Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-23 / 144. szám
O Gyula város címere Az oldalt Kiss A. János és Susánszki Imre írta. Szerkesztette: Kiss A. János A fotókat Fazekas Ferenc és Kovács Erzsébet készítette Telefon: (66) 450-450 Vám—pír nélkül Gyula. — A vámhivatal dolgozói tavaly — egyéb feladataik ellátása mellett — tavaly 35 lopott autó határon való átvitelét akadályozták meg. Ellenőrző munkájukon túl 100 millió forint útadót és 40 millió forint gépjárműadót is beszedtek. Pályázatok Kétegyháza. — A képviselő- testület június 28-án, 17 órakor tartja legközelebbi ülését. Ezen rendeletet alkotnak a szociális ellátásról, illetve terítékre kerül a bölcsőde munkája. Döntenek a könyvtárvezetői állásra kiírt pályázatról. A győztes öt évre kap megbízatást. A művelődési ház igazgatói tisztére viszont nem volt jelentkező, így új pályázatot kell kiírni. Telefon(tolgatás) Gyula. — A városban — másfél évvel ezelőtti adatok szerint — 1772 telefonelőfizetőt tartottak nyilván. (Számuk azóta sem nagyon szaporodhatott.) A várakozók száma akkor 2367 volt, a lakosság telefonellátottsága mindössze 5,2 százalékot tett ki. A Matáv 1996-ra a 20 százalékos ellátottság elérését tűzte ki célul. Eleki búcsú — Leimenben Elek. — Július elsején 15 tagú delegáció utazik a németországi Leimenbe. A polgármester által vezetett küldöttség az Elekről elszármazottak jövő évi világtalálkozójának előkészítésére és a leimeni magyarok szervezete — a Heimen Komite — eleki búcsújának megtekintésére utazik külföldre. Osztják a (zseb)pénzt Gyula. — Május 27-én regionális tanács alakult a Békés megyét érintő kormányprogramban biztosított 350 millió forint elosztására. Ebben Gyulát, Eleket, Kétegyházát és Lö- kösházát a gyulai polgármester képviseli. Földárverés(ek) Kétegyháza. — Június 23— 24-én ismét földárverést tartanak. Mivel száznál több érdeklődőt várnak, a reggel 8-kor kezdődő árveréseket a művelődési házban rendezik meg. GYULA ÉS KÖRNYÉKE Üres a MÓL benzinkútja? A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság — a MÓL — új töltőállomást avat a mai napon Gyulán. A régi helyén kinőtt új, Csabai úti benzinkút egy-két hete próbaüzemet tart. Ezért is vette a bátorságot fotós kollégánk, s szeretett volna olyan felvételt készíteni, amelyen tankoló autók láthatók. Ezzel akartunk kedveskedni a megnyitó napján. Sajnos, a kút személyzetének valamely tagja meghiúsította ebbéli szándékának kivitelezésében, mondván, hogy ilyesmit csak a központ engedélyezhet. Papírunk nem volt, csak jó szándékunk, így az archívumunkból elővett, néhány napos képpel illusztráljuk mondanivalónkat. Csak „ügy” ne legyen a dologból... Vendéglátás a számok nyelvén Gyula hét szállodájában 4 egyágyas, 552 kétágyas, 33 háromágyas szoba és 29 apartman áll az összesen 1297 lehetséges vendég rendelkezésére. A három panzió 19 szobája 41 vendég fogadására képes. A hét üdülő 152 szobája egyszerre 390 személyt fogadhat be. A kollégiumok 574 főnek adnak otthont. Magánházakban 2200- an szállhatnak meg. A kempingekben 111 sátor-és 141 lakókocsihelyet alakítottak ki. A város nyílt árusítású vendéglátó helyeinek száma: 146. A szállodák kihasználtsága tavaly igen különböző volt. Akad olyan, mélyé 88 százalékos volt, de van, amely 6 (!) százalékos kihasználtsággal „dicsekedhet”. A szállodákban egyébként 37 752 magyar és 7398 külföldi 284 830, illetve 26 123 vendégéjszakát töltött. A panziókban 205 magyar és 34 külföldi, a kempingekben 3617 magyar és 3557 külföldi szállt meg. Az üdülők 5410 hazait és 1075 külföldit fogadtak, míg a kollégiumokban 2441 magyar és 282 külföldi kapott szállást. A Gyulán töltött vendégéjszakák összesítése szerint a városban tavaly 459 140 vendégéjszakát töltöttek az idelátogatók. A Ko- hán képtárat 9153-an, a Ladies házat 8951-en, a városi képtárat 2637-en, a várat 27 343-an, az Erkel házat 7738-an, a Dürer termet pedig 2870-en tekintették meg. A várfürdő 1992-ben 952 ezer vendéget fogadott, s 52 millió forint bevételre tett szert. A megbékélés ünnepe lesz? A gyulai képviselő-testület támogatja Susánszki Imrének, a Sarka- di Ady Endre Gimnázium tanulójának a magyar—román baráti találkozó gyulai megrendezésére vonatkozó javaslatait. A 4—5 naposra tervezett kulturális, sport és gazdasági programokat magába foglaló rendezvénysorozatra a tervek szerint 1993júniusában kerülne sor. A támogatók között találjuk dr. Jeszenszky Géza külügyminisztert, Gulyás Györgyöt, a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetőjét, dr. Simái Mihály akadémikust, a Magyar ENSZ T ársaság elnökét, Faragó Imrét, a Vállalkozók Országos Szövetségének nemzetközi igazgatóját, Markó IsU’án és Kádár Péter országgyűlési képviselőket, Pető Ivánt, az SZDSZ elnökét is. XT / // // // // // / Hiuiimiiiir Hamarosan javaslatot tesznek le a gyulai képviselők asztalára, melyben az aggódó gyulai polgárok egy csoportja azt indítványozza, hogy a testület bérelje ki a város központjában működő dodzsempályát és a kis autókat. Elképzelések szerint a jövőben ott tartanák meg a testületi üléseket, mivel a választások közeledtével — szemmel láthatóan — valamennyi képviselő bizonyítani akarja, hogy sokat mozog az emberek között, a kormányzás szinte felvillanyozza, s nem fél az ütközésektől sem. Az indítvány arra is kiterjedne, hogy a kiadások növekedése miatt ismét emeljék fel a képviselőik költségtérítési díját. Levelek az aszályban Kádár Péter, Gyula ország- gyűlési képviselője június 5- én levélben tett fel kérdéseket (nincsenek beszélő viszonyban?) dr. Goda Péternek, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatójának. Gyula és környékének vízkészletei, a lehetséges vízkorlátozások iránt érdeklődött — tekintettel a pusztító és végeláthatatlan forróságra. Dr, Goda Péter június 15-ei válaszából kiderül, hogy „a vízfogyasztásnak az öntözési célú vízfelhasználás miatti megnövekedése elsősorban a méretlen, átalánydíjas elszámolású, és a csatornázatlan területeken jellemző”. Ugyanis a lakosság a köbméterenkénti 50 forintos vízzel nem nagyon akar öntözni. Az emberek az olcsóbb öntözés megoldására saját kutak fúrásába kezdtek. „Gyula város vízellátása a vízkészletek mennyiségét tekintve megnyugtatóan biztosított. A teljes, kiépített vízbeszerzési kapacitás több, mint 31 000 m3/d. A vízfogyasztás az elmúlt években — az előzőekben víz- és csatornadíj-emelésekkel összefüggésben — lényegesen csökkent. A közüzemi vállalat 1992-ben 3 468 000 m3 vizet értékesített, ez 9500 m3/d átlagos mennyiségnek felel meg. A legnagyobb napi víztermelés 15 868 m3 volt. A készletek mennyiségi szempontból tehát bőségesen elegendők. Gondot és további feladatokat jelent ugyanakkor a vízminőségi problémák megoldása” — olvashatjuk a válaszlevélben. Miként a következőket is: „A vízkészletek rendelkezésre állása persze még nem jelent garanciát a biztonságos, megfelelő hálózati nyomással történő vízellátásra... Gyulavári térségében nagy szükség lenne egy víztoronyra, a fogyasztások kiegyenlítése és a nyomástartás érdekében. A Gyula— Gyulavári—Óvári közötti vezetékes kapcsolatok megerősítése és a gyulavári víztorony megépítése szerepel a folyamatban lévő ivóvízminőségjavító program 1994. végéig megvalósítandó feladatai között”. A képviselői kérdések némelyikének téves címzésére utalnak a következő sorok: „Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy a konkrét közüzemi szolgáltatással, annak korlátozásával, a lakossági panaszokkal kapcsolatos kérdéseire ne' térjek ki, úgy gondolom, hogy erre a Gyulai Közüzemi Vállalat és az ön- kormányzat szakemberei sokkal illetékesebbek.” A szárazsággal kapcsolatban a levél — alapos tájékoztatás után — összegzésként megállapítja: „az eddigi csapadékhiány a (víznyerésre szolgáló Maros — a szerk.) hordalékkúp rétegvízkészletére kimutatható, közvetlen hatást nem gyakorol”. 1993. június 23., szerda Ennyire tehetetlenül? Füstölögtem már e lapban a dohányáruk pofátlan reklámozása miatt. Az érintett benzinkút személyzete azóta csak azért nem néz rám szikrázó szemekkel, mert tűzveszélyes munkahelyükön az ilyesmivel még viccelni sem ajánlatos. Annyit azért elértem, hogy ismerős és ismeretlen gyulaiak tucatszám hívták fel a figyelmemet arra, hogy a városban (is) jócskán akadnak gyárilag és méregdrágán előállított reklámhordozók, melyek cigarat- tázásra biztatnak dohányost és dohánytalant. Újabban óriásplakátok is hirdetik a cigarettamárkákat. Vaknak vagy nagyon hülyének kell — jobb esetben — tettetnie magát annak a hivatalnak, melynek kötelessége és feladata lenne hatékonyan fellépni a törvénytelen reklámtevékenység ellen. Hallom, tervezik, hogy törvényesítik a dohányáruk és egyes szeszes italok reklámját. A rendszerváltás fő erői — vagy leghangosabbjai — az ifjúság erkölcsi megrontásával vádolták az előző rendszert. Sok tekintetben nem is alaptalanul. Ám, ha szerencsénkre mindeddig sikerült megóvni a fiatalokat a dohányzás erőszakos propagálásától, akkor ma egyenesen az ifjúság elleni bűntett hagynunk a pusztító szenvedély gáttalan és gátlástalan terjesztését. Ha én városvezetés lennék, megtalálnám a módját, hogy kitakarítsam az ilyen szemetet Gyuláról. Ha pedig még kereskedelmi és idegenforgalmi kamara is lennék, bizony mondom, segíteném ebben a polgármestert. S ha legfőképpen a dohányzás szenvedélyének rabja lennék, azt mondanám: legalább a gyerekeim és az unokáim ne legyenek Áfész-beszámoló Lökösháza. — Tegnap ülésezett a helyi képviselő-testület. A tanácskozáson a Gyulai Afész számolt be a tevékenységéről. Klubház, hej... Gyula. — Május végén felavatták a német kormány anyagi támogatásával korszerűsített német klubot. Egy éj Velencében Dél-Franciaországban jártak május 30-ától június 7-éig a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium negyedik F osztályának tanulói. (Érettségi ide-oda.) Egész pontosan a Gyulához hasonló méretű Grasséba látogattak. A hegyek között meghúzódó városkában dolgozik egy éve az ugyancsak gyulai Balogh Erika, aki történetesen a grassei diákszínházi fesztivál szervezői egyikének családjánál lakik. Eszébe jutottak gyulai barátai, s némi egyeztetés után a gimnázium franciát tanuló diákjainak egy csoportja máris útra kelhetett. — Tavaly a pécsi Francophone fesztiválon szerepeltünk Ionesco Rinocérosz című darabjával, pontosabban a darab második felvonásával — mondta Endrész Zsuzsanna, az utazásra vállalkozók egyike. — Természetesen franciául adtuk elő. Ezt vittük magunkkal Franciaországba is. Zsűriztek is, de mi nem kaptunk díjat, ami természetes, hiszen a többi résztvevő teljes művekkel lépett a színpadra. — Azért volt részünk sikerben — tette hozzá egy másik résztvevő, Fehér Tímea. — Előadás után a helyi lap számára interjút készítettek velünk. A zsűri pedig megdicsérte kiejtésünket. A Bottyánné Bödő Zsuzsanna és Dusnoki Józsefné által vezetett nyolc főnyi diáksereg egy Ford Transittal járta meg a nagy utat. Grasséban egy katolikus kollégiumban jutottak szálláshoz. Ezért, valamint az étkezésért nem kellett fizetniük. Olasz, lengyel, cseh, német és francia középiskolások társaságában léptek a világot jelentő deszkákra. Az egy hét alatt ötven előadásnak tapsolhattak a nézők. A magyarok— ősi szokás — el is kalandoztak a környéken: elmentek Nizzába, Cannesba, Monte Carloba, s más helyekre is. Elmondták a lányok, hogy két-két éjszaka — utazás közben — a buszban aludtak. Kivéve azt az éjszakát, amit Velencében töltöttek. (Egy éj Velencében...) Ura wk W M **»« «S <*# vetett* « Jftí ootommc* * ** sm €» n'99t im Mot» Pwut I* »mo» Mit * fv t vaus pffttes mjov-to f» l ». ta*s« «« a mo ösa mm- Mimos m M «««- « mm m mim■■■m» do psrkr íremsuv. domttmhmm, mm rm. " -------------------------------— # « S&tfs k m astto » & fusrafc Tswtm 3(xsomsotma s® mt mos omano »» mo oc m* ki wmm. vm t&m aomtm > U** rmo raQMto* íxíw ■ i m#sm mai» Datée ■if} ;>>•••• •;«>>: ä -4 ií 25, # * t» &****$$ ww&áfc * 4* ík”; Úv«*m ïopfMyomo í a Woo. k ht moo odüimmi mamm <x ant®» M 7 ». 9- Mttm x ? iotism. A nom <k M Wmo 2» & psMc Mot m dm smarm ««tktfc» tow rfovtxf pttôejfn. rfoomt- M» stüiii foptdrnmm opîsff Z'mt om mtg&mMœ. ÏM# dtfgm ».ma dus rrmtm ttox %om d» Fmmï mm O'-dtmm, Os s ttmtdfM m m» M A „nice-matin” lapok — ők uralják a francia Riviera újságpiacát— grassei kiadása portrét rajzolt Balog Ritáról, a kiutazók egyikéről, s bemutatta a gyulai színjátszó csoportot is
