Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-16 / 190. szám
GAZDASÁG 1993. augusztus 16., hétfő £ \ O A románok tagadják, a szerbek elismerik Honnan jön hozzánk a sertésvész? Beszélgetés az ország főállatorvosával A húsembargótól végleg megszabadulni—ez volna igazán jó! Csakhogy egyelőre nemigen tudunk, mert bár az emlékezetes EK-tilalmat ugyan feloldották, a Békés megyeiek után megjelent a sertés- pestis Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Dr. Nagy Attilát, a Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai főosztályának vezetőjét a helyzetképről, illetve a megelőzési tennivalókról kérdeztem. Fürdünk az adósságban Sajnos nem a boldogságban, mint kellene, közel sem abban. Mert mért is lenne boldog bármely magyar állampolgár, netán büszke arra, hogy a Magyar Nemzeti Bankot választják az év hitelfelvevőjének most is, mint ez már megtörtént 1991 szeptemberében. Ezt a jegybank egyik alelnöke nyilatkozta, és az Euromoney a „királycsináló”. A kétes dicsőséget azért nyerte el a mi bankunk, mert „ az idén nagy összegben, eddig 2,8 milliárd dollár értékben, viszonylag kedvező kamatozással és lejárattal bocsátott ki kötvényeket.” Ijesztő számok, hiszen ha viszonylag kedvezők is a feltételek, mégis évi 10 százalékos kamatot fizet az ország 10 esztendőn át utánuk, majd visszavásárolja a kötvényeket. Ez bizony nem semmi! De a nyilatkozat további része még ezen is túltesz. Mivel az idén 2,5, jövőre 2, 1995-ben 2,2-2,9, 1996-ban pedig 3-3,5 milliárd dollárnyi új hitelre lesz szükség, hogy a régit törleszthessük. Vagyis egyik lukat tömjük be a másikkal. Ámbár az, hogy fürdünk a külföldi adósságokban, rég lerágott csont. Az új, legalábbis a nagyközönség részére, a belföldi eladósodás megugrása 1990-től kezdve, amikor még „csak” 1,357 milliárddal tartozott az állam az MNB- nek, a kincstárjegy és államkötvény felvásárlóinak. Aztán gyors ütemben folytatódott az adósság felhalmozása esztendőről esztendőre, és év végéig eléri a 2,840 milliárdot. Nem csekély teljesítmény még tartozásban sem, ekkora növekedést produkálni költségvetési hiányokból és különböző állami tehervállalásokból. És milyen drága mulatság! Persze az állampolgároknak, hisz a felvett forintokat nekik kell visszafizetni kamatostól, noha a kutya sem kérdezte meg őket. S ugyanez vonatkozik a dollár-, márka-, stb. tartozásokra is, a minden, a kisember számára felfoghatatlan nagyságú összeg után. Ha viszont azzal együtt azt is fel tudnánk fogni igazán, mit jelent mindez nemcsak a jelenben, de a jövőben is hosszúhosszú évekig, egy fél éjszakát se aludnánk nyugodtan végig. Vass Márta / M Az AVU válaszol Szerbia, Románia, Ukrajna... — Magyarországon sertéspestis csak ott volt, ahol megállapítottuk és bejelentettük — mondja a főosztályvezető. — Az év fordulóján Békés három településén, majd legkeletibb országrészünk két községében, Mérken és Vállajon, közvetlenül a román határ mentén. Egy magángazdánál például 32 állatot érintett. A vírus eredetét a túloldalról származtatjuk, kivédésére tárgyalást kezdtünk a szomszédos országokkal, ahonnan évtizedekre visszamenőleg a járványtani elemzés alapján gyanítható a fertőzés eredete. Tehát Románia, Szerbia és Ukrajna az a három állam, ahonnan a fertőzés bejöhetett. Az utóbbival még nem került sor a kapcsolat felvételére. Szerbia elismerte, hogy náluk szinte állandóan előfordul sertéspestis, míg a románok állategészségügyi szolgálatának képviselőivel itt, Vecsésen tárgyaltunk. Nos, ők azt állították, hogy náluk 1974 óta sem a házi, sem a vadsertések esetében nem észleltek pestist, ezért be sem jelentettek ilyen esetet a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal párizsi központjában. Turistainformációink szerint azonban ez nem felel meg a valóságnak, — mind házi, mind vaddisznók esetében előfordult sertés- pestis. —Akkor tehát a tárca tehetetlen? — Nem! — így Nagy doktor. — Föltettem a következő kérdéseket: miért oltanak be minden sertést minden évben kétszer is, továbbá miért kezdték meg a vadsertések vakci- názását is, ha nincs betegség? —Sa válasz mi volt? — Hogy Ukrajna és Moldávia felől a határ átjárható, ami veszélyezteti a romániai sertés- állományt, vagyis megvédése érdekében szükséges az oltás, elkerülendő a károkat. Megállapodtunk végül is abban, hogy az ősz folyamán magyar állatorvosi delegáció utazik Romániába, amelynek tagjai közt laboratóriumi szakemberek is lesznek, akik áttekintik az ottani helyzetet. Partnereink azt mondták: rendben! Arra is felhívtam a figyelmüket, hogy a rendszeres oltás azzal a veszéllyel is járhat, hogy miközben elhullás nem fordul ugyan elő, de vírushordozás és tünetmentes ürítés igen. Ami nagy veszélyt jelenthet Magyarországra nézve, ahol már hosszú évek óta az EK- országok gyakorlatához igazodunk. Ezért nem immunizálunk, vagyis állataink teljes mértékben fogékonyak a betegségre, mivel speciális védettségük nincsen. Törvénymódosítás! —Mit tudnak még tenni? — Megtiltottuk az élő sertések — akár házi, akár vad — behozatalát e három országból, s leállítottuk a húskészítmények kereskedelmét. —A turistákra nem gondoltak? — Persze hogy gondoltunk, de az érvényes vámszabályok szerint mindenki jogosult a saját szükségletének megfelelő kolbászt, egyebet magával hozni. Természetesen fölvettük a kapcsolatot a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával, elérve, hogy az idevágó törvény módosítása folyamatba kerüljön. —És az illegális kereskedelem? — Igazolás kérhető bárkitől, ami ha nincs, elkobozzuk a húst, s a készítményeket. Már Budapesten is előfordult ilyen eset. Az állategészségügyi és közegészségügyi hatóság, s az önkormányzat embere végzi az ellenőrzéseket, rendőri segédlettel. / Újra: marhalevél —Megelőzés? — À sertéspestis megállapított járványgócairól a vírus tovaterjedését minden eszközzel igyekszünk megakadályozni! Ezek a módszerek: a korai diagnózis, a fertőzött állatok leölése, vagy hőkezelt készítménnyé történő feldolgozása, helyi zárlat és forgalomkorlátozás elrendelése. — A marhalevél újbóli bevezetése talán önmagában segít annyit, hogy tudják, hová kerül az állat... — Természetesen! — így az ország főállatorvosa. — Mivel minden egyes sertés a hatósági állatorvos ellenőrzése alatt áll a marhalevél révén, a rendelkezések megszegőit meg lehet állapítani, illetve — tízezer forint erejéig — meg lehet büntetni. (MTI-Press) Tisztelt Olvasó! Immárhónapok óta folyik — a közvélemény élénk érdeklődése mellett — a gabona- és a malomipar privatizációja. Az utóbbi témában szeretnénk Önöknek bemutatni, hogyan is áll a malmok eladása. Erről kérdeztük meg Tóth Évát, a Mezőgazdasági, Élelmiszer- ipari, Humán Privatizációs Igazgatóság munkatársát. Az Állami Vagyonügynökség Igazgató T anácsa 1993. március 3-án döntött a gabonaipar privatizációjáról. Ekkor döntöttek arról is, hogy 75 malmot, 40 keverőt és 168 raktárt önálló egységként, decentralizáltan kell értékesíteni. Ezeket az egységeket április végén—május elején szinte kivétel nélkül meghirdették a vállalatok. Kivételt csupán a Veszprém megyei GMV 4 malma, 4 ke verője és 14 raktára képezett. Ez utóbbiakat június végén, a csődegyezség létrehozása után hirdették meg. S most néhány számadat: Eddig összesen 71 malom, 36 keverő, 154 raktár pályázata zárult le. Meghirdettek még közel 30 tápboltot, valamint néhány vállalat karbantartó üzemet és hántolót is értékesít. A malmokra összesen 157 pályázat érkezett, melyből 48 szövetkezeté, 49 magánszemélyé, 57 társaságé volt. Külföldiek 4 malom megvételére jelentkeztek. A 36 keve- rőre 26 pályázó jelentkezett, a megoszlás: 5 szövetkezet, 11 magánszemély és 10 társaság. A vállalatok 154 raktárára 120-an pályáztak. Ebből 21 volt szövetkezet, 77 magánszemély és 22 társaság. Külföldi befektető egyetlen egy raktárra jelentkezett. A számadatokból egyértelműen kiderül, hogy nem igazolódott be az a félelem, mely szerint a magyar malomipar a külföldiek kezébe kerül. Az is kitűnt, hogy igen jelentős volt a magánszemélyek érdeklődése és részvétele. A pályázatok kiértékelése után új tulajdonoshoz 42 malom, 7 keverőüzem és 47 raktár került. Az adásvételi szerződést jórészt már megkötötték, vagy éppen most kötik. Ez a tény azt igazolja, hogy a malmok iránt van inkább érdeklődés. A gabonaipar decentralizált privatizációja a számadatok alapján sikeresnek mondható, különös tekintettel arra, hogy a megvásárláskor nem lehetett igénybe venni E-hitelt, mivel az értékesítők vállalatok voltak és a privatizációs bevétel a vállalatoknál marad. Erre azért van szükség, hogy a bevételből a hiteleket visszafizessék és az ingatlanokat tehermentesen átadhassák az új tulajdonosoknak. Az üzemek megvételénél lehetőség volt arra, hogy a vevő kárpótlási jeggyel fizessen. Igaz, a vállalatok csak tőzsdei árfolyamon fogadják be a jegyeket, mivel ezeket ők is piaci értéken használják fel ezután. A vállalatokkal megkötött szerződések az ÁVÜ jóváhagyásával lépnek hatályba. Az Állami Vagyonügynökség azt vizsgálja meg, hogy megfelelő volt-e a vagyonértékelés, valamint hogy a szerződések megfelelnek-e a jogi követelményeknek. Az elmúlt két hétben 5 malom és 4 raktár adásvételi szerződését hagyta jóvá az ÁVÜ : Á gabonaipar privatizációja az első pályázatok lezárásával nem ért véget. A decentralizálásra kijelölt, de az első körben el nem kelt üzemeket ismételten meghirdetik. Ezeket a vállalatok, illetve a vállalatokból alakult társaságok hirdetik majd meg. Mindez legkésőbb ősz elejéig megtörténik. A decentralizált privatizációra kijelölt üzemeken túl az ÁVÜ 1T meghatározta a vállalatok törzsvagyonát. Ezeket nem egyenként értékesítik, hanem részvénytársasággá alakítják, majd ezután privatizálják őket. Az ÁVÜ nyílt pályázaton adja el a részvényeket, melyből 25% +1 szavazatot biztosító részvény- csomagot kizárólag a termelők részére különít el, s ezt kárpótlási jeggyel is meg lehet pályázni. E pályázatokat ősz végéig írják ki, de vannak olyan üzemek is, amelyeket már a nyár folyamán meghirdetnek. A nyílt pályázatok felhívásait az érdeklődők az országos napilapokban és a helyi, regionális újságokban egyaránt megtalálják. Minden egyes sertés állatorvosi ellenőrzés alatt áll a marhalevél révén, legalábbis elméletileg FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET ♦ ♦ DÖBBENETES ! Szokatlan kötvénykibocsátás a rövidebb távra befektetőknek! A Merkantil Car Kft. különleges konstrukcióban bocsátja ki közép- és rövid távú befektetőknek szánt 1 + 1 éves futamidejű AUTÓRÉSZLET KÖTVÉNYÉT. A kibocsátó a fix kamatozású értékpapír első évi 20% kamat kifizetésekor a tőkeösszeg 50%-át is visszafizeti, a maradék pedig magasabb, 22%-os kamattal a lejáratkor esedékes. A kötvénykibocsátásért a K&.H bankcsoport tagja, a Merkantil Bank vállal garanciát. Másodlagos forgalmazásban a kötvény az aktuális árfolyamon azonnal visszaváltható. A jegyzés névértéken, 10.000 Ft-os címletekben történik 1993. augusztus 23. és szeptember 10-e között. MERKANTIL BANK RT. A M BANKCSOPORT TAGJA KREATÍV EMBEREKNEK KREATÍV MEGOLDÁSOK Jegyzési helyek: Kereskedelmi Bank Rt. Békéscsaba, Dózsa György u. 1. Tel.: (66) 324-844 • Merkantil Bank Rt. Budapest V., József Attila u. 24. Tel.: 118-2688, 266-3180
