Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-16 / 88. szám

Ismét razzia Az egész országra kiterjedő akció keretében ismét foko­zott közúti ellenőrzésekre szá­míthatnak a közlekedők ma Békés megye közútjain. A rendőrök elsősorban az új köz­lekedési szabályok betartását ellenőrzik. Ezen kívül .szigorú alkohol-ellenőrzésekre is le­het számítani, mert megyénk­ben egyre gyakoribb az ittas vezetés. Beszámol az „ipar” Orosháza önkormányzatának képviselő-testülete ma 17 óra­kor tartja ülését. Napirenden szerepel a 612. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet be­számolója, az önkormányzat vállalkozói vagyonának be­mutatása, a kórház rekonst­rukciós programjának elfoga­dása. Közösen Mezöberényben Mezőberény Város Önkor­mányzati Képviselő-testülete és Csárdaszállás Község Kép­viselő-testülete ma délután két órakor tartja együttes ülését Mezöberényben, a városháza dísztermében. Napirenden szerepel az idei és a jövő évi céltámogatási igények előké­szítése, a szociális törvény végrehajtásának helyi alkal­mazására rendeletalkotás, majd a városatyák tájékoztatót hallgatnak meg a helyi építői­pari szövetkezet munkájáról. / Érdekszövetség Békésen A Független Kisgazda-, Föld­munkás és Polgári Párt Békés megyei szervezete ma este 7 órára a békési Tulipán presszóba hívta és várja a ma­gángazdálkodókat, mezőgaz­dasági vállalkozókat soros gyűlésére, ahol ezúttal érdek- szövetségük megalakításáról lesz szó. Fórum a cigányklubban Ma 18 órakor fórumot tartanak a sarkadi cigányklubban. A fó­rum előadójának dr. Bánfi Fe­renc rendőrkapitányt hívta meg az etnikum két képviselő­je, Kiss István és Horváth Zol­tán. Licitálás Hunyán ma 9 órakor a művelő­dési házban a megyei kárren­dezési hivatal földárverést tart. A kárpótlási jeggyel ren­delkezők mintegy 126 hektár földterületre licitálhatnak. „Évfolyamtársak ’68” Békésen, a Jantyik Mátyás Múzeumban ma délután há­rom órakor Banner Zoltán mű­vészettörténész nyitja meg az „Évfolyamtársak ’68” című kiállítást, malyen Fábián Irén, Görgényi Tamás, Kiss Ernő, Kovács Endréné, Sallai Lajos, Szappanos István és Vollmuth Frigyes legújabb alkotásaival mutatkozik be. A tárlat május 31 -éig, naponta — hétfő kivé­telével — 10-től 18 óráig várja a látogatókat. KÖRKÉP Próbaüzemmel már működik Békéscsabán, a Szarvasi úton az ÖMV-Hungária Ásványolaj Kft. üzemanyagtöltőállomása, azaz tankolhatnak a gépkocsivezetők. Az április 21-ei ünnepé­lyes megnyitóig még az esetlegesen felmerülő problémákat küszöbölik ki. A benzinkút mellett egy bolt is nyílt, ahol az autóalkatrészektől a csokoládéig sok minden megtalálható, és üzembe helyezik a gépi, valamint a kézi mosót is fotó: fazekas László S. 0. S.! Kórház életveszélyben (Folytatás az 1. oldalról) Egyelőre a betegek nem érzé­kelik, a gyógyítás nem csorbul a bennünket szorító gondok miatt. Halálosan komolyan gondoltam, hogy segélykéré­semet az önkormányzat teljes felelősséggel átéli, ehelyett 2 órás felesleges polémiát, két­értelmű megjegyzéseket hall­gattam. Képviselőként tudatá­ban vagyok annak, hogy na­gyon szűkös kasszából kell gazdálkodnia a városnak, de hittem, hogy az egészségügyet mindennél előbbre helyezik. A mentőt nem lehet a beteggel visszafordítani. — A kórházigazgató tisztá­ban lehetett a kórház gazdasági helyzetével, amikor átvette a ve­zetést? S mit remélnek az átvilá­gítástól? — tájékozódom to­vább az önkormányzat pénzügyi és gazdasági irodájának vezető­jétől, Uhrin Nándortól. — Hónapról hónapra az ön- kormányzat finanszírozza a munkabérek kifizetésére a 16 milliós hitelt a kórháznak. Az igazgató osztályvezető főor­„Felelősséggel nyújtott se gítséget reméltem” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER vosként ebben a kórházban dolgozott, nagyvonalakban bizonyosan tudott a nehézsé­gekről. Hiába kilincselünk az Országos Társadalombiztosí­tási Igazgatóságnál, teljesen elzárkóznak a segítségnyúj­tástól. Hatalmas pénzeket fi­zet a város, a munkavállalók a társadalombiztosításnak, ne­kik kellene ellátniuk a szük­séges anyagiakkal a kórháza­kat.-—Az önkormányzat a tulaj­donos, feladata az elhasználó­dott gépek és épületek felújítá­sa, beszerzése. A működtetést nem támogatják? — Nem elképzelhetetlen, de a jelenlegi feneketlen zsák­ba nem szórhatja pénzét a vá­ros. Érzelmi alapon nem dönt­het az önkormányzat. A kór­házban feltehetőleg új műkö­dési struktúrára, karcsúsításra, ésszerűsítésre lesz szükség. —1994 végéig az új kórházi szárnynak is dolgoznia kell. Lesz pénz a működtetéshez? — Ez a kérdés bennünket is aggaszt. A törvény szerint a központilag finanszírozott be­ruházások működtetéséről az önkormányzatok gondoskod­nak, kivéve az egészségügyet. Azt az önkormányzatok és az Országos Társadalombiztosí­tás közösen látja el. A labor már működik, eddig viszont erre egyetlen fillért sem kap­tunk a tb-től. Mit jelent majd ezek után a közösködés, el sem tudom képzelni. BedeZsóka Szálloda balkáni állapotokkal (Folytatás az 1. oldalról) lesz lehetősége nyomatéko­sabb intézkedések megtételé­re, de addig is bővíteni fogják a kukák számát, megnyújtják a nyilvános WC nyitvatartási idejét és a Munkácsy-téren megszűnik a kutyasétáltatás. „Érdekellentétek ütközése esetén fokozottan nehéz a dön­téshozatal — zárta le a találko­zót Herczeg Tamás —, a jelen­legi tarthatatlan állapoton azonban feltétlenül változtatni kell.” L.M. Tavaszi nagytakarítás Gyomaendrődön április 19-én és 20-án egész napos tavaszi lomtalanítást szervez a városi önkormányzat. Kérik a lakossá­got, hogy a feleslegessé vált dol­gaikat a kijelölt helyre tegyék, hogy onnan elszállíthassák. A közterület ára Aki Kétegyházán a közterület­be 10 cm-en túl benyúló üzlet­homlokzatot, kirakatszekrényt, üzleti védőtetőt, emyőszerke- zetet, hirdető berendezést, fény­reklámot, cég- és címtáblát he­lyez el, havonta és négyzetmé­terenként 4 forintot kell megfi­zetnie az önkormányzatnak. Az árusító és egyéb fülke 25, a köz­lekedési eszközök, mezőgazda- sági gépek, munkagépek, pót­kocsik 20, az önálló hirdető be­rendezések 10, az építőanyagok és törmelékek 8 forintért tárol­hatók közterületen (havonta és négyzetméterenként). Ha ugyanitt idényjellegű, alkalmi vagy mozgóárusításra kerül sor, akkor 15, a vendéglátóipari elő- kertben 10, a kiállításon, a vá­sárban, az alkalmi vásárban (búcsúban) és a mutatványos te­vékenység során 20 forint a havi és négyzetméterenkénti díj. E díjak az áfát nem tartalmazzák. A „KGST-piacot” a kereslet és a kínálat hozta létre, de a kialakult állapotok egyre elviselhetetlenebbé teszik FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER 1993. április 16., péntek Az ígérvényt leszavazták Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal nem képes tovább gyorsítani a kárpótlási jegyek kiadását, ugyanakkor már folyik az állami tulajdonú élelmiszer-ipari vállalatok magánkézbe adása. Glattfel- der Béla (Fidesz) törvényja­vaslata kárpótlásijegy-ígérvé- nyeket adott volna a szövetke­zeteknek, amelyeket felhasz­nálva a termelők is tulajdont szerezhettek volna az élelmi­szer-iparban. Tegnap azonban a kor­mánypárti többség totálisan — bekezdésenként és összessé­gében is—elutasította ajavas- latot. Ennek okáról Zsíros Gé­zát (36-ok), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökét kérdeztük. — Az elképzelés nagyon jó és praktikus volt, viszont szak­mai és jogtechnikai oldalról több sebből vérzett. Rendben van, kapjanak kárpótlásijegy- ígérvényt, ezzel valóban föl­gyorsítottuk volna a folyama­tokat. De tessék nekem meg­mondani, miért csinálnánk diszkriminációt? Ha a terme- lőszövetekezetek kapnak, mi­ért nem kapnak azok az állam­polgárok előre ugyanilyen ígérvényt, akik szintén nem kapták meg a kárpótlási jegyüket és földhöz akarnak jutni? Odaadhatjuk előre a jegyígérvényt a szövetkeze­teknek, de akkor az ellentétel­lel mi van? A termelőszövet­kezet miért nem adja oda az állampolgároknak ugyan­olyan értékben a földet? A me­zőgazdasági bizottság próbál­kozott módosító indítványok­kal jobbítani ezt a javaslatot, de a hibákat nem tudtuk kikü­szöbölni. Ezért inkább lesza­vaztuk az egészet. De tudni kell, hogy az Állami Va­gyonügynökség az élelmiszer- ipari privatizációs folyamat­ban már most is figyelembe vesz kárpótlásijegy-ígér- vényt, nem törvényi alapon, hanem az érintett cég és az ÁVÜ közötti egyezség szerint. S.Á. Nem panaszkodtak, eredményeket láttattak Orosházán, a Fehér Kígyó gyógyszertárba voltunk hiva­talosak szerda délután, ahol kollégák és laikusok előtt szá­moltak be a helyi kórház orvo­sai az osztályaikon folyó gyó­gyító munkáról, a legkorsze­rűbb eljárásokról. Az érdeklődők elsőként az UCB Magyarország Kft. ter­mékével, a Zirtec nevű aller­gia elleni gyógyszerrel ismer­kedhettek meg. Ezt követően dr. Farkas János, az orosházi kórház sebészetének osztály- vezető főorvosa számolt be a laparoszkópos epehólyag-el­távolításról, míg dr. Salló Zol­tán ennek az eljárásnak az ed­digi tapasztalatait összegezte. Dr. Hitdák János, a kórház II. sz. belgyógyászatának osz­tályvezető főorvosa endosz­kópos képekkel illusztrálta az osztályán folyó gyógyítómun­kát. Dr. Dani Árpád sebész és urológus szakorvos egy igen kényes témát tárt a hallgatóság elé, a szexológiai tanácsadást, kiemelve az impotencia prob­lémakörét. (Az előadások- tar­talmára részletesen még visszatérünk — a szerk.) Az orvosok mindegyike be­számolt körülményeikről, a pénztelenség okozta minden­napos gondjaikról. Tették ezt azért, mert két „illetékes” is ült a hallgatóság soraiban. La­katos né dr. Hupuczi Rozália, a társadalombiztosítás képvise­letében és dr. Gulyás Mihály, Orosháza polgármestere, aki utalt arra a kezdeményezésre, amely — kórházi térségi társu­lás — ha nem is húzza ki a bajból az intézményt, de a mű­szerbeszerzésekhez hozzájá­rul — ha a környező települé­sek önkormányzatai is úgy akarják. (Csete) „AZ ÉLET VAGY VIASKODÁSBA ŰZ BENNÜN­KET, VAGY MEGENGEDI, HOGY ÁLMODJUNK. AZ EMBEREK AZ ÁLMOKAT SZERETIK JOB­BAN, S AZ ÁLMODOK KÜLÖNBEK, MINT A VIAS- KODÓK.” (Ady Endre) Sarokba szorítva Pártatlan szövetkezés? Az átalakulás nehéz szülések sorozata. A leghosszabb vajúdás a gazdaságra vár. Ezen belül a legviharosabb érzelmek a mezőgazdaság átalakítását kísérik, hiszen a parasztnak a föld nemcsak megélhetést jelentett, de szent­ség is volt. Kétszer játszottak vele az elmúlt negyven évben az erőszakos téeszesítések során. Aztán sokan közülük megtalálták benne új életformájukat, sajátjukként művel­ték a háztájit, végre az idősek nyugdíjhoz jutottak, meg jól jött az a kis májusi morzsolt kukorica is, amivel az otthon tartott jószágokat etethették. Most itt a kárpótlás. Százezrek kapták vissza a földjüket, tízezrek pedig inkább eladták a kárpótlási jegyüket. Me­gint alapjaiban rendült meg a mezőgazdaság. Olyan érzésem van, hogy az új földtulajdonosok nem is igazán tudják, milyen nehézségekbe vágnak bele. Maguk­ra maradtak, tájékozatlanok, tétovák. Többen felismerték ugyan, hogy az új földtulajdonosoknak is kell valamiféle érdekvédelmi szerveződés, de még nem lehet kiszűrni, hogy ezek a formák mennyire „önzetlenek”. Hallottam dél-alföldi gazdálkodók szövetségéről, alakulnak a gazda­körök is, képviselet a kisgazda párt is, most meg megala­kult a Földtulajdonosok Országos Szövetsége. Ez utóbbi abszolút pártsemlegesnek vallja magát. A gond és kétség ettől még él a gazdákban, akikből igazán senki nem tudott átütő erejű bizalmat kicsiholni. Valószínű, hosszú időnek kell még eltelni, amíg a földtulaj­donosok maguk alakítják ki új szövetkezéseiket, amelyekre feltétlenül szükség van. Csak az a félő, hogy addig túl nagy árat kell még fizetniük... B. Sajti Emese

Next

/
Oldalképek
Tartalom