Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

Lap-nap Pénteken délután lapunk fő- szerkesztője, dr. Árpás i Zoltán és szeghalmi tudósítónk, Gila Károly találkozott olvasóink­kal. Á kötetlen eszmecserén szó esett a lap olvasók iránti elkötelezettségéről, a térség lapon belüli megjelenési ará­nyáról, terveinkről. A találko­zó után lapunk vendégeként a Staféta együttes mutatta be ha­marosan megjelenő kazettájá­nak zenei anyagát, melyet a helyi Tini-Dance jazzbalett csoport fellépése tett színeseb­bé. 53. érettségi találkozó Pünkösd vasárnapján 53. érett­ségi találkozóra érkeztek Bé­késcsabára az életben mara­dottak közül 14-en. A találko­zóról rövidesen részletesen beszámolunk lapunkban. Hagyományőrzők A Békéscsaba Városi Nyugdí­jas Egyesület kézimunka szak­köre június 2-án 11 órától júni­us 5-én 14 óráig kiállítást ren­dez hímzéseiből. Ezek Békés megyei, kalocsai, sióagárdi, zalai, rábaközi és erdélyi hím­zések. Ezenkívül felvidéki vagdalásos, pozsonyi és szá- lánvarrottak. Kiállításra kerül­nek még fafaragások, bőrdísz­műves munkák és amatőr fes­tők művei. A kiállítás helyszí­ne: Békéscsaba, Luther u. 6/1. (MEDOSZ-székház). Nyitva délelőtt 10 órától délután 5-ig. Szombaton 10-től 14-ig. Szeghalmiak a televízióban Vasárnap a televízió egyes műsorában négy óra előtt lát­hattuk a szeghalmi PAGSZ- band és a gimnázium majorett- csoportjának közös produk­cióját. Â Népstadion kertjéből sugárzott élő műsor keretében két számot is bemutattak és bár az adás közben nevük nem hangzott el, a helybeliek ter­mészetesen rájuk ismertek. A tótkomlósi ligetben Tótkomlóson a művelődési központ kezdeményezésére a Liget adott otthont a községi gyermeknapnak. A játszani- vágyók lelkes óvónéniktől és tanítóktól sajátíthatták el a já­tékkészítés trükkjeit; a rajzol­ni szerető gyerekek a nyár, a vidámság, a gyermekvilág té­máiban alkothattak; volt itt sportvetélkedő, aerobic-és ku­tyabemutató is. Szabálytalan előzés Május 30-án 18.30-kor Csor- vás lakott területén a Bajcsy- Zsilinszky út 10. számú ház előtt történt súlyos közlekedé­si baleset. E. Pál 82 éves csor- vási lakos kerékpárjával a Csa­bai út irányába közlekedett. A Bajcsy-Zsilinszky út 10. előtt egy vele azonos irányba közle­kedő ismeretlen kerékpáros előzésébe kezdett. Nem győ­ződött meg arról, hogy az ő előzését is megkezdte K. Zol­tán békéscsabai lakos segéd­motor-kerékpárjával. A ma­nőver következtében összeüt­köztek. A baleset következté­ben E. Pál súlyos sérüléseket szenvedett. Az orosházi kór­házba szállították. Az anyagi kár nem jelentős. KÖRKÉP 1993. június 1., kedd Emlékmű a kondorosi és a szarvasi hősöknek (Folytatás az 1. oldalról) és csoda, hogy él. A csapások közül is kiemelkedik a máso­dik világháború, ahol az akko­ri 14 és fél milliós magyarság­ból 1,4 millió veszítette életét a frontokon, tűnt el a fogolytá­borokban. — Csak a magyar nép nem tette, mert nem tehette, hogy emlékezzen hőseire és elsiras­sa őket — folytatta. — Nem voltak, mert nem lehettek a második világháborúban el­esett magyaroknak temetői, síremlékei. Nem elképesztő, hogy fél évszázad után felku­tatni kell egy településen a ha­lottakat? — kérdezte. Für Lajos után Deme Zoltán országgyűlési képviselő emlé­kezett az áldozatokra, majd a honvédelmi miniszter lelep­lezte az emlékművet. Az ava­tóünnepséget koszorúzás zárta. Pünkösd második napján a második világháború áldoza­taira emlékeztek Szarvason. Kepenyes Pál Mexikóban élő magyar származású szobrász- művész szülővárosának aján­dékozta a doni katasztrófában elesett vagy eltűnt magyar ka­tonák tiszteletére készített em­lékművét. A felállítására ala­kult alapítvány kuratóriuma délelőtt az Ó-templomban ökumenikus istentiszteletet rendezett. Az emlékező és há­laadó istentisztelet vendége volt Für Lajos honvédelmi mi­niszter. Emlékbeszédében a máso­dik világháború magyar áldo­zatairól szólt. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió, Né­metország és Lengyelország után Magyarország hozta a legnagyobb áldozatot. Utalt a határainktól nem messze folyó harcokra, beszélt a politikusok felelősségéről. Délután az Ó-temetőben felavatták az emlékművet. A katolikus, evangélikus és re­formátus egyház képviselői mondták az avatóbeszédet, társadalmi és politikai szerve­zetek, magánemberek helyez­ték el koszorúikat, virágaikat. Figyelmeztetőül szolgálhat a jövő nemzedékének az egyik emlékező által elmondott Ba- bits-idézet: ,,Kard, ha csörren, vér, ha csobban Csak az ember vétkes abban.” Ny. L.—K. F. Kilencedik alkalommal Eleken Mint a legforróbb nyári napokon, ezrek élvezték a szabad strand vizét fotó: kovács Erzsébet Remek a hangulat az eleki mű­velődési ház előtt. Hogyne lenne, hiszen vannak vagy négyszázan! Szombaton dél­előtt néptáncosok, népdalkö­rök, kórusok gyülekeztek a XII. Békés Megyei Nemzeti­ségi Klubtalálkozóra. 10 órakor indul a menet, hogy tiszteletkört tegyen a te­lepülésen. Elöl az eleki német klub tagjai, őket követik a Ro­mániából érkezett gurbaiak, a battonyai Rozmaring nép­tánccsoport, a nagybánhegye- si szlovák népdalkor, az eleki román „Röpülj páva”, a méh­keréki román tánccsoport, a kardosi nyugdíjasklub tagjai, a nemrégen szerveződött újkí- gyósi Cinesaue cigány tánc­csoport, a kondorosi szlovák -pávakör, a battonyai román kórus, a mezőberényi szlovák klub, a mezőmegyeri asszony­kórus, a békéscsabai szlovák pávakör és a szeghalmi Gyé­mántgyűrű cigány tánccsoport zárja a sort. Topa Sándomé- val, a művelődési ház igazga­tójával követjük a csoporto­kat, és beszélgetünk. —- Tizenkettedszer kerül sor erre a tál álkozóra—mond­ja a művelődési ház igazgató­ja. — Ennek a rendezvénynek most kilencedszer mi vagyunk a gazdái. ¥ * ¥ Kinézek magamnak egy nagy­darab, táncával, mozgásával magával ragadó férfit. Bágy Györgyön látszik, nem most kezdte. — Nyolcadikos voltam 1962-ben, amikor beálltam a táncosok közé — mondja a szimpatikus középkorú férfi. — Azóta rengeteg fesztiválon vettünk részt, sok sikeres sze­repléssel. Tudja, a mozgásmű­vészet „megmérgezte” a csa­ládot. Hatan vagyunk testvé­rek és annakidején mind a ha­tan táncoltunk. Mostanra már csak ketten maradtunk a cso­portban az öcsémmel. Borosjenő mellett van az a kis falu, ahonnan a gurmai tánc­csoport érkezett. Vezetőjük el­mondja, hogy az együttes évti­zedek óta ápolja a népi hagyo­mányokat. Huszonheten jöt­tek erre a nemzetiségi találko­zóra. Közülük 13-an először lépték át a határt. A szeghalmi Gyémántgyűrű cigány tánccsoport legkisebb résztvevője Farkas Renáta mindössze 10 éves, és már ne­gyedik éve tagja a csoportnak. Vadász Lászlónétól, az együt­tes vezetőjétől megtudom, hogy 1987 óta bejárták a me­gye legtöbb települését, Ki mit tud?-on léptek fel, s jelenleg tizenketten tagjai a csoport­nak. 11 óra. Telt ház mellett megkezdődött a csoportok be­mutatkozása. B.V. A szeghalmi Gyémántgyűrű együttes hat éve járja az országot. A legfiatalabb Farkas Renáta is négy éve tagja az együttesnek (elöl fiú társával táncol) fotó: b. v. Cserbenhagyottat keres a rendőrség Május 29-én 16 óra 35 körül Békéscsabán a Békési út és a Bezerédj utca kereszteződésé­ben közelekedési baleset tör­tént. S. J. 33 éves békéscsabai lakos személygépkocsival ha­ladt a Bocskay úton a Békési út irányába, a kereszteződésben a Bezerédj utca irányába akart áthaladni. Nem adott elsőbb­séget a Békési úton Békés felől a Szarvasi út irányába közle­kedő, eddig ismeretlen sze­mély által vezetett, ismeretlen típusú, feltehetően kék színű motor- vagy segédmotor­kerékpárnak, s azzal összeüt­között. Az ütközés után a személy- gépkocsi vezetője a helyszín­ről megállás és segítségnyúj­tás nélkül továbbhajtott. A motort vagy segédmotort ve­zető ismeretlen személy körülbelül 8—10 percig feküdt az úttesten. Majd onnan a rendőrség helyszínre érkezé­se előtt ismeretlen helyre távo­zott. Személyleírása: kb. 20— 23 év körüli, 170 cm magas, barna hajú férfi. A baleset ide­jén fehér pólót és vékony far­meranyagból készült nadrágot viselt. A baleset következté­ben pólója több helyen elsza­kadt, véres lett. A balesetet okozó személygépkocsi veze­tőjét 17 óra 45-kor elfogta a rendőrség, vérvételre szállí­tották az ittasság gyanúja mi­att, vezetői engedélyét bevon­ták, mivel az négy éve lejárt. Továbbá a személygépkocsi rendszámát levették, mivel az autó gázüzemű volt. A rendőrség keresi a balese­tet szenvedett vétlen fiatalem­bert. A bejelentéseket a Békés­csabai Rendőrkapitányság közlekedési osztályán várják. Tűzijáték Dánfokon Gyermeknapi plusz az idénynyitón Egész napos nonstop program­mal várta május 30-án, vasár­napi szezonnyitóján a dánfoki üdülőközpont a gyermekeket, a fiatalokat, a családokat. A szervezők szlogenje is erre utalt: Nonstop program, ahol az egész család jól érzi ma­gát.” Ezrek — annyian, mint a kánikulai napokon — zarán­dokoltak ki az üdülőközpont­ba, élvezték a szabad strand hűsítő vizét, a napot, a sört. Képletesen szólva délben kite- hették volna a ,,megtelt” táb­lát. A törzsvendégek szerint ennyi autó még nem volt a dánfoki üdülőközpontban, mint ezen a napon. A rendezők reggel nyolc órától gazdag programmal fogadták a vendé­geket. Volt kirakodóvásár, fortuna vidámpark, sétakocsi­kázás, lovaglás, autó-, vitorlá­zó- és sárkányrepülő-kiállítás, ejtőernyős parádé, a legkiseb­bek tucatnyi játéklehetőség küzül válogathattak, az óvodá­soknak rajzversenyt rendez­tek, a pecások horgászverse­nyen hódolhattak szenve­délyüknek. Bemutatták a „Légy jó mindhalálig” musi­calváltozatát. Közkívánatra pódiumra lépett a Hevesi— Berényi-Nagy duó, majd a ro: mafolklórból kaptak ízelítőt a vendégek. Este a Republic együttes adott nagy sikerű koncertet Vince Lilla fellépésével. Sok­sok év után a városban újra rendeztek tűzijátékot: a késő éjjel kezdődött látványosság sokakat vonzott. A balaton- fűzfői NIKE-FICCHI Sportlő- szergyártó Kft. pirotechniku­sai egyebek között ötven bom­bát, tizenegy bombagömböt, tizenöt mozsárterítést, s ki tud­ja mennyi mozsárcsillagot lőt­tek fel 5-600 méter magasba. Éjfélkor megnyílt a dánfoki autósmozi, s ugyancsak éjfél­kor kezdődött, s hajnalig tar­tott a jövőben állandó prog­rammal jelentkező szabadtéri diszkó-show. —sz— „HÁBORÚBAN AZ EMBEREKET A KARD, BÉKÉ­BEN A FÉNYŰZÉS SEBZI MEG.” (Caecilius Balbus) Sarokba szorítva A Kárpát-medencében rekedve Húsz évvel ezelőtt még úgy képzeltem el a századfordulót, hogy akkorra már olyan civilizált lesz a világ, hogy minden állam minden törvénye csak az egyén boldogulását, bol­dogságát fogja szolgálni. Azt gondoltam, nem lesznek majd országhatárok, vagy ha lesznek is, átjárhatók, és mindenki ott és úgy élheti le az életét, ahol.és ahogy az neki a leginkább tetszik. Belátom, gyerekes elképzelés volt egy­két évtized alatt ekkora fejlődést remélni, de hogy a századforduló visszafejlődést hozzon, arra még rémálma­imban sem gondoltam. Németország és Ausztria a napokban korlátozta az ideiglenes tartózkodási engedélyek kiadhatóságának szá­mát, Romániában hónapok óta nem csekély összegű tank­adót szednek a határon áthaladó autósoktól, ugyanebbe az országba megfizethetetlenül magasak a vonatjegyárak, délen polgárháború dúl. Korlátok, korlátok és korlátok mindenütt. Beszorultunk a Kárpát-medencébe, mint a madár a kalitkába. Am ahogy a madárnak a szárnya, nekünk, embereknek a pénz jelentene egy kis reményt a szabadságra. Csakhogy sokunknál éppen ez a legfőbb korlátja annak, hogy a határok megnyíljanak előttünk. Pedig milyen jó lenne úgy megöregedni, hogy minél többet lássunk abból a földből, ami mindannyiunké. Az emberiségé. —RIA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom