Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-04 / 128. szám

1993. június 4., péntek HAZAI TŰKOR/SOROZA T Országos szakmai konferencia A hazai ipar és termékeinek védelme Az aszály gondokat okoz a mezőgazdaságban Falumenedzserek lesznek Falumenedzsereket képez a gárdonyi Szent István Galéria és a Tatai Népfőiskolái Alapít­vány együttműködésével lét­rehozott Hippolyt „Club Háló­zat” Alapítvány. A képzés befejezésével a jö­vendő menedzserek vizsgát tesznek, s akár vállalkozóként, akár önkormányzati alkalma­zottakként „falumindenes­ként” működve, segítik a kö­zösségi és kulturális élet ki­bontakozását. Valamennyi fa- lumenedzserrel rendelkező helységekben klubot hoznak létre, s azt bekapcsolják egy központi, számítógépes infor­mációs rendszerbe. Az adatbá­zis egyebek között hatvan­négyezer vállalkozó nevét, cí­mét, fontosabb adatait is tar­talmazza, segítséget adva a te­lepülés üzleti életének, vállal­kozásainak a fellendítéséhez. Többletpénz a rendőrségnek A Parlamenthez benyújtott pótköltségvetés értelmében többletforráshoz jut a rendőr­ség, a határőrség és a honvéd­ség. Az indoklás szerint a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság működéséhez, a rendőri tevé­kenység hatékonyságát alap­vetően befolyásoló hírössze­köttetésjavítására, a szolgálati járművek üzemeltetésére és a halaszthatatlan felújítási mun­kálatokra egymilliárd forinttal szükséges növelni a szervezet támogatását. Ugyancsak mintegy egy­milliárd forinttal növekszik a határőrség támogatása. Az emelést a hivatásos határőri­zetre való átállás gyorsítása és a határvédelmet ellátó akció­századok hadrafoghatóságá­nak növelése indokolja. A tűzoltóság valamivel több mint 400 millió forintot kap béremelésre. Hasonló célból a polgári védelemnek 23,8 mil­lió forint többletforrás jut. A hazai ipar és termékeinek piacon maradása részben a nemzetközi kihívások, rész­ben a kaotikus írott és íratlan szabályozást nélkülöző gya­korlat miatt egyre nehezebb. A politikai és kormányzati ígéretek ellenére sem tapasz­talható az irányítás gazdálko­dást, vállalkozást, ezen belül a hazai ipari termelést támogató környezet. Amint a nemrég alakult „Védegylet a Magyar Iparért” elnevezésű nyitott alapítvány is megfogalmazza: „A hazai vállalatok ma ak­kor is kivonulni kényszerül­nek országunk piacáról, ha árujuk önmagában versenyké­pes, de nem győzik a kemény reklámkampányok finanszíro­zását. Ugyanakkor a visszaeső forgalom miatt egyre nőnek az előállítás fajlagos költségei, csí­rájában sorvad el sok műszaki fejlesztési eredmény. Vissza­fordíthatatlanul örvénybe Az adó- és társadalombiztosí­tási terhek növekedése hova­tovább ellehetetleníti a keres­kedőket, a vendéglátókat és más vállalkozókat — mondot­ta a Magyar Kereskedők, Ven­déglátók Kamarájának (KI- SOSZ) elnöke, Szentpéteri Ist­ván. Manapság nem kifizető­dő Magyarországon vállal­kozni, hiszen a viszonylag ala­csony banki kamatok is jöve­delmezőbbek, mint a vállalko­zásokból megmaradó haszon. A KISOSZ változatlanul tarthatatlannak ítéli a tb-járu- lék mértékét, továbbá azt, hogy a járulékot lényegében előlegként kell fizetni. El­hangzott továbbá, hogy a kor­mány nem veszi figyelembe, kerülnek eredetileg jó verseny­helyzetben lévő iparok, szak­mák, s elérhetetlen ábránddá lesz a magyar vállalatok nem­zetközi versenyképessége.” Mindezek függvényében egyértelművé válik, hogy a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából kulcskérdés a magyar ipar versenyképessé­gének biztosítása a nemzetkö­zi kereskedelemben, elsődle­gesen a piaci verseny feltétele­inek megteremtése révén. A fentiek alapján merült fel annak gondolata, hogy egy olyan tanácskozás, konferen­cia összehívására lenne szük­ség, amely a gazdasági élet szereplői közül a meghatározó szerepet játszó vállalatvezetői és vállalkozói réteghez tartozó szakemberek számára lehető­séget teremt az egymás közötti eszmecserére, az irányító szfé­rában dolgozókkal a vélemé­nyek ütköztetésére, a konflik­hogy a mintegy kétszázezer kisvállalkozó fele kényszerből állt erre a pályára, hiszen mi­után munkahelyeik megszűn­tek, komoly támogatási ígére­teket kaptak. A támogatás azonban elmaradt, ráadásul aki tönkremegy ezen a pályán, az még munkanélküli segély­ben sem részesülhet. A KISOSZ véleménye sze­rint a feketekereskedelem azért virágzik változatlanul, mert senki nem mer fellépni ellene. Az illetékesek ugyanis valószínűleg úgy vélik, hogy szociális okokból szükséges megteremteni a tömegek szá­mára az olcsó vásárlási lehető­ségeket. Ha a vállalkozóknak nem kellene vámot, adót, tb­tusok feloldására és a helyes döntési alternatívák kidolgo­zására. Ezért az Észak-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezte egy kétnapos konferencia megrendezését, amely elsősorban a kamarához tartozó válalalti vezetők és vállalkozók számára különbö­ző témakörökben biztosítja a fenti célok teljesítését. Mottó­ja: „Konferencia a hazai ipa­rért”. A konferencia fővédnö­kei között van dr. Latorcai Já­nos ipari és kereskedelmi mi­niszter, dr. Szabó Iván pénz­ügyminiszter. Védnökei: dr. Kádár Béla, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok miniszte­re, dr. Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. A konferencia ideje és helye: 1993. június 14., hétfő, Bu­dapest, Rubin Apartman Ho­tel (XI. kerület, Dayka Gábor U.3.). járulékot fizetniük és számos előírásnak eleget tenni, való­színűleg ők is olcsóbban áru­síthatnának. Az APEH a különféle ideiglenes piacokon ráadásul csak az engedéllyel rendelkező kereskedőket el­lenőrzi, a zugkereskedőket nem, hiszen ők nincsenek re­gisztrálva. Az érdekvédelmi szervezet mindent elkövet annak érde­kében, hogy hathatósan bele­szólhasson a törvényalkotó munkába, és segítsen a vállal­kozóknak abban, hogy kedve­zőbb feltételekkel juthassanak hitelhez, a közteherviselési já­rulékokat jelentős mértékben csökkentsék és kedvezően vál­tozzék az adópolitika. Az ország ellátása nincs ve­szélyben, ám a jelenlegi aszály rendkívüli gondokat okoz a mezőgazdaságban — hang­zott el a légi határszemlét érté­kelő sajtótájékoztatón. A szakemberek elmondták: a növények fejlettségi állapota elmarad a jelenleg elvárható­tól, s ez jelentős terméscsök­kenéshez vezethet. A helyzet jellemzéseként rámutattak: ahhoz, hogy a gabonából hek­táronként 3,8-4 tonna körüli termést lehessen betakarítani, mintegy 60-70 millimétemyi csapadékra lenne szükség - mégpedig sürgősen. A száraz­ságban a kukorica levelei sok Az elmúlt napokban ülésezett dr. Farkas László államtitkár felkérésére az a bizottság, amely 350 millió forint fel- használásról fog dönteni. Eb­ből az összegből Békés megye legfontosabb fejlesztési fela­datait kell támogatni a bizott­ság döntése alapján. A 350 millió forint, a tavalyi kor­mányülést követően került elkülönítésre a Területfejlesz­tési Alap keretén belül. Fel- használása oly módon történ­het, hogy a köztársasági meg­bízott vezetésével a megye és a helyi önkormányzatok képvi­selőiből alakított bizottság dönt sorsáról. Jelen esetben a Békés megyei képviselő- testület elnöke és a kistérségek által delegált polgármesterek alkotják a bizottságot Tájékozató hangzott el ar­ról, hogy a közeljövőben Bé­késcsabán megnyíló Állami Fejlesztési Intézet kirendelt­sége segít majd a támogatásra helyen már a meleg elleni vé­dekezésül összesodródtak. A határ képe, s ez fentről is jól látható, azt tanúsítja, hogy a gazdálkodók viszonylag ke­vés műtrágyát használtak és nagy szükség lenne az öntö­zésre is a növényi kultúrák op­timális fejlődéséhez. Medgyasszai László, a szaktárca jelenlévő államtit­kára bejelentette: a Földműve­lésügyi Minisztérium az aszálykárok enyhítésére cso­magtervet terjeszt a kormány elé. A kabinet ezt várhatóan a jövő csütörtöki ülésén vitatja meg. A csomag főként támo­gatásokat tartalmaz. benyújtandó kérelmek előké­szítésében. Ügyrendi kérdések megvitatása után ismertetésre került a bizottság tagjai által képviselt kistérségek fejlesz­tési elképzelése. Megegyeztek abban, hogy a következő ülé­sen fog a bizottság dönteni ar­ról, mely fejlesztéseket tart tá- mogatandóknak. Már korábbi ülésükön megállapodtak arról, hogy a bizottság magját ké­pezheti egy tárcaképviselettel működő területfejlesztési ta­nácsnak. Hasonlóképpen, az érintett kistérségek is tovább­léphetnek, amennyiben egyeztetve törekvéseiket és szándékaikat, együttműkö­désüket társulás formájában folytatják. Dr. Farkas László szerint a Békés megyében majdan létre­hozandó területfejlesztési ta­nács példa értékű lehet a dél­alföldi régió más megyéibeh is, amennyiben ott is hasznosítha­tók az itteni tapasztalatok. Manapság nem kifizetődő vállalkozni A KISOSZ segíteni akar a vállalkozóknak Területfejlesztés Békésben Szántó László: Egy éjszaka a piros lámpás házban Első fejezet-Margó története 4. Kiszálltunk, anyám kivételé­vel. „O maradjon” — mondta Sanyi kissé katonásan. Biztos nincs elég hely —- nyugtattam magam — nem baj, nappal úgyis együtt kószálunk majd. Éjjel meg mindegy, ki hol al­szik. Bementünk. Valami azt súgta nekem, itt gond van. Nem éreztem, hogy vendég­ként fogadtak volna. A házi­gazda férfi és nő házaspárnak tűnt. Elkérték a csomagjain­kat, szóltak egymáshoz vala­mit németül, amiből kivettem, hogy a férfit Dánielnek hívják. — Itt maradtok! — csattant Sanyi ellentmondást nem tűrő hangja. — Hogyhogy itt maradunk? — Ahogy mondom. Itt ma­radtok és kész. Dániel és a háziasszony majd mindent el­rendez. Csináljátok azt, amit mondanak. Holnap eljövök, és megbeszéljük a részleteket. —- Sanyi, nekem ez az egész nem tetszik. Arról volt szó... — Arról volt szó, hogy itt maradtok. Ne tarts fel! Ez nem Szeged, hanem Frankfurt — ezzel elment. Mi történik itt? Még mindig nem értem vagy inkább nem akarom érteni. Jobb, ha bi­zonytalanságban érzem ma­gam, minthogy pánikba essem attól, amit föltételezek. Itt ál­lok ez előtt a nagy szeplős állat előtt. Erről csak az egyenruha hiányzik. Valamit beszél a há­ziasszonyhoz. Beszéd közben a szája sarkára nyúlós nyál ra­kódik le. Olyan, mint egy go­rilla. Az ing nyitott gallérja mögül kigöndörödik vöröses szőre. Gusztustalan, ahogy a nagy, szeplős karjaival geszti­kulálva magyaráz. Ez a fajta bizonyítja leginkább a darwini elméletet. Ha az emberiség nem is, ez az egy biztosan a majomtól származik. Jó negy­venes, ráncos arc és szemkör­nyék, durva szemöldök, be- szőrösödött homlok. Jó helyre kerültünk. Ahogy beszél, rám- rám néz. Mit mondhat? Sza­ladgál a hideg a hátamon. Al- lesz gút, allesz gút — minden jól van, minden jól van. Int, hogy menjünk. Szinte egy­másnak verődünk Gigivel, ahogy elindulunk. Két birka- istenem, csak pásztor lenne már és ne farkas. Lemegyünk a lépcsőn, majd „pásztorunk” egy körülbelül kétszer három méteres helyi­ségbe kísér bennünket. Kísér, azt hiszem, ez a legkifejezőbb szó, ha a cselekmény valós je­lentését nézem. Kísér, mint a rabokat. Befelé mutat, majd ránk zárja az ajtót. Az agyam zakatol. Képtelen vagyok ren­dezni a gondolataimat. Ez nem lehet igaz, biztosan csak álmo­dom, fel kell, hogy ébredjek ebből a kábulatból... fel kell ébredni. Szólni se tudunk egy­máshoz. Szegényes berendezés, fél­homály, olyan, mintha valami csatornába lennénk, csak a patkányok hiányoznak. Elfo­gott a rémület, egy egérrel is ki lehetne zavarni a világból, hát még egy patkánnyal. Ha meg­látom, szörnyet halok. Kez­dem szemügyre venni a szo­bát, egy biztos, ezen a lyukon nincs ablak. Két ágy, asztal, székek, ágynemű, mint valami cella. Az ajtó üvegezett. Hála istennek, nincs rajta rács, így mégis csak elfogadhatóbb. De hát mit kellene nekem ezen elfogadni? Felrezzenek a te­repszemléből. Nem fogadok el semmit, ki kell innen jutnunk, ha törik, ha szakad! Kezd visszatérni a magabiztossá­gom, ez jó jel. Ruhástól éb­redünk az ajtónyitásra. A házi­asszony érkezett, mint foglár. Hideg tekintet, rezzenéstelen arc, teljes érzéketlenség. Arc­bőre a pofacsontjára száradt, kiélt forma, az a típus, aki vé­gigzarándokolta a lövészárko­kat, de legtöbbet békeidőben csatázott. Egy igazi dörzsölt kurva. És most itt állunk leen­dő nagy tanítónőnk előtt. Re­mélem, nem tart bemutató elő­adást Dániellel... vagy Sanyi­val? Bár Sanyi ki van zárva. Ez a kis nyálas buzi nem való semmire. Csak arra alkalmas, hogy jugó létére jófíúskodjon és elfogadtassa magát. Megfürödtünk. Jól esett ki­csit felfrissülni. Felmentünk a földszinti bárhelyiségbe. Pár perccel múlt 11 óra. Jól eltelt az idő. Meg kellett állapíta­nom, hogy itt éhségsztrájkkal nem sokra megyünk, hiszen ezt kérés nélkül is alkalmaz­zák. Mióta megérkeztünk, nem sikerült terített asztal kö­zelébe kerülni. Rajtunk kívül még két nő ténfergett a mula­tóban, mint rövidesen ki­derült, szlovákok voltak. A né­met némber megkezdte az ok­tatást. Olyan ez, mint otthon a munkakezdés előtti munkavé­delem. Mutatta az órát, hogy öt órakor van a nyitás, persze dél­után. Öt órakor az ajtó kinyí­lik, és jönnek az urak. Majd a két szlovák lányra mutatott, hogy ők fogadják őket. Köz­ben hajlongott és mosolygott. Ez igen, itt úgy látszik, ez a módi. Nekünk egy asztalt mu­tatott a háttérben két székkel. Ott üljünk le és kukkén, kuk­kén, kukkén. Kiköpött Lenin, csak ő azt mondta: tanulni, ta­nulni, tanulni. Nincs mit tenni, egyelőre várunk, majd kukke- rolunk. A végén még lecke­könyvet kapunk érdem­jeggyel. Tantárgyak: figyelés, kedvesség, simogatás, alkal­mazkodás, kurválkodás. A gyomrom megmozdult. Vi­gyázat, nehogy eláruljuk ma­gunkat. Intettem Giginek, hogy vágjunk az egészhez jó arcot. Ennél most nincs jobb megoldás. Illeszkedjünk be, nehogy gyanút fogjanak. Köz­ben fel kell építenünk a me­nekülést. Ma lehetetlen, ma nem lehet, talán holnap. Én nem akarok lesüllyedni a pos­ványba. Kell, hogy legyen va­lami kiút. Most az a legjobb taktika, ha megadjuk magun­kat, nehogy tovább szigorítsák az őrzést. Dél körül lehetett, amikor Sanyi felbukkant az ajtóban. Határozott léptekkel közele­dett. Ilyen a megtestesült ma­gabiztosság. Ez az ember új­jászületett, pedig megszületni is kár volt neki. — Sanyi, mi ez az egész? Magyarázattal tartozol! — Csendesebben! Itt nem szokás hangoskodni. Mit gon­dolsz, miért hoztalak ki? Mit gondolsz, én miből élek? Egyáltalán, mit gondolsz ma­gadról? Itt maradsz, és szépen megtanulsz mindent egy hét alatt. Örülnék, ha nem ellen­keznél, nehogy más módszert kelljen alkalmaznom. A barát­nődet később elviszem egy másik helyre. Úgy látom, hogy így együtt nem előnyös nek­tek. Ha enni akarsz, kicsit szó­rakozni, öltözni, akkor pró­báld meg felvenni a fordulatot. Legyél kedves a vendégekhez és akkor rám se lesz panaszod. A pénzzel el kell számolnod. Ha kialakítottuk a tarifát, majd megmondom, mennyit kapsz belőle. Meglesz mindened, csak... — Én nem csinálom, értsd meg! — kiáltottam. — De mennyire, hogy csi­nálod. Pár nap múlva te kéred, hogy csinálhasd. Eddig még mindenki beadta a derekát, aki kezdetben makacskodott. Biz­tos vagyok benne, te sem le­szel kivétel. Sanyit, leendő stricimet hallgatva éreztem, taktikát kell változtatnom: — Sanyi, ha belemegyek, akkor meddig kell csinálnom? Fölényes gúnnyal válaszolt: — Nem tudhatom előre, hogy hány évig leszel alkal­mas hajtani, de jobb, ha felrob­bantod magad mögött a hidat. Innen pár évig nincs visszaút. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom