Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
1993. augusztus 24., kedd MEGYEIKORKEP Kf.KFS MFCYF.I HÍRI.AP Értékesítették c A gabonaforgalmi vállalat privatizációja során a GMV mezőkovácsházi telepét az Agri- mill Rt. vette át. Az ingatlan értékesítése után — a földtulajdon ellenértékeként — a helyi önkormányzat 3,1 millió forint többletbevételhez jutott. Mivel ez az összeg eredetileg nem szerepelt a költség- vetésben, így ebből szeretnék megoldani a több mint 250 ezer kilométert lefutott hivatali gépkocsi cseréjét, illetve egy vegyes használatú kisbusz árának kiegészítését. A fennmaradó részt út- és járdaépítésre fordítják. Vizesblokk az iskolának Végegyházán az általános iskolában az elmúlt év végéig— némi túlzással — özönvíz előtti állapotok uralkodtak a sportolás utáni tisztálkodás körül. — Volt a lavór és utána semmi — mondja az igazgató —, de a régi emésztős típusú WC-k is sok problémát okoztak. Ezért született meg tehát az a kombinált megoldás, hogy az épület végében levő technikai tantermet megfelezték, valamint a mellette levő lomtárat átalakítva egy vizesblokkot alakítottak ki. Az átalakítás költsége 600 ezer forint, amelyet az önkormányzat vállalt a költségvetés terhére. Az ígéret szerint a tanulók szeptembertől vehetik birtokba az új létesítményt. Amíg a gyapjúból kardigán lesz Ozsvár Gábor és ifj. Kovács Béla szabályosan „levetkőzteti” a bárányt A kunágotai Kovács család gazdaságában a lovakon, teheneken, sertéseken kívül néhány bárányt is láttunk. Éppen nyírták a bégető jószágokat. — Kár a szót vesztegetni rájuk! — legyint Béla gazda. — A birkát és a szarvasmarhát Magyarországon pusztulásra ítélték. Mi négyöt bárányt tartunk, kifejezetten a család részére. A szaporulatból időnként nyakon vágunk egyet, szeretjük a húsát. Piacra tartani őket kész ráfizetés lenne. —Mihez kezdenek ezzel a gyapjúval? — Azt sem érdemes eladni. Kimosva becserélik fonalra, édesanyám megköti. Már szinte mindenkinek van egy gyapjúkardigánja a családban. Özvegy Kovács Béláné büszkén mutatja keze munkáját, a kedvünkért magára is ölti. — Hát ilyen szép, természetes anyagból készült holmit a boltban hiába keresnénk -— bizonygatjuk elismerően kolléganőmmel. —Tudok ám én fonalat is készíteni ! — súgja meg a nagy titkot. — Meg is mutatnám maguknak, hogyan csinálom, de most éppen Józsi fiaméknál van a rokka Kovácsházán. Majd ha legközelebb erre járnak... Megígérjük, lefotózzuk. Úgy lesz teljes a képsorozat: birkanyírás, gyapjúmosás, kártolás, fonalkészítés, kötés. Mi most „csak” a nyírást és a kész kardigánt láttuk. Élmény volt ez is! Ménesi György Özvegy Kovács Béláné az új gyapjúkardigánban FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Szüret az emeleteken Felhívás Ki hinné, hogy homokot sosem látott belvárosi erkély tövében egy kicsiny szólóvesszőből mi nő ki?! Orosházán — a példa ezt bizonyítja — egy bérház előtt öt éve ültette el ezt a példányt az egyik lakó. A gondos öntözgetés meghozta gyümölcsét. Az idén már a harmadik emeleten is szüretelnek a lakók. A mennyiségről ne is beszéljünk! Rengeteg fürt lóg minden szinten fotó: szűcs László minden nyugdíjas egyesülethez, minden nyugdíjas magyar családhoz A Kalocsa és Vonzáskörzete Nyugdíjasainak Egyesülete kezdeményezésére a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége az egész lakosságra kiterjedő tiltakozást szervez augusztus 30-ára, az országgyűlés következő első plenáris ülésének napjára. Tiltakozunk az általános forgalmi adó új kulcsai és az ebből fakadó drágulás ellen. Tiltakozunk amiatt, hogy — csak az alacsony jövedelműek kapnak ellentételezést, — a megígért 1000—1500 forintnyi „könyöradomány” a megélhetési költségek emelkedéséhez képest alacsony, — az adókulcsok változásának hatása állandó, de az egyszeri ellentételezés csak néhány hétre elegendő, — a családok többségének nincs már eszköze arra, hogy ezt az újabb áremelkedést kivédje, a többletkiadások fedezetét vásárlásainak, fogyasztásának csökkentéséből előteremtse. Kifejezzük azt a reményünket, hogy az 1993. évi általános nyugdíjemelés második ütemében nem négy, hanem legalább nyolc százalékot kapunk. Mind az árszínvonal-emelkedés, mind az aktív keresők nettó keresetének átlagos emelkedése jelentősen meghaladja azt az ütemet, amelyet az országgyűlés a 10+4 százalékos nyugdíjemelési mérték elfogadásakor alapul vett. Utcára nem vonulunk. Nagygyűléseket nem tartunk. Demonstrációkat csak eredménytelenség esetén szervezünk. Most csak elkeseredésünket fejezzük ki tehetetlenségünk, sebezhetőségünk, védtelenségünk és kiszolgáltatottságunk miatt. Ugyanakkor nyilvánvalóvá tesszük a politika számára: mi — létszámunknál és egységünknél fogva — a választások során képesek vagyunk az egyik legnagyobb erővé válni. Sorstársaink! Barátaink! Augusztus 30-án este 8 órakor minden lakás boruljon három percre sötétségbe. A villanyok kikapcsolásával hozzuk tudomására mindenkinek elkeseredésünket, türelmünk végét. Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége Elnöksége Visszhang A holló esete Czinegével Tisztelt Szerkesztőség! Lapjuk 1993. július 12-ei számában cikk jelent meg B. Sajti Emese tollából „Czinege esete a posta hollójával” címmel, amely elmarasztalta a postát amiatt, hogy egy békéscsabai lakos által befizetett szabálysértési bírságot nem juttatott el időben a helyi önkormányzat számlájára, s ebből a cikk szereplőjének kellemetlensége származott. A cikkben foglaltakat soron kívül kivizsgáltam. A cikkben szereplő Czinege Zsolt, Békéscsaba, Vécsey u. 16. szám alatti lakos az 1800 forint összeget 1993. június 4-én fizette be a Békéscsaba 4. postahivatal átutalási utalványán. Az összeget a Posta Elszámoló Központ (Budapest) június 7-ei kezelési nappal június 9-én továbbította az OTP Békés Megyei Igazgatósága 269-98002 számú bankszámláján belül a Békés Megye Önkormányzat Illetékhivatala 619-342393-0873 számú illetékbeszedési számlájára. Az OTP 1993. június 14-én könyvelte az összeget az illetékhivatal javára. Az adatok azt bizonyítják, hogy a cikk állításával szemben a posta rendben továbbította a feladatott pénzösszeget a postautalványon szereplő számlaszámra. Nem a pénz, hanem az annak megérkezéséről szóló információ akadhatott el valahol, az azonban már nem a posta illetékessége. Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta IGAZGATÓ Az első név legfelül a mezőberényi Hősök Emlékművén Szülőfalumban, Földeákon emberalakos a nagybetűvel írt Hősök Szobra, mely előtt civil férfiembernek kalapot emelve, nőnek keresztet vetve, egyenruhás, -sapkás személynek tisztelegve lehetett elmenni... A mezőberényi Hősök Emlékműve (ha jól emlékszem) az első világháború poklában, húsdarálójában, hadifogolytáboraiban életüket vesztett hősök neveit tárta örök emlékül az utókor elé. Szemlélődésemkor még tabui téma) — tilalmas — volt a II. világháborús emberáldozat említése is, nemhogy még emlékművön való megörökítése. Találkoztam azonban kivétellel is, ahol az I. világháborús hősi szobor elejéről még alig 1945-ben lecsiszolták a „Pro Patria”-t — Földeákon —, s erre a helyre hevenyészve felvésték negyvenhárom II. világháborúban elhunyt hős nevét (köztük Nagy Lajos nagybátyámét is — még jóval több név nem fért ide!); s az országban való járkálásomban Ökö- ritó-Fülpösön, a nagy tűzvész áldozatainak emlékművéhez közel egy köztéri emlékművön, Nagycenken, a Széchenyi Mauzóleumhoz közel, s a csákvári katolikus templom belső falán egy márványtáblán örökítették meg a II. világháborúban elhunytak neveit. E hosszúnak tűnő bevezető után — melyből talán kitűnik, hogy mennyire szeretem és tisztelem a hősi emlékműveket —, hadd kanyarodjak el a mezőberényiekéhez. A kedves, Békés megyei település hősi emlékműve az I. világháborúban elhunytak neveit tette közszemlére. Az első név rajta a következő volt: „Vitéz Nagybányai Horthy István”... Őszintén bevallom, hogy elcsodálkoztam, ez a név hogyan kerülhetett ide, s ha még felkerült is, akkor hogyan maradhatott fenn és még több, mint négy évtizeden keresztül? Óriási kérdőjelek!! (De lehet, hogy csak előttem.) De megítélésem szerint csak úgy maradhatott fenn és meg, hogy olyan erős és biztos védőgyűrű vette körül s övezte, mely nem tette lehetővé, hogy a két világháború közének leggyűlöltebbé kikiáltott, s rendszerré degradált és minősített családnevet letörölje onnét, ahová azt vésték, amikor vésték. Rácz Sándor néprajzkutató Negatív vízszintrekord a Körösökön Augusztusban 9— 10— 11 -én esett legutóbb a Fehér-Körös hegyvidéki vízgyűjtő területén 4—19 millimétemyi csapadék. A Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint az aszály miatt a Fehér- és a Fekete-Körös vízhozama és vízszintje a duzzasztások ellenére napról napra csökken. A gyulai duzzasztóműnél 45, a békésinél 24 centiméterrel csökkent augusztusban a vízszint. Mindezek következtében napról napra kevesebb az Élővíz-csatornába bevezethető vízmennyiség is. A Gyula— Békéscsaba közötti öntözések, valamint a jelentős párolgás következtében Békéscsabán már 20—30 centiméterrel alacsonyabb a normálisnál a vízszint az Élővízcsatomán. Jelenleg még Békés város fölött üzemel a Dánfoki szivor- nya, amely strandolási lehetőséget is biztosít, de 1—2 napon belül megszűnik a vízbetáplálás, mert egyébként nem jutna víz az engedélyezett öntözésekre. Jellemző a rendkívüli helyzetre, hogy a Fekete- és a Fehér-Körösön még sohasem volt ilyen alacsony vízszint a honctői és a belényesi vízmércén, mint napjainkban. A KÖVIZIG ebben a helyzetben a minimálisra csökkenti az átbukást a békési duzzasztóműnél; a dánfoki szivornyát csak nappal üzemelteti; és ha az anyagi feltételek tisztázódnak, akkor üzembe helyezi a szeregyházi szivattyút, amely több vizet juttat Gyula és Békéscsaba között az Élővíz-csatornába.
