Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-21 / 168. szám

ÉKÉS MEGYÉI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP/HIRDETÉS 1993. július 21., szerda / Éjjel álmodik, reggel megfesti A festő és egyik kedvenc alkotása: Az elejtett őz fotó: ungvári mihály Az válaszol A Békéscsabai Konzervgyár privatizációja Ismét lesz rockbörze Legutóbb két évvel ezelőtt ren­dezett rockbörzét a békéscsabai ifjúsági ház. Sikeresnek bizo­nyult a könnyűzenei program, s egyéves kihagyással — az el­múlt évben anyagi okok miatt nem is tudták megszervezni — az idén ismét lesz rockbörze Békéscsabán. Az időpont: szep­tember 18-a, amikor színpadra léphetnek, bemutatkozhatnak a megyében működő amatőr könnyűzenei együttesek, „rockbandák”. Nemzetközi anyanyelvi olvasótábor Nemzetközi anyanyelvi olvasó tábor nyílt Győrött. A nemzet­tudat elmélyítését szolgáló programon, amelynek ezúttal tizedik alkalommal ad helyet a kisalföldi régió, 40 magyar anyanyelvű középiskolás vesz részt, Szlovákiából, Szlovéniá­ból, Erdélyből és Győr-Moson- Sopron megyéből. Előadásokat hallgatnak arról, mi a szerepe az anyanyelvnek, a hagyományok­nak a magyarságtudat erősítésé­ben. Ismerkednek továbbá a magyar ereklyékkel, a Kisalföld népköltészetével, népdalkincsé­vel, Pannonhalma történeti ér­tékeivel. Csoportos foglalkozá­sokon cserélnek véleményt a nemzetről, hazáról, nemzettu­datról, játékos vetélkedőkön adnak számot anyanyelvi és tör­ténelmi ismereteikről. Argyelán János sarkadi ottho­na tele van festményekkel. Az egyiken vaddisznók vonulnak, a másikon őzek isznak a patak partján, a harmadikon fácánok röpülnek a levegőben. Mind­egyik alkotás a vadászélet egy-egy pillanatát ábrázolja. — Hogyan kezdődött ez a szerelem az ecsettel? Az ecset­tel, amelyik, mintha egy mági­kus erő irányítaná, újra és újra csak az állatok és az ember kapcsolatát képes megfesteni? — kérdezem kíváncsian a 65 éves autodidakta festőtől. — Több mint 20 évig vol­tam a kötegyáni vadásztársa­ság tagja — hangzik a válasz. * — Egy napon aztán beteg let­tem, és attól kezdve le kellett mondanom a vadászatról. Egy darabig nem találtam a he­lyem, annyira hiányzott a szenvedély. Egyre többet ál­modtam őzekkel, nyulakkal, vadkacsákkal. De amint feléb­redtem, eltűnt a varázs. Egy reggel, úgy két évvel ezelőtt, elkezdtem rajzolgatni azt, amit előtte éjszaka álmodtam. Egy kanca és egy csikó körvo­nalai bontakoztak ki a papíron. Ugyanazt megrajzoltam egy falemezre is, majd nekiálltam, hogy temperával kiszínezzem. Pár nappal később mást ál­modtam, és azt is megfestet­tem. Most a 99. festményem­nél tartok. A gyakorlás miatt egyre jobban sikerült meg­komponálnom a képeket, tem­pera helyett olajat használok, és kicsit felnőttebbnek érzem magam a festészet birodalmá­ban. Árgyelán János első és utolsó képei között valóban ugrássze­rű fejlődés látható. Ezt ő maga is érzi, és büszkén teszi egymás mellé a régi és az új képeket. — Mára már megnyugod­tam — mondja. — Találtam egy új szenvedélyt, amely nem is olyan messze áll a korábbi­tól. A legnagyobb bánatom az, hogy nekem nem telik úgy fes­tékekre, mint az igazi művé­szeknek. Az utolsó szem kis festékemet is úgy őrzöm, mintha aranyból volna. E gon­dom mellé azonban öröm is vegyült a közelmúltban, ami­kor is meghívtak az augusztus 20-ai vadászkiállításra. Itt há­rom képemet fogom bemutat­ni. Amióta festek, ez az első sikerem. M.M. Június végén a sajtó foglalko­zott a Békéscsabai Konzerv­gyár parlamenti interpelláció­jával. A központi kérdés az volt: az Állami Vagyonügy­nökség miért nem kezdemé­nyezte a gyár privatizációját akkor, amikor még a vállalat eladása nagyobb állami bevé­telt jelentett volna? Az interpellációra adott vá­laszt, amely rámutatott, hogy az államigazgtási eljárás alá vonás időpontja nem befolyá­solta alapvetően a konzerv­gyár helyzetét, az országgyű­lés nem fogadta el. Felkérte azonban a mezőgazdasági bi­zottságot a kérdés kivizsgálá­sára. A bizottság jelentésében ismételten felelőssé tette az ÁVÜ-t az államigazgatási el­járás alá vonás elmulasztásá­ért. A jelentést az országgyű­lés 1993. június 1 -jén elfogad­ta. Az ÁVÜ ellenvetéseit és a kérdés törvényességi oldalá­nak szempontjait Hutera Er­zsébet, az ÁVU MÉH igazga­tóságának igazgatóhelyettese foglalta össze: A Békéscsabai Konzerv­gyárnál a felszámolási eljárás elrendelését alapvetően nem az államigazgatási eljárás alá vonás időpontja, hanem a megváltozott gazdasági körül­mények és a piaci feltételek okozták. A korábban biztos „keleti piacra”, tömegterme­lésre berendezkedett vállala­tok — bár az utóbbi évben sikerült dollár-relációban nö­velni értékesítésüket — a drasztikus piacvesztés miatt válsághelyzetbe kerültek. A piacvesztés kényszerű terme­lésvisszafogást, likviditási és foglalkoztatási problémákat okozott. A veszteséges gaz­dálkodás kialakulásához hoz­zájárult az állami támogatás rendszerének változása is. A konzervipari vállalatok vál­sághelyzetét szemlélteti, hogy a 13 állami alapítású gyár közül 1991-ben 7 gyámál összesen 3,6 mdFt veszteség kezdődött, míg az 5 nyeresé­ges vállalat együttes eredmé­nye 0,3 mdFt-ot sem ért el (az Óvári Konzervgyár felszámo­lási eljárás alatt volt). A fentiek alapján megálla­pítható, hogy az államigazga­tási eljárás alá vonás a kialaku­lóban lévő piacgazdaság hatá­sait nem lett volna képes kivé­deni és az eljárás maga nem is erre hivatott. A Békéscsabai Konzerv­gyár 1988—90 között még 136—173 mFt eredménnyel zárt, 1991. évben azonban 706 5 mFt veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A veszteség alapvető oka az volt, hogy az értékesített termékek volumene 35%-kal lett keve­sebb az előző évek átlagánál. Az 1991. év után igényelhető állami támogatás összege 500 mFt-tal lett kevesebb az előző évinél. A veszteség keletkezé­sében jelentős szerep jutott a forgóeszköz-finanszírozó hi­telek és kamatainak jelentős mértékű emelkedésének. A vállalat hosszú és rövid lejára­tú kötelezettsége 1991 -ben 3,8 mdFt-ot tett ki, a bankköltsé­gek elérik a 390 mFt-ot. (Folytatjuk) A Westel Rádiótelefon Kft. bemutatkozik Közép-Európában elsőként, Magyarországon 1989 óta vé­gez rádiótelefon-szolgáltatást a Westel Rádiótelefon Kft., mint a MATÁV és a USWest ameri­kai telefontársaság közös válla­lata. Hazánkban azóta tíz iro­dája nyílt, közöttük tavaly no­vemberben Békéscsabán is a Gyóni Géza utcában. Kuthi Csaba területi igazgató számá­ra nem ismeretlen Békés me­gye, hiszen Gyulán az Erkel Gimnáziumban érettségizett. Éppen ezért először a társaság Békés megyei fogadtatásáról kérdeztük. — A vártnál kedvezőbb fogadta­tásban részesültünk. Az első két hónapban 100-120 készüléket adtunk el. Most megállapodott a forgalom a havi 70-80 készülék értékesítésénél. A csabai iro­dánkban heten dolgozunk, a szervizelést és garanciális mun­kát magunk látjuk el, a készülé­kek gépkocsiba történő beszere­lését pedig a Kazinczy úton az M+T Bt. végzi. Egyébként az or­szágnak ebben a szegletében is nagy szükség van a rádiótelefon­ra, mert egy tucat településen még kézi kapcsolású rendszer működik, ahová túl drága lenne a kábelek kiépítése. Békésben az év folyamán még három bázisál­lomást telepítünk, amelyekkel egyrészt javul a szolgáltatás mi­nősége, másrészt megszűnnek az ellátatlan területek. —Önök bőkezű szponzorok és szeretik a meglepetéseket is. —V alóban, a Westeit ott talál­hatják a Gyulai Várszínház, a Szegedi Szabadtéri Játékok vagy a Minden Magyarok Táncfeszti­válja szponzorai között. Az akci-, óinkról csak annyit, hogy július végéig az Ericsson készülékeket harmincezer forinttal olcsóbban adjuk, s ez valóban vonzza a vá­sárlókat. De erre az évre még ter­vezünk jó néhány „meglepetést”. —Mutassa be a Westel rádió­telefon-hálózatot. Hogyan műkö­dik, mit tud nyújtani, milyen elve­ken alapszik... A hálózatot úgy kell elképzel­ni, mint egy óriási méhkaptárt, ami sejtekre osztja fel az ellátan­dó területet (ezért is nevezik cel- luláris telefonrendszernek). Min­den sejt közepén egy bázisállo­más áh, ami felelős a területén lévő rádiótelefonok helyes mű­ködéséért, a szomszédos bázisál­lomásokkal való kapcsolatért és a területén lévő térerő-sugárzásért. Az egész országos rendszert három nagy számítógépközpont vezérli, egy Budapesten, kettő vi­déken. Ez a számítógépes rend­szer irányítja a teljes szolgáltatási folyamatot és végzi a számlák nyilvántartásától kezdve a külön­böző telefonszolgáltatások ellá­tásáig az összes tennivalót. A rendszer használata nagyon praktikus, hiszen gondoljuk csak meg, hányán élnek és dolgoznak például vállalkozásban tanyán vagy olyan külterületen, ahol ve­zetékes telefon nincs és várható­an nem is lesz néhány éven belül. Ahová a kábel nem ér el, a rádióhullámok eljutnak Ez a rádiótelefon-rendszer nagy előnye. A rendszer alapvetően a helyváltoztatásra képes telefo­nálásra lett kifejlesztve. Ez azt jelenti a mi esetünkben, hogy ezek a készülékek minden mó­don használhatók. Beszerelhe­tők gépkocsiba, működnek la­kásban vagy irodában, és van­nak olyan típusok is, amelyek méretüknél fogva zsebben tart­va, személyi telefonkészülék­ként szolgálnak. A Westel rendszere jelenleg az ország területének több mint háromnegyed részén működik, végig minden országos főútvo­nalon, tehát autóban utazva jó­formán az egész ország ke- resztültélefonálható. Ez egy szokatlanul gyors fejlesztés eredménye, ami kevesebb mint három év alatt valósult meg és jelenleg is folyik. Ez év végére a még meglevő fehér foltok is fo­kozatosan eltűnnek, és a szol­gáltatás az egész ország terüle­tére kiterjed. Néhány szót a készülékekről Minden rádiótelefon-készülék­nek önálló hatjegyű hívószáma van, ami a 60-as körzetszámmal működik. Ezek a készülékek az ellátott területen belül, azaz Ma*- gyarországon működnek és in­nen a világ bármely telefon- készüléke felhívható és azok is tudják hívni bárhonnan a ma­gyarországi rádiótelefon-készü­lékeket. A készülékek majdnem „mindent tudnak”, éppen csak nem hozzák ágyba a reggelit, ahogy mondani szoktam. Olyan egyszerű dolgokat, mint az érke­ző hívások másik telefonszámra történő átirányítását vagy a 99 helyes memóriát a telefonszá­mok és nevek tárolására vagy a konferenciabeszélgetést egy­szerre három résztvevővel, vagy a beszélgetés közben beérkezett hívások várakoztatását, az auto­matikus visszahívást, hívások idejének tárolását és kijelzését, havi összegzését és forintszámlá­jának előhívhatóságát már nem is említem, mert ezeket a mai mo­dem vezetékes telefonkészülé­kek is általában tudják, persze csak akkor, ha ez a tudás megfele­lő modem központhoz van kap­csolva. A Westel-készülékek néme­lyike például olyat is tud, hogy autóba szerelve riasztóként is működik, ha a megfelelő prog­ramot belevisszük, és az autó elindítása után, ha a programot Kuthi Csaba: Az a legdrá­gább telefon, amelyik nincs nem vettük ki belőle, automati­kusan felhívja a beprogramozott telefonszámot, ami akár a rend­őrség is lehet. Némelyik készülék el van látva alfanume­rikus vagy hangos beépített üze­netrögzítővel is, némelyikhez ez külön megvásárolható és besze­relhető. A készülékek mindegyike elektronikus számkóddal zárha­tó, azaz illetéktelen személy számára hozzáférhetetlen. Ugyanilyen számkóddal a készülék használhatósága különböző fokozatokban korlá­tozható, például csak segélyhí­vásra vehető igénybe. Szóval, tényleg nagyon intelligensek. Ezeket a készülékeket a világ legfejlettebb elektronikai szak­cégei gyártják, például a Moto­rola, Benefon, Nokia, Ericsson, British Aerospace Industry stb., és a belső software-t kifejezet­ten a magyar számítógépes rendszerhez igazítva készítik. Ügyfélkörünk a közelmúltban haladta meg a 25 000-es számot, ezen belül Békés megyében már több mint 600 ügyfelünk van. Most valamit az árakról és a fizetési feltételekről A Westel cég által forgalmazott rádiótelefonok a vételár kifize­tése után azonnal átvehetők és használhatók. Ez ennek a rend­szernek az óriási előnye. A fizetendő összeg két rész­ből áll: a készülék ára (áfával) és a távközlési összeköttetés költ­sége, ami egyszeri 75 ezer forint kifizetését jelenti. Ezen felül kell megfizetni a havi díjcsoma­got, illetve az egyes külön igénybevett szolgáltatások havi díját, ami már havonta jelentke­ző rendszeres fizetést jelent, a társaság által havonta küldött számla alapján. A készülékek ára 84 960 fo­rint és 199 960 forint között mo­zog, a használhatósági módtól és típustól függően. A készülé­kek azonban nemcsak egyösszegű fizetéssel vásárol­hatók meg, hanem lízingelhetők is. Ez különböző konstrukciók szerint van kialakítva, és olyan változat is van, ami szerint már 51 400 forint kifizetése esetén a készülék elvihető, használható és annak ára negyedéves részle­tekben fizethető. A vállalat ezt a kedvezményt úgy alakította ki, hogy ez esetben a 75 ezer forint kifizetését nem kéri egy összeg­ben előre, hanem csak 45 ezer forintot kell kifizetni, a fennma­radó 30 ezer forint a havi tele­fonszámlával együtt 6 havi ka­matmentes, 5000 forintos rész­letekben (január elseje óta azon­ban ezt a költséget is 6%-os áfa terheli). A havi telefonszámla kétféle díjcsomagból való választás le­hetőségét kínálja: az egyik 3100 forintért 50 perc beszélgetést ad, a másik 6300 forintért 200 percet. Ha a beszélgetések havi percide­je ezen túlmegy, akkor az első esetben 50 percenként emelkedik a tarifa, de a napszaktól függően csökken (éjszaka például csak 7 forint percenként). A második esetben csúcsidőben 21 Ft/perc, ami a napszak szerint csökken 14, illetve 7 forintra. A rádiótelefon-szolgáltatás tulajdonsága az, hogy beszélge­tés esetén a bázisállomás által kiosztott csatornát mindkét készülék (tehát a hívó és a hívott fél is) igénybe veszi; így nem­csak az indított, hanem az érke­ző hívásokért is fizetni kell. Sokan úgy gondolhatják, hogy ez nagyon megdrágítja ezt a telefonálási formát. Kétségte­len, hogy ezzel a telefonnal az ember megtanul röviden, tömö­ren és célratörően beszélni. Itt nincs helye a csevegésnek! A Magyar Gallup Intézet fel­mérése szerint előfizetőink 95 százaléka úgy tartja, hogy rádió- telefon nélkül nehezebben bo­nyolítaná le üzleti ügyeit, 14 százalékuk vélekedése szerint pedig egyenesen csődbe jutott volna vállalkozásuk. Mi azt mondjuk: a mai világban a vál­lalkozások számára az a legdrá­gább telefon, amelyik nincs. A Békés megyében újonnan létrejött Westel-szolgáltatás várhatóan megélénkíti az amúgy sem lanyha vállalkozói tevékenységet, nagy segítséget nyújtva ezzel főként az üzleti kapcsolatoktól eddig telefon hí­ján elszigetelt mezőgazdasági kistermelőknek, új gazdálko­dóknak, fuvarozóknak stb. Az üzleti vállalkozások hazá­jából, az Amerikából jött rend­szer mesterségének címerén ez a jelmondat áll: „Business in moti­on”, azaz „Mozgásban az üzlet”. (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom