Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-16 / 138. szám

Békéscsaba címere Szerkesztő: Szőke Margit. Telefon: (66) 450-450 Kiadó nyaraló Kétsoprony. — Az önkor­mányzat által vásárolt és vál­lalkozásként üzemelő bé- késszentandrási nyaraló díját megszabta a képviselő- testület. A helybeliek napi 200, mások napi 300 forintot fizetnek személyenként az it­teni üdülésért. Egyszerre tízen vehetik igénybe, ezért rokoni, baráti társaságoknak kiválóan alkalmas. Jövőre újra Nemrégiben fejeződött be a Meseházban tartott 30 órás tűzzománctanfolyam. A résztvevők zárófoglalkozá­son mutatták be munkáikat, melyek főként ékszerek vol­tak. Jövőre továbbfejlesztik technikai ismereteiket Bűnügyi krónika Békéscsaba. — Az utóbbi idő­ben megszaporodtak a gépko­csiból való lopások. Péntekről szombatra virradóan például egy Derkovits soron parkoló, lezárt személygépkocsiból vittek el horgászbotokat, táv­csövet. Az elöregedett sze­mélygépkocsik zárai kopot­tak, azok könnyen nyithatók. Akinek nincs garázsa, taná­csos jól megvilágított helyen hagyni éjszakára az autót. A Bartók Béla út sarkán lé­vő Ezüsthordó nevű szórako­zóhelyen, a szombati diszkó­ban éjszaka megtámadtak egy fiatalembert. Eszméletlensé­gét kihasználva elvették a pénztárcájában lévő 5 ezer fo­rintot, lecsatolták karóráját. A súlyosan sérült fiatalembert mentővel vitték a kórházba. Egyik támadóját, egy fiatalko­rút őrizetbe vette a rendőrség. Szombatról vasárnapra vir­radóan lefeszítették a Belanka Kft. Sallai utca 40. szám alatti raktárának ajtajáról a lakatot. A betörők nagy mennyiségű szeszes italt vittek el. Az oldalt írta: László Erzsébef és Szőke Margit. A fotókat Fazekas Ferenc, Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter készítette BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE 1993. június 16., szerda Először, de nem utoljára Békéscsaba szlovák nyelvet oktató iskoláiban rendhagyó énekórákat tartott a Békéscsabai Szlovák Pávakör. Az órák célja azt volt, hogy a helyi, az alföldi szlovák népdalokat is megismerjék a gyerekek. A Kölcsey úti iskolában például (felvételünkön) először tartott bemutatót a pávakör, s mint az iskola igazgatójától megtudtuk, remélhetőleg nem utoljára. A gyerekek nem ismerik a hagyományos dalokat, ezért szeretnék, ha a pávakör máskor is eljönne hozzájuk éneket tanítani Patthelyzetben a húsbolt A kétsopronyi képviselő- testület legutóbbi ülésén ismét téma volt a húsbolt ügye. A község egyetlen húsboltjának tulajdonosa a köztársasági meg­bízotti hivatalhoz fordult a testület korábbi határozatát ki­fogásolva. Fellebbezésében többek között túlzásnak tartja, hogy közterületbe vételi hasz­nálati díjat kell fizetnie, mivel úgy tudta, a terület tulajdonjoga az övé. Noha a köztársasági megbízotti hivataltól válasz még nem érkezett, a testület újra megtárgyalta az ügyet. Oka az volt, hogy a tulajdonos új egyez­séget ajánlott. „A boltot üze­meltetni, bérbe adni nem aka­rom, mivel az adók — nekem, mint nyugdíjasnak—, nem ked­vezőek. Ezért mindenképpen eladom, elsősorban az önkor­mányzatnak vagy magánsze­mélynek”— írja a hivatalhoz és az önkormányzathoz küldött beadványában. Az üzlet árát 1 millió 200 ezer forintban szabta meg. „Ha Önöknek ez az összeg nem megfelelő, akkor kérem a beépített terület eladását forgal­mi áron..., mivel a bérbevételt a lakosság az áruval együtt nem tudja kifizetni...” Tavasszal másfél millió fo­rintot kért az üzletért, ezúttal 1 millió 200 ezret. A testület ezt is sokallta, mivel a hivatalos ér­tékbecslés szerint az épület 860 ezer forintot ér. Vita tárgya volt, hogy egyáltalán kell-e Kétsop- ronyban húsbolt? Igaz, ráfizeté­ses, de hatósági húsbolt is lévén olcsóbb áraival, szociális szem­pontból mégiscsak legyen — döntötte el a testület. Az önkor­mányzat hajlandó megvásárol­ni, de nem többért, mint 860 ezer forintért. Az ülésre időköz­ben megérkező tulajdonos nem fogadta el az ajánlatot, mert sze­rinte az általa kért árat — nem lehet kevesebb, mint amennyi­ért hozzájutott — mástól meg­kapja. Az összekuszálódott hús­bolt ügyben igazi patthelyzet alakult ki. Az önkrományzat nem adja el a közterületet, mert a vállalkozás irányítására az egyetlen eszköz ennek megtar­tása. A testületi ülésen is céloz­tak rá, nem akarják, hogy újabb kocsmával gyarapodjon a falu... Érdemes kicsit a tulajdonvi­szonyok tisztázására vissza­menni az időben. Annak idején a tsz-elnök, aki a tanácselnök is volt, építtette a húsboltot köz­területen. A téesz üzemeltette, közterületi díjat nem kértek. A kényszervágást a téesz végezte, a vágóhidat ingyen használták, cserébe a tanács is a húsboltot. Tavaly, amikor átalakult a szö­vetkezet, a kiválóknak biztosí­totta a rájuk eső vagyonrészt. A húsboltot kérő tsz-nyugdíjas megkapta, mert a szövetkezet elnöke szerint „ezért az értékért sem kell termelőeszközt adni” — olvasható a tulajdonos bead­ványában. Ám egy percig sem üzemeltette vagyonát, hanem bérbe adta a szövetkezetnek, így működött január 31-éig a kétsopronyi húsbolt. Miután a szövetkezet nem vállalta to­vább az üzemeltetést, a tulajdo­nos megvételre ajánlotta fel az önkormányzatnak. Tény, hogy a kiszabott közterületi díj és a téesz által már nem üzemelte­tett vágóhíd drágává tenné a máshonnan hozandó húst, mi­közben az üzlet ezek nélkül is veszteséges volt... Az önkormányzat végül is megvenné a húsboltot. A testület szerint a becsérték a reá­lis ár, a tulajdonos szerint az övé. Lesz-e közöttük egyezség vagy esetleg a szövetkezet léte­sít új húsboltot (ami nem kevés pénz, mert kialakítása egész­ségügyi feltételekhez kötött)? A tulajdonviszonyok átalakulása padlóra küldte a húsboltot, ám ez sokak szerint nem volt szük­ségszerű. A helybeliek már csak azt szeretnék tudni, vehetnek-e újra húst Kétsopronyban? Adj király katonát! Ügyesek voltak — néztek össze elisme­rően a szülők a Jókai Színház nézőterén egy-egy táncosblokk után. A kisebb gyerekek ragyogó szemekkel figyelték nővérüket, bátyjukat a színpadon. Ha majd megnőnek, talán ők is ilyen vakító fehér blúzban, finom szemű gyöngysor­ral a nyakukon táncolhatnak. Talán... Merthogy a szép külső, a megnyerő látvány mögött mennyi munka van, csak azok tudnák megmondani, akik Békéscsaba néptáncmozgalmában a néptáncóvodától,— iskolától kezdve végigjárták az utat, s az amatőr együtte­sek, a Hétpróbás, a Rábai, a Balassi tagjai lehettek. Azért nem hiszem, ha egyszer megkérdeznék őket, a munkára emlékeznének. Sőt, alighanem most sem: a meg­szerzett tudás már élmény — látszott az arcokon. A megyeszékhelyen több száz gyermek, fiatal ismeri táncos anyanyelvűnket. Csak a kisebbek példájánál maradva olyan gyermekjátékokat láthattunk előadásukban, ame­lyeket a színpadon kívül is, bárkinek el lehetne játszani. Az Adj király katonát!, vagy a többiek semmit nem vesztettek életerejükből—akkor miért tűntek el a mindennapokból? ju_ K— Legyen neve a szabadtérinek! Békéscsabán, a szabadtéri szín­pad egy éve vállalkozásban mű­ködik. Azóta már volt néhány program, ám Vrbovszki Zoltán, az ismert zeneszerző és mu­zsikus ettől az évtől rendszeres­sé szeretné tenni a rendezvénye­ket. Maga is vállalkozóként dol­gozó koncertszervező itt. A nyi­tókoncert május 1 -jén volt a pé­csi Coda együttes sokakat von­zó fellépésével. A koncertszer­vező az előszezon után havonta egy musicalbemutatót tervez: jön a nyíregyházi Mandala rockszínház a Légy jó mindha­lálig című darabbal, majd júli­usban a Kőműves Kelemen, au­gusztusban pedig a József és a bűvös kabát című előadásaik­kal. Szeptember közepéig több neves magyar zenekar látogat a békéscsabai szabadtérire: D. Nagy és a Frakció, a Manhattan, Deák Bili Gyula, Gergely Ró­bert... Lesz Sexaction koncert és évzáró buli a Besenyő Blues Banddal... A szabadtéri színpad koráb­ban évekig elhagyatott volt, még a kertmozi is megszűnt. Vrbovszki Zoltán optimista: új­ra lesz neve a szabadtérinek! A koncerteket a belépőjegyekből, illetve a reklámra felhasználha­tó felületekből finanszírozzák. A szervező úgy gondolja, a cé­gek előbb-utóbb észre veszik, ide tömegek járnak... Varázsla­tos hangulata van a nyáresti sza­badtéri előadásoknak, minden korosztály szereti. Ezért a terv, hogy a jövő évtől ez a színpad egyre többféle műfajt felvonul­tat a színdaraboktól az egzo­tikus táncműsorokig. Felvételünk néhány hete készült, azóta gyarapodott a hirde­tők száma. Tervezik, hogy a megkopott színpadot és a nézőte­ret átalakítják, felújítják Felújítják a házakat Májusban megkezdődött és augusztus végéig a tervek szerint befejeződik a Békési Úti Közösségi Házak felújítása. A másfél millió forintba kerülő munkálatokra 500 ezer forintot biztosított a békéscsabai önkormányzat, a többit a műemlékfelügyelőség ígérte. A Meseház­ban festettek, kijavították a repedezett oszlopokat, aláfalazták az épületet, cserepet cseréltek, rendbe hozták a nagykaput. A Nemzetiségi Klubházban is ajtó-, ablakfestés, tetőszerkezet­javítás folyik, s felújítják a könyvtárat. Ez idő alatt az itt működő csoportok másutt találkoznak, de a Meseház bábkiállítását a bábfesztivál kezdetére megnyitják Színpadra kerül a dobozi lakodalmas? A dobozi lakodalmast szeret­nék színpadra állítani a jövő­ben a falu művelődési házá­ban. Legalábbis ez derült ki abból az összegzésből, amely a nagyközség legutóbbi képvi­selő-testületi ülésére készült. Emellett természetesen folya­matosan biztosítják a két gyer­mek és egy felnőtt népi- tánccsoport, az aerobicnak hó­dolók, a színjátszó kör műkö­dését, és helyet adnak az alap­fokú zenei oktatásnak. A művelődési ház szakem­berei továbbra sem mondanak le arról, hogy találkozási lehe­tőséget biztosítsanak a helybé­liek és a hivatásos, illetve az amatőr művészekkel, s az álta­luk készített alkotásokkal. Te­szik ezt annak ellenére, hogy — főleg a doboziak anyagi helyzetének romlása miatt — egyre többen elfordulnak a kö­zösségi és kulturális élettől. A gyermekelőadások száma is aggasztóan csökken. A jövő­ben igyekszenek olyan progra­mokat kezdeményezni, ame­lyek vonzóak egyes koroszá- lyok, sajátos helyzetben lévők számára; társastánc- és jóga- tanfolyamot, tinidiszkót, agy­kontroll-előadást terveznek, emellett kedvező lehetőség­nek ígérkezik a munkanélküli­ek képzése, átképzése. A mű­velődési házban szolgáltatást is végeznek; eszközöket köl­csönöznek, esküvőkre, jogi ta­nácsadásra és más összejöve­telekre bérbe adják a helyisé­geket, tanfolyamokat szervez­nek. Mindezekhez az intéz­mény közepes technikai fel­szereltséggel — az eszközök, berendezések legalább 10 éve­sek —, rendelkezik. A közel­jövőben viszont szükségessé válik a villamos hálózat felül­vizsgálata, a színpadi függö­nyök lángmentesítése és a nagy­terem fűtésének megoldása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom