Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-30 / 176. szám
jgRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Mezőhegyes címere Az oldalt írta és szerkesztette: Ménesi György. Levélcím: 5830 Battonya, Hunyadi u. 110/A Telefon, telefax: Battonya, 310 • Családosoknak A város önkormányzata pályázati úton másfél millió forintot nyert a nevelési segélykeret pótlására. A pénzt a családi pótlék egyszeri kiegészítésére használják fel: augusztus 31- éig a gyermekes családok minden 0-18 éves korú gyermek után 1100 Ft-ra számíthatnak, kivéve a rendszeres nevelési segélyben részesülőket és azokat, akik az idén már kaptak rendkívüli vagy eseti segélyt. Szaktábor erdélyieknek Anyanyelvi szaktábort szervez a helyi szakmunkásképző augusztus 16. és 21. között az erdélyi testvérváros, Kézdivá- sárhely középiskolásainak. A táborba 30 fiút és lányt várnak, ellátásukról teljes egészében a meghívók gondoskodnak. E nemes célra az önkormányzat 100 ezer forint támogatást nyújtott az intézménynek. Sohasem késő! A XIV. Dél-alföldi Néptánctábor megszervezésére 44 ezer forint támogatást kapott az ÁMK a Művészeti és Szabad- művelődési Alapítványtól. A szakkuratórium döntése jóval a táborzárás után született, a pénz (és az elismerés) azonban így is jól jött: erőt, bátorítást ad a további munkához. Eladó lakások A Mezőcukor Rt. is értékesíteni kívánja bérlakásait, már megtörtént az ingatlanok értékbecslése. A vállalatvezetés a cukorgyári lakótelep teljes lakásállományát szeretné eladni, ugyanis a vegyes tulajdon kialakulása senkinek sem lenne előnyös. Konkrét adásvételre várhatóan a jövő év elején kerül sor. Gyógyszerre kérték Mezőhegyesen is meghallgatásra talált a Kovászna megyeiek kérése: az önkormányzat 20 ezer forint támogatást nyújtott részükre. A erdélyi egészségügyi intézmények a pénzt gyógyszerbeszerzésre fordítják. Lesz kerékpárút? Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Temető úti kerékpárút megépítésére. A 900 ezer forint saját erőt a költség- vetés idei tartalékalapjából biztosította.------------------------------------------------1 MEZŐHEGYES ÉS KÖRNYÉKE \------Ö sszefogással a város sportjáért A Mezőhegyes Sportjáért Alapítványt egy évvel ezelőtt hozták létre. Dr. Madarász Lajos, a kuratórium elnöke a következőket mondta az előzményekről: — A város sportkedvelőinek körében jó két évvel ezelőtt vetődött fel egy alapítvány létrehozásának gondolata. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a ménesbirtok lovas-szakosztálya előbb-utóbb kiválik a Mezőhegyesi Sportegyesületből, s ez bizony gondot okoz a sportegyesületi élet tárgyi feltételeinek biztosításában. Mint köztudott, az alapítványi célra történő befizetés adóalapot csökkentő tényező a vállalkozási nyereségadónál, illetve a magánszemélyek jövedelemadójánál. Sajnos az alapítványból történő kifizetések esetében ez a kedvezmény meghatározott tevékenységekre korlátozódik. — Ennek ellenére tavaly ilyenkor kérték a nyilvántartásba vételüket. — Természetesen. Körülbelül egyévi előkészítő munka után került erre sor. Hadd idézzek az alapító okiratból: „Az alapítvány célja a Mezőhegyesi Sportegyesület keretein belül folyó sporttevékenység segítése, a Mezőhegyes városban működő egyéb sportszervezetek anyagi támogatása, és A ménesbirtok új öntözőberendezéseinek átadásán részt vett a tengelici TENKOP Részvénytársaság elnök-igazgatója, Buják Imre is. — Milyen hasznosítható tapasztalatokat szerzett? — kérdeztem. — Mi a dimbes-dombos Dunántúlon az itteniektől egészen eltérő körülmények között gazdálkodunk —mondta.—Olyan növényi kultúrával foglalkozunk, amely öntözés nélkül elképzelhetetlen. A domborzati sajátosságok miatt egy-egy konkrét táblára külön-külön gyártatjuk le az öntözőműveket. Több cégtől kértünk árajánlatokat. Úgy tűnik, számunkra a minden olyan tevékenység segítése, amely a mezőhegyesi fiatalság egészséges életmódjának kialakítására irányul.” Ez így meglehetősen egyszerűnek tűnik, de komoly vita folyt arról, hogy a versenyvagy az ifjúsági, illetve a tömegsportot támogassuk-e. Végül is egy APEH-rendelke- zés döntötte el a kérdést, ugyanis csak az utóbb említett sporttevékenységek támogatása adómentes. — Kérem, szóljon az alapítókról is! — A jogi személyek közül a polgármesteri hivatal 200 ezer, az MSE pedig 30 ezer forinttal kezdeményezte az alapítvány létrehozását. Rajtuk kívül 15 magánszemély is szerepel az alapítók között. A bejegyzéskor 245 ezer forint volt az induló tőkénk. — Ez az elmúlt egy évben nyilván gyarapodott. — Már a bejegyzés előtt elkezdtük, s mind a mai napig folytatjuk az alapítvány népszerűsítését. Sikerült megnyernünk még néhány magán- személyt, a Mezőcukor Rt.-től pedig 200 ezer forint támogatást kaptunk. így tavaly év végén már csaknem félmillió forint volt a számlánkon, melyet az OTP mezőhegyesi fiókjában nyitottunk. Száma: 632— 000134, erre várjuk a további Center Pivot típusú berendezések a legideálisabbak. Nyitott kérdés még, hogy melyik cégtől vásárolunk, és hogy milyen fokú lesz a rendszereink automatizáltsága. Nyilvánvalóan a lehető legkorszerűbb megoldásokat szeretnénk, ennek viszont-—és ezt itt is elmondtam a Bauer cég képviselőinek—finanszírozási akadályai lehetnek. — Sejtelmesen fogalmazott a ,,növényi kultúrát" illetően. — Az idén tavasszal telepítettünk 75 hektár spárgát, jövőre a területet még 25 hektárral növeljük. Tevékenységünket vegyes vállalati keretek között folytatjuk, a termés 100 százalékát külföldön értékesítjük. befizetéseket. Magánszemélyek esetében a legkisebb befizethető összeg 500 forint. Örömmel mondhatom, hogy nem ritkák az 1 -2 ezer, sőt a 10 ezer forintos befizetések sem. —Konkrétan mire fordítják az alapítvány pénzét? — Az alapító okiratban meghatározott három célra. Ennek formái: pályázat, ösztöndíj, támogatás, illetőleg egyéb finanszírozási módok. Az induló vagyont és a később csatlakozó magán- és jogi személyek felajánlásait 1995. december 31-éig tartós betétbe fektetjük, a jelzett időpontig csak a kamatok használhatók fel. Ezt követően a kuratórium dönt a vagyon esetleges fel- használásáról. — A tavalyi kamatot mire fordították? — Négy mezőhegyesi diáksportolót részesítettünk jutalomban, egyet a szakmunkás- képző, egyet az általános iskola, kettőt pedig a sportegyesület javaslata alapján. Hozzáteszem: a tavalyi néhány hónapos fennállásunk alatt mindössze néhány ezer forint kamatra tettünk szert. Az idén viszont — bízva a további befizetésekben — több mint 100 ezer forintra számítunk. Ez már olyan jelentős összeg, amely hozzájárulhat eredeti céljaink megvalósításához. A „román víz” ára „Egészen bizonyos, hogy a ménesbirtok jelentős állami támogatást kap a Romániából vásárolt öntözővízre” — így reagáltak többen az e témakörben megjelent írásaimra. —Mi az igazság?—kérdeztem dr. Kruzsitz Pál vezérigazgató-helyettestől. — Állami támogatásról szó sincs — válaszolta. — Annak azonban nagy a valószínűsége, hogy mi is visszaigényelhetünk köbméterenként 2 forint 50 fillért az adóhivataltól. Egyébként minden ezer liter vízért 10 forintnak megfelelő összeget fizetünk, méghozzá dollárban! Végül is nekünk a „román víz” köbmétere 7 forint 50-be kerül. Vendég Tengelicról Ki tudná hasznosítani? Mezőhegyes legkülönbözőbb pontjain mintegy 15-20 autóroncs éktelenkedik. Varga János közterület-felügyelő elhatározta, hogy megtisztítja tőlük a Hild-díjas várost. — Aki vállalja az elszállításukat, annak ingyen odaadjuk az egészet — mondja Varga úr. — Gondolom, nem lenne ez rossz üzlet egy hulladék- gyűjtéssel foglalkozó vállalkozónak. Sajnos a magánlakások udvarán is egyre több ki- szuperált jármű található. Jelentős részük előbb-utóbb kikerül az utcára vagy a félreesőbb helyekre. Arra gondoltam, hogy a roncsokat a polgármesteri hivatal segítségével összegyűjtenénk, s átadnánk annak, aki fantáziát lát az elszállításukban. Aki érdeklődik a téma iránt, Varga Jánosnál érdeklődjön a polgármesteri hivatal címén! Varga János: „A lakosságtól is begyűjtenénk a roncsokat, s az egészet ingyen átadnánk bárkinek” fotó: kovács Erzsébet 1993. július 30., péntek Szenzáció lenne... A véletlen úgy hozta, hogy erre az oldalra két, sporttal kapcsolatos írás került. Régi adósságot törlesztek velük, tudom, az érintettek nagyon várták már a róluk, munkájukról szóló híradást. „Sporttal kapcsolatos” —írom. Vagyis nem konkrét sportesemény, nem „világra szóló győzelem” az írások témája. Szenzációnak nyoma sincs bennük. Idáig békésen aludták magnószalag-álmukat, most jutottam el odáig, hogy feldolgozzam őket. S bizony, restellke- dem. Hallgatva a lelkes sportbarátokat, a reflektorfénybe csak ritkán vagy sohasem kerülő „névtelen” megszállottakat, a sportért anyagi áldozatra is készeket, rájövök a „nagy igazságra” : nélkülük az egész rendszer működés- képtelen lenne! Persze a sporton kívül van más is a világon! Van bizony. De az összes többi „rendszer” ekképpen működik. Érettünk, általunk. Ezt kellene egyszer úgy istenigazából megírni! Szenzáció lenne... fi , _ yw.— __ M agunkon is segítünk, ha segítjük ólét! A OTP-fiók prospektusai között válogatva lettem figyelmes az alábbi felhívásra: „A rendőrség értesíti a lakosságot, hogy a város belterületén ismeretlen elkövető betör a lakások melléképületeibe, garázsaiba, a gépkocsikat is feltöri. A helyszínen talált élelmet elfogyasztja, a gépkocsikban lévő autóstáskákat, okmányokat elviszi, s azokat pár házzal arrébb a kertben eldobja, csak a készpénzt tartja meg. A rendőrség kéri a lakosságot, hogy utcánként szervezzenek figyelőszolgálatot legalább 2 fővel 22 órától 04 óráig. Ki-ki à saját lakását is figyelje! Ha gyanús jelet észlelnek, értesítsék a járőröző rendőröket, akik motorkerékpárral, szolgálati gépkocsival vagy saját autóval közlekednek. Á Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság 07-es telefonszámán is bejelentést lehet tenni. Felhívom a lakosság figyelmét az óvatosságra: bizonyos adatok az elkövető támadási szándékára utalnak. Segítségüket előre is köszönjük! Sápszki András rendőr százados, őrsparancsnok.” Egyenes beszéd, megszívlelendő kérés: valóban nem állítható rendőr minden mellék- épület, minden garázs mellé. Értékeink védelme nem csak rendőri feladat! A birkózók megköszönik A birkózószakosztály 10 napos edzőtábort szervezett a közelmúltban 40 gyermeknek. A táborba a helybelieken kívül Orosházáról és Dévaványáról érkeztek résztvevők. (Sajnos megyénkben ma már Mezőhegyesen kívül csak e két településen működik szakosztály.) — Sokan kételkedtek abban, hogy összejön ez a tábor — mondja Birtyik Zsolt szakosztályvezető. — Szerencsére az anyagi nehézségeken átsegítettek bennünket a szponzoraink. Pénzzel támogatta a tábort az Emel Kft., a vadásztársaság, a Demisz helyi szervezete, valamint két magánvállalkozó: Brieber László és Új Zoltán. A szabadprogramok megszervezéséhez jelentős segítséget kaptunk a Ménesbirtok Rt.-től, a cukorgyártól, a szakmunkásképzőtől és az Emel Kft.-tői. A gyermekeket itt-tartózkodásuk alatt megismertetjük Mezőhegyes nevezetességeivel, sőt egy szegedi kirándulásra is elvisszük őket. Az edzéseket Kinyó Sándor, Kiss István és Jeszenszki László tartja, hozzáteszem: teljesen ingyen. A tábor negyedik felnőtt résztvevője Csókán Zoli, aki most készül az edzői vizsgára. —Mennyi a tábor részvételi díja? — A teljes díj 4500 Ft, de ebből 2500-at átvállalt a szakosztály. Van két olyan gyermek is a táborban, akik helyett a teljes összeget mi fizettük be. — Első alkalommal tartunk edzőtábort Mezőhegyesen a megye utánpótláskorú birkózóinak — veszi át a szót Kiss István, az orosháziak edzője. — A gyermekek nevében is mondhatom, hogy nagyon jók az itteni körülmények. Elégedettek vagyunk az edzési lehetőségekkel is: az ÁMK tornacsarnoka első osztályú, de a Zója téri tornaterem adottságai is kiválóak. Ezt követően Csókán Zoltánhoz, az edzői vizsgára készülő fiatalemberhez fordultam. — Mezőhegyesen szeretnék edzősködni, a katonaság után is ide szeretnék visszatérni — mondja. — Tudom, még sokat kell tanulnom. Feltett szándékom, hogy ismereteimet átadjam a kisebbeknek, a jövő birkózóinak. — Először azonban le kell vizsgáznia. Kifogja megítélni az ön felkészültségét? — Az orosházi birkózószakosztály vezető edzője, Jeszenszki László. Jeszenszki úr főiskolai végzettséggel rendelkező szakedző, a megyében egyedül neki van engedélye vizsgáztatásra. —Sok sikert kívánok a vizsgához és a további terveihez! Sok, és mégis kevés A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. az idén — az igazgatóság és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság jóváhagyásával — 27 százalékos bér- fejlesztést hajtott végre. A döntéssel a tavalyi 191 ezer forintról 246 ezer forintra emelkedett a bérszínvonal, de ez még mindig messze elmarad a 100 főnél többet foglalkoztató gazdasági vállalkozások bérszínvonalától.
