Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 107. szám
MEGYEI TÜKÖR 1993. május 10., hétfő O Megszűnik a Gelka-szerviz A mezőberényi Gelka-szerviz 1993. április 30-ával jogutód nélkül megszűnt. A szerviz 25 éven keresztül végzett a lakosság részére közszükségleti és tartós berendezési szolgáltatást, úgy garanciában, mint fizető javításként. Nem csak a város, hanem a környék is szegényebb lett egy megszokott színfolttal. Épül a gázvezeték Szeghalmon Új szakaszába ért a földgáz- program Szeghalmon, május elején megkezdődött a gerincvezetékek lefektetése a város belterületén. Tovább folyik a lakosok szervezése és a 25 000 forintos „beugrók” befizetése is. Új hutó'tartály a tejcsarnokban Körösújfaluban a helyi önkormányzat vállalkozásba adta ki a tejcsamokot. A megfelelő tárolás biztosítására a közelmúltban a két meglévő háromszáz literes mellé egy új, hétszáz literes hűtőtartályt vásároltak. Természetvédő vándortábor A Zempléni-hegység legszebb tájain barangolhatnak azok a természetbarátok, akik legkésőbb május 24-éig jelentkeznek a békéscsabai ifjúsági ház augusztus elején megrendezésre kerülő programjára. Az önköltséges táborba 15-40 év közötti túrázókat várnak. Részletes tájékoztatást a 325- 211-es telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. Hivatali postás A medgyesegyházi önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségeire. A közmunkások mellett sok olyan munkaterület van, ahová időszakosan vagy szerződéssel alkalmaznak munkanélküli személyt. Ez év elején határozott úgy a testület, hogy a magas postaköltségek kímélése érdekében a polgármesteri hivatalban időszakosan saját postást alkalmaznak. Mint az a településen már természetes, ezt a munkát is megpályáztatták. Az első jelentkező egy hónapi munka után azonban felmondott, mondván túl sok a tennivaló. Ezt követően Oláh Jánosné vállalkozott a feladatra, miután a munkanélküli-járadéka megszűnt. Alkalmazásával egyébként a testület segítséget nyújtott a kétgyermekes anyukának, hogy az eddiginél magasabb jövedelemhez juthasson a család. Orvos, aki rendelőt épít Dr. Molnár Mihály sarkadi körzeti orvosnak ez év május 31-éig ki kell költöznie az 1984-ben számára kiutalt szolgálati lakásából — döntött nem régen a sarkadi képviselő- testület. A lakást a város gyógyszertári célra szeretné bérbe adni javítva, ezáltal az újteleki rész gyógyszerellátását. Sokaknak (többek között Molnár Mihálynak is) az volt a véleménye, hogy ennek a külterületi gyógyszertárnak az életben maradása csak úgy lehetséges, ha ugyanitt orvosi rendelő is működne. Az a logikus ugyanis — érveltek —, hogy a központi orvosi rendelőben felírt recepteket az emberek a központban található gyógyszertárban (és nem Újteleken!) váltják ki elsősorban. Summa summárum: a teleki patikához teleki orvosi rendelő dukálna. — Sőt! Egy legalább másfél milliós gyógyszertári forgalomhoz (ami a gyógyszertár fennmaradását jelentené) legalább kettő-három újteleki orvosi rendelőre lenne szükség — mondta beszélgetésünkkor Molnár Mihály. — Még a testület döntése előtt felajánlottam, hogy családommal felköltöznék a jelenlegi szolgálati lakásom emeleti részébe, s az alsó szinten kis bővítéssel kialakítanék egy orvosi rendelőt, amely mellett az előírásoknak megfelelő gyógyszer- tár is működhetne. Ennek érdekében Szabó János építésszel megcsináltattam a terveket is, amely majdnem 40 ezer forintomba került. Találtam egy építési vállalkozót az átalakításokhoz, aki szándék- nyilatkozatában azt ígérte, egy hónap alatt elvégezné a szükséges munkálatokat. Ezen kívül megtaláltam azt a gyógyszerészt is, aki ide jött volna társnak. A testület azonban döntött: az orvos házaspárnak át kell költöznie a szomszédos szolgálati lakásba (amely — mint Molnár Mihály hangsúlyozta — eggyel kisebb komfortfokozatú a jelenleginél és a hasznos tere is alig fele az eddiginek). Döntött a testület abban is, hogy a szóban forgó nagyobb szolgálati lakás gyógyszertári működtetésére pedig kiírják a pályázatot. A .körzeti orvosnak a megváltozott körülményeknek megfelelően újabb ötlete támadt, hiszen továbbra is az maradt a véleménye, hogy a gyógyszertár orvosi rendelő nélkül nem lesz működőképes. — A feleségemmel, aki gyermekorvos, arra gondoltunk, hogy megvásároljuk a velünk szemközti telek egy részét — mondta. — Itt aztán egy két rendelőből álló kis - épületet alakítanánk ki, ahol mint vállalkozó orvosok dolgoznánk. Szerencsére az induláshoz szükséges tőkénk is megvan, így egyelőre csak az önkormányzat erkölcsi támogatását szeretnénk megnyerni, illetve a későbbiek során a lakosság jobb ellátása érdekében esetleg anyagi támogatást is igényelnénk a várostól. M.M. Békés megye vegyes középiskoláinak mérlege Tét, hely, befutó A továbbtanulás, az egyetemekre, főiskolákra való bejutás a többség számára elérhetetlen. A vegyes iskolák — tehát amelyek egyszerre rendelkeznek gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokkal — elvileg biztosítják a lehetőséget, hogy érettségi után a szakági elhelyezkedést is segítsék. Nem tudható, hogy az utóbbi milyen lehetőséget vagy nehézséget jelent a mostani végzősöknek. Mérhető azonban, hogy milyen arányban jutnak be ennek az iskolatípusnak a végzős diákjai a felsőoktatásba. Dr. Neuwirth Gábor ny. egyetemi docenssel, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetőjével arról beszélgetünk, hogy miképpen rajzolható meg a vegyes iskolák felvételi képe, milyen arányban jutottak be diákjaik az egyetemekre, főiskolákra. A legjobbak őrzik a helyüket — Nyolcvannyolc iskolát vettünk figyelembe — tájékoztat Neuwirth Gábor. — Azért ennyit, mert az ötéves átlag ennyinél vethető össze. Nos, az első következtetés, hogy a lista élén lévő hét helyen 1988 óta nem történt lényeges változás. A nagyobbelmozdulás inkább a 33 százalék alatti mezőnyben tapasztalható. S aztán megint sajátos kép rajzolódik ki: a 10 százalék alatti felvételi arányú iskolák is megragadtak a korábbi helyükön, a 70-től a 88. helyen találhatók. Az előbbi jó jel, örülni kell neki. Az utóbbi elgondolkodtató, hiszen a 88 iskola közül 18, tehát az összesség mintegy 20 százaléka 10 vagy éppen 2 százalékos felvételi aránnyal zárja a táblázatot! — A főiskolai, egyetemi felvétel szempontjából azonban ennek nincs jelentősége. A verseny egyenlő feltételekkel folyik, bekerülésnél csak az eredmény számít. Lehet valamiféle összehasonlítást tenni a gimnáziumban végzettekkel? —Azok a diákok, akik ebben az iskolatípusban szakközépiskolai osztályba járnak, sajnos nem igazán jó eséllyel versenyeznek. — Most azonban már azt is tudjuk, manapság úgy is be lehet kerülni a felsőoktatási intézménybe , hogy a diák nem is látja a felvételi bizottságot. Ez az állapot egyenesen kedvez a versenyiskoláknak. Mi a véleménye erről? Kínálkozó esélyek — Valóban igaz, hogy a felső- oktatási intézmények közül több karon nem felvételiztet- nek, az eredményes középiskolai szerepléssel is be lehet jutni. A műszaki és az agrár-felsőok- tatási intézmények legtöbbje esetében bármelyik közepes vagy talán gyengébb felvételi átlageredményt produkáló iskola legjobb tanulói ma azonos eséllyel indulnak a legjobb gimnáziumok diákjaival, hiszen a megcélzott intézményben csak azt nézik, hogy milyen eredményt értek el az iskolájukban. Az igazi megmérettetés azonban már az első félév során bekövetkezik. —Az önök által készített lista a felvételekre utal, igaz, ezekre nagyon pontosan. De vajon mi az a tendencia, melyet ön pedagógusként is levonna ezekből a számokból? — A köztes állapotból származó tendenciát említeném. A vegyes iskolák felvételi eredménye jobb a tiszta szakközép- iskolákénál, de elmarad a gimnáziumok felvételi arányától. Ez azonban logikusan következik a kétféle iskola eredeti céljából. Bármilyen változás csak a cél és az ehhez vezető út módosításából következhetne. K. E. MTI-Press A vegyes iskolák felvételi eredménylistája 5 évi 5 évi átlag átlag Gimnázium és szakközépiskola Helyezési szám felvételi szerinti neve Város 1988 1989 1990 1991 1992 arány 45 sorrend 1—2 Batsányi János Csongrád 5 1 1 5 2 1—2 Gárdonyi Géza Eger 1 3 4 1 3 • 11—14 Táncsics Mihály Orosháza 6 27 12 14 17 24 23—25 Erkel Ferenc Gyula 10 38 25 24 43 23 26—27 Vajda Péter Szarvas 16 31 48 21 38 20 38—42 Kner Imre Gyomaendrőd 45 63 31 37 23 16 52—54 Péter András Szeghalom 45 68 68 53 27 10 70—75 Tevan Andor Békéscsaba 68 64 78 60 70 9 76—77 Mikes Kelemen Battonya 74 69 62 71 78 7 79 Ady Endre Sarkad 77 37 83 74 85 Figyelembe vett iskola 85 87 85 86 88 Békegalamb és darumadár A japán szokások, életmód, gondolkodásmód iránt érdeklődő békéscsabaiak ezen a héten mindennap több szempontból is összevethették a magyar életformát a japánnal, hiszen a megyei könyvtárban megrendezett japán napok bőven adtak erre lehetőséget. Egyik délután origamifog- lalkozást tartott a könyvtár meseszobájában Erdősi Géza, s miközben a szorgalmas ujjak egymás után hajtogatták az érdekesebbnél érdekesebb figurákat, a főiskola fakultatív origami képzésének vezetője mesélt nekik. A darumadár hajtogatása közben arról szólt a történet, hogy miért is lett a daru az origami jelképe. Egy kislány — a hirosimai atomtámadás sugárfertőzöttjeinek egyike — a kórházban úgy gondolta, ha sikerül ezer darut hajtogatnia orvosságos papírjaiból, akkor meggyógyul. Sajnos a hétszázadik daru sem készült el, s eggyel több áldozata lett a második világháborúnak. Azóta a darumadár nemcsak az 1500 éves ősi japán hagyománynak, az origami- nak nevezett papírhajtogatásnak a jelképe, de a szereteté, a békéé, a megbocsátásé is. Amikor a japánok kedves barátaikhoz érkeznek Európába, akkor vendéglátójuk nyakába egy egész füzért akasztanak színes papírokból készült darumadarakból. Európában—Picasso békegalambja óta — a fehér galamb a béke madara. Vasárnap, május 9-én, a második világháború befejezésének évfordulóján Európa-szerte rengeteg fehér galamb hirdette a béke ünnepét. Japánban pedig darumadarakat hajtogatnak gyerekek és felnőttek egyaránt ugyanazon érzésekkel a szívükben. Csak a jelkép más, a békevágy földrészektől függetlenül ugyanaz. L. M. Hova visz az egy irány? — Fantasztikus ötlet volt, akárkitől is ered — így kezdi a telefonáló V. László. — Május 3-ától egyirányúsították a Degré utcát az Abrahámffy utcáig. Nem tudom arrafelé melyik fejes lakik, akit zavar a gépkocsiforgalom... Mindenesetre a gyerekeket, akik kerékpárral járnak, veszélynek teszi ki ez az intézkedés, hiszen ki kell menniük a forgalmas autóútra. Az a véleményem, ha valakinek nem tetszik a kocsik száguldása, egyszerűbb lett volna, ha kitesznek egy 30 kilométeres sebesség-korlátozó táblát... Nehéz lenne a szerkesztőségből eldönteni, hogy a panaszosnak mennyire van igaza. Ezért a városi önkormányzat főelőadóját, Csapó Máriát kérdeztük: miért volt szükség az említett, körülbelül 300 méteres szakasz egyirányúsítására? —Az ottlakók aláírást gyűjtöttek és azt kérték, ezt a szakaszt egy irány úsítsuk. Természetesen hatósági bejárás előzte meg az intézkedést, amelyen a rendőrség, a városgazdálkodási vállalat és a városi önkormányzat képviselői vettek részt. A végén érvényesült a többségi akarat. — Azt mondják emiatt az intézkedés miatt veszélyessé vált a gyerekek kerékpár- közlekedése. — A Lencsésiről a Kastély utcán keresztül végig be lehet jutni a városba, vagy a Lencsé- si út—Corvin utca és a Dózsa Gy. út érintésével is kerékpárúton közlekedhetnek felnőttek, gyerekek egyaránt biztonsággal... B.V. A vendégtanár elballag Szlovákiából érkezett Tótkomlósra vendégtanárnak Miroslav Brna, akinek ezzel a tanévvel küldetése is lejár, s négy év távoliét után visszatér hazájába. Nagy űrt hagy maga után, hiszen nemcsak az iskola életébe hozott új szellemet, de a falu kulturális életét is felpezsdítette: énekkart, tánckart, citerazenekart, színjátszó csoportot szervezett, de ő maga is közreműködője volt személyes hangszeres játékával, a tánckarban, énekkarban való részvételével a különböző rendezvényeknek. — Milyen tervekkel érkezett Tótkomlósra ?—kérdeztük tőle, amikor Békéscsabán járt egy nyelvi tanároknak rendezett tanácskozáson. — Elsősorban az ének és a zene segítségével szerettem volna a gyerekekkel megérez- tetni a szlovák kultúra jellegzetességét és úgy érzem, hogy ez sikerült is. Véleményem szerint nem lehet egy idegen nyelvet a közegéből kiszakítva jól megtanítani. Annak is nagyon örülök, hogy szemléletemet a kollégák is elfogadták. Természetesen nagyon fontos, hogy rendelkezésre álljon egy színvonalas nyelvkönyv, de önmagában ez kevés. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a szlovák nyelvet tanuló diákok évente legalább egy hónapot töltsenek el az anyaországban családoknál elszállásolva. Szlovák közegben a társalgási nyelvet rendA zene és az ének segítségével közvetítettem a gyerekek számára a szlovák kultúrát FOTÓ: FAZEKAS FERENC kívül könnyen el tudják sajátítani. — Volt-e olyan fontos terve, amelyet nem sikerült megvalósítania? — A Békés megyébe való érkezéssel egy időben a romániai Nagylakon és az egykori Jugoszlávia északi részén is megtelepedtek szlovákok. Ugyanazt a kultúrát hozták magukkal ugyanazzal a gondolkodásmóddal. A határoktól függetlenül szerintem számukra ez egy egységes régió. Éppen ezért szerettem volna egy olyan szlovák énekkart létrehozni, amelyben mindnyájan képviseltetik magukat, mintegy reprezentálva ezzel az itt élő szlovákságot. Sajnos ez a tervem politikai akadályok miatt nem sikerült. Lenthár Márta
