Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-26 / 172. szám
Hídjavítás A Mezőkovácsházához tartozó 67-es majorba a Battonyai út melletti hobitelkekről a legrövidebb út a Szárazér felett épült kis fahídon vezet át. Az itt lakó telek- és tanyatulajdonosok többször jelezték az ön- kormányzat felé, mely szerint a híd sürgős javításra szorul. A képviselő-testület, számba véve pénzügyi forrásait, legutóbbi ülésén ígéretet tett, hogy még ez évben megoldják a híd felújítását. Előrelépés föld ügyben Kaszaperen, mint arról már hírt adtunk, hosszú ideje húzódik a helyi termelőszövetkezet és a kárrendezési hivatal vitája. Mint azt a napokban hallottuk, a téesz és a földrendező bizottság részéről megegyezés született a kárpótlásra kijelölt földterületek ügyében, így várhatóan ősszel mégis megkezdődhetnek az árverések. A lakosság ugyanis jelenleg arra vár, hogy a felszámolás alatt álló téesz — ígérete szerint — visszavonja a gyulai bírósághoz benyújtott per iránti szándékát. Töltésrepedések A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság első és másodrendű árvízvédelmi védvonalain különböző töltéskárosodások, meghibásodások tucatjai jelentek meg az utóbbi években és napjainkban is folyamatosan jelentkeznek. Tíz év alatt közel 80 db kisebb-nagyobb töltésmeghibásodást regisztráltak, melyeknek egy részét azonnal helyre kellett állítani. A hibák döntő többsége úgynevezett zsugorodási repedés, melynek fő oka a kialakulását megelőző időszak rendkívüli csapadékhiánya, azaz az aszály. Aszályosak voltak az 1984-es, 1986-as, 1990-es évek, de a töltésrepedés kialakulása szempontjából a májustól augusztusig terjedő időszak évközi csapadékhiánya is meghatározó. Az árvízvédelmi fővédvonalak mintegy 10—15%-ban, a másodrendű védvonalak pedig 25— 30%ban épültek olyan zsugorodásra hajlamos agyagtalajokból, amelyek a hosszan tartó aszály hatására jelentősebb mértékben megrepedhetnek. E repedések tágassága 1—3 cm közötti, mélysége pedig a kiszáradás szintjétől és mértékétől függően 0,5—1,5 m is lehet. Ezek veszélyeztetik a töltések árvízvédelmi biztonságát, hiszen a töltésen keresztül olyan vízátfolyások kialakulását könnyítik meg, amelyek végső soron töltésszakadáshoz, árvízkatasztrófához vezethetnek. A Kövözig a töltésrepedések feltárására, a helyreállítás tervezésére és kivitelezésére jelentős szellemi és anyagi erőket fordít. MEGYEIKÖRKÉP 1993. július 26., hétfő A szarvas-békésszentandrási holtág A szarvas-békésszentandrási holtág a két község idegenforgalmának fő vonzereje FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A szarvas—békésszentandrá- si holtág (hossza 29,2 km, vízfelülete 207 ha) — mely a Tiszántúl legnagyobb mentett ártéri holtága — a holtágak között területünkön egyedülálló adottsággal rendelkezik, mert a holtágat létrehozó átvágásban épült meg (1937—42) a békésszentandrási vízlépcső, mely gravitációs vizese- re-lehetőséget biztosít. E kedvező vízgazdálkodási adottságok lehetővé tették a holtág több célú hasznosítását. Belvízbefogadás, öntözés, halászati hasznosítás, víziszár- nyas-nevelés, kutatás, oktatás, rekreációs és jóléti hasznosítás, sportolás, természetvédelmi, tájformáló szerepkör, mind a holtág szerepéhez tartozik. Szerencsére a koncentrált szennyező források közül a szarvasi szennyvíztisztító telep vize már nem ide kerül, de még mindig jelentős a bemosódó szennyezőanyag-terhelés. A holtág feltöltése, vízpótlása, vízcseréje, víztere meghatározott üzemrend szerint történik, melytől eltérést a védekezés jellegű (vízkárelhárítási) tevékenységek jelentenek: árvíz, belvíz, vízminőségi kárelhárítás. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság szarvasi szakaszmérnöksége üzemelteti. Az 1992-ben Phare-támo- gatással végrehajtott fejlesztések (Anna-ligeti vízkormányzó műtárgy, Bikazugi-ág kotrása, Bikazugi-híd, torkolati vízszintszabályozó műtárgy) lehetővé tették az eredeti folyásiránnyal egyező, úgynevezett nagy vízkör létrejöttét. A Hármas-Körösből származó tápvíz a holtág felső végén kerül szivomyákkal gravitációsan bevezetésre, s a víz- használatokkal csökkentve (halastavak, öntözőtelepek vízkivételei) a maradék víz a békésszentandrási torkolati zsilipen és a Siratói-szivor- nyán (ez a szarvas—békésszentandrási holtággal holtágrendszert alkotó Siratói-holtág alsó végén épült 1992-ben, a Phare-program keretében) kerül vissza a Hármas-Körösbe. Jelenleg belvízi fejlesztés keretében a torkolatnál korszerű szivattyútelep épül az ideiglenes szivattyúállások kiváltására. A rehabilitáció további feladatai: a HAKI-ág kotrása, HAKI-műtárgy átépítése, vízbeadó műtárgy építése, környezetrendezés, ép biológiai szűrősáv visszaállítása, szennyezőanyag-bemosódás csökkentése a teljes vízgyűjtőn, s a káros funkciók (intenzív halasítás, víziszámyas-ne- velés) megszüntetése. 1985-ben kezdődött a vízminőség-javító program, azóta az üzemelés a vízminőségcentrikus, ökológiai szemlélet irányába mozdult el. Nyáron a holtágon (április 15—szeptember 30.) öntözési üzemállapot van. Ilyenkor a békésszentandrási duzzasztó üzemel. A tápláló szivomyá- kat a maximális teljesítménnyel kell üzemeltetni, ha a gravitációs kivezetés biztosított. Árhullám levonulásakor a vízszinttartás a cél, mert a kivezetés ilyenkor általában csak szivattyúsán oldható meg (a bevezetés, ha a védelemvezetés hozzájárul, ilyenkor is megoldható szivornyával). Néhány adat a holtág vízforgalmához: 1990-ben a belvízcsatornákon keresztül 28,5 millió m3 víz folyt be a holtágba, a Hármas-Körösből a szi- vomyákon 86 millió m3 került bevezetésre. A békésszentandrási zsilipen 59,8 millió m3 távozott vissza a folyóba. A szarvas—békésszentandrási holtág Szarvas város és Bé- késszentandrás község idegenforgalmának fő vonzereje. Az én embereim nem fognak guberálni Hulladék újrahasznosítása vállalkozásban Korunk egyik fenyegető réme a mindent elborító szeméthalom. A települések mellett újabb és újabb lerakóhelyeket kell kialakítani, pedig nem ez az igazi megoldás. Hogy mi is az, arról beszélgettünk Nehéz Pál László füzesgyarmati vállalkozóval. — A most beinduló vállalkozásom lényegét röviden talán úgy lehetne összefoglalni, hogy a keletkező hulladékokat részben újra hasznosítom, részben megsemmisítem. Mindkét eljárás teljesen környezetbarát módon történik, a tevékenységek során semmilyen szennyeződés nem kerülhet a levegőbe. A munkafolyamat a települések szeméttelepein kezdődik, ahol az embereim különválogatják az ott található anyagokat. Részükre fedett osztályozót alakítok ki, gondoskodok megfelejő munkakörülményeikről. Ok nem guberálnak, hanem fajtánként választják szét a hulladékot. A műanyagot a Füzesgyarmaton kialakítandó műanyagfeldolgozóba viszem, ahol őrlés után újraöntjük. A vas- és fémtárgyakat a MÉH átveszi tőlem, a gumikat Debrecenben őrlik meg és hasznosítják újra. Az üveg újrahasznosítása is megoldott. A papír egy részét szintén a MÉH vásárolja fel, az erre a célra alkalmatlan rész, a faanyag és a textil ugyancsak füzesgyarmati telepemen megépülő hulladékégetőben semmisül meg. Az itt termelt hővel egy hatezer négyzetméteres fóliaházat akarok működtetni, friss zöldséggel látva el a környék piacait. Az első lépcsőben négy település önkormányzatát kerestem meg ajánlatommal. A beruházás azonos rendszer szerint működik, körülbelüli összege 25—28 millió forint, mely részben hitel, részben támogatás, részben saját erő. A beindulás után mintegy harminc munkanélkülit vagy pályakezdő fiatalt foglalkoztatnék állandó jelleggel. Elgondolásomat teljes mértékben támogatja a Gyulai Környezetvédelmi Felügyelőség, hiszen a megyében nincs ilyen jellegű tevékenység. Ha minden simán megy, októberben megkezdődhet a szemét újrahasznosítása és megsemmisítése, mely környezetvédelmi szempontból nagyos szükséges és hasznos. Gila A sörárpa kiviteléről és behozataláról Az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottság 1993. június 21 -ei ülésén döntött a 91 -11064 KTJ számú MSZ 08-1326-79. sz. szabvány szerinti sörárpa kiviteléről és behozataláról. Ennek figyelembevételével a gazdálkodó szervezetek 1993. évre mennyiségi korlátozás nélkül kaphatnak kiviteli és behozatali engedélyt sörárpára. A kiviteli és behozatali engedélykérelmekhez mellékelni kell a gabonavizsgálatokra akkreditált laboratóriumok igazolását, melyből kitűnik, hogy a kivinni vagy behozni széndékozott áru sörárpa — és nem takarmányárpa — minőségű. Az exportnál a minőség tanúsítására az Egységes Magyar Minőségtanúsítási Rendszerben akkreditált laboratóriumok jogosultak. Importnál annak az országnak-az akkreditált laboratóriumi vizsgálati dokumentációja is elfogadható, ahonnan az áru származik. A behozatali és kiviteli engedélykérelmeket a Földművelésügyi Minisztérium agrár- rendtartási hivatalnál 1993. július 19-étől lehet benyújtani, az előzőekben említett minőségi tanúsítvánnyal együtt. A hivatal a kérelmeket elbírálja és továbbítja az NGKM engedélyezési főosztályára. Vendéglátás és falusi turizmus Az országutak vándorai éveken át úgy tudták, hogy a 44-es főút mentén a békésszentandrási Körös étteremnél nem szabad megállni.-— Innen elvadították a vendégeket: elaggott berendezéséről, s rossz konyhájáról volt híres ez a hely — kezdi Tóth Ferenc a beszélgetést, aki a békésszentandrási Körös étterem üzletvezetője. — Amikor ez év tavaszán szerződéses üzletként kivettem, többen meg is kérdezték: Mondd, megbolondultál? Idestova tíz éve vagyok önálló vállalkozó. Abban az időben még gyanúsan méregették a vállalkozókat, hogy mit is akarnak. Újra maszekvilágot? Én csak meg akartam élni, mert kényszerhelyzetbe kerültem: azt az üzletet, ahol korábban dolgoztam, kiadták szerződéses üzemeltetésbe. Nekem nem volt akkor annyi pénzem, hogy bárkivel is versenyre keljek. Aztán végül is úgy döntöttem, hogy önállósítom magamat, s megnyitottam Szentandráson a Fantázia presszót. Évekig azzal foglalkoztam, mígnem a sportpályán, a strandnál egy üzletet nyitottam. Lassanként körvonalazódott előttem mi mindent kellene másként csinálni. Tanulmánytervet készíttettem egy kemping kialakítására, de ez az elképzelésem kútba esett. Lép- ten-nyomon akadályokba ütköztem. Ekkor került kapcsolatba az idegenforgalmi szakemberekkel, s mind közelebb jutott a falusi turizmushoz. Egy évvel később már Bé- késszentandráson a Falusi Turizmus Szövetség kongresszusán dolgozott. A nemzetközi konferencia a szervezet tagjai közé választotta. S innen nagyot lépett Tóth Ferenc : a kelet-európai szövetségbe is beválasztották. — Végül is úgy döntöttem: a jövőt illetően nagyobb lehetőséget látok a falusi turizmusban és annak fejlesztésében. Amikor elég erőt éreztem magamban, akkor egy szekszárdi kollégámmal, akinek kiterjedt külföldi üzleti kapcsolatai vannak, kijuttattuk ajánlatainkat Nyugatra, főként Németországba. —Jönnek a külföldiek? — Az Utazás ’93 kiállításon, a falusi üdülés helyett új programot — családi üdülés falun és tanyán — ajánlottam, mely nagy visszhangra talált. A Körösök vidékén ezzel a témával csak én foglalkozom. Az eredmény: Szarvas és Békésszen- tandrás térségében sok az üdülővendég, a fővárosból és külföldről, főleg Németországból érkeznek. Tanyákat, lakóházakat, nyaralókat közvetítek ki. S tavasz óta, amióta a Körös éttermet bériem, azt is igyekeztem bekapcsolni az idegenforgalomba. Előttem több gazdája volt ennek az egységnek, de főszezonban az utóbbi esztendőkben ilyen forgalomra nem nagyon emlékszem. Az élet bebizonyította: jó konyhával, udvarias kiszolgálással, mérsékelt árakkal a megye kapujában az átmenő forgalmat is le lehet fékezni. Fejlesztési elképzeléseim vannak, de az már legyen egy másik riport témája. Szekeres András Exporttöblet-támogatás Az ARTB-nek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 5. számában a sonkafélék többletexport-támogatásáról, valamint az ARKB 4/1993. sz. vágómarha- és marhahúsimportjáról szóló pályázatának hatályát meghosszabbítják. Az EK által elrendelt (export-import) élőállat és állati termék szállítási tilalomra tekintettel az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottság 1993. július 14-ei állásfoglalása alapján a korábban pályázatban elnyert, de a fenti okok miatt igazoltan nem teljesített mennyiségre az exporttöbblet-támogatás igénybe vehető az 1993. szeptember 30-áig történő kiszállításokra az alábbi termékeknél. Export Megnevezés KTJ-szám Jelenlegi Hosszabbított határidő Téliszalámi KTJ 8064200 1993. VII. 31. 1993. IX. 30. Paprikás szalámi KTJ 8064300 1993. VII. 31. 1993. IX. 30. Szárazkolbász KTJ 8063100 1993. VII. 31. 1993. IX. 30. Sonkakonzerv KTJ 8361111 1993. VI. 30. 1993. IX. 30. Lapockakonzerv KTJ 8361112 1993. VI. 30. 1993. IX.30. Szeletelt sonkakonzerv KTJ 8361113 1993. VI. 30. 1993. IX. 30. Import Az ARKB 1993. február 28-ai határozatában szereplő 4000 t csontos hús egyenértékre 1993. március 1-jéig, 1993. június 1-jei érvényességgel jóváhagyott, a 60/1993. április 19. sz. kormányrendelet 1. §-ában előírtak miatt igazoltan nem teljesített mennyiségre, az alábbiakban felsorolt termékekre új importengedély-kérelmek nyújthatók be. Az új importkérelmeket az engedélyezési eljárásnak megfelelően az agrárrendtartási hivatal láttamozásával ellátva, az NGKM engedélyezési főosztályára kell benyújtani. Megnevezés KTJ-szám Jelenlegi Hosszabbított határidő Csontos marhahús KTJ 801100« 1993. VI. 1. 1993. IX. 30. Darabolt marhahús KTJ 8051100 1993. VI. 1. 1993. IX. 30. Kicsontozott marhahús KTJ 8052100 1993. VI. 1. 1993. IX. 30.
