Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-26 / 172. szám

1993. július 26., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT áBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A nagyharang után... Augusztus 20-án 4 kisharangot avatnak a pesti Bazilikában Amatőr rádiós ok találkozója Kemendolláron A 600 meghívott közül több mint százan gyűltek össze pén­teken Kemendolláron, a máso­dik alkalommal megrendezett amatőrrádiós-találkozó nyitó­napján. Az ötletgazda és a te­lektulajdonos Kovács István még számos osztrák, német és magyar kollégát vár a zalai községbe azzal a céllal, hogy személyes ismeretségek és ba­rátságok szülessenek, s hogy az amatőr rádiósok három sá­torozással, vidám játékokkal és bállal tarkított napot tölt­hessenek el. A találkozót vár­hatóan jövőre is megrendezik. Bevásárlóközpontok a főváros körül Nem mondott le a bevásárló- központokban való jelenlété­ről a Royal Bútorkereskedelmi Rt. Mint ismeretes, a Buda- Park bevásárlóközpontban tervezett üzletének idei meg­nyitása azért hiúsult meg, mert a Budaörs térségében megva­lósítandó beruházás ez idáig még meg sem kezdődött. A Royal Rt. illetékese az MTI munkatársának elmond­ta: szeptemberben nyitják meg legújabb üzletüket Budaörsön az Amfora Keresk#delmi Rt.- től bérelt helyiségben. A disz­kontáruházban a lehető legol­csóbban kínálják az árut, ezért a drága olasz bútorok helyett német, lengyel, finn és hazai gyártók termékeit kívánják forgalmazni. A magyar búto­rok legnagyobb része a Tisza Bútoripari Vállalat gyáregysé­geiből származik majd. A Royal Rt. távlati tervei­ben komoly szerepet kapnak a Budapest környéki főútvona­lak mentén felállítandó bevá­sárlóközpontok, amelyeket a Port vállalatcsoport tagjaival közösen kívánnak megvalósí­tani. Az első ilyen üzletköz­pontot Budaörsön, a Délker élelmiszer-áruházával együtt építenék fel. A beruházásban a Port vállalatcsoporthoz tarto­zó Triálsport Kereskedelmi Rt. is részt kíván venni. A budapesti Szent István Bazi­lika 80 mázsás Szent Imre-ha- rangjának és négy kisharang- jának leszerelésére és elvitelé­re 1944-ben, a megszállás ide­jén adtak parancsot a németek. A harangmonstrumot csak úgy tudták lehozni a déli főtorony­ból, hogy fent előbb darabokra szedték. Ehhez magyar kato­nákat vezényeltek oda, de mi­vel szakemberre is szükségük volt, megkeresték a Frangepán utcai műhelyében a Szent Im- re-harang öntőjét, a pápai ér­demkereszttel kitüntetett Szlezák Lászlót, Magyaror­szág aranykoszorús mesterét. O a kegyetlen megbízásba be­lebetegedett, így 17 éves fiá­nak — a mai híres őrbottyáni harangöntőnek, Gombos La­josnak — kellett irányítania a szomorú munkálatokat. Az északi főtoronyból elvitték mind a négy kisharangot. Csak a 35 mázsás Nagyboldog- asszony-harang maradt vissza, egy szál magában. A Neue Bildpost német ka­tolikus hetilap 1989-ben ád- ventkor engesztelésre szólítot­ta fel olvasóit, kérve adomá­nyaikat a német becsületen esett „harangcsorba” kiküszö­Dél-Magyarországon, a Vajda­ságban és Erdély egy részén is hallható új magyar nyelvű rádió adása jelentkezik augusztus el­sejétől az ultrarövid hullámon. A Dráva Rádió horvát területről sugározza majd zenés, informá­ciós, kereskedelmi műsorát a 91,2 megaherzes frekvencián, amelyet naponta hajnali öttől délután négy óráig bérel az eszéki Baranya Rádiótól. Balogh Zoltán főszerkesztő az MTI pécsi munkatársát tájé­koztatva elmondta: az új médi­um tulajdonosa a Dráva Rádió bölésére. Egyúttal a hála kife­jezésére is, hiszen azon a nyá­ron Magyarország verte ki az első követ a falból, amely a németet a némettől elválasz­totta. 1990 tavaszán, Passauban — Szent István hitvese, Boldog Gizella városában — az Euró- pa-szerte híres Pemer harang­öntő cég műhelyében kiöntöt­ték a 90 mázsás Szent István- harangot a budapesti bazilika részére. A beszentelést Szent István-napon, augusztus 20-án dr. Paskai László bíboros prí­más, esztergomi érsek végezte, a Szent Jobb jelenlétében. A bazilika plébánosa, Szabó Géza protonotárius, kanonok, a Szent Jobb őre a mostani ese­ménysorozatról nyilatkozik: —Az idei tavaszon öntötték ki a passaui Pemer műhely­ben, nemes adományok folyo­mányaként mind a négy kisha­rangot. Ezek (súlyukat is em­lítve): a Henrik: (19 mázsa), a Gizell (9,5), az Imre (6,5), és az Erzsébet (4,5). A névadás azt a szempontot követte, hogy Szent II. Henrik német-római császár (1002—1024) volt a sógora Szent István kirá­lyunknak (1001—1038), Bol­Kft. magyar—horvát vegyes vállalat, melynek alapítói a re­gionális rádiózásra évek óta készülődő magánszemélyek. Mivel nem akartak egyedi en­gedélyek alapján vagy illegális kalózrádióként működni — a frekvenciamoratórium feloldá­sára való várakozást pedig már megelégelték —, egy holland hajós rádiópéldáját követve „nemzetközi vizekre” eveztek, és megszervezték, hogy műso­rukat a határon túlról, Horvátor­szágból sugározzák. A Dráva Rádió gazdái a sok­dog Gizella (980-1059) az édesanyja Szent Imre her­cegünknek (1007—1031), Ár­pádházi Szent Erzsébet (1207—1231) pedig a hitvese Thüringiai Lajos őrgrófnak. A kisharangok augusztus 6- án reggel 6 órakor érkeznek Hegyeshalom határállomásra és délután 5-kor már virág­díszben pompáznak majd a kö­szöntő zenés áhítat idején a Bazilika bejáratánál .A haran­gokat augusztus 20-án délután 5 órakor dr. Paskai László bí­boros prímás, esztergom-bu- dapesti érsek szenteli be. A szabadtéri mise végeztével in­dul az Országos Szent Job Kör­menete. Visszaérkezéskor rá­diójelre emelkedik a Henrik- harang az északi főtoronyba. A másik három a rákövetkező vasárnapon, a nagymise befe­jezéseképpen kerül a helyére. A nagymise celebránsa, Szabó Géza, a Szent Jobb őre kijelen­tette: — Szeretettel várom ünnep­ségsorozatunk valamennyi eseményére kedves mindnyá­jukat lélekbeli vagy személyes részvételre. Simon Gy. Ferenc , Ferenczy Europress évszázados magyar—horvát gazdasági és kulturális kapcso­latok újjáéledésében bízva vág­tak bele vállalkozásukba, me­lyet terveik szerint a saját rek­lámstúdiójukban gyártott ma­gas színvonalú kereskedelmi hirdetések tartanak majd el. A műsorban igényes könnyűzene szól a legfrissebb slágerekkel, félóránként híreket, köztük hor­vát hírblokkokat, reggelente gazdasági információkat közöl­nek, és rendszeresen tájékoztatják hallgatóikat a közutak és a határát­kelők forgalmi helyzetéről is. A Dráva Rádió augusztusban startol Szerelem és halál 7. Fehér Trabant Hajdan, amikor a nagy szerel­mi történeteket vásárokon énekelték és versbe szedték az alkalmi dalnokok, bizonyára abból az esetből is ballada ke­rekedett volna, amely 1981- ben egy tizenhat éves lány ha­lálával végződött. Szerelmi tragédia volt ez, amelynek nyomai, érzelmi utóhatásai bi­zonyára máig élnek mindkét családban, a fiúéban éppen úgy, mint a lány rokonsága körében. A korábbi „balladás időktől” eltérően a mostanit már nem vagyoni, anyagi szempontok irányították, ha­nem a nagyon is fiatal lélek hullámzása, érzelmi megcsa- latása. A megismerkedés roman­tikusnak is nevezhető. A ti­zennyolc éves fiú egy építke­zésen dolgozott, ahonnan ép­pen a szemben lévő élelmi­szer-áruház forgatagába látott bele és naponta megfigyelhet­te az ott tanulóként ügyködő lányt, akit nagyon szépnek ta­lált. Napok teltek el ebben a néma szemlélődésben és a fiú már reggelenként azzal a re­ménnyel ment dolgozni, hogy újra látni fogja a lányt, aki természetesen nem is sejtette, hogy valaki szerelmes tekin­tettel követi. Végül a fiú már nem elége­dett meg a puszta nézéssel, egy napon azzal az ürüggyel ment be az áruházba, hogy vásárolni akar, valódi célja természete­sen az volt, hogy megismer­kedjen a lánnyal. Ez sikerült is, és hamarosan együtt jártak szórakozni, sőt, a lánynál is kialakult a szerelem, tetszett neki a fiú. Attól a naptól, ami­kor a fiú először vette észre a lányt, még csak fél esztendő telt el, de már elhatározták, hogy összeházasodpak. A fiú bemutatta a kislányt az édes­anyjának — a szülők külön- váltan éltek —, akinek nem volt kifogása a fiatalok szán­déka ellen. Persze a szülők tudták, hogy a fiú mindössze 18, a lány pedig csak 16 éves. Az ismeretség elején a lány még egy közeli községből járt be Kecskemétre dolgozni, ké­sőbb azonban már albérleti szobát vett ki a városban, ahol a fiúval hetenként egy-két éj­szakát együtt töltöttek a szülők tudtával és egyetértésével. Csakhogy amilyen gyorsan jött a lánynál a szerelem, olyan hirtelen el is illant. Ebben köz­rejátszhatott a fiú egyre gyak­rabban megnyilvánuló durva­sága is. A lány munkatársai, akik természetesen tudtak a nagy szerelemről, nem egy­szer tapasztalták, hogy a lány ingerlékeny, ideges és panasz­kodik, mondván, hogy „L. me­gint arénázott...” Azt már nem mondta, hogy miért. Azért, mert a lány, immár mint el­jegyzett menyasszony, megis­merkedett egy másik fiatalem­berrel, aki — ha a vőlegény nem volt a közelben — fehér Trabanttal várta a lányt a bolt előtt. A vőlegény rövidesen rá­kérdezett gyanújára, s a lány beismerte: jár hozzá egy fiú! À valóságban nem járt hozzá, csak vele járt, de a lány ekkor már szakítani akart vőlegé­nyével, azért mondott „kemé­nyebb” változatot. Vissza akarta adni a gyűrűt vőlegé­nyének, aki ebből megértette, hogy szakítani akar a lány. De ő húzta az időt. Abban állapod­tak meg, hogy még egyszer találkoznak, a lány akkor közli végleges szándékát, addig ma­rad a gyűrű. A találkozás ter­vezett időpontjában azonban a lány azt mondta, ne várjon rá, mert jön az új udvarlója a fehér Trabanttal, és szórakozni mennek. A fiú látszólag szót foga­dott, de nem ment el. Látta, amint megérkezik a Trabant, a lány beül és elhajtanak. A vő­legény versenyt futott az autó­val, egyszerre érkeztek az al­bérlet elé. A kocsi távolabb állt meg, a lány kiszállt és a ház felé igyekezett. A vőlegény csatlakozott hozzá, mondván, hogy szeretné elvinni néhány holmiját. Együtt mentek be, tréfálkoztak, közben a lány felöltözött nagykabátba és egy hosszú sálat tekert a nyakára. A kijárati ajtónál a vőlegény egy búcsúcsókot kért, amit a lány nem tagadott meg. A csók közben a fiú a nyaksállal meg­fojtotta a lányt. Aztán magá­hoz vette a gyűrűt, ruhát és kiment a lakásból. A fehér Tra- bant nem volt sehol. A bíróság a fiút kilencévi börtönre ítélte. Gál Sándor (Folytatjuk) Az adófizetők kezdik megelégelni Bontják az agrártámogatások toronyházait? Az agrártermelők szinte a vi­lág minden országában tete­mes támogatásban részesül­nek. A most már huzamos ide­je tartó világgazdasági re­cesszió okán azonban az adófi­zetők kezdik megelégelni ezt a fajta állami szponzorálást. Érthető, hiszen például az amerikai farmerek jövedelmé­nek mintegy felét — csakúgy mint az Európai Közösség or­szágaiban — az adófizetők ad­ják. A japán földművelők az államkasszából kétszer akkora jövedelmet húznak, mint ma­gából a termékeladásból. Ná­luk is kedvezményezettebbek azonban a svájci gazdák: jöve­delmük 80 százalékát(!) az ál­lamháztartás állja. A támogatási szintekről nagy nemzetközi viták dúlnak, mert a jobban támogatott ter­melők versenyelőnybe kerül­nek társaikkal szemben. Ez magyarázza, hogy valóságos kereskedelmi háborúk dúlnak például az európai olajosmag­vak, a japán rizs vagy az ame­rikai kukorica körül. Sokan feltételezik, hogy a mezőgazdasági protekcioniz­mus, a belső piacvédelem és az agrárlobbik gazdasági ereje, politikai befolyása között szo­ros az összefüggés. Csakhogy a támogatások összege éppen akkor nő, amikor a mezőgaz­daság részesedése az összter­melésben csökken, s az agrár­körök befolyása pl. a választá­sok kimenetelére is megcsap­pan. A valóságos közgazdasá­gi háttér az, hogy az iparoso­dás a városokba vonzza az em­bereket, s ezt a folyamatot a mezőgazdaság termelékeny­ségének nagyarányú növeke­dése még ösztönzi is. Napja­inkban a piacvédelem eltörlé­se a fejlett országok mezőgaz­daságában további 10-15 szá­zalékkal csökkentené a mun­kahelyeket, s a mesterségesen fölpumpált árak zuhanása a művelésbe vont területek gyors összezsugorodását ered­ményezné. Mindennek ellenére föl kell készülni arra, hogy nemzetkö­zi méretekben — majd késlel­tetetten nálunk is — megkez­dődik az agrártámogatások le­építése. Ennek első jelei már nagyon határozottan érzékel­hetőek. Új-Zélandon például a termelők már jelenleg is csak magukra számíthatnak, az „ál­lam bácsira” nem. Ausztráliá­ban szintén ilyen irányú válto­zások tapasztalhatók. Az Egyesült Államok a jelenlegi szinten befagyasztotta a támo­gatásokat, az Európai Közös­ség pedig csökkentette a ga­bona és a marhahús garantált árait. A világ farmerei különböző módon reagálnak a jöve­delmüket fenyegető veszély­re. Vannak országok, ahol po­litikai, demonstrációs eszkö­zökkel próbálják útját állni a számukra kedvezőtlen folya­matnak. S vannak, ahol a far­mergazdaságok versenyké­pességének növelésében, az optimális üzemméretek kiala­kításában, a technológiák ru­galmas megújításában keresik a kihívásra a választ. Minderre figyelnünk kell. S készülnünk is — lehetőleg nem az utolsó pillanatban — arra, hogy fokozatosan hason­ló körülményekkel szembesül majd a magyar agrárágazat is. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Népművészeti nyári egyetem Európa valamennyi országá­ból, s az idén először az Egyesült Államokból is érke­ző 35 hallgató részvételével vasárnap nyílt meg a XVII. népművészeti nyári egyetem Zalaegerszegen. A TIT Öve­ges József Ismeretterjesztő Egyesület neves előadókat hí­vott meg az augusztus 1-jéig tartó rendezvényre. A hallga­tók nemcsak Zala megye népi hagyományaival és a magyar­ság néprajzi csoportjaival is­merkedhetnek meg, hanem sa­ját maguk is faraghatnak, ko- rongozhatnak, csuhébabákat és szőtteseket készíthetnek. A Szlovéniából és Kárpátaljáról érkező magyarok ösztöndíjjal vesznek részt az egyetemen, amelyet a TIT, a Zala Megyei Önkormányzat, és a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium ajánlott fel. A zalaeger­szegi önkormányzat tekintet­tel a testvérvárosi kapcsola­tokra két bolgár és két finn hallgató tanulmányait támo­gatja. Csibe lett az EXPO jelképe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom