Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
Nem múlhat el május elseje gyerekek és körhinta nélkül fotó: fazekas ferenc Kampány hangulatú majális Oroszok voltak SP0R1 r melléklet 11-16. oldal Babály-tégla Békésről Az elmúlt hónap derekáig bizonytalan volt a békési téglagyár sorsa, jövője. Aztán csakhamar változott a kép: az idestova egy éve munkanélkülisegélyen lévő Babály István ajánlatot tett az önkormányzatnak a téglagyár három évre történő bérbevételére. (3. oldal) Kimerítő' szócsaták... A békéscsabai önkormányzat legutóbbi ülésén megszületett a döntés az óvodák ügyében. Ezek szerint közzéteszik az ajánlatkérést óvodafenntartói feladatok ellátására. (5. oldal) Húszórás várakozás a határon — Szerencséjük volt azoknak a kamionsofőröknek, akik április 30-án érkeztek Gyulára, a magyar—román határra. Akkor ugyanis még csak három órát kellett várakozniuk, hogy a határ túloldalára juthassanak — hallottuk a tájékoztatást Bajusz Tibor főtörzsőrmestertől. — Azóta egyre növekszik a várakozási idő, s mára már húsz órát kell vesztegelniük a teherautóknak. Jelenleg 20-25 kamion áll a gyulavári hídig, míg a Veszély csárdánál várakozó tehergépkocsik száma 65-re szaporodott. A személyforgalom nagyon gyér a ki- és bejövöket egyaránt figyelembe véve. Becsületükre legyen mondva, a MSZOSZ sportcsamoki fórumának résztvevői jól felkészültek még a zűrös kérdések megválaszolására is. A május 1-jei rendezvény 13.40 órakor kezdődött. Igaz, az érdeklődők nem tolongtak a pódium előtt, de ez talán a tűző nap rovására írható. A fórum a május 21-ei társadalombiztosítási önkormányzati választás jegyében zajlott. Bemutatkoztak a jelöltek: Vágvölgyiné Tölgyesi Ibolya, dr. Halmai Zoltán és dr. Bai Ferenc. Meghívottként vett részt a fórumon dr. Vastagh Pál országgyűlési képviselő és Bereczki András, a MEDOSZ főtitkárhelyettese. A hallgatóság a betegbiztosításról, a társadalombiztosításról, no meg a feketemunkáról kérdezte a jelölteket. Felrázott a meleg okozta kábulatomból dr. Bai Ferenc kijelentése, amely szerint „rosszindulatú, tehetségtelen emberek kerültek hatalomra...” Szerettem volna erről többet hallani, s megkérdezni a jelöltet, vajon ezzel a „sárdobáló stílussal” reméli, hogy bekerül a tb önkormányzatába? Hiszen aki politikus akar lenni, annak politikusként kell gondolkodnia. Nem sikerült a főorvost szóra bírnom, tk-sk* Nem állítom, hogy azért lehettek többen a ligetben megtartott Liga szakszervezetek és a munkástanácsok fórumán, mert már fél 5-kor elviselhetőbb volt a meleg és ülőhely is akadt. Tény, hogy itt legalább még egyszer annyian voltak, mint a sportcsarnokban. A fórumon megjelent és felszólalt Horváth Béla MDF-es ország- gyűlési képviselő, Velkey Gábor, a Liga szakszervezetek jelöltje, dr. Sarkadiné dr. Luko- vics Éva országgyűlési képviselő, Pap János Békéscsaba polgármestere, Csipkai Zsolt a munkácstanácsok képviselője, Setényi János a Munkácstanácsok Békés megyei elnöke és Vámos József, a Békés megyei Liga vezetője. — Tb-önkormányzatot, de azonnal — hallottuk Vámos Józsefet —, a nyugdíjasok és az egészségügyiek a bőrükön érzik, hogy gazdátlan a tb, 600 njilliárd forint elosztása a tét... Fontos, hogy elmenjünk szavazni május 21-én. — Minden párt egyetértett abban, hogy egy demokratikus jogállamnak kötelessége egy olyan önkormányzat létrejöttében segíteni, akik a gazda szerepét töltik majd be — mondta többek között meggyőző felszólalásában dr. Lu- kovics Éva, majd így folytatta: — Bízunk abban, hogy megértők lesznek, hogy néhány percet áldoznak majd idejükből és eljönnek május 21-én szavazni... A szép számú közönség nem fárasztotta lé kérdéseivel a fórum résztvevőit. Mindössze két igen gyenge kérdést tettek fel. R v Lapunk csütörtöki számában hírt adtunk arról, hogy olvasóink csapatmozgást észleltek a megye területén. Az üggyel kapcsolatban megkerestük Krisán Attilát, a Határőrség szóvivőjét, akitől a következő információt kaptuk: — Április 28-án, szerdán 15 óra 40 perc és 16 óra 20 perc között Záhonynál 23 tehergépkocsiból és 2 személygépkocsiból álló ENSZ-konvoj léBékés Megye Képviselő-tes- tülete Jeszenszky Géza alel- nök vezetésével több, hosszú távra kiható döntést hozott pénteken. Nagy vitát váltott ki ismét a kft.-ként működő Békés Tourist gazdálkodásának és irányításának kérdése. Végül a testület a jelenlegi vezetőt megbízta 1994 március végéig az ügyvezetői feladatok ellátásával. A legnagyobb falat a Békéscsaba Megyei Jogú Várost is érintő művelődési intézmények fenntartásáról szóló intézkedési terv elfogadása volt. Mint ismeretes, a megyeszékhelyen több olyan közművelődési, kulturális intézmény, neves együttes van, amelyek megyeszékhelyi feladatokat is ellátnak, ám a finanszírozás kérdésében a megye és a megye- székhely képviselő-testületei jó ideje nem tudnak zöld ágra vergődni egymással. Azt tudni kell, hogy a megye köteles nyilvános könyvtári szolgáltatást nyújtani, biztosítani a muzeális emlékek pett be a Magyar Köztársaság területére. A katonák nemzetiségüket tekintve oroszok voltak. Az ENSZ lobogója alatt közlekedő járművek még aznap, 22 óra 30 perckor Röszké- nél elhagyták az ország területét. Információink szerint a konvoj utánpótlást szállított a Jugoszláviában, illetve Boszniában szolgálatot teljesítő ENSZ-had- erő számára. Áthaladásukat a rendőrség biztosította. gyűjtését, feldolgozását és bemutatását, valamint levéltárat működtetni. Önként vállalt feladatként pedig neves művészeti együttesek finanszírozását is végezte. Most — nem látva a megyei jogú városban a partnerség szándékát — a következő döntéseket hozta az érintett intézmények idei biztonságos működését szem előtt tartva. A megye és a város által közösen finanszírozott békéscsabai szinfonikus zenekar, a Napsugár és a Tücsök bábegyüttes, a Balassi és a Rábai táncegyüttes, valamint a társastáncklub támogatását a megyeszékhellyel közösen idén még 50-50 százalékban finanszírozza. A Nemzetközi Báb- fesztivált, az országos Szólótáncfesztivált és az országos „A” osztályú társastáncbajnokságot az anyagi lehetőségek függvényében támogatja, ha Békéscsaba is hasonlóan jár el. A Békés Megyei Könyvtár (Folytatása3. oldalon) Bekeményített a megyei képviselő-testület A kultúra közös lovainak túrós a háta Ki fizet a végén? Ha élne, Tinódi Lantos Sebestyén bizony megénekelné, milyen kíméletlenül gyomrozza immár évek óta egymást a békéscsabai és a megyei közgyűlés. Mintha ősi ellenségei lennének egymásnak egy erőtlen végvári küzdelemben. Pedig igazán megérdemelnék már a békességet azok, akik miatt össze-összeugrik a két testület. A megyei képviselők most léptek. Eldöntötték, mennyit fordítanak a Napsugár, a Tücsök bábegyüttes, a balassi- sok, a rábaisok finanszírozására és a többi, nagy múltú együttes, rendezvény támogatására. Feltéve, ha a csabaiak is hasonlóképpen gondolkodnak! Más a helyzet a megyei könyvtár, a múzeum esetében. Fizessen a város a saját rendezvényeiért, és gombolja le a belépti díjat a tisztelt érdeklődő, ha már egyszer kultúrára vágyik! Nos, azt hiszem, ezt nevezik kenyértörésnek. A következő lépést nyilvánvalóan Békéscsabának kell megtennie. Logikusan szemlélve a dolgokat, eme bizonyos lépés akkor ér valamit igazán, ha a csabai testület is — úgy, mint a megyei — „végigzongorázza” a támogatandó intézményeket és a fizetendő tételeket. Persze elképzelhető más megoldás is, de csak akkor értékelhető és elfogadható igazán, ha előrelépést jelent, megnyugtató megoldást az érintettek létezésében, működésében. Világosan látható, az ügy nem húzható tovább. Valakinek, valakiknek fizetniük kell. S ha ez a bizonyos végvári harc tovább tart, egyre inkább bizonyossá válik, elvont és konkrét értelemben is mi, itt élő, kultúrát szerető és féltő polgárok fizetünk majd (rá) igazán. László Erzsébet Visszatérnek az ítélőtáblák? Összbírói értekezleten vetettek számot az elmúlt esztendőről megyénk bírái pénteken Gyulán, a Békés Megyei Bíróság székházában, amelyen részt vett dr. Solt Pál, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke. Négy új bíró eskütétele után a megyei bíróság elnöke, a kollégiumvezetők és a bírói tanács elnöke számolt be az eddig végzett munkáról. Japán napok az aranyhéten Május első hetét Japánban aranyhétnek nevezik. Ilyenkor ünnepek egész sora követi egymást a császár születésnapjától a gyereknapig. Békéscsabán ugyanebben az időpontban japán napok lesznek Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A Magyar—Japán Baráti Társaság kezdeményezésére Siposné Sárvári Éva ésLestyánArpád- né a Japán Nagykövetség és a Japán Álapítvány, valamint a város néhány polgárának anyagi támogatásával tartalmas programot állított össze mindazok számára, akik érdeklődnek ennek a távoli országnak a kultúrája, szellemisége iránt. A pénteken megtartott sajtótájékoztatón dr. Ambrus Zoltán, a megyei könyvtár igazgatója megnyitójában kihangsúlyozta, hogy a csodált misztikum helyett a lehetséges azonosságok megtalálására szá- (Foly tatás a3. oldalon) — Békés megyében 67 bíró látja el feladatát, az átlagos életkor 40 év — mondta bevezetőjében dr. Nagy György, a Békés Megyei Bíróság elnöke. Az elnök elmondta, tavaly az országos átlag körüli ügy érkezett a bíróságokra, a bírák pedig törvényesen, a határidőket betartva végezték munkájukat. Az igazságszolgáltatás szolgálat — hangsúlyozta dr. Nagy György —, s valamennyien egységesek abban, hogy igényes, kulturált szakmai munkát végezzenek. A megyei bíróság kapcsolat- rendszerén belül kiemelte a szomszédos megyékkel kialakított együttműködés fontosságát, hiszen a térség sajátosságaiból eredően a gondokat azonos talajból merítik. „A bírói függetlenség valóban létezik” — hangsúlyozta az elnök, s hozzátette: sem politikusok, sem mások nem próbálták befolyásolni a munkájukat. A polgári és közigazgatási kollégium vezetője, Martonné dr. Hárs Márta a szakmai munka színvonalának emeléséről, új utak kéréséről beszélt; a büntetőkollégium vezetője, dr. Baur Péter a vádiratok számának ugrásszerű emelkedéséről szólt. Elmondta, a mostanáig változatlan létszámú gárda az utolsó két évben a beérkezett ügyek számával nem tudott lépést tartani. A gazdasági és munkaügyi kollégium vezetője, dr. Wlassits Gábor a vegyes típusú kollégium létrehozásának hátrányait elemezte, hiszen a munkaüggyel, a csődeljárással, a felszámolással, a cégügyekkel és a hagyományos gazdasági ügyekkel foglalkozó kollégák csak a saját területükön belül tudnak megalapozott szakmai véleményt nyilvánítani. Dr. Solt Pál mindenekelőtt a napi ítélkezést folytató, nagy létszámú, öt kollégiummal rendelkező Legfelsőbb Bíróság munkájáról tartott előadást. Önkritikusan állapította meg, hogy munkájuk jellege nem igazán felel meg annak az igénynek, amit egy ország legfelsőbb bíróságának be kell töltenie az igazságszolgáltatásban. Mint említette, tavaly 13 ezer 100 ügy érkezett a Legfelsőbb Bírósághoz. Itt az ideje elgondolkodni a magyar igazságszolgáltatási, bírói rendszer reformján, hogy az alkalmas időpontban tenni is lehessen— hangsúlyozta. A Magyar Bírói Egyesület közelgő országos értekezlete alkalmat nyújt majd, hogy globálisan áttekintsék a jelenlegi struktúrát. Várhatóan napirendre került a négyszintű bíróság témaköre, amely nem új fogalom, inkább (Folytatás a 6. oldalon)
