Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-19-20 / 193. szám

1993. augusztus 19-20., csütörtök-péntek SZENT ISTVÁN NAPJA (3 A király megbocsátott a „tolvajnak” A Szent Jobb több évszázados, kalandos története Augusztus 20-án az idén is lesz Szent Jobb-körmenet. A buda­pesti Szent István bazilikából induló és oda visszaérkező ke­gyeletteljes szertartáson sok ezren kísérik majd az állam- alapító király golyóálló kris­tályhengerben őrzött kézfejét. Hogyan maradhatott meg első uralkodónk jobb keze? — kér­deztük Szabó Géza kanono­kot, a nemzeti ereklye őrét, a bazilika plébánosát. — 910 esztendővel ezelőtt, I. István halálának 45. évfor­dulóján, 1083. augusztus 15- én, László király zsinatot hí­vott össze Székesfehérvárra. Az egyházi tanácskozáson VII. Gergely pápa üzenetét is­mertették. A Szentatya arra kérte a papságot, hogy akiket szentéletűnek és a keresztény hit hűséges terjesztőinek tarta­nak, Isten szentjeihez hasonló­an temessék el. — Kiket lehetett akkoriban szentté nyilvánítani? — Csak azokat, akiket halá­luk után vallásos-tiszteletben részesítettek és a hívők elé pél­daképül állítottak. A szentté nyilvánítás feltétele legalább három csoda megtörténte volt. — István király esetében mik voltak ezek a csodák? — A székesfehérvári bazili­kában háromnapos böjttel és imával készültek halálának évfordulójára. A várakozás idején egy béna kisgyerek a király sírjához mászott és ott csodák csodájára felállt. Má­sok súlyos betegségükből gyó­gyultak fel. A zsinat bizonyít­va látta István király szentéle- tűségét, és szentté nyilvánítot­ta. A méltó újrateremtés érde­kében 1083. augusztus 20-án felnyitották az altemplomban lévő sírkamrát, és megrökö­nyödve tapasztalták, hogy hi­ányzik a király jobbja. —Az egész kar vagy csak a kézfej? — István király teljes jobb karja hiányzott. — Az államalapító holttes­tét eredetileg a bazilika köze­pén, márvány szarkofágban helyezték el. Miért került on­nan az altemplom sírkamrájá­ba? — Halála után a trónviszá­lyok miatt a fehérvári káptalan joggal félt attól, hogy a földi maradványokat megszentség- telenítik és ezért rejtette el a biztonságosabbnak vélt al­templomban. A bebalzsamo­zott holttest már bomlásnak indult, viszont a jobb kar ép­ségben maradt. A mumifikáló- dott testrésznek csodás erőt tu­lajdonítottak, azt eltávolítot­ták és a bazilikában helyezték el. A kincstár őre, egy bizo­nyos Merkur — a pontos idő­pontot nem sikerült kideríteni — a szent ereklyét Biharban lévő birtokára vitte és ott elrej­tette. — Vagyis ellopta az erek­lyét. Mit szólt mindehhez Lász­ló király? — Megbocsátott a „tolvaj­nak”, és az ereklye megtalálá­sának helyén első királyunk tiszteletére, a Szent Jobb mél­tó őrzésére, megalapította a Szent Jobbi Apátságot. A körülötte kialakult mezővá­rost is így hívták, ma románul Siniob a helység neve. Jóma­gam jártam a templomban, ahol freskókon örökítették meg a nevezetes eseményt. Az ereklyéhez mindaddig zarán­dokoltak a hívek, míg azt Szé­kesfehérvárra nem szállítot­ták. A koronázó városban, vél­hetően 1543-ban, újrakezdő­dött a Szent Jobb kálváriája. 20-án a Szent Jobb-körmene- ten több mint százezren örven­deztek a nemzeti ereklye haza­térésének. — Ekkor befejeződött a kál­váriája? — Korántsem! Valójában évente csak egyszer, augusz­tus 20-án lehetett megnézni a bazilika szentélyében, egyéb­ként egy plébánia páncélszek­rényében őrizték. 1987-ben készült el a bazilikában a Szent Jobb-kápolna, azóta minden­nap megtekinthető a Szent Jobb. István király halálának 950. évfordulójára készülve 1988-ban, a 900 éves jubile­umhoz hasonlóan országjárás­ra kívántuk vinni az ereklyét. Ehhez azonban tudnunk kel­lett, hogy bírja-e majd az uta­zás okozta megpróbáltatáso­kat. Ekkor a kristályhengerből kivették és szakemberek ta­nulmányozták. —- Kik végezték a vizsgála­tot és mit állapítottak meg? — Többek között az azóta elhunyt Nemeskéri János. Ó agnoszkálta a székesfehérvári királysírokat és a 301-es par­cellában nyugvókat is. Szent- ágothai János professzor a kö­vetkezőket állapította meg: a 800—900 évesre tehető erek­lye jó állapotban van. Az ant­ropológiai vizsgálat szerint nem magas, erősfogású férfié volt a jobb kéz, amelyen mik­roszkóppal fel lehetett fedezni a gyűrű nyomait is. Sajnos a nevezetes ékszer hollétéről — a többi rejtélyhez hasonlóan — nem tudunk semmi bizo­nyosat. A vizsgálat jegyző­könyvét még teljes egészében nem hozták nyilvánosságra, majd ha ez megtörténik, újabb részleteket tudhat meg a köz­vélemény első királyunk nem­zeti ereklyeként tisztelt Szent Jobbjáról. Szabó Margit Ferenczy Europress A Szent Jobbi Apátság középkori pecsétje a behajlított karral István király Intelmei fiához, Imre herceghez (a XV. századi Thuróczy-kódex kéziratában) mányként jutott idegen tulaj­donba. A Lvovban — azaz Lembergben — található részt láttam, a bécsi Burg kincstárá­ban őrzött másik, állítólagos kardarabhoz még nem jutot­tam el. Visszatérve a kézfej­hez, amikor Mária Terézia megtudta, hogy Raguzában ezüst ereklyetartóban őrzik, hosszas alkudozás után, 1771- ben visszaszerezte. Őrzését a Budán tevékenykedő Angol- kisasszonyokra bízta, és elren­delte Szent István napja, au­gusztus 20-a megünneplését. Később a keresztesek férfi­rendje, majd az esztergomi fő­egyházmegye feladata volt a Szent Jobb megfelelő őrzése. Századunkban került a Buda­vári Palota Zsigmond-kápol- nájába. Onnan vitték 1944- ben nyugatra. 1945. augusztus A palástot István király és Gizella királyné 1031-ben varratta a székesfehérvári bazilika számára, feltehetően hálaadásul, majd a XII. században alakították át koronázópalásttá —Nem lehet pontosan tudni az időpontot? — Napjainkban is erősen vitatott, mikor és miért került az ereklye Raguzába, a mai Dubrovnikba. Az egyik felfo­gás szerint a tatárjárás idején menekítették oda, míg a másik szerint csak a törökdúlás elől. A legelfogadhatóbb magyará­zat szerint Székesfehérvár tö­rök kézre jutásakor, 1543-ban, pontosan 450 esztendővel ez­előtt kerülhetett mohamedán kereskedőkhöz, akik a raguzai domonkosoknak adták el. —A teljes jobb kar került a szerzetesek tulajdonába? — Erről nincs hiteles ada­tunk. Feltételezhető, hogy a leválasztott alsó- és felsőkar jámborságot tanúsító ado­Szabó Géza, a Szent Jobb őre Hosszas kálváriája után végre méltó helyen a szent ereklye é f*

Next

/
Oldalképek
Tartalom