Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-04 / 128. szám

ÍBÉKÉS MEGYEIHÍRLAP KÖRKÉP 1993. június 4., ptuíek A Kolping-család útmutatása Békéscsaba főépítésze, Vukovich Miklós (balról) mutatta be a városháza épületét a német vendégeknek fotó: kovács Erzsébet Adolf Kolping német pap a XIX. században katolikus szerve­zetként alapította a Kolping-családot. Meghatározott útmu­tatásában leírta, hogy a hitében erős embernek szakmai tudásban is a maximálisát kell itt a földön elérnie. A család tagjai szerte a világban hitbéli, oktatási és sporttevékenysé­get is kifejtenek. A Békéscsabán alakult Belvárosi Kolping- családnak százhúsz tagja van. Erkel a nemzeti könyvtárban Az Országos Széchényi Könyv­tár kiállítást rendez Erkel Fe­renc halálának 100. évforduló­ján Budapesten, a Budavári Pa­lota F épületében. A tárlatot ma 14 órakor nyitja meg ünnepé­lyes keretek között Mádl Ferenc akadémikus, művelődési és közoktatási miniszter. Beveze­tőt Németh Amadé zenetörté­nész mond. Pathologus találkozó A békéscsabai Réthy Pál Kór­ház pathologiai osztálya Dél­alföldi Pathologus Találkozót rendez ma, június 4-én a Gar­zon Szállóban és az Ifjúsági Táborban. Az előadások reg­gel fél 9 órakor kezdődnek. A szakmai programokon túl szó lesz a pathologia privatizáció­járól is, valamint köszöntik dr. Ormos Jenő egyetemi tanárt. Egyeztetés Kétsopronyban a Rákóczi Ét­teremben tartják a június 8-ára meghirdetett földárverést a békéscsabai ifjúsági ház he­lyett. A földrendező bizottság kéri a kárpótlásra jogosulta­kat, hogy akik a kétsopronyi 056/1-es táblára szándékoz­nak árverezni, ma 18 órára jöj­jenek a művelődési házba. Csalás miatt A gazdasági jellegű bűncselek­mények egyre több munkát ad­nak a mezőhegyesi rendőrök­nek. Jelenleg csalás miatt há­rom ügyben folyik nyomozás a városban, az okozott károk együttes értéke megközelíti a 3 millió forintot. A rendőrök munkáját szakértők segítik, közreműködésükkel lesz meg­válaszolható a kérdés: történt-e bűncselekmény ezekben az ese­tekben? Ha nem, akkor a sértet­tek polgári peres úton érvénye­síthetik a kárigényüket. Tegnap este Békéscsabán Vu­kovich Miklós főépítész és Tuskáné Papp Erzsébet fogad­ták a németországi Ismaning- ből városunkba látogató negy­venfős delegációt. A ismanin- gi Kolping-család elnökétől, Rudolf Höpfltől aziránt érdek­lődtem, milyen apropóból ér­keztek városunkba? Négy megye 27 családsegítő intézménye szakembereinek részvételével kezdődött teg­nap délelőtt a Magyar Család- segítők Országos Kamarája Regionális Szervezetének há­romnapos továbbképzése Me- zőkovácsházán, a polgármes­teri hivatalban. A képzés első napján'a fórumsorozat délelőt­ti előadója dr. Csehák Judit országgyűlési képviselő volt. A képviselőnő előadásában részletesen szólt a nemzeti jö­vedelem alakulásával össze­függő foglalkoztatási gondok­ról, majd elmondta, hogy az — Szeretnénk az itteni szer­vezetet támogatni, s tagjaikkal megismerkedni — válaszolt a szimpatikus, középkorú férfi. — Nagyon meglepett min­ket a rendezettség, amit a me­gyében tapasztaltunk. Jártunk Gyulán, Kondoroson, a szarvasi arborétumban és ma Szegeddel ismerkedtünk. Iga­önkormányzatok nagy része megfelelő bevételi forrás hiá­nyában a ritkább és alkalmi segélyezést helyezik előtérbe. Elemezte, hogy évente 20 szá­zalékkal nőtt a szociálpolitikai kiadás, de azok mértéke reál­értékben mégis csökkent. Vé­leménye szerint a törvények nincsenek összhangban, vala­mint nem történt meg a belső struktúra átszervezése sem. Többek közöt szólt a társada­lombiztosítás és az önkor­mányzatok helyzetéről is, majd végül kifejtette: — Ha a meghozott törvény mögött zán jólesett a szívélyes fogad­tatás. Szeretnénk testvércsalá­di kapcsolatot felvenni az itte­niekkel, sőt olyan tervünk is van, hogy az ismaningi közép­iskolát és egy békéscsabait összeismertetjük majd egy­mással. A Kolping-család tagjainak tegnap este a városháza dísz­termében a Békéscsabai vonós kamarazenekar „Népszerű melódiák” címmel adott hang­versenyt. Ma este a vendégek a belvárosi katolikus templom­ban közös misén vesznek részt, s szombaton visszautaz­nak hazájukba. Béla Vali nem áll megfelelő anyagi bá­zis, akkor a lehetőségek moz­gástere — ezen belül a család- segítő szerepköre is -— be­szűkül és nem tudja betölteni igazi szerepét. A délután első előadását a Jóléti modell változásáról címmel Lévai Katalin, az Esély folyóirat főszerkesztője tartotta, majd Gyuris Tamás, a hajléktalanok kamarájának el­nöke beszélt a hajléktalanság társadalmi vetületeiről. A fó­rum az esti órákban a családse­gítők regionális szervezetének ülésével zárult. H. M. Családsegítők Mezőkovácsházán Veszélyben az alapellátás? (Folytatás az 1. oldalról) jelenlegi finanszírozási felté­telek mellett lettem vállalko­zó, mindenféle „szigorítás” hátrányosan érintene. Egyéb­ként idáig bejöttek a számítá­saim, sokkal jobb a közérze­tem, mint közalkalmazott ko­romban. Úgy tudom, hogy a körze­tenként változó, fix összegű, de a betegszámtól független tyízispénz drasztikus csökken­tését tervezik: 25—30 ezeret rebesgetnek, szemben a jelen­legi 120-szal. Ugyanakkor szó van az úgynevezett kártya­pénz megduplázásáról egy bi­zonyos betegszám alatt. Afö­lött viszont érvénybe lép a degresszió. Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy az 1500—1800 főt ellátó körze­tek orvosai a jelenleginél több tízezer forinttal kevesebbre számíthatnak a tb-től. Hogy akkor miből fogjuk fedezni az asszisztencia bérét és annak tb-járulékát, valamint a rezsit és a műszerbeszerzéseket, nem tudom. —A bizonytalanság nyilván nem ösztönzi vállalkozásra az orvosokat. — Ez eléggé egyértelmű. Pedig a cél, a háziorvosok köz­vetlen finanszírozása válto­zatlanul napirenden van és változatlanul helyes. Ha a tb véghez viszi a tervezett válto­zásokat, felvetődik a kérdés: vajon a helyi önkormányzatok képesek lesznek-e „megfejel­ni” az egészségügy költségeit? Úgy tudom, hogy az úgyneve­zett települési fejkvóta egész­ségügyi alapellátásra szánt pénzt is tartalmaz. Hallottam olyan önkormányzatokról, amelyek évente több százezer forinttal finanszírozzák a házi­orvosi körzeteket. A békéscsabai helyzetről dr. Kovács Zoltán városi főorvos­sal beszélgettünk. Az elmúlt évben minden körzet bázisfinanszírozásban részesült, amelynek békéscsa­bai átlaga 1,2—1,3 millió fo­rint volt. Erre jött rá július 1- jétől az úgynevezett kártya­pénz, amit előzetes döntés alapján műszerbeszerzésre vagy bérfejlesztésre fordítha­tott. Békéscsabán ez utóbbi mellett döntöttek. Ez év július 1-jétől a törvény szerint vi­szont megszünteti az Országos Társadalombiztosítási Fői­gazgatóság a bázisfinanszíro­zást, és ennek összegét orszá­gosan beolvasztja a kártya­pénzbe. A döntés célja az lett volna, hogy megszüntesse az aránytalanságokat az egyes körzetek finanszírozásában. Az azonban máris látható, hogy egy kétezer fős körzet­ben az összjövedelem keve­sebb lesz a tavalyinál, az 1500 fő alatti felnőtt körzetekben pedig egyszerűen nem lehet megélni belőle. Békéscsabán felnőtt házior­vosi körzetenként 1800— 2400 között, gyermekkörze­tenként 800—1200 között van az átlag kártyaszám, tehát ez a veszély nem fenyeget, de két­ségtelen, hogy az átlag és az a fölötti körzetek is rosszabbul járnak az új finanszírozással. — Többen jó példaként em­lítik a ésabai önkormányzat szerződését a vállalkozó orvo­sokkal. — Az alapellátásban dolgo­zó 35 orvos kétharmada a saját gazdája. Ehhez átgondolt és biztonságot is nyújtó szerző­désekre volt szükség, amit több helyen valóban minta­ként említenek. Az önkor­mányzat nem tesz különbséget a támogatásban a közalkalma­zott vagy a vállalkozó orvos között. A lényeg a lakosság megfelelő egészségügyi ellá­tása. A vállalkozó orvosok a ren­delők ingyenes használati jo­Dr. Molnár András házior­vos Csorváson FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET gát megkapták. A százezer fo­rint fölötti műszerek pótlását az önkormányzat vállalja, az alatt a vállalkozó orvosé a vá­sárlás kötelezettsége, de az így beszerzett eszköz a tulajdonát képezi. Nem vállalta az önkor­mányzat a közüzemi díjak ki­fizetését, mert ezt az évet egy­ben kísérletnek is szánja, ah­hoz pedig tisztán kell lásson a vállalkozó, megéri neki vagy sem. A biztonságot számukra az adja, hogy a szerződés így szól: Ha a külső gazdasági körülmények ellehetetlenítik a vállalkozásokat, akkor az ön- kormányzat ismételten közal­kalmazotti jogviszonyt létesít velük. P.J. —M.Gy. —B.S.E. Könyvnapi mementó Nyolc évvel ezelőtt, a könyv ünnepének megnyitója előtt készítet­tem interjút Cseres Tiborral Békéscsabán.. Sohasem felejtem el gondolatokba merült arcát. Kettesben voltunk az Új Auróra szer­kesztőségében. Messzire révedő tekintettel nézte a tenyerét. Mintha előző nap kertet ásott volna. — Kötődöm Békéscsabához — kezdte, mielőtt bármit kérdez­tem volna tőle. — Itt kezdtem újságírói pályafutásomat. Lapot is szerkesztettem. A megyéből származó politikusok közül Bajcsy- Zsilinszky Endre hatott rám a leginkább. Pontosabban szólva megdöbbentett, megrázott és felkavart egyszerre. Olyan volt ő a magyar politika porondján, mint egy kőtömb. Energikus, nyakas, bátor, szókimondó. Senkitől sem félt, a haláltól sem, ha a hazájáról volt szó. Ha szobrász volnék, egy hatalmas tömbként faragnám meg. Gyűlölt mindenféle zsarnokságot. Ha megéri a fölszabadu­lást, biztosan szembe kerül Rákosival és elteszi láb alól. Kitalált volna valamit, értette a módját. A halott Bajcsy-Zsilinszky azonban egy forgalmas utcát kapott Pesten. Végeredményben az ő parla­menti fölszólalása inspirált a Hideg napok megírására. — És a szerbek, amit a partizánok és a csetnikek tettek a magyarokkal? —Többször kértem ajugoszláv írószövetséget, szerb író ismerő­seimet, hogy ők is írják meg a saját hideg napjaikat, hogy mi történt Vajdaságban a magyarsággal, hány ember életét oltották ki Nagy­szőlősön meg Topolyán. így lett volna a tisztességes. Úgy érzem azonban, hogy nekem kell megírni ezt a másik könyvet, s akkor majd úgy járok, mint Erdéllyel. Bánt, nyugtalanít, nem hagy békén az ottani magyarok és székelyek sorsa. A Belügyminisztérium nem tanácsolja, hogy kimenjek Erdélybe. Elüt egy autó vagy ehhez hasonló dolog történik velem. Pedig Erdély a szívemhez nőtt, ott születtem. Idehaza sem mindenki fogadja ovációval a dolgaimat. A 2. doni hadsereg III. hadtestének tragédiájáról és Stomm Marcell altábornagyról—noha módosítottam a nevét és tagadom, hogy róla van szó, de ő is benne van, ugyanis a főszereplő figurája nagyon összetett —, nos erről a könyvemről jó ideig a kritika hallgatott, mintha meg se írtam volna. A játékosok és szeretők anyagát Gyulán gyűjtöttem. Dr. Márai Györgytől igen sokat tudtam meg Sárkány ügyészről, a csabai polgármesternőről és annak a szerencsétlen sorsú parasztembernek a haláláról. Sárkány valós figura volt. Vele is szerettem volna beszélni. Ez az ember eltűnt, nyoma veszett, senki sem tudott róla, hogy mi lett a sorsa. Én muszájból írok. A lelkiismeretem hajt. Az interjúkat nem kedvelem túlságosan. Az írónál a lelkiismerete a legfontosabb. Ha nincs lelkiismerete, akkor nincs felelősségérzete, s a szavak üres szólamokká válnak. A mostani könyvnapot nem élte meg. Műveit hagyta ránk. Egy jelentős magyar író lelkiismeretének örök dokumentumait. (Serédi) „HA AZZAL KEZDED, HOGY FELÁLDOZOD MA­GADAT AZOKÉRT, AKIKET SZERETSZ, AZZAL VÉGZED, HOGY GYŰLÖLNI FOGOD AZOKAT, AKIKÉRT FELÁLDOZTAD MAGAD.” (G. B. Shaw) Síremlék az énekesnőnek Tegnapi lapszámunkból saj­nálatos módon kimaradt A síremlék az énekesnőnek cí­mű írásunk. Adósságunkat ma törlesztjük, olvasóink szíves elnézését kérjük! Szerdán délután Békéscsabán, a Ligeti temetőben avatták Er­kel Sándomé Szabó Róza sír­emlékét. A Magyar Királyi Operaház tagjának sírjánál D. Nagy András, a gyulai székhe­lyű Érkel Ferenc Társaság tit­kára emlékezett a tehetséges árvalányra, akit Göndöcs Be­nedek ókígyósi plébános tanít­tatott. A később számtalan fő­szerepet játszó énekesnő a Nemzeti Színházban tűnt fel 1866-ban drámai és mezzo­szoprán alakításaival. Erkel Sándor zeneigazgató békés­csabai halála után nyomorúsá­gos körülmények között élt 1922-ben bekövetkezett halá­láig. Békéscsaba városa és az Er­kel Ferenc Társaság ez év már­cius 15-én emléktáblát avatott az Erkel utca 16-os számú há­zon, ahol az özvegy elhunyt. Most Békéscsaba önkormány­zata síremléket állított a rend­be hozott hanton. A sírt 1990- ben rokonai nyugvóhelye után kutatva találta meg igen elha­nyagolt állapotban Kiss Ele­mér békéscsabai polgár. Az Erkel Társaság még abban az évben kopjafával jelölte meg a hantot. A síremlékavatáson D. Nagy András feltette a kérdést: vajon lesz-e aki rendben is tartja a nehéz sorsú énekesnő nyugvóhelyét? Sz. M. Sarokba szorítva Mi lesz veled, emberke ?! így utólag, a gyermeknap után meglehetősen ünneprontó gondolataim támadtak. A nagy felhajtás — már ahol volt — után a problémák megmaradtak, sőt... A megélhetés mindennapos gondjait a kormány újabb sarcok —fino­mabban fogalmazva: áfa-kulcsmódosítás — kivetésével nehezíti, a munkanélküliség aránya minden statisztikai bűvészkedés ellenére nem csökken, a mezőgazdaság tönk­retétele változatlan hévvel folyik tovább. A végsőkig elke­seredett pedagógusok a sztrájkot fontolgatják, aminek csak a diákok örülnének. Az új oktatási törvény néhány képviselő szerint úgy rossz, ahogy van, nem várható a parlamenti jóváhagyása. Tudom azt is persze, hogy a kisebb és nagyobb emberké­ket most ennél sokkal fontosabb dolog izgatja, vagyis hogy ma már ,,IO” van, és a jövő hét végén végre-valahára itta nehezen várt VAKÁCIÓ. A többi a felnőttek dolga! Gila Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom