Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
,BÉKÉS MFÜVEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. április 1., csütörtök Felügyelőség a fogyasztók érdekeinek védelmében Egyre több a panasz Elöntött bennünket a bóvli, a gyanús származású termékek áradata. Az átlag honpolgár pedig, akit becsaptak, többnyire nem tudja, hova forduljon panaszával. Magam is megjártam egy élelmiszer- boltban, s csak némi utánajárás után fedeztem fel, hogy észrevételemmel a megyei önkormányzat épületében lévő Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Békés Megyei Felügyelőségéhez kell fordulnom. A felügyelőség vezetőjével, Kulkai Gabriellával arról beszélgettünk, mi a felügyelőség munkája, s milyen eszközökkel látja el a fogyasztók érdekvédelmét. A leértékelt áruk polcánál nagyon kevesen buknának meg az az árfeltüntetés hiánya miatt Világkongresszus farmereknek Július 11. és 17. között Nemzetközi Farm Menedzsment Világ- kongresszust (IFMA ’93) tartanak Gödöllőn és Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium fővédnökségével. A rendezvény házigazdája a Magyar Farm Menedzsment Fejlesztési Alapítvány (FAMA). A kongresszus témakörei: 1. Agrárpolitikai irányok és hatásuk. 2. Az átalakuló magyar mezőgazdaság. 3. Mezőgazdasági oktatás és szakatanácsadás fejlesztése. 4. A jövőbeni agrárpolitikák és stratégiák. Szekcióülések témakörei: 1. Marketing. 2. Farm business fejlesztése. 3. Farm menedzsment kiszolgáló háttér. 4. Menedzsment és termékelőállítás. A kongresszus egyéb rendezvényei között farmerfórum, üzemlátogatás, termék és gépkiállítás szerepel. A részvételi díj személyenként 41 400 forint a kongresszus teljes programjára, de napijegyeket is kiadnak 5 000 — 8 000 forintos áron. Jelentkezéseket április 15- éig fogad el a GATE-KÁTKI (2100 Gödöllő, Isaszegi út, pf. 65.). Telefon: 28/20387 (Bisz- kupné), Fax:-28-30184. Exporttámogatás A pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere március 12-én 9/1993. szám alatt együttes PM- NGKM rendeletet alkotott a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari exporttámogatásról. A korábbiakhoz képest például változás, hogy a darabolt sertéshús és a fűszerpaprika őrlemény 25 százalék helyett 30 százalék, az egyes húskészítmények és a belsőségek 0 százalék helyett 10—20 százalék közötti, a tyúk-, a pulyka-, a gyöngyös- és a kacsahús 10 százalék helyett 15 százalék, a burgonya 0 százalék helyett 10 százalék exporttámogatást kapnak a jövőben. A minisztériumhoz tartoznak —Mikor alakultak meg? — Az Országos Kereskedelmi és Piaci Felügyelőség jogutódjaként 1991-ben alakultunk. Nem a megyei önkor- mányzathoztartozunk, hanem a budapesti főfelügyelőséghez, amely az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium irányítása alatt áll. Minden területen megjelenünk, ahol a fogyasztó, hiszen az ő érdekeit képviseljük. így a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, az idegenforgalomban és a szolgáltatásokban. A főfelügyelőség által kiadott éves vizsgálati program alapján dolgozunk, de vannak visszatérő programok és saját vizsgálati tervünk is, amely a helyi adottságokra épül. Ugyanakkor az állampolgárok fogyasztói panaszait is kivizsgáljuk. — Hogyan képesek ezt ennyien ellátni? — Öt felügyelővel dolgozunk, ez a létszám valóban kevés. De együttműködünk a rendőrséggel, a közlekedési felügyelettel és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, valamint a minőségvizsgáló szervezetekkel. — Arellenőrzéssel foglalkoznak? — Csak a hatósági áras termékeknél, de árfeltüntetéssel és ámyilvántartással teljes körűen. Hiányzik a cégtábla-— Milyen visszatérő hiányosságokkal találkoznak? — A termékek minőségtanúsítása és a kezelési útmutató szinte menetrendszerűen hiányzik. A szolgáltatásoknál alig találkozni árfeltüntetéssel. Például a fodrászoknál nem lehet tudni, egy festés vagy dauer mennyibe kerül. Állandó gond még a szakképesítés, a cégtábla és a nyitvatartási idő feltüntetésének hiánya. Ez úgy fordulhat elő, hogy az önkormányzatoknak a jelenlegi jogszabályok értelmében nem feladata ellenőrizni a vállalkozást indulásakor, az üzletnyitás bejelentésekor a feltételek meglétét. A vállalkozó ismeretek nélkül fog bele valamibe, s aztán jön a felszólítás a hiányok pótlására, majd ha ez is elmarad, javaslatot tehetünk a szakigazgatási szervnél az üzlet bezáratására. Ezt előzetes tájékozódással el lehetne kerülni. Azt is gyakran tapasztaljuk, hogy a vállalkozók nincsenek tisztában a vásárlók minőségi kifogásának szabályszerű intézésével, a hibás termékeket nem javítják vagy nem cserélik ki, ezért fordulnak hozzánk panasszal a vásárlók. Holott a fogyasztó kártalanítását a kereskedő köteles elvégezni. Ha nem teszi, kivizsgáljuk a panasz jogosságát, s ha kell, szankcionálunk. —Milyen ereje van ezeknek a szankcióknak? — A figyelmeztetéstől maximum 10 ezer forint pénzbírságig terjedhet, ami egy pénzesebb vállalkozónál nem igazán hatásos. Viszont, ha bűn- cselekmény gyanúja merül fel, az ügyet átadjuk a rendőrségnek. Füstölő a WC mellett — Legutóbb milyen átfogó vizsgálatot végeztek? — Huszonkilenc élelmiszer és húsboltban vizsgáltuk a tőkehús és húskészítmények értékesítési körülményeit. A vizsgálat során 16 esetben állapítottunk meg valamilyen szintű szabálysértést, amelynek során 70 ezer forint bírságot róttunk ki és 59 ezer forint értékű árut vontunk ki a forgalomból. A feltárt hibák között szerepelt, hogy olyan árut találtunk, amelynek már lejárt az eltarthatósági ideje. Volt üzlet, ahol az engedély csak tőkehús értékesítésre szólt, s mégis készítettek kolbászt, tepertőt. Mindezt úgy, hogy a potyogtatós vécétől két méterre volt a füstölő. A gyártott termékeket persze nem vizsgáltatták be. A vizsgálatba az illetékes állatorvost is bevontuk. Gyakran tapasztaljuk, hogy a húsboltokban saját sertést dolgoznak fel saját háztartás számára. Ennek következménye a bolt bezáratása és fertőtlenítése. E vizsgálat során 18 próbavásárlást végeztünk, s hat esetben tapasztaltunk többletszámlázást. Találtunk olyan mérleget is, amelynek a hitelesítése évek óta lejárt. Az viszont örvendetes, hogy a vizsgált egységekben megfelelő számú és méretű hűtőgépek voltak, s egyre több helyen tüntették fel az árakat. —Békéscsabán kívül hol lehet elérni önöket? — Békéscsabán hétfőn és csütörtökön a hivatali időben egész nap van ügyfélfogadás. Mivel nincs kihelyezett irodánk. így Szarvason a polgár- mesteri hivatalban minden hónap utolsó keddjén várjuk az ügyfeleket, Gyulán pedig minden hónap első szerdáján. B. Sajti Emese Mi lesz veletek tangazdaságok? 800 millió hiányzik a mezőgazdasági oktatásban A szarvasi főiskolának most visszaadott birtokot Tessedik Sámuel alapította fotó: lehoczky péter Magyarország ismét Európa éléskamrája lesz? Mi legyen a súlyos pénzügyi gondok közepette születő mezőgazdasági tangazdaságokkal? Többségüknek nincs megfelelő forgóalapja a most nekik juttatott földek megműveléséhez, az önálló gazdálkodás kialakításához. Dr. Mihály Zoltán parlamenti képviselő (MDF) szerint az államnak egyszeri támogatásként forgóalapot kellene biztosítania a tangazdaságok talpraállításá- hoz. A képviselő — aki az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja — úgy lát-. ja, hogy hiába juttatott az állam főidet a tangazdaságoknak, ha azok (kevés kivételtől eltekintve) működésképtelenek. Egy országos felmérés szerint csak néhány önkormányzatnak volt lehetősége arra, hogy a kezelésében lévő mezőgazdasági szakközépiskolák működéséhez a szükséges pénzt biztosítsa, a többi tangazdaság földjeinek többsége az állami gazdaságok kezelésében maradt, mert nem tudtak miből hozzálátni az önálló műveléshez. Az ország különböző vidékein 180 mezőgazdasági szak- középiskola, főiskola és egyetem van, a hozzájuk tartozó tangazdaságok szerepe a jövőben óhatatlanul fel fog értékelődni, hiszen ezeken a minifarmokon sajátítják majd el a jövő szakemberei azokat az ismereteket, amelyekre később gazdálkodóvá, vállalkozóvá válásukkor szükségük lesz. Mindezek kapcsán javasolta a képviselő a parlament mezőgazdasági bizottságának, hogy tegyenek javaslatot az 1993. évi vagyonpolitikai irányelvek módosítására. Szerinte ugyanis az állami gazdaságok privatizációjából származó bevétel egy részét a tangazdaságok forgóalapjának feltöltésére lehetne fordítani. Ha minden igényelt és kimért földterület után hektáronként 50 ezer forintot biztosítanának a gazdaságoknak, akkor a mintegy 160 ezer hektáros „állomány” anyagi feltételeit 800 millió forintos injekcióval biztosítani lehetne. Ami az adózást illeti, a honatya célszerűnek tartaná, ha az állam nem adóztatná meg a tangazdaságokat, hanem azok nonprofit szervezetként működhetnének, s a gazdálkodásuk folytán az árbevételből szerzett nyereséget visszafordíthatnák a gazdaság fejlesztésének finanszírozására. A képviselő szerint ugyanis nem szabad kockáztatni az oktatás biztonságát az állam rövid távú, pillanatnyi érdekei miatt. A szakemberképzésre fordított milliók később milliárdo- kat fialhatnak a közös kasszába. (újvári) 6^2 Tessedik tanterülete újra a főiskoláé Visszakapta 170 hektár nagyságú tanterületét a szarvasi mezőgazdasági főiskola, amelynek jogelődjétől az 1950—60-as években vették el a Tessedik Sámuel által alapított egykori „gyakorlatigazdasági szorgalmatossági iskola” oktatását segítő birtokot. Az ÁVÜ döntése alapján a Szarvasi Állami Tangazdaság 100, az iskola hajdani földjét használó Öntözési Kutató Intézet pedig 70 hektár földet ad a főiskolának. A most visszakapott tanterületen a főiskola az új szemléletnek megfelelően, a kisebb gazdaságokban is jól hasznosítható gyakorlati ismereteket sajátítják el a gazdászjelöltek. A 170 hektáron a mintegy félezer diák közreműködésével oktatási célú, ám a piac igényei szerint szervezett termelést folytat majd a szarvasi főiskola. Panaszkodnak a termelők és panaszkodnak a vásárlók is, mert a hazai boltok polcain egyre gyakrabban látni külföldi élelmiszereket, s ezzel egy- időben mintha kiszorulóban lennének a belső piacról a magyar élelmiszeripar termékei. Most, amikor a mezőgazdaság szakít egy sokéves struktúrával, nagyon fontos volna, hogy biztos piacokra, fizetőképes vevőkre találjanak a termelők. Néhány esztendővel ezelőtt a legnagyobb vásárlók — az egykor volt szocialista országok — szakadtak le, most veszélybe kerülni látszik a nyugat-európai export fs. A közös piaci országokba exportáló termelőknek kereken 150 féle rendeletnek, előírásnak, több ezer oldalnyi szabálynak kell megfelelniük, hogy egyáltalán a boltok polcaira kerülhessen a portékájuk. Van-e ilyen körülmények között helyük a magyar termékeknek a nyugateurópai piacokon? — kérdeztük dr. Vajda Lászlótól, a mezőgazdasági tárca közös piaci kapcsolatok önálló osztályának vezetőjétől. —A Közös Piac országainak évi 100 milliárd dollárnyi élelmiszer importjában az egy százaléknyi magyar export bőségesen elfér. Amit végül is kiszállítunk, az megfelel minden minőségi előírásnak. A magyar áruk megítélése is viszonylag jó, az erősen közepes minőséghez azonban gyengén közepes ár társul. Ez teszi végül is vonzóvá a magyar árukat mind az importőrök, mind a fogyasztók szemében. Pedig egyik-másik termékünk — legalábbis a minősége alapján — joggal megérdemelné a magasabb árat is. — Mi akadálya van, hogy így legyen? — Mondjuk az, hogy egyenletes minőséget kellene biztosítaniuk a szállítóknak. Nem elég, hogy a darabolt csirke vagy a konzervuborka általában jó minőségű, a vevő megköveteli, hogy minden szállítmány, minden tétel ugyanolyan legyen. A magyar borok egyik évben jobbak, másikban gyengébbek. Ezt nem engedi meg a nyugati piac. Már rossz minőségű árunak tekintik azt a szállítmányt is, amelyikben más az áru külső és belső címkéje, vagy ha a csopaki rizling közé mondjuk badacsonyi rizling keveredik. Ezek bosszantó, apró hibák, de leszorítják a termék árát. És akkor még nem beszéltem a reklámról, a marketingről, ami pénzbe kerül ugyan, de egy remélt magasabb árban megtérülhet. — Ón szerint melyek azok a bázistermékek”, amelyekre alapozni lehetne a magyar exportot? — Első helyre sorolnám a húsipari termékeket, a sertést és a baromfit. Reménykeltőén növekszik a víziszárnyasok exportja is, de nem csökkent az érdeklődés a magyar szalámi iránt sem. Kelendőek lehetnek a magyar zöldség- és gyü- mölcskonzervek. Egy kis igyekezettel könnyen lehetnénk újra Európa éléskamrája. (ÚJVÁRI) FEB
