Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 107. szám
1993. május 10., hétfő HAZAI TÜKÖR feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kalotaszentkirályi életkép Privatizáció: MDF-ütközet a parlamentben Hazatértek a határon áttévedt csigaszedők A szerb hatóságok fogságában töltött tíz nap leteltével vasárnap hazatért az a két férfi, aki még április 29-én, csigaszedés közben, az államhatárt átlépve szerb ellenőrzés alatt álló hor- vát területre tévedt. Mindkettőjüket őrizetbe vették. Személyazonosságuk levélváltás útján történt tisztázása után, az udvari határátkelőhelyen adták át a Pécsi Határőr Igazgatóság képviselőinek a szerb hatóság emberei. A határsértő csigaszedők vasárnap haza is tértek családjukhoz. Indul a Tallér Befektetési Alap Hétfőtől jegyezhetők a zárt végű Tallér Értékpapír Befektetési Alap befektetési jegyei. A befektetési alap jegyeit június 18-ig 100 takarékszövetkezet, az Agrobank, az IBUSZ Bank és a Magyar Külkereskedelmi Bank fiókjainál, valamint a megbízottal brókercégnél lehet jegyezni. A Tallér Alap nem csupán állampapírokba, hanem különböző értékpapírokba, többek közt részvényekbe, kötvényekbe kívánja fektetni a jegyzés során összegyűlő vagyont. Hogy mibe érdemes befektete- ni, azt egy tanácsadó testület segít eldönteni az alapkezelőnek, melynek tagjai: Frenkl Róbert, Kupa Mihály, Pulai Miklós. A hároméves futamidejű befektetési jegyek évente háromszor fizetnek hozamot, először 1994. januárjában. A zártvégű alap befektetési jegyeinek megvásárlására fordított összeg levonható az adóalapból. A 10 ezer forintos címletű befekteté- si jegyeket névértéken lehet jegyezni. A jegyzés tervezett minimális értéke 300 millió forint. Nemrég Erdélyben, a Kalota- patak és Sebes-Körös által határolt Kalotaszeg környékén jártam. Ez a tájegység számomra leginkább a hímzett blúzokat, térítőkét juttatja eszembe, amiket Kolozsvár felé menve lehetett vásárolni. Most először merészkedtem egy kicsit beljebb, a hegyek lábához, Kalotaszentkirályra. A kegyetlenül rossz utak mentén csodaszép tájakakat és nehéz sorsú embereket találtunk. Azon a vidéken soha nem volt könnyű az élet és most sem az. A földműveléshez hiányoznak a használható gépek, a vetőmag, pedig vetni kell, mert ott rövídebb a te- nyészidő, mint mifelénk. A falucska „bátor embere” a vállalkozó Csáki Attila volt, aki a beindulás minden nyűgjével küszködve most épp a malom működőképessé tételén munkálkodott. Tőle tudtam meg, hogy valamikor öt kis patakvíz hajtotta malom volt a faluban, de mára csak ez a villanyárammal működő, illetve most éppen nem működő maradt. A 1991 októbere óta a Budapesti Távtanulási Központ lehetőséget biztosít a Hágeni Távegyetemen való tanuláshoz. 1993 szeptemberétől újabb lehetőség nyílik a magyar jelentkezők részére. A magyarországi érettségi bizonyítványt átértékelte a német szövetségi kultuszminiszter-konferencia. Ez azt jelenti, hogy aki Magyarországon jogosult felsőfokú tanulmányokra (felvették valamely felsőfokú intézménybe) automatikusan jogosult németországi egyetemalom is jól példázza a jelenlegi állapotot, hiszen eddig csak tűzoltómunkában javítottak rajta annyit, amennyi feltétlenül szükséges volt. S most is csak erre lesz mód. A faluban nincs munkalehetőség, az emberek az újból visszakapott egykori földjeiken gazdálkodnak, ahogy tudnak. Az utcákon a leggyakoribb látvány a két bivaly által húzott szekér, mellyel a trágyát hordják ki a földekre, fát szállítanak vagy men vagy főiskolán tanulni. Ha valaki felvételi vizsgát tett, de csak 95 pontot ért el, és ezzel az eredménnyel nem vették fel, az is tanulhat a német egyetemeken. A távegyetemen a következő tárgyakat lehet tanulni: közgazdaság-tudomány, matematika, informatika, elektrotechnika — mint diplomát adó szakok, valamint neveléstudomány, politikatudomány, szociológia, új német irodalom, történelem, filozófia, pszichológia, mint magiszter végzettséépp a Kalota-patakból kitermelt apró köveket hordják. Két idős néni, kapával a vállán ballag kifelé a faluból. Kapálni való ugyan még nincs, de a leesett sok eső miatt el kell vezetni a vizet a földről. A gyerekek, mint a világ bármely táján, élvezik a tavaszi szünetet, játszanak, kergetőz- nek. A magyar szavakat harap- nivalóan szépen mondják, hasonlóan a felnőttekhez. Gila Károly get adó szak. A beiratkozás 1993. május 15-étől július 15- éig a Budapesti Távtanulási Központban történik (1141 Budapest, Villányi út 11—13. T.: 16-67-522). Akik a gimnáziumban az utolsó három évben németül tanultak, azoknak német tudásukat nem kell igazolni. Akik másként tanultak németül, azok a távtanulási központban augusztus végén nyelvvizsgát tehetnek. Ez a nyelvvizsga (PNDS) bármely német egyetemen való tanulásra jogosít Hónapok óta bombázzák az Országgyűlésben Szabó Tamási, a privatizációért felelős tárca nélküli minisztert. Egy- egy konkrét eset (például a Békéscsabai Konzervgyár) részleteit bemutatva interpelláltak hozzá, s válaszait az utóbbi időben már rendre nem fogadta el a Ház. Legutóbb MDF-es frakció- társa, Körösi Imre „Személy szerint ki felel a nemzetromboló privatizációért?” címmel összefoglalóan fordult Szabó Tamáshoz. A kormányzati felelősség alapján azt kérdezte, hogyan fordulhatott elő, hogy egész iparágakat piacostól adtunk el külföldi vevőknek óriási kedvezménnyel, a magyar vállalkozói réteg kizárásával. Példaként említette a növényolaj-ipar, a cukoripar, a dohányipar, a szeszipar, a papíripar, a közúti építő vállalatok értékesítésének bűnös voltát. De sokmilliárdos veszteség érte a magyar államot az Autó- ker idegen kézre juttatása, a baromfiipar átgondolatlan privatizációja vagy az Apajpusz- tai Állami Gazdaság privatizációnak csúfolt eladása miatt is. Körösi megítélése szerint a mezőgazdaság magánkézbe adása láthatóan koncepció nélkül zajlik, itt az állami gazdaságok, az erdőgazdaságok, a gabonaipar, a tejipar, konzervipar, baromfiipar vitatható privatizációs elképzeléseire gondolt elsősorban. Szóbeszéd tárgya, mondta, hogy az államigazgatás korrupttá vált bizonyos területeken, és hiába üldözi a rendőrség a maga szerény eszközeivel a gazdasági bűncselekményeket, ha ez kormányzati szinten nem kap kellő támogatást. Ilyen körülmények között félő, hogy a külföldi tőke és a magyar vállalkozók kivonulnak a privatizációból, ami esetlegesen gazdasági és politikai káoszt fog eredményezni. Személy szerint ki felel a kialakult helyzetért és a miniszter mit kíván tenni a jövőben a társadalmi feszültségeket okozó bajok elkerülése érdekében? Szabó Tamás a leginkább piacbarát napilap elmúlt háromévi címeiből összeollózott szlogengyűjteménynek és alapvető tévedések halmazának minősítette az interpellációt. Tagadta, hogy itt bárki bármit titkosítani akarna. Ebben a témakörben a miniszter szerint minden nyílt és törvényes, minden egyedi bejelentést kivizsgálnak. A társadalmi feszültségek nem azonosíthatók a privatizációval. A magyar vállalkozói réteg bevonását szolgálja az Egzisztenciahitel, a lízing, a részletfizetés. Tévedés a mezőgazdasági privatizáció koncepciótlanságáról beszélni. Végül a miniszter javasolta Körösi Imrének, hogy tanulmányozza mélyebben az egész folyamatot, mert csak így lehet arról véleményt formálni. Az interpelláló képviselő viszontválaszában úgy vélte, hogy nem kapott választ a kérdéseire. Egyes MDF-es képviselők ugyan 1 e-szemét alak- ozták Körösi Imrét, aki nem fogadta el a választ, de a T. Ház 58 százalékos többsége végül is szintén az elutasítás mellett döntött. Többekben felmerült a kérdés, hogy vajon hányszor kell leszavaznia a parlamentnek egy minisztert ahhoz, hogy az lemondjon? Simonify Ágnes Az utcákon a leggyakoribb látvány a két bivaly által húzott szekér Egyetemi diploma távoktatással Az újraegyesítés olyan volt, mint amikor két autó frontálisan ütközik Vendégségben a német nagykövetnél Alexander Arnot nagykövet Thomas Mann-i egyéniség: finom, megnyerő modorú, akit nehezen lehetne megsérteni Vannak nagykövetek, akik úgy térnek haza diplomáciai küldetésükből, hogy alig ismerik őket abban az országban, ahol szolgálatot teljesítettek. Dr. Alexander Arnot, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete nem tartozik közéjük. Minden, országa számára jelentős rendezvényen részt vesz, rendszeresen találkozik a hazánkban élő német nemzetiséggel és kiegyensúlyozott kapcsolatot igyekszik tartani a magyar- országi sajtóval. Ennek során nem tesz különbséget fővárosi és vidéki orgánumok között, sőt kiemelt figyelmet fordít a megyei szerkesztőségi műhelyekre. Különben mi mással lenne magyarázható, hogy tavaly nyilatkozatot adott több megyei lap munkatársának, a közelmúltban pedig a követség Kelenhegyi úti rezidenciájára hívta beszélgetésre kilenc megyei lap főszerkesztőjét. Alexander Amotnak nem véletlenül van érzéke a sajtó- kapcsolatok ápolásához. Egy alföldi kolléga Thomas Mann- i egyéniségnek nevezte, találóan, aki finom, megnyerő modorú, és akit épp oly nehéz lenne megsérteni, mint tőle sértést, vagy lebecsülő megjegyzés kapni. Á nagykövet magyar szóhasználattal élve karrierdiplomata, vagyis kezdettől diplomáciai területen dolgozik. Négy éve képviseli Németországot Budapesten, tehát a legizgalmasabb időszakban került Magyarországra; a meghatározó politikai erőket még mint egykori ellenzéket ismeri. Az sem véletlen, hogy épp őt nevezték ki fővárosunkba nagykövetnek. Ezt megelőzően Moszkvában volt helyettes követ, előtte pedig Bonnban a szovjet ügyek szakértője. Arra a munkára Moszkvából hívták haza, ahol követségi tanácsosként dolgozott. Még korábban a német külügyminisztérium közép-európai referense, a NATO katonapolitikai osztályának munkatársa volt. Ebből az időszakból egy kis intimitást is elárult. Munkájuk — amelyet a berlini válság idején fejlesztettek ki — a krízisek menedzselésére irányult, vagyis igyekeztek felkészülni a várható konfliktusokra. Nem csak német ügyekkel foglalkoztak, például Tito halálára is krízístervvel készültek. Akkor szerencsére feleslegesen, az élet azonban később őket igazolta: napjainkban nagyon jól jönne a jugoszláviai válság kezelésére egy időben készített, jól átgondolt krízisterv. Súlyos örökség De térjünk vissza Magyarországra, amelyről Arnot nagykövet szívesen beszélt. Elmondta: a vidéki városok igen kedvező benyomást tettek rá, s bár mi magyarok talán kevéssé érzékeljük, az ország modernizálódik és egyenletes fejlődésnek indult. Ismert előtte, hogy vannak különbségek a keleti és a nyugati országrészek között, és azzal is tisztában van, hogy a főváros központosító akarata befolyásolja a többi várost, mégis az ország összességében igen aktív. Kézenfekvő volt a német párhuzam megvonása. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy Németország a XX. században politikai szempontból igen kritikus eleme volt Európának. Az ismert okok miatt természetes, hogy nagyon figyelték és figyelik ma is a lépéseit. Németország sokáig ütközőzóna volt kelet és nyugat, a szocializmus és a nyugati világ között. A feszültség ott nagyobb volt, mint a hasonló módon kettészakított Koreában vagy Vietnamban, hiszen Németország területén néztek farkasszemet egymással a két világrendszer atomerőí. Ez persze már a múlté, de az örökség súlyos. A nagykövet elmondta, hogy Németország a kettészakítása előtt homogén ország volt. Az egykori NDK- hoz tartozó Szászország például Európa igen fejlett gazdasági régiói közé tartozott, a Ruhr-vidékkel azonos szinten állt. Ezért a két országrészt ért eltérő politikai és társadalmi hatások következménye jól tanulmányozható. Az újraegyesítés Németországban a két rendszer összecsapásaként ment végbe, olyan hatással járt, mint amikor két autó frontálisan ütközik. Évente 140 milliárd márkát fektetnek be a volt NDK területére, s bár mindkét országrészben akarták az egyesülést, a következménnyel nem számolt mindenki. Nem vágynak vezető szerepre Az újraegyesítést eufóriában élte át a nemzet, ma pedig már inkább a terhekről beszélnek. Kétségtelen, hogy a keleti területeken például 14 százalékos a munkanélküliség, de idővel a többségnek lesz munkája, s a munkanélküliség aránya mindössze 5 százalékra zsugorodik. Jelenleg persze nehéz elfogadtatni az emberekkel, hogy ez a mostani munkanélküliség nem a piac- gazdaság, hanem a tervgazdaság „eredménye”. A megosztottság következményeinek felszámolása hosszú értelmi és menthális folyamat. Figyelembe kell venni, hogy a volt NDK a nacionalizmusból közvetlenül a szovjet típusú kommunizmusba került, vagyis 1933 és 1990 között folyamatos elnyomás volt a szabad mozgás és a vélemény-nyilvánítás tekintetében. Az újraegyesítés nem rótt Európára újabb terhet, a következményekkel Németország maga fog megbirkózni. Lélekszámút tekintve az ország Európa második legnépesebb állama, gazdaságilag pedig az USA után a világon a második legerősebb. Ennek ellenére nincs állandó helyük az ENSZ Biztonsági Tanácsában: Németországban hiányoznak a nagyhatalmi elemek: nincsenek nukleáris, vegyi és biológiai fegyvereik. Gyártásukról és alkalmazásukról szerződésben mondtak le, még 1954-ben. „A fegyver nálunk senkinek sem hiányzik” — fogalmazta meg szemléletesen Amot nagykövet, majd arról beszélt, hogy nem kívánnak a világban vezető szerepet játszani. Vannak országok, amelyek úgy gondolják, hogy nekik kell betartatni az emberi jogokat, s a világ csendőre szerepére vállalkoznak. A németeknek nincsenek ilyen ambícióik! Ok egységes, cselekvő- képes kontinenst akarnak. Olyan Európát, ahol a nemzetek közötti rivalizálást az együttműködés váltja fel, s ahol kiegyeznek egymással a kis és a nagy nemzetek. Árpási Zoltán
