Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-23 / 170. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1993. július 23., péntek A lelőtt vaddisznókat be kell szolgáltatni A Békés Megyei Állategészségügyi Állomás a közelmúltban körlevelet intézett a Békés megyei vadásztársaságokhoz, vadgazdálkodási egységekhez. A leírtak szerint a vadászok kötelesek bevinni az elejtett vaddisznókat az állategészségügyi intézetbe (Békéscsaba, Szabolcs u. 2.). Dr. Ágoston József , az állomás igazgató- helyettese az intézkedés hátteréről mondja: — A tavaly novemberi, illetve az idei Sza- bolcs-Szatmár megyei sertéspestis miatt a Közös Piac kéréssel volt, hogy a vaddisznóállományt is vonjuk ellenőrzés alá. Nyugat-európai tapasztalat ugyanis, hogy a vaddisznók elhullás nélkül áteshetnek a sertéspestisen, de közben hosszú ideig vírusürítők, fertőzőképesek. Békés megyében nem sok vaddisznó van, de számítani lehet arra, hogy az országhatár túloldaláról átkerülhet hozzánk fertőzött állat. Ha a vadászok egy ilyet elejtenek, és a húsát szétosztják, akkor a fertőzés tovább terjedhet. Az intézkedéssel ezt szeretnénk elkerülni. — A közös piaci kikötés csak Békés megyét érinti? — Nem, rajtunk kívül Szabolcs-Szatmár- Bereg és Hajdú-Bihar megyéből sem lehet élő vaddisznót vagy vaddisznóhűst kivinni. — Részesülnek-e valamilyen kárpótlásban a vadásztársaságok a leadott vaddisznókért? — Kártérítést nem tudunk fizetni, de szerintem valamilyen megoldást találnunk kellene rá. — Előreláthatóan mennyi ideig tarthat a korlátozás? — A közös piaci szokásokat ismerve várhatóan egy évről lehet szó. S hogy ez ne legyen esetleg hosszabb, kérjük a vadászokat, hogy az elejtett vaddisznókat tényleg hozzák be, hiszen vizsgálati anyag nélkül nem tudjuk bizonyítani a vaddisznóállományunk fertőzésmentességét. Archív felvételünk a Vadex békéscsabai átvevőhelyén készült, amikor egy 2 mázsás vaddisznó került a mérlegre E nélkül pedig a Közös Piac nem valószínű, hogy a későbbiekben feloldja a korlátozást. (Lovász) Lesz-e rendőrőrs Dévaványán? Az ÁVÜ válaszol A Békéscsabai Konzervgyár privatizációja 2. John Mayall Békéscsabán A fekete blues fehér amerikai királya, John Mayall július 27- én este 8 órakor Békéscsabán, a városi sportcsarnokban lép fel. Hétfő délutánig a jegyek még elővételben megvásárolhatók Békéscsabán, a sportcsarnokban (tel.: 449-449), az ifjúsági házban (tel.: 325- 211), a Diáktanyán (tel.: 326- 053), a 7-es boltban (tel.: 441- 126), az Adias áruházban (tel.: 324-256); Gyomaendrődön a Rekline Stúdióban (telefon: 67 386-479); Gyulán a 48-as Klubban (tel.: 463-139); Mezőhegyesen az általános művelődési központban; Orosházán az ifjúsági házban (tel.: 68 312-731 ) és Szarvason a Zebra Klubban (tel.: (67) 312-021. Zárókiállítás a művésztelepen Kiállítás nyílt csütörtökön a II. Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep résztvevőinek munkáiból, a Gébárt-tó melletti Kézművesházban. A táborban 31 holland, francia, izraeli, román, ukrán, osztrák és magyar festő-, grafikus-, szobrász- és keramikusművész dolgozott három héten át. A kelet- és nyugat-európai kortárs művészetet reprezentáló 56 alkotásuk a várostulajdonába kerül. A feltett kérdésre már sokszor hangzott el biztató ígéret: lesz rendőrőrs Dévaványán. Ezért is döntöttek úgy a falu vezetői, hogy a központi helyen lévő volt pártházat átadják a rendőrőrs helyének. Az önkormányzat komoly segítséget nyújtott a rendőrök lakásproblémájának megoldására is. Most reményeink elszállni látszanak. A közel tízezer lakosú nagyközségnek a mai napig nincs rendőrőrse, noha naponta értesülünk új őrsavatásokról nálunknál kisebb településeken. Dévaványán a hét egy fél napján vannak nyitva a rendőrség kapui, amikor az igazolványok cseréjét végzik, máskor még a telefont sem veszik fel, ügyeletet sem tartanak. Mindezek alapján jó néhány helybeliben felmerül a kérdés, miután az önkormányzat mindent megtett az őrs létrehozásáért, ám a legújabb hírek szerint ismét lekerült napirendről a rendőrség berkein belül az őrs kialakítása, mikor is lehet végre megnyugtatóan rendezni ezt a fontos kérdést. K. Sz. Z. A tartozások egy része 90 napon túlivá vált, így a vállalat csődöt jelentett, amelyet a cégbíróság február 8-án elfogadott. A csőd bejelentése az átalakulást és a privatizációt megállította, az ÁVÜ a csődegyezség létrehozása érdekében együtt dolgozott a vállalat vezetésével és főbb hitelezőivel. A veszteség tényleges mértéke ekkor vált ismertté, mivel az 1991. évi végleges mérlegadatokat 1992 márciusában beküldték. A csődhelyzetben az államigazgatási eljárás alá vonás nem eredményezett volna érdemi javulást, hiszen sem piacbővítő, sem az állami támogatást biztosító eszközök nem álltak az ÁVÜ rendelkezésére. 1992. május 5-én létrejött a csődegyzeség, amely tartalmazta az adósságrendezési programot és a végrehajtás módját. Az ÁVÜ ekkor államigazgatási eljárás alá vonta a vállalatot, s ez az intézkedés lehetőséget teremtett a reorganizációra, a privatizáció elindítására és új vezető kinevezésére. Á csődegyezségben elfogadottak szerint a végrehajtás egyszerű eszközének a vagyonkezelés látszott. Az ÁVÜ pályázatot írt ki, amelyre a hitelezőkből létrejött (a hitelek 60%-át képviselő) Vagyonkezelő Rt. jelentkezett. Szeptember 9-én az ÁVÜ IT a felszámolás mellett döntött. A kistermelők követelését a csődről és a felszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény a nagyhitelezőkkel egy kategóriába sorolja, noha az ő helyzetük lényegesen kiszolgáltatottabb. Nem élhetnek a zálogjog eszközeivel, szállításuk ellenértékére, biztosítékok kikötésére. Az ő egész évi munkájuk és megélhetésük veszik el egy-egy vállalat'vagy társaság felszámolásával. Ezért az ÁVÜ olyan egységes rendezés kidolgozásával értene egyet, amely a kistermelői követelésüket felszámolás esetén a munkabérekkel azonos kategóriába sorolja. A kérdés törvényességi oldalait nézve: az 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakulásra vagy privatizációra akkor kerülhet sor, ha befektetői pályázat érkezett vagy maga a vál- lalat kezdeményezte azt. A fentiekben vázolt esetben befektetői érdeklődésre reális esély nem volt, értékelhető pályázat nem érkezett. Az államigazgatási eljárás alá vonást az ÁVÜ az 1991. évi szabályozás értelmében akkor kezdeményezhetné — ha a vállalatot egy éven belül gazdasági társasággá kívánja alakítani vagy megszüntetését, illetve vagyonának értékesítését kezdeményezi — ha a VPI szerint [20/1990. (IB. 12.) OGY] a vállalat vagyona csökken, ennek megszüntetésére elfogadható programja nincs, ezért vagy rejtett vagy nyílt vagyonfelélésére van kilátás, amely reorganizáció vagy privatizáció révén megszüntethető. Az államigazgatási eljárás elrendelése a törvényes előírásoknak megfelelően történt. A piacgazdaságra való átállás fájdalmas folyamata zajlott, zajlik a konzerviparban. Sajnálatos, hogy hazánk pénzügyi gazdasági helyzete — a hazai ipar alacsony jövedelemtermelő képessége — nem teszi lehetővé az agrár- és élelmiszer-termelés nyugat-európai szintű támogatását, így az állami vagyont súlyosan leértékelő piacveszteségeket el kell szenvednünk. Tervezik a népdalénekesek és népzenészek meghívását is A népművészek nemcsak álmokat szőnek Szegény intézményeket szegény alapítványok támogatnak Az infláció, a munkanélküliség miatt egyre kevesebb család engedheti meg magának, hogy a nyár egy részét üdülőhelyen töltse. Sokaknak még arra sem futja, hogy a vakáció idejére az utcánál nagyobb biztonságot nyújtó táborokba engedjék el gyermekeiket. Az oktatási intézmények pedig örülnek, ha „kihúzzák” valahogy a téli tüzelési időszakokat, tanulmányi kirándulásokra — hacsak a szülő meg nem fizeti — már nem telik az iskolai kasszából. A szülők jórésze pedig nem tud fizetni. A hátrányosabb helyzetű magyar gyerek tehát szoba- és utcafogságra van kárhoztatva. Szerencsére akadtak olyanok, akik felismerték ezt a problémát, és két évvel ezelőtt létrehozták a Nemzeti Alapítványt, amely ezidáig több ezer magyar gyermek kirándulását, táboroztatását segítette. Békés megyében öt olyan intézményt kerestünk fel, amelyek pályázat útján különböző nagyságú pénzösszegeket nyertek ettől az alapítványtól. Mindenhol azt kérdeztük, mire használták fel a kapott támogatást. A táborlakók között a 14 évestől a 80 évesig szinte minden korosztály megtalálható fotó: fazekas ferenc Czirok Sándor, a Gyulai Népfőiskola vezetője: — Összesen 250 ezer forintot igényeltünk az alapítványtól a tavalyi év során, de csak 31 ezret kaptunk meg. Eredetileg egy kéthetes szabadidőtábort szerettünk volna szervezni olyan gyerekek számára, akik nemigen ismerik Gyula városát, de a kevés pénz miatt le kellett szűkítenünk a tervezett időt egy hétre. Közel 40 gyerek nyaraltatását oldottuk meg ezzel a szervezéssel. Halupa Irén, az orosházi önkormányzat művelődési munkatársa: — A pénzt az orosházi napközis tábor pályázta meg tavaly, és a 90 ezer forintot, amit kaptak, a múlt nyári napközis tábor működtetésére fordították. A július 1-jétől augusztus 19-éig üzemelő táborban Orosháza szinte valamennyi általános iskolájából fordultak meg gyererek. Krisztován Sándor, a sar- kadkeresztúri általános iskola igazgatója: — Több mint százezer forintot nyertünk pályázat útján az alapítványtól. Ennek tavaly csak egy kis részét tudtuk felhasználni, mert későn kaptuk kézhez a pénzt, de sebaj, gondoltuk, betesszük takarékba, jó lesz az idénre. Ez év június elején aztán valamennyi tanulócsoportunk eljutott egy 4-5 napos országjáró körútra Szentendrére, Tatára, Debrecenbe és Tahitótfalura. A kamatot pedig meghagytuk egy őszi kirándulás támogatására. Varga Imre, a tarhosi óvoda, általános iskola, speciális szakiskola és diákotthon igazgatója: — A pénzt (120 ezer forintot) az 1991—92-es tanévben kaptuk iskolai kirándulás szervezésére. Közel 100 gyermekünk eljutott e pénz segítségével Balatonalmádira és Káptalanfüredre. Sajnos az idén egyetlen pályázatunk sem nyert, így az ez évi nyaralásunk veszélybe került. Laczó Jánosné és Sziszák Katalin, a Békés Megyei Egészségügyi Gyermekotthon munkatársai (Békéscsaba): — Az alapítványtól 15 ezer forintot kaptunk az idén, ami ugyan több, mint a semmi, de egy kirándulás megszervezéséhez roppant kevés. Mégis úgy döntöttünk, a gyerekeknek nyaralniuk kell. Az üdülést Kisújbá- nyára szerveztük a Mecsekbe. *** Sajnos ma már nemcsak a családoknak, az oktatási intézményeknek, de egyes alapítványoknak sem túl virágos az anyagi helyzete. A Nemzeti Alapítvány vagyona sem növekedett olyan mértékban, ahogyan azt az alapítók elképzelték 1991-ben. Vigasz már csak az lehet, hogy a valami több mint a semmi. m jyj Békéscsabán, a napközis táborban július 19-én kezdődött és szombatig tart az a komplex népművészeti tábor, amelynek főszervezője a Békés Megyei Művelődési Központ, társszervezői pedig a Néptáncosok Békés Megyei Szövetsége és a Békés Megyei Nép- művészeti Egyesület. A nép- művészeti tábort 140 személy alkotja, akiknek életkora igen széles skálán mozog. Ugyanis a táborlakók között a 14 évestől a 80 évesig szinte minden korosztály megtalálható. A napközis táborban még 40—50 gyerek is tartózkodik, akik kedden és csütörtökön a népművészeti tábor lakóival közös programokon vettek részt. Ezenkívül a keddi nap tevékenységébe 20 fővel a Békés Megyei Honismereti Szövetség tagjai is bekapcsolódtak. Hogy a tábor lakóinak az itt-tartózkodás egy hetére csak 2500 forintot kell fizetniük, nagyban köszönhető a tábort szponzoráló szervezeteknek, al apítv ány oknak. Mint Pál Miklósné táborvezető elmondta, a népművészeti mozgalom a 60—70-es években indult, és elsősorban a népművészeti múlttal kapcsolatos értékek felkutatásának, újrafogalmazásának igénye tette szükségessé. A megyében három évvel ezelőtt szerveződött újra a komplex népművészeti tábor. Az első évben a népi hímzők, szövők, fafaragók vettek részt, a második évben a néptáncosokkal egészült ki, idén pedig beindult a kezdő fafaragó csoport. A távolabbi tervek között szerepel a megyében élő népdalénekesek és népzenészek megnyerése is. Hiszen a paraszti kultúrában az ösz- szes népművészet együttesen nyilvánult meg. A népművészeti táborban minden csoport maga állítja össze programját. Az előadásokra igyekeztek jeles előadókat megnyerni. A szakmai különprogramokon kívül közös rendezvényeket is tartanak. Az estéket valamennyien együtt töltik, ilyenkor hol a népi hiedelmekkel, hol a temetők népművészetével, hol egyéb népi sajátosságokkal ismerkednek. A tábor a képzésre is lehetőséget biztosít. A néptáncosok naponta vizsgáztak, és pénteken C kategóriás záróvizsgát tesznek, egy szövőcsoport pedig B kategóriás vizsgát tett. Végezetül a táborvezető megemlítette, igen fontos az a tény, hogy e rohanó világunkban ebben a táborban lehetőség nyílik az egymásra való odafigyelésre, itt emberi kapcsolatok alakulnak, s mindegyik csoportban igazi közösség érlelődik. Magyari Barna
