokat. „A szavazók könyörületesek voltak a Munkapárthoz. Nem mintha hajlandók lettek volna megbocsátani a párt vezetőinek vagy feloldani őket a mulasztás bűne alól. De sok embert megigézett a genfi értekezlet perspektívája; a jobboldali Likud határozottan ellenezte az értekezletet, s nem hiszem, hogy izraeli politikai mozgalom valaha is ilyen nagyot tévedett volna. A genfi értekezlet december 21-én nyílt meg — kilenc hónappal a választások előtt —, s nem hozta meg a békét a Közel- Keletnek. De megfosztotta a Likudot attól a lehetőségtől, hogy hatalomra jusson. A Munkáspárti Tömörülés vesztett néhány helyet a Knesszet- ben, de biztosan megnyerte a választásokat.” Ez a volt washingtoni nagykövet, Jitzhak Rabin véleménye. Hat hónappal a választások után ő ült Golda Meir helyére a miniszterelnöki székbe. Konnányában nem ajánlotta fel a külügyminiszteri posztot Abba Ebannak, aki genfi kortesbeszédével olyan jó szolgálatot tett a Munkapártnak. Az első ingázás Január 5-én, bár még tartott a Nagy Bajrám, a mohamedánok egyik legszentebb ünnepe, telefonon hív a lakásomon Mohamed Shukri külügyminiszter-helyettes, s érdeklődik, be tudnék-e azonnal menni hozzá a minisztériumba. Be tudnék menni, csak csodálkozom, mi lehet olyan sürgős. Shukri, mintha kitalálta volna a gondolatomat, azzal folytatja, hogy talán nem is olyan szükséges személyesen találkoznunk. Végeredményben telefonon is közölheti, hogy legnagyobb sajnálatára, rajta kívül álló okokból nem tudja fogadni a megbeszélt időben Garai Róbert miniszterhelyettest. Nagy kő esik le a szívemről, mert másnap kellett volna bejelentenem, hogy közbejött akadályok miatt kérjük a látogatás elhalasztását. Mikor másnap felkeresem Shukrit a minisztériumban, elmondja, Fahmi külügyminisztert kell elkísérnie Moszkvába, s a már egyeztetett időpont egybeesik a magyar külügyminiszter-helyettes tervezett látogatásával. A jelenlegi helyzetben fontosnak tartják a moszkvai megbeszéléseket. Az arabok olyan békeegyezményt kívánnak ajánlani az izraelieknek, ami lehetővé tenné a jószomszédi viszony megteremtését. Remélik, hogy az izraeliek azoknak az előnyöknek a fejében, amelyek ezzel járnak, készek változtatni politikájukon, s hajlandók lesznek a csapatszétválasztást összekötni az 1967-es határokra való visszavonulással. „Nagyon nem szívesen vennénk, ha ez a két kérdés nem kapcsolódna össze.” (Folytatjuk) Ismét lesz Szigeti Endre-alapítvány Szeghalmon 1942-ben Szigeti István és neje elhalt kisfiúk emlékére alapítványt tettek, melynek működtetésével a helyi református egyházat bízták meg. Az alapítvány lényege, hogy a házaspár minden vagyonát egy, a fiuk nevét viselő, a Sárrét fiataljait a mezőgazdálkodás fortélyaira megtanító iskola létrehozására és fenntartására kell fordítani. Az iskola 1943—1949 között a Szeghalom melletti Halaspusztán felépített épületben működött. Egy rendelettel azonban az iskolát megszüntették, az épületet és a hozzá tartozó földet a mai Szeghalmi Állami Gazdaság jogelődje kapta meg. Amikor 1992-ben a jogszabály lehetővé tette, a református egyház bejelentette igényét az egykori iskolaépületre, melyben ma a Puszta csárda működik. Ezzel egyidejűleg elidegenítési tilalmat is bejegyeztetett az ingatlanra. Az épületet az Állami Gazdaság el szeretné adni, hogy tetemes banktartozásainak egy részét rendezhesse belőle, ám ezt az egyházi és a banki tilalmak miatt nem teheti meg. Ezért szeptember 21-éré valamennyi érdekelt — a Szigeti család leszármazottjai, a református egyház és az OKHB — jelenlétében kompromisszumos javaslatot terjesztett elő dr. Simon Mátyás jogtanácsos és Kovács Gyula vállalati biztos. A javaslat szerint mind a református egyház, mind az OKHB lemond elidegenítési tilalmáról, vagyis a Puszta csárda értékesíthetővé válik. A Szigeti család és a református egyház ismét létrehozza nyitott alapítványként, az egykori alapítók végakaratának megfelelően a Szigeti Endre-alapítványt, melyhez az ÁG két és fél millió forinttal csatlakozik. Az összegből az eladáskor egymilliót azonnal az alapítvány számlájára utal, míg a többit három év alatt fizeti be. Az összeg felhasználásáról az új alapítvány kuratóriuma dönthet majd. Gila Grafikai biennálé Október 2-án nyílik Győrben a II. Nemzetközi Grafikai Biennálé, melynek fő helyszíne a Vastuskós ház. Ezen a kiállításon a nemzetközi zsűri által kiválasztott rajzok, sokszorosító grafikák és elektrografikák szerepelnek, valamint néhány meghívott művész alkotása. À nyilvános nemzetközi pályázatra 452 művész jelentkezett, közülük 250 alkotó munkáival ismerkedhet meg a közönség. A díjkiosztásra a megnyitó napján, október 2-án 14 órakor kerül sor, majd a díjazott művészek mutatkoznak be. E napon kezdődik a biennálé alkalmából szervezett nemzetközi kortárs művészettörténeti tanácskozás is, amelynek fő témája a kortárs kelet-európai művészet helyzete. • Mit kíván a magyar gyáros? • Mennyi az új kerék-adó? • Ki voit a Jós utcai gyújtogató? • Schamschula: kísért a kft.?
