Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-23 / 170. szám
1993. július 23., péntek MEGYEI KÖRKÉP Vésztői segítség Kovásznának Úgy tűnik, Vésztőn komolyan veszik azt a tényt, hogy három romániai magyar faluval, Igazfalvával, Székelyszáldo- bossal és Vargyassal van élő kapcsolatuk. Ezt legutoljára a július testületi ülésen bizonyították, amikor a megyei közgyűlés felhívása alapján harmincezer forintot fizetnek be a Kovászna megyei kórházak gyógyszer-ellátását javító alap számlájára. Jó hír a szúnyogoknak Nyilvánvaló, hogy nem feltűnési viszketegségből interpellált az a sarkadi önkormányzati képviselő, aki az esedékes szúnyogirtás elmaradását kérte számon a város veáetőin. Kiderült, hogy sarkadi a szúnyogsereg legyőzéséhez 400 ezer forintra lenne szükség. Az ügyben illetékes vállalkozás — és a hivatal vezetése — szerint a jelenlegi helyzetben a szükséges mennyiségű pénz nem áll rendelkezésre. A testület ezt a magyarázatot elfogadta. Ha a városlakók nem is, a szúnyogok ezért bizonyára csípik majd őket... Szeptembertől méret után is a ruhaipariban Legyenek jártasak a vállalkozásban! Felvételünk az érettségizett tanulók 3 hetes nyári gyakorlatán készült: Csányi Józsefné oktató Fehér Anikó első éves tanulónak mutatja a szakmai fogásokat FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A békéscsabai Ruhaipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola érettségizetteket is képez ruhaipari szakmára. Az iskolavezetés elképzelése szerint, a tanműhely oktatóinak egyetértésével szeptembertől új kezdeményezéssel állnak a nyilvánosság elé. Sőt, mint Csányi Pál, Rózsa Zoltánné és Varga Jánosné oktatók elmondták, Hájtman Zoltánné tanműhelyvezető maga is szorgalmazta ezt. A terv, hogy szalonmunkát végeznek, azaz méretes részleget alakítanak ki a gyerekekkel: egyéni megrendelésre is varrnak. A legjobb végzős szakközépiskolások és áz érettségizett tanulók végzik a munkát. Azon túl, hogy így az iskola is némi bevételhez jut, a kép* zési oldalt tartják fontosabbnak. A tanulók már itt megismerkednek a szólóruha-készítéssel; a próba technikájával, a megrendelővel való törődéssel. A régi oktatás a nagyüzemi szériamunkára készített fel, most mást kíván az élet. Az emberek egyre jobban igénylik az egyedi ruhadarabokat, s ennek az iskola tanműhelyében dolgozó diákok képesek megfelelni. Az újdonságnak számító gyakorlatot elmélet is követi: vállalkozási ismereteket tanítanak. Mindez nem jelenti, hogy a tantervből kivennék a szalagtermelést, de felkészítenek a kisipar, a magán- szektor jövőjére. A szeptemberi rajt egyébként nem lesz minden előzmény nélküli, a tanulók varrtak már — méghozzá divatbemutatókra — egyedi darabokat. A vállalkozási ár alacsonyabb lesz, mint egy kisiparosé, a készítők ösztöndíjat kapnak. Az iskolára ráférne még egy tanműhely — mondták el az oktatók, hiszen év közben két műszakban dolgoznak. És egy üzlethelyiség a városban: a tanulók által varrt ruhákat eddig is árusították ugyanis —: raktárból. (Szőke) Olvasóink írják ■ Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő- ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A posta kivizsgálta A Békés Megyei Hírlap 1993. május 26-ai számában olvasói levél jelent meg „Üzenet egy ismeretlen postai alkalmazotthoz!" címmel. A levélíró nyugdíjas nagymama, aki leírta, hogy Békéscsabán levelet adott fel Mezőberényben éló' unokahúga részére, melybe beletett egy 1000forintost. A levél megérkezett, a pénz azonban eltűnt a borítékból. Ezúton tájékoztatom Önöket és a lap olvasóit, hogy a levélben foglaltakat kivizsgáltattam. Munkatársaim meghallgatták a feladót, valamint a felvételi és a kézbesítő postahivatal minden olyan alkalmazottját, akinek a levél a kezén keresztülment vagy aki a közelébe kerülhetett. Megvizsgálták a borítékot is, melyben az unoka a nagymama levelét megkapta. Természetesen a posta jó hírneve érdekében a legszigorúbban járunk el azzal a dolgozónkkal szemben, akiről bebizonyosodik, hogy postai küldeményt felbont és annak tartalmát eltulajdonítja. Vizsgálatunk ez esetben azonban eredménytelenül zárult, nem lehetett ugyanis megállapítani, ki bontotta fel a levelet, illetve a * borítékon lévő néhány centis résen hogyan fért ki a levélpapír és újságkivágatok közé tett, kettőbe hajtott bankjegy. Ezúton is szeretném felhívni a tisztelt olvasók figyelmét arra, hogy pénzt és egyéb értéket ne levélben, hanem kizárólag pénzes- utalványon vagy értéklevélben adjanak postára! Az a forma biztonságos, hiszen ilyenkor a teljes összeg erejéig vállal felelősGyimesiné dr. Etsedy Sarolta igazgató, Magyar Posta Vállalat Szegedi Igazgatósága Testvérfalunkban jártunk Erdélyben Gádoros nagyközség és egy erdélyi falu, Turia falu között testvérfalu-kapcsolat van. Már az elmúlt évben is általános iskolás gyerekek voltak csereüdülésen Erdélyben. Most a gádo- rosi nyugdíjas amatőrcsoportot érte az a megtiszteltetés, hogy öt napot tölthetett gyönyörű környezetben, a barátságos, melegszívű erdélyi emberek között. Igazán testvérként fogadták kultúr- csoportunkat. Októberben mi fogadjuk erdélyi barátainkat, ugyanis ők jönnek hozzánk ősszel. Nagy szeretettel és örömmel várjuk őket! Lehet, hogy a mi Alföldünk nem olyan látványos, mint az utazásunk során látott erdők, hegyek, vizek. Megcsodáltuk Déva várát, Vajdahuny adót, Brassót, a Szent Anna-tó gyönyörű vizét. És még sorolhatnánk... Szeretném kifejezni köszönetemet magam és társaim nevében Fábri István polgármester úrnak, hisz nélküle, az ő szervezése nélkül nem jöhetett volna létre ez a csodálatosan szép, élményekben gazdag üdülés. Gabnainé Polgár Erzsébet, Gádoros APEH-tájékoztató a nyugtaadásról Az 1993. július elsején hatályba lépett általános nyugtaadási kötelezettség következtében az adózók meghatározott körében (piaci árus, mezőgazdasági termelő) ellenérzések, feszültségek keletkeztek, amelynek oka többek között a tájékozatlanság. Az adóhatóság törekvése az, hogy az adózók a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján megismerjék kötelezettségeiket és jogaikat. Ennek érdekében az adóhatóság a következő tájékoztatást adja: Az általános forgalmi adó alanyának az értékesítési és szolgáltatás-nyújtási tevékenységével kapcsolatosan teljes körű nyugtaadási kötelezettsége van a szerencsejáték-szolgáltatás és a hírlapárusítás kivételével. A kötelezettség az értékesítés helyétől függetlenül fennáll. Adóalanynak az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet minősül, aki (amely) saját neve alatt, saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és gazdasági tevékenységet végez. Gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység. Nem tekinthető gazdasági tevékenységet folytatónak és így adóalanynak sem az eseti, alkalmi értékesítést végző. Ki kérhet felmentést? A törvény felhatalmazása alapján és az abban foglalt feltételek teljesülése esetén az adóhatóság az adózó kérelmére a nyugtaadási kötelezettség alól felmentést adhat. Figyelembe véve azt, hogy a nyugtaadás jelentősen hozzájárulhat a bevételek és ezáltal a láthatatlan, eltitkolni szándékozott jövedelmek felderítéséhez, de egyben védi a fogyasztó és a tisztességes vállalkozó érdekeit is, a felmentést csak nagyon alaposan mérlegelt és valóban indokolt esetben lehet megadni. A felmentésre okot adó körülményeket a törvény meghatározza, amelytől az adóhatóság döntése során nem térhet el. Ennek megfelelően indokolt a nyugtaadási kötelezettség alóli mentesítés abban az esetben, ha szociális vagy egészségügyi helyzete miatt a kötelezettség teljesítése az adóalanyra aránytalanul nagy terhet róna; a vállalkozás mérete miatt az adóalany alkalmazottat, családtagot vagy közeli hozzátartozót és más, a kötelezettség teljesítésére képes személyt nem foglalkoztat, vagy a gazdasági tevékenység jellege miatt a kötelezettség teljesítése adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép felhasználásával sem oldható meg vagy csak aránytalanul nagy megterheléssel lenne megoldható. Egészségügyi helyzetre tekintettel indokolt a mentesítést megadni azon személy részére, aki súlyos testi fogyatékos, vak, csökkentlátó és olyan segítő családtagot, alkalmazottat nem foglalkoztathat, aki a jogszabályi kötelezettségnek eleget tud tenni. Indokolt a felmentés a hetven év feletti, tevékenységét egyedül folytató személy részére, akinek a nyugta beszerzése különösebb megterhelést okoz, és egyébként az előző évi és várható éves költsége nem haladja meg az szja-törvény 2. számú mellékletének B/l. b. pontjában megjelölt 36 000 forintos értékhatárt. Ha a felmentési kérelem a szociális helyzetre történő hivatkozást tartalmaz, akkor az illetékes önkormányzattól az adóhatóság környezettanulmány elkészítését kéri. Amennyiben pedig a súlyos fogyatékosságra történik utalás, akkor a kérelmező a szükséges orvosi igazolást is mellékelje. A vállalkozás mérete és a gazdasági tevékenység jellege mellett méltányossági szempont lehet a gazdasági tevékenység folytatásának körülménye (például piacokon, vásárokon, egyéb közterületeken történő árusítás esetén, ha az nem zárt elárusítótérben történik), a település jellege, ellátottsága, különösen, ha a településen a vállalkozó ilyen jellegű tevékenységet kizárólag egyedül végez és az előző évi és az éves várható költsége nem haladja meg az szja-törvény 2. számú mellékletének B/l. b. pontjában megjelölt 36 000 forintos értékhatárt. Önmagában a mentesítésre nem ad okot, hogy nagy forgalom esetén a nyugta kiállítása akadályozhatja az értékesítést. Ez az akadály a pénztárgép beállításával elhárítható. így a fenti indokra hivatkozással a felmentés csak annak a kérelmezőnek és csak arra az időszakra adható meg, aki a pénztárgépet megrendelte és arról visszaigazolással rendelkezik. A mentesítési kérelmet mindig egyedileg, az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése alapján lehet elbírálni. A kérelem elbírálásakor az adóhatóság minden esetben vizsgálja azt is, hogy a kérelmezővel kapcsolatban rendelkezésre áll-e olyan adat, amely miatt a felmentést nem indokolt megadni. Ilyen ok lehet például a bevétel eltitkolási törekvése, a nyilvántartási, bizonylatolási rend megsértése vagy a bevallás benyújtásának elmulasztása. A kérelmet az illetékes elsőfokú adóhatósághoz kell benyújtani írásban, 300 forintos illetékbélyeggel ellátva. A kérelemnek az azonosító adatokon túlmenően azokat az adatokat, tényeket kell tartalmaznia, amelyek megalapozzák a törvényben foglalt feltételekkel összhangban a mentesítést. Indokolt esetben mellékelni kell a megfelelő igazolásokat is (például orvosi, érdekképviseleti szerv javaslata stb.). Az adóhatóság a kérelmeket gyorsított eljárás keretében bírálja el, amelynek azonban csak akkor tud eleget tenni, ha a döntéshez szükséges adatok már a kérelem benyújtásával egyidejűleg rendelkezésre állnak. Ennek érdekében az adóhatóság kéri az adózókat, hogy kérelmüket az ügyfélszolgálati irodákon beszerezhető adatlap kitöltésével kiegészítve nyújtsák be. A kérelem elbírálását követően az adóhatóság döntését határozattal közli, mellyel szemben az általános szabályok szerint jogorvoslattal lehet élni. A nyugtaadási kötelezettséget a kérelem elbírálásának időtartama alatt is teljesíteni kell. Van, aki kérelem nélkül mentesülhet A mezőgazdaság sajátos helyzetéből adódóan a nyugtaadás' vonatkozásában részletesebb iránymutatás szükséges. Az áfa-törvény szerint mezőgazdasági tevékenység fogalomkörébe tartozik a törvény mellékletében felsorolt saját előállítású termékek értékesítése, feltéve, hogy azt az adóalany nem kereskedelmi tevékenységként végzi, továbbá nem rendelkezik nyílt árusítású bolttal, üzlettel, pavilonnal, illetve a kereskedelmi jellegű forgalmazásra alkalmas más, állandó vagy ideiglenes elárusítóhellyel. Az ilyen tevékenységet folytató személyek, ha felvásárlónak értékesítenek, akkor a számlázási (nyugtaadási) kötelezettség alól mentesülnek. Azok a mezőgazdasági tevékenységet folytató termelők (a lakosság szóhasználatával őstermelők, akik a termékeiket saját házuknál, kertjüknél (nem üzlet) alkalmanként eladják, szintén mentesülnek a nyugtaadási kötelezettség alól. Piacon és közterületen azokat a termelőket sem terheli nyugtaadási kötelezettség, akik elsődlegesen saját és a család szükségleteinek fedezetére termelnek, és az abból maradt felesleget, eseti jelleggel — alkalomszerűen adják el. Abban az esetben, ha mezőgazdasági termelés eredményeként kereskedelmi mennyiségű értékesítésről van szó, akkor már a tevékenység annak rendszeressége vagy üzletszerűsége miatt gazdasági tevékenységnek minősül, és az értékesítésről, ha arra elárusítóhelyen (ide értve a piaci közterületi ideiglenes elárusítóhelyet is) kerül sor, már nyugtaadási kötelezettség terheli a termelőt. A nyugtaadás teljesíthető az MSZ 16133-90. számú szabvány nyugtatömbbel azzal az eltéréssel, hogy adóigazgatási azonosító számként a személyi számát tünteti fel a mezőgazda- sági termelő.
