Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-19-20 / 193. szám
EXKLUZÍV 1993. augusztus 19-20., csütörtök-pentek 1. Jézust halálra ítélik 2. Jézus vállára veszi a keresztet 3. Jézus először esik el a kereszttel 4. Jézus találkozik anyjával „Látod, Uram, bevégeztem küldetésemet!” Stációk a Kálváriához 14. Jézust a sírba teszik 13. Jézust leveszik a keresztről 12. Jézus meghal a kereszten Az elmúlt hetekben láthatták az érdeklődők Kiss György szobrászművésznek a gyulai Kálváriához készített domborműveit. A tizennégy stáció darabjait a Dürer- teremben állították ki. Nagy esemény volt e bemutatás, mert régóta várt a város a domborművek szellemi birtokbavételére. Most olvasóink is megismerkedhetnek az alkotásokkal Krasznahorkai Géza gyulai könyvtárigazgató szakszerű kalauzolása mellett. A művészettörténet Jézus szenvedéstörténetének sok ábrázolását ismeri, szinte kivétel nélkül olyanokat, ahol a történet előadását a mellékalakok sokasága segíti, így elbeszélő jelleget adva a megjelenítésnek. A gyulai stációk alkotója, Kiss György más utat választ, ő csak a főalak, Jézus ábrázolásával mutatja be domborművein a Golgotáig vezető utat. Esztétikailag ennek a megoldásnak az a nehézsége, hogy a főalaknak kell hordoznia azt a jelentéstöbbletet is, amelyet egy hagyományos ábrázolásban a mellékalakok viselnének. Ez olyan drámai megformálást követel, melynek plasztikai megoldása ritkán vállalt művészi feladat, újszerű és meglepetést okozó szakmai körökben is. A stációk tizennégy bronztábláján a dráma a kereszt plasztikailag nyugodt felületének és Jézus dúsan mintázott alakjának ellenpontjaiból épül, Pilátus ítéletétől egészen a sírbatételig. Az alig mozgatott háttér mindig a főalakra vezeti figyelmünket, s a cizellált és a megmunkálatlanul hagyott felületek mesteri komponálása — teret adva a fénynek, mint látványalakító tényezőnek — fokozza e drámaiságot. Jézus belső útját, lélekállapotát az egyes stációk során hol a ruhák redőzése, hol az emberi test esett állapotában is méltóságot, mert bizonyosságot sugárzó formálása árnyalja. A részletek finom kidolgozása, ugyanakkor a teljes forma nagyvonalú kezelése emlékezetes alkotásokat teremt. Tekintsük akár Jézus találkozását anyjával, a Veronika-jelenetet vagy amint Jézust megfosztják ruháitól; vagy nézzük végig a három elesés egyre drámaibbá váló történetét. Kiss György elkerüli a külsődleges eszközök mégoly csábító használatát, művei mégis a krisztusi szenvedést és méltóságot közvetítik. Formálási módjában a profán és a naiv kifejezés elemeit is beépíti, ezért is láthatja a hagyományos megjelenítéshez szokott szemlélő olykor szokatlannak, ám valahol mégis mélyen ismerősnek egy-egy stáció ilyen felfogását. Itt egy huszadik századi, szuverén, alkotó ember szembesül a Jézus-problémával, mind tényszerűségében, mind vizuálisan átélve azt a teljességet, amit Jézus példája jelent. A két végső tábla megmunkálásakor mély alázat és együttérzés vezeti a művészt. Tudja, hogy hatalmas művészi vállalkozás, egyben megrendítő történet utolsó lapjait mintázza. A kereszt szimmetrikus vonalai előtt esendő test súlyosodik a segítő kezekre. A földön emberként meggyötört megtér Atyjához. Már nem hozzánk szól. Fejtartása, az ég felé fordított tekintet, mind fölfelé üzen: Látod, Uram, bevégeztem küldetésemet! Elítéltettem, elbuktam és keresztre feszíttettem, de hitet adtam az embernek. Törekvésének immár iránya van és célja van. A Kálvária-együttes — természetesen — nem csupán a katolikus híveké, hanem a város egész közösségéé. Szeretném remélni, hogy kinek esztétikai, kinek történeti, kinek szakrális értelemben fontossá válnak ezek a Kiss György készítette alkotások, s erkölcsi vagy akár anyagi támogatásával is részt kíván venni felállításukban. S ha elkészül, együtt szemlélve ezeket a szigorúan végleges, mégis meleg fényű bronztáblákat, megdöbbenthet majd a felismerés: rólunk van szó! Az ország térképére nézve észlelhetjük, hogy a kálváriás helyek ma is elsősorban a Dunántúlon, főként Pest, Veszprém, Vas, Baranya megyékben találhatók, az Alföldre kevés került belőlük. Ennek történeti okai vannak, jelesül, hogy a török idők hódoltsági területein azidőben nem, majd csak a XVIII. században állíttathattak kálváriákat (ekkor, 1760-ban készült a gyulai is Har- ruckem Ferenc jóvoltából), s ez a történelmi hátrány a továbbiakban is megmaradt. így alakult, hogy a Tiszántúl egyetlen kálváriás helye Gyula városa, s ha a Duna-Tisza közét is idevesszük, akkor is csak néhány településen találunk ilyen emléket. Ezért is fontosnak érezhetjük mielőbbi megvalósuKrasznahorkai Géza FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER 5. Kirenei Simon segít Jézusnak 7. Jézus másodszor esik el a kereszttel 11. Jézust keresztre feszítik 10. Jézust megfosztják ruháitól 9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel 8. Jézus a siránkozó asszonyokhoz szól 6. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak
