Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-02 / 152. szám

Az oldalt írta és szerkesztette: Ménesi György. Levélcím: 5830 Battonya, Hunyadi u. 110/A Telefon, telefax: Battonya, 310 Címerezés A ménesbirtokon 2163 hektár hibrid kukorica vár címerezés- re. Ebből 381 hektár a dolgo­zóké, további 324 hektár címe- rezésére 153-an vállalkoztak. A fennmaradó területet „köte­lező részként” a többi dolgozó között osztják fel. Aranylakodalom E hónap 27-én ünnepli arany­lakodalmát id. Hegyi Pál és felesége, született Breznai Mária. Gratulálunk, sok bol­dogságot és jó egészséget kí­vánunk mindkettőjüknek! Nem telik könyvre! A tegnapi nappal megszűnt a könyvesbolt a Petőfi sétány 3. szám alatt. A tulajdonos a meg­maradt készletet 30-50 százalé­kos kedvezménnyel a lakásán (Rákóczi u. 9.) kiárusítja. MSE n. Az NB III-ból, illetve a megyei első osztályból „kiöregedett” helyi labdarúgók megalakítot­ták saját csapatukat. Az MSE II. számíthat a labdarúgó­szakosztály támogatására (fel­szerelés, öltöző- és pályahasz­nálat). A tervek szerint az öregfiúk mérkőzéseire azokon a napokon kerül sor, melyeken az első csapat vidéken játszik. Bajnokok lettek Az MSE serdülőcsapata veret­lenül, egy döntetlennel, 109:11-es gólaránnyal nyerte a megyei serdülőbajnokságot. Mivel ketten eltávoztak, nyol­cán pedig „túlkorosok” lettek, a következő szezonban gya­korlatilag teljesen új csapattal szerepelnek a mezőhegyesiek. A eredményes csapat-összeál­lításra garancia az általános is­kolában folyó sporttagozatos képzés és a futball iránt elköte­lezett szakembergárda. Nem rajtuk múlott! A ménesbirtok borsóból 3, őszi árpából pedig 6 tonnás termés­átlagot tervezett. A június 10-ei határszemlén a szakemberek megállapították, hogy „nem az emberi tényezőn”, hanem a pél­dátlan méretű csapadékhiányon múlik az esetleges terméski­esés. Az eddigi adatok szerint bor­sóból 1,9, őszi árpából pedig 4,4 tonna termett hektáronként. E hét hétfőjén a 49-es számú táb­lán megkezdődött a búza beta­karítása is. Az aratóktól hallot­tuk a kifejezést: „megszorult a szem”. A kényszerérés miatt valószínűleg a búza termésátla­ga is elmarad a tervezettől. MEZŐHEGYES 1993. július 2., péntek Jól sikerült a néptánctábor „Addig vagyunk magyarok...” Júqius 21. és 25. között immár 14. alkalommal rendeztek nép­tánctábort gyermekeknek a Jó­zsef Attila Általános Művelő­dési Központban. A szervezők a tábor szakmai vezetésére az is­mert gyulai szakembert, Gya- logh Lászlót kérték fel. — Többször tanítottam már néptáncot ebben a táborban — mondja. — A résztvevők a 6- 14 éves korosztályhoz tartoz­nak. Úgy kellett összeállíta­nunk a programot, hogy vala­mennyien jól érezzék magu­kat. Nyilván a kisebbek nem jutottak el olyan szintre, mint a nagyobbak, dehát — reméljük — jövőre is lesz néptánctábor Mezőhegyesen. Kell, hogy le­gyen! Nekem meggyőződé­sem: addig vagyunk magya­rok, amíg magyarul be­szélünk, énekelünk, faragunk, varrunk, díszítünk, amíg is­merjük a saját táncainkat. Ta­valy például dél-alföldi tánco­kat tanultak itt a gyermekek, az idén széki táncrendből a páros táncokat. Nem szabadna ennek a folyamatnak megsza­kadnia, hiszen a gyermekek visszatérnek saját együttesük­höz, és továbbadják az itt szer­zett tudást. — Őszintén szólva igen rö­vid ideig tartott ez a tábor. — Az anyagiak hiánya mi­att egy szűk héttel kellett be­érnünk. Korábban 8-10 napos volt a tábor. Viszont éppen az idő rövidsége miatt kellett na­gyon kemény szakmai munkát végeznünk, ügyelve persze a kisebbek teherbírására. Ének­tanulással, versmondással „la­zítottunk”, így a gyermekek észre sem vették, hogy napi hat órát is táncoltak. Abban, hogy végül is eredményesen zártuk a tábort, óriási szerepe van az ÁMK-nak, a közművelődési és technikai munkatársaknak, a gyermekeket elkísérő peda­gógusoknak, a tábor helyi ve­zetőinek: Paulikné Szabó Ildi­kónak és Krucsóné Gergely Erzsébetnek. Tényleg el­mondhatjuk, hogy a portás né­nitől az igazgató néniig min­denki átérezte ennek az öt nap­nak a jelentőségét. Ugyancsak elismeréssel kell szólnom a gyulai Téglás zenekarról, tag­jai évek óta segítik a tábor munkáját. Most ugyan Téglás Feri, a prímás nem tudott el­jönni a munkahelyéről, bará­tunk, Patyi Zoltán ugrott be helyette. Ézúton is szeretném valamennyiük segítségét meg­köszönni. A tábor résztvevői búcsúzóul még eltáncolnak egy csárdást FOTÓ: MÉNESI GYÖRGY Az ivóvízről Kedden este a vízellátásról, illetve a telefonhelyzetről tartott közmeghallgatást az önkormányzat képviselő­testülete. A szervezők arra számítottak, hogy az érdeklő­dők megtöltik az ÁMK nagy­termét, ezzel szemben (leszá­mítva a hivatalból ott lévő­ket) legfeljebb tizenöten-hú- szan tartották fontosnak, hogy megjelenjenek a fóru­mon. Először Kassai Béla pol­gármester tekintette át a me- zőhegyesi vízmű történetét, majd részletesen vázolta, mi­lyen előnyökkel jár az, hogy az önkormányzat tagja ma­radt a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Rt.-nek. Ezt kö­vetően rátért a rekonstrukció­ra: a beruházás 3 év alatt va­lósul meg, és előreláthatólag 55 millió forintba kerül. A város saját erőként 33 millió forintot biztosít e célra. Saj­nos az önkormányzat céltá­mogatás iránti pályázatait ed­dig egyetlenegy alkalommal sem bírálták el kedvezően. Hosszú Szilárd, a Vízmű Rt. vezérigazgatója elöljáró­ban kijelentette, hogy a me- zőhegyesi víz (kémiai össze­tételét tekintve) a jobbak kö­zé tartozik. A gondot az okozza, hogy meleg, magas a vastartalma és gázos. A gáz- talanítás során olyan kémiai folyamatok indulnak el, ame­lyek végül is rossz vízminő­és a telefonról séget eredményeznek. Mi hát a megoldás? A jelenlegi 4- 500 méteres gázos kutak he­lyett újakat, kevésbé mélye­ket (mindössze 100-200 mé­tereseket) kell fúrni. „Mező­hegyesen olcsóbb jó vizet ta­lálni, mint a gázos vízből jót csinálni” — mondta, s hozzá­tette, hogy az első két kút megfúrását a Vízmű Rt. vál­lalja. A jelenlévők több kérdést is feltettek az előadóknak. „A magas víz- és csatornadíjak egyáltalán nincsenek arány­ban a szolgáltatás színvonalá­val” — hangsúlyozták. Hosszú Szilárd válaszában elmondta, hogy lényeges ja­vulás csak az új kutak rend­szerbe állításától várható, ad­dig viszont további türelmet és megértést kér a lakosság­tól. Ezután következett a köz­meghallgatás második témá­ja, a telefon. — A telefonhelyzet meg­oldására, digitális központ te­lepítésére másfél-két éven belül számíthatnak a mező­hegyesiek — mondotta Vályi Attila, a Matáv üzemviteli osztályának vezetője. Majd hozzátette: — A nagyarányú fejlesztést több megyében, így Békésben is külföldi tő­kéből finanszírozzák, kon­cessziós alapon, párhuzamo­san a Matáv privatizációjá­val. Öt tábort szerveztek Van-e elegendő pénze a szülőknek, az intézménynek az általános iskolás korú gyer­mekek nyári táboroztatására? És a pedagógusok vállalják-e mostanság ezt a szép, felelős­ségteljes feladatot? Ezekkel a kérdésekkel-.kerestük meg Maczák Andrásáét, az ÁMK igazgatóját. — Az idén öt egyhetes tur­nust szerveztünk az Északi­középhegységbe — mondta. — A 717 tanulónkból 200-an vesznek részt nyári táborozá­son. Minden csoporttal 4-5 pe­dagógus utazik. A gyermekek részvételi díja kb. 3500 Ft. Úgy vélem, ez még a nehezebb sorban élő családok számára is elérhető ár. Tanulóink decem- bertől-januártól havi részle­tekben fizették be a táborozás díját. Szerettük volna tovább csökkenteni a szülők terheit, pályáztunk is ilyen céllal, saj­nos minössze 10 ezer forintot nyertünk. —A pedagógusokat tudják- e honorálni? — Sajnos nem, csupán a részvételi díjuk befizetését vállalja át az intézmény. En­nek ellenére: csodálatos em­ber a pedagógus! Kollégáim már bújják a hirdetéseket, ke­resik a jövő évi táborhelyeket, és azt tervezik, hogy az idén szeptembertől kezdik el gyűj­teni a tanulók befizetéseit. így a szülőkre még kisebb teher hárul, és talán még több gyer­mekünk ismerheti meg hazánk szép tájait. Kell a jó hír! Az emberek leggyakrabban akkor ki­áltanak újságíróért, ha bánatuk van, vagy ha valami mélységesen felhá­borítja őket. Az öröm, a szerencse, a siker kevésbépublikus, bár néha elő­fordul, hogy szeretne valaki „világ­gá kürtölni” egy jó hírt. Nyilatkoz­ni szeretnék” — mondja megilletőd- ve a telefonba egy kis település pol­gármester asszonya. No csak! Kiderül, hogy a falu idős lakói segélycsomagokat kaptak valamelyik jótékonysági szervezettől; nagyon jól jött a segítség, amit nyilvánosan is szeretne megköszönni. Egy másik polgármester a telkemre köti: feltétlenül írjam meg, hogy nyertek a pályázaton, így meg tudják vásárolni a közhasznú járművet, azaz a hőn áhított mikrobuszt. A mezőhegyesi fűrésztelep tulajdonosa boldogan újsá­golja, hogy hosszú távra sikerült megrendeléseket szerez­nie, nem kerül hát lakat a kis üzem kapujára. A ménesbirtok vezetője arra büszke, hogy megmentették a cukorrépát a barkótól, azAMK igazgatója pedig arra, hogy „gyermeke­ik” — minden anyagi nehézség ellenére — az idén is nagy számban vesznek részt nyári táborozáson. Ezek csakugyan olyan hírek, melyeknek nem vagyunk bővében, vagy hajlamosak vagyunk elsiklani felettük. Ké­rem hát, örömeiket is bátran osszák meg velünk, ne csak bánatukat, gondjaikat! jL—— Rövidebb lesz a kampány A közelmúltban megtartott képviselő-testületi ülésen Ben- ke Marcell, a Mezőcukor Rt. közgazdasági vezérigazgató­helyettese tájékoztatta a város vezetőit a részvénytársasággá alakulás körülményeiről, a gyár jelenlegi helyzetéről. Egy kér­désre válaszolva szólt a cukor­répa idei terméskilátásairól, s ezzel összefüggésben az ősszel induló cukorgyári kampányról. —Tavaly ilyenkor a szakem­berek nagyot tévedtek a becs­lésben, alig fele termett annak, mint amennyit prognosztizál­tak —bocsátotta előre.—Ilyen előzmények után, azt hiszem, senki sem bocsátkozik szívesen jóslatokba. Viszont tény, hogy a cukorgyár 104 éves fennállása alatt soha nem pusztult ki ekko­ra vetésterületen a répa, mint az idén. Több ezer hektárról van szó, ennek egy részét újravetet­ték. Volt, ami kikelt a rendkívül száraz talajban, és volt, ami nem. Nos, a lecsökkent vetés- területen a répa egy hónapos fejlődésbeli késésben van. Rá­adásul Hódmezővásárhely tér­ségében mintegy 500 hektáron jégverés is pusztított a közel­múltban, hozzáteszem: elsősor­ban öntözött területen. Mindent egybevetve, messze alacso­nyabb termésmennyiség várha­tó a tervezettnél; ha pedig a tavalyihoz hasonló július-au­gusztus következik, akkor mi­nimális. Ezt követően a fentieknek látszólag ellentmondó kijelen­tést hallhattak az előadótól a jelenlévők: — Persze a vállalat helyzete nem romlik a terméskiesés ará­nyában. Mivel országosan is rendkívül rossz termés várható, a piaci törvények értelmében emelkedni fog a késztermékek ára, s ez részben kompenzálja a veszteségeinket. Hangsúlyo­zom, csak részben, hiszen a bel­földi ár nem szakadhat el telje­sen az importáraktól. Az biztos, hogy a tavalyinál is rövidebb feldolgozási idényre számítha­tunk— jelentette ki Benke Mar­cell. Vállalták - teljesítették Az ipari szakmunkásképző és szakközépiskola 10 tanulója felajánlotta, hogy Molnár János szakmunkás irányításával két utcában elkészít 440 folyóméter járdát. A lelkes fiatalok közvetlenül a tanév befejezése előtt teljesítették is vállalásu­kat. A képen Pleskonics István és Papp János tanulók látha­tók munka közben fotó: ménesi györgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom