Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-16 / 88. szám

1993. április 16., péntek HAZAI TÜKÖR Pályázat tanári állásokra Az 1993/94-es tanévvel induló Békéscsabai Evangélikus Gimnázium tanári állásra pá­lyázatot hirdet az alábbi sza­kokra: magyar nyelv és iroda­lom, történelem, angol, né­met, orosz, latin, matematika, fizika, kémia, biológia, föld­rajz, ének, rajz, számítástech­nika és testnevelés. A jelentkezés feltétele: egyetemi végzettség, ma­gasszintű szakmai igényesség, keresztyén elkötelezettség, rendezett családi élet. Érdek­lődni lehet személyesen a Bé­késcsabai Evangélikus Gim­náziumban, Luther u. 1. szám alatt vagy telefonon a (66) 323-254-es telefonszámon. Tb-választási előkészületek A települési önkormányzatok jegyzői április 16-án, ma kez­dik meg azoknak a kopogtató­céduláknak a postázását, ame­lyekkel a szavazásra jogosult állampolgárok részt vehetnek a május 21-én esedékes társa­dalombiztosítási önkormány­zati választáson. Az értesítése­ket legkésőbb április 23-áig mindenkinek meg kell kapnia, de a választók nyilvántartása a polgármesteri hivataloknál is megtekinthető — válaszolta az MTI érdeklődésére Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium Választási Irodájának vezető­je. Amennyiben a nyilvántar- tásba-vétellel kapcsolatban bármely választópolgár kifo­gással kíván élni, első lépés­ként az illetékes önkormány­zati hivatal ügyfélszolgálati irodájához, illetve a jegyző­höz fordulhat jogorvoslatért, legkésőbb április 26-áig. Honvéd­szakközépiskolások versenye Orosházán A Magyar Honvédség közép­iskoláiban tanuló diákok szá­mára tanulmányi versenyt ren­deznek a hét végén Orosházán, a Műszaki-Technikai, Honvéd Szakközépiskolában. A szom­bati esemény egész napos, a délelőtti és délutáni vetélke­dést este 19 órától a Petőfi Művelődési Központban egy kulturális rendezvénnyel zár­ják. Itt fellép az orosházi majo­rette csoport, Gábor Kornél (gitár, ének), az Alföld Nép­táncegyüttes és a Magyar Köz­társaság Honvéd Együttese. 208 vállalkozó Csorváson Csorváson 208-an váltottak vál­lalkozói engedélyt a mai napig. Közülük legtöbben belkereske­delmi ügynökként tevékeny­kednek, 19-en palackozott ita­lok forgalmazására váltottak engedélyt, míg tizennégyen mezőgazdasági kistermelőként jelentkeztek be. Általános ta­pasztalat, hogy többféle tevé­kenységre váltanak ki enge­délyt a vállalkozók. Nagyon so­kan foglalkoznak valamilyen mértékű szeszárusítással. Hi­ány van viszont a településen gyermekruha és -cipő-kereske­désből, nincs cipész és kerék­párjavító sem tevékenykedik. Az elnök nem olyan naiv Dr. Kulin Sándort, az MDF Etikai és Fegyelmi Bizottsá­gának elnökét Csurka István, Debreczeni József, Elek István és Furmann Imre ügyéről kér­deztük gyulai látogatása alkal­mával. — Sokszor nagyon nehéz határvonalat húzni az etikai és fegyelmi, a fegyelmi és politi­kai megítélés között — mond­ta dr. Kulin Sándor. — Etikai vétség az, amelyet személyek közötti viszonylatban kö­vetünk el egymás ellen. Fe­gyelmi ügy pedig az, ha valaki a pártja alapszabályával vagy demokratikusan elfogadott politikai irányvonalával rend­szeresen szembehelyezkedik, s ez utóbbit nem pártszerű ke­retek között teszi. Aki nem tudja elfogadni, hogy az MDF- ben különböző szellemi irány­zatok léteznek, vagy bárme­lyiket ki akarja túrni, esetleg a másikat állandóan becsmérlő­en minősíti: az szembehelyez­kedik az MDF alapelveivel. —Nem lett volna szerencsé­sebb térben és időben is elkülönítve tárgyalni Csurka István és a többiek ügyét? Hipotetikus a kérdés, mert az első igazi, ügydöntő tárgya­láson éppen csak túlvagyunk. De azért is nehéz a két ügyet elválasztani, mert ezt a birkó­zást az akció-reakció elv tartja életben. Elsősorban adott a Csurka-vonal, mely támadja a párt többségi irányvonalát, s másodsorban itt vannak a nemzeti liberálisok, akik ezt vitatják. Ok annál hangosab­bak, minél erősebb az ellentá­bor: igyekeznek visszahúzni a pártot a centrumba. — Csurka István megnyil­vánulásainak a hatása mindig túllépte az MDF kereteit, oly­kor az országhatárt is. A másik három ember csupán a párton belül kavart viharokat. — Kétségtelen, hogy eltérő súlya van a magatartásuknak. A Debreczeni ellen benyújtott beadványok, feljelentések nem olyanok, amelyek tényle­gesen kimerítenék a fegyelmi vétséget. Az, hogy valaki el­lenzékinek minősített fórum­ban jelenik meg: szíve joga, ízlés kérdése — feltéve, hogy az MDF álláspontját képviseli az idegen környezetben: ezt el kell fogadnunk. Ha a belső vi- ' tákat nem próbáljuk meg „háztájiban” kezelni, hanem kivisszük a nagy nyilvánosság elé: ez kritika tárgya lehet. — Érzékeli-e a bizottságuk, hogy ítélkezésük tárgya meg­haladja egy párt belső ügyé­nek kereteit? — A társadalomban igen nagy az érdeklődés a párt ve­zető szerveinek tevékenysége, a birkózás végeredménye iránt. Ez több, mint egy szen­zációnak szóló érdeklődés. Benne van egy kicsit, hogy az MDF sorsa ma összefügg a kormány sorsával, s össze van kötve az ország esélyeivel. Nem vagyok olyan naiv, hogy azt hihessem: etikai döntések­kel valakit felelős politikusi magatartásra lehet kényszerí­teni. De a magunk eszközeivel ezt mégis meg kell próbál­nunk. Kiss A. János Szakdolgozati témájuk: a magyar-román határ Holland egyetemisták megyénkben Nem mindennapi szakdolgo­zati témát választott két hol­land egyetemista lány. Éva van der Boom és Sacha Kop­pért, az utrechti egyetem hall­gatói, a magyar—román or­szághatár társadalmi, gazda­sági szerepét vizsgálják mind­két oldalon. Az utrechti egye­tem és az MTA Regionális Ku­tatások Központja Alföldi Tu­dományos Intézetének békés­csabai osztálya között évek óta jó a tudományos kapcsolat, s ennek keretében holland diá­kok szakdolgoztak Békésben, megyénk kutatói pedig kutatá­si lehetőséget kaptak Hollan­diában. A két lány júliusig dol­gozza fel a témát, így most még csak az előkészületekről kérdeztük őket, abban marad­va, hogy amikor elkészülnek, tapasztalataikról beszámol­nak olvasóinknak. — A magyar—román határ nem átjárható nyugati érte­lemben — sőt kemény határ — így a települések életében, fejlődésében jelentős szerepet játszott és játszik, hogy érint­keznek a határral —- mondják. — Kevermesen, Dombegyhá­zán, Mezőhegyesen, Batto- nyán, Eleken és Lökösházán már vettünk fel anyagokat a polgármesterekkel, papokkal, tanárokkal, gazdasági szak­emberekkel. A sarkadi pol­gármester segítségével pedig Szalontára is eljutottunk. A kolozsvári egyetem társada­lomföldrajzi tanszékének ve­zetője, Pop professzor is biz­tosított bennünket támogatá­sáról a kinti munkánkat illető­en. — Mivel nemrégiben ér­keztek, a szakmai kérdések he­lyett arra lennénk kíváncsiak, mi ragadta meg Önöket legin­kább hazánkban? — Bámulatos, hogy Ma­gyarország nem annyira zsú­folt, mint Hollandia. Nagy tá­volságokat tehet meg az ember úgy, hogy települések és házak helyett csak a szántóföldet, a pusztaságot látja. Ny. L. A két egyetemista lány a magyar—román határ társadalmi, gazdasági szerepét vizsgálja fotó: fazekas László Olvasóink írják • • — ... — A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Ez aztán a hivatal! Tavaly ősszel az utcánkban vízvezetéktörés volt. Kijöttek a vízmű szakemberei és megcsinálták. A közben kitermelt földet, törmelé­keket a házam bejárata elé tették, és otthagyták. Hamarosan jöttek a fagyok, nem tudták eltakarítani, meg aztán vártam, lesz, aki elszállítja. Kitavaszodott. Nem jött senki, ezért a földet az aszfaltdaraboktól, törmelékektől szétválogattam és elhordtám. Erre a napokban felszólító levelet kaptam a békéscsabai polgár- mesteri hivataltól:, Mely színi ellenőrzésem során megállapítot­tam, hogy T. Cím Békéscsaba, Váczi Mihály u. 18. számú ingatlana előtti közterületen gázbekötő vezeték építési munkáit végezte, és a közterületet nem az eredeti állapotában állította helyre. Felszólítom, hogy a közterület végleges és szakszerű helyreállítását 1993. április30-áig végezzed. Abban az esetben, ha felszólításom ellenére sem történik meg a közterület helyreál­lítása, úgy hatósági jogkörömnélfogva kötelezem ezen munkála­tok elvégzésére.’’ Mindebből látszik, hogy a békéscsabai polgármesteri hivatal tudja, hogy mi van a városban. Körültekintően, pontosan végzik a munkájukat. Utóirat: Egyébként ha veszik a fáradságot és bekopogtatnak hozzánk, szívesen segítségükre vagyok, elmondom, hogy mi történt. Békési Lajos, Békéscsaba Miért sújtják a magyar kiskereskedőket? Békéscsabán a sportcsarnoknál május 1-jén a magyarországi árusoknak 500forint helypénzt kell fizetniük, a külföldi állam­polgároknak viszont csak 300forintot. Valaki magyarázza meg nekem, hogy miért kell hátrányos helyzetbe hozni a magyar állampolgárságú kiskereskedőket a környező országok KGST- seftelőivel szemben. A negatív megkülönböztetésünket egyszerű­en nem tudjuk elfogadni. Ha ez így megy, akkor a magyar kiskereskedők előbb-utóbb tömegesen mennek csődbe. (Név és cím a szerkesztőségben) Intolerancia Egy kora tavaszi napon buszai jöttem haza Békéscsabáról. A központban szálltunk fel egy velem egykorú asszonnyal a nagy, kék, csuklós buszra. Minden ülőhely foglalt volt—fiatalok ültek rajtuk. Mi ketten álltunk. Tíz éve rokkant nyugdíjas vagyok, fáradt is voltam, jól esett volna leülni. Szólni, helyet kérni nem akartam, mert egy másik „eset” jutott az eszembe. Egyszer egy nálam jóval idősebb néni helyet kért egy fiatal lánytól, mire a lány apja ráförmedt, hogy a leány megvette a jegyét, tehát joga van ülni! Csupa olyan fiatal ült most a buszon szenvtelen, részvétlen és közömbös arccal, hanyag testtartásban, akiket talán ugyanúgy neveltek, illetve egyáltalán nem neveltek! Kedves Szülők—akiket illet! Gyermeket nevelni nemcsak azt jelenti, hogy tisztán tartják, taníttatják, ellátják élelemmel és ruházattal—néha annyi zsebpénzzel, ami egyik-másik nyugdíjas havi járandósága! Gyermeket nevelni azt jelenti, hogy megtanít­ják embernek lenni! Megtanítják arra, hogy öregnek, betegnek, kisgyermekes anyának adja át a helyét a buszon, vonaton vagy a váróteremben! Megtanítják arra is, hogy a hosszú sorban — az üzletekben—maga elé engedje az áldott állapotban lévő „nagy­pocakos” kismamákat! Arra is meg kell tanítani, hogy ha az utcán mászkál nagyhangú és neveletlen iskolatársával vagy barátjával, akkor ne az öregnek, a néhéz szatyrokat cipelő asszonyoknak, gyermekkocsit toló anyukáknak kelljen kitérni a fiatal elől—mert máskülönben fellöknék! Gondolnak-e ma a fiatalok arra, hogy ha ők is megérik az öregkort vagy ne adj Isten betegek lesznek, nekik hogy fog esni, ha majd velük történik ugyanez?! Az az érzésem, hogy a lelkűk mélyéig fel lesznek háborodva és nem gondolnak akkor arra, hogy csak ugyanazt kapják vissza, amit ők adtak másoknak! Perei Jánosné, Gyula ZSADÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE pályázatot hirdet művelődési ház es könyvtárvezetői állás betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — szakirányú főiskolai végzettség — bérezés megegyezés szerint — az állás betölthető azonnal. A pályázatot Zsadány község polgármesterének (Béke út 82.) kell benyújtani a megjelenéstől számított 30 napon belül. Jltecj/iiüó A Szeghalmi Sárréti Tej Részvénytársaság ezúton értesíti részvényeseit, hogy évi rendes közgyűlését 1993. május 21-én 9 órakor tartja a részvénytársaság kultúrtermében. (Szeghalom, Széchenyi u. 49. szám.) NAPIRENDI PONTOK: 1. Beszámoló az rt. 1992. évi gazdálkodásáról. 2. A felügyelő bizottság jelentése. 3. A könyvvizsgáló jelentése. 4. Az 1992. évi mérleg jóváhagyása. 5. Az 1992. évi osztalék megállapítása. 6. Tájékoztatás az 1993. évi üzleti tervről. 7. A 19/1992. évi közgyűlési határozat módosítása. 8. Alapszabály módosítása. 9. Egyebek. A közgyűlésen minden részvényes személyesen, illetve meghatalmazottja útján vehet részt. Határozatképtelenség esetén a második közgyűlés időpontja 1993. május 21., 9.30 óra. E közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG IGAZGATÓSÁGA

Next

/
Oldalképek
Tartalom