Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
1993. április 1., csütörtök HALO Kegyelmes halál az eutanázia? Amikor már semmire nem képes az ember segítség nélkül der spiegel-fotó---------------------èBlMS MEGYEI HIEAP A máj és a táplálkozás Otthon az időseknek Nagykamaráson a külsőségek mellőzésével az év elején adtak át egy újonnan épült idősek napközi otthonát. Az otthon 24 idős embert lát el a hét 5 napján, napi háromszori étkezéssel, valamint különféle elfoglaltságra ad lehetőséget a rendszeresen bejáró embereknek. A beruházás költsége több mint 5 millió forint volt. A meglevő saját erő mellett az önkormányzat több pályázatot nyújtott be, így az Állami Fejlesztési Intézet munkahelyteremtő beruházás címen adott támogatást, a megyei munkaügyi központ kamatmentes hitelt, valamint a berendezésre a Szerencsejáték Alaptól kaptak segítséget. Az ellátást 4 alkalmazott végzi, akik a munka- nélküli támogatás után kerültek felvételre. A napközi a bentlakók mellett ellátja a településen élők külső étkeztetését is, amelyet jelenleg 25— 30-an vesznek igénybe, de — mint mondják — a létszám fokozatosan nő. Az önkormányzat reméli, hogy az épület teljes befejezéséhez sikerül még ez évben is támogatást kapni, s ezzel megoldódna a település egyik régi gondja: az idős emberek alapellátása. H.M. Az egészségügyiek védelmében Napjainkban emelkedő tendenciát mutat a vér útján terjedő fertőző betegségek aránya. E veszélyforrás lehetősége az egészségügyben hatványozottan jelentkezik, hiszen a vérvétel és a vérátömlesztés a mindennapos beavatkozások közé tartoznak. Még a szigorú hygienes előírások mellett is előfordulhat, hogy a szakdolgozók a beavatkozások során vérrel szennyeződnek és ezzel megteremtik a fertőződés lehetőségét. A fentiek ismeretében szinte az ápolás forradalmasításának tekinthető az úgynevezett zárt vérvételi rendszer. Ennek lényege, hogy valóban teljesen zárt körülmények között történik a vér levétele, vizsgálata és szállítása. Első beruházásként meglehetősen nagy a költségvonzata, de számításaink igazolják, hogy már rövid távon is megtérül, sőt gazdaságos. A rendszer nemcsak a szakdolgozók, hanem betegeink érdekét is szolgálja, akik többé nem szennyeződnek saját vérüktől, sőt mivel a csövek törésbiztosak, kizárt, hogy gondatlan kezelés miatt ismételt vérvételre kerüljön sor. További előnye, hogy a csövekben uralkodó vákuum garanciát biztosít, hogy az egyes vérvételnél csupán a szükséges (és nem több) vérmennyiség kerül levételre. E csodálatos rendszer ma már nem csupán álom, hanem valóság kórházunkban is. Az elmúlt héten a Sarstedt cég képviselői segítségével nővéreink hamar elsajátították az új technika alkalmazását. Ezzel elhárult az utolsó veszély- forrás is a vér útján történő fertőzésekkel szemben. Halmos Miklósné H. ÁPOLÁSI IGAZGATÓ, Pándy Kálmán Kórház, Gyula Az oldalpárt szerkesztette: Bede Zsóka. Megadhatja-e az orvos a könnyű halál kegyelmét? Az eutanázia régóta foglalkoztatja az emberiséget. Már a görögök ismerték az úgynevezett „jó halál” fogalmát, ezt jelenti ugyanis a görög eredetű kifejezés. Hogy napjainkban újra fellángolt a vita, abban nem kis része van annak a holland bejelentésnek, miszerint februárban a parlament kétharmados többséggel elfogadta a passzív eutanáziát, mint orvosi gyakorlatot. Hollandia ez idő szerint egyedül áll ezzel a döntéssel, hiszen sehol másutt a világon nem megengedett az eutanázia egyik formája sem, mint orvosi gyakorlat. Nálunk a jog kifejezetten tiltja. A Btk. 166. paragrafusa egyenesen emberölésnek minősíti mindkét formáját. Hogy mi a különbség aktív és passzív eutanázia között? Az aktív azt jelenti, hogy a halálos beteg kérésére az orvos nagyobb adag altatót, fájdalomcsillapítót, egyszóval végzetes dózist ad be, hogy megrövidítse szenvedését és átsegítse a túlvilágra. Passzív eutanázia esetében direkt módon nem adnak a beteg halálát siettető szert, csak kikapcsolják az őt még életben tartó gépeket és hagyják meghalni. Persze a görögöknél, ahonnan a szó származik, nem volt jelentősége az alkalmazásának, hiszen éltető, modern gépek, berendezések akkor nem álltak az orvostudomány rendelkezésére. Napjainkban a beteg— orvos kapcsolat újraértelmezése, a betegjog világszerte történő előtérbe kerülése újra. az érdeklődés középpontjába helyezte az eutanáziát. Orvosok, jogászok, pszichiáterek eltérően vélekednek róla, mely lényegében az embernek, a betegnek azt a jogát vitatja, hogy saját elhatározása és választása szerint mehet-e át a halálba. Kérheti-e orvosát, hogy segítsen megrövidíteni értelmetlen szenvedéseit és az orvos köteles-e ezt a kérést teljesíteni? Lényegében e kérdések körül forog a vita, melyben neves személyiségek vesznek részt. Dr. Ádám György jogász- professzor szerint az emberiség egyetemes problémájáról van szó, hiszen a természet törvénye, hogy az életet felváltja a halál. A titok, hogy mi következik utána, mindig és mindenütt foglalkoztatja az embereket és az is, hogy miként lehet méltó élet után méltóképpen átlépni abba a bizonyos másik világba. Vajon segíthet-e ebben az orvos és mi módon? A tapasztalat szerint a legtöbb ember otthon, megszokott környezetében szeretne meghalni, szerettei körében. Az egészségesek, a család azonban legtöbbször idegenkedik attól, hogy a haldoklót hazavigye, sőt az ellenkező következik be általában: a haldoklót beviszik valamilyen egészségügyi intézménybe meghalni. Olyan ellentmondás ez, mely nehezen oldható fel. Pedig itt még nincs is arról szó, hogy dönthet-e a beteg életének, kínjainak megrövidítéséről, kérheti-e orvosát, hogy segítse át valamilyen módon a túlvilágra, hagyja békében távozni, ha már nincs segítség. És mit mond erről a jog? A római jog szerint az ember maga dönthet élete és halála felől. A magyar jogértelmezés más, mint már utaltunk rá, nálunk emberölésként minősül az eutanázia. Az orvosok közül is sokan elvetik. Dr. Veér András orvos-pszichiáter nyíltan ki is mondta a vitában, hogy ő képtelen lenne megtenni ilyenféle beavatkozást. Nálunk az orvosi eskü klasszikus értelmezése van érvényben, mely szerint az orvos az életre esküdött, és akkor is ehhez kell magát tartania, ha az élet valójában már nem menthető, ha önmaga sem hisz a gyógyulásban. A végsőkig el kell látni, kezelni kell a beteget, az orvosnak nincs joga dönteni élet és halál dolgában. Hallgatólagosan gyakorolják? Dr. Nehéz-Pozsony István jogász szerint viszont a passzív eutanáziát hallgatólagosan gyakorolják az orvosok, igaz, hogy nem mondják ki nyíltan: ezt a beteget most már hagyjuk meghalni, mert nem tudunk segíteni rajta. Szerinte ezzel együtt is kell élni a kórházak napi gyakorlatában, hiszen, aki már a klinikai halál állapotában van, annál csupán elhatározás kérdése, mikor kapcsolják ki az éltető gépeket, mert értelmetlen lenne az életük ilyen módon történő meghosszabbítása. Többen úgy vélik, ez nem jogi, hanem morális kérdés. Ádám György szerint viszont az aktív eutanázia sokkal érthetőbb és emberségesebb, mint a passzív, mert ez inkább szem előtt tartja a beteg érdekeit, míg a passzív csak az orvosét. Kényszeríteni azonban egyikre sem lehet sem a beteget, sem az orvost. Nálunk tehát folyik a vita és a megváltó haláltól az orvosi segédlettel történő öngyilkosságig sok mindennek titulálják az érdekeltek az eutanáziát. Dr. Makó János a Magyar Orvoskamara etikai bizottsága nevében úgy nyilatkozott, hogy az etikai kollégium is rövidesen tárgyalja e témát, mely nem csupán az orvosokat, hanem a társadalmat is foglalkoztatja. Olyan állás- foglalásra van szükség, amely biztos eligazítást, iránytűt jelent az orvosoknak a napi munkában és az orvos—beteg kapcsolat értelmezésében is. Leopold Györgyi A máj működését — feladatából adódóan — minden élő táplálék támogatja és minden halott táplálék akadályozza. A szintetikus anyagok megterhelést jelentenek a máj számára, sőt mérget még akkor is, ha a szóban forgó anyag nem mérgező. Ide tartoznak például az úgynevezett természetazonos, szintetikus aromák, a színanyagok, konzervláló szerek stb. Az elkészítés során halottá vált terméknek nevezhető a finomított cukor: nem egészen halott ugyan, de alacsony élettartamú a kiszitált fehér liszt — a májműködés zavarának megelőzése érdekében tehát le kell mondanunk ezekről a készítményekről és a belőlük előállított termékekről. Teljesen pótolható a cukor mézzel, amely értékes táplálék és gyógyszer. De ne melegítsük 55 fok fölé, mert értékes gyógyító anyagai elpusztulnak. A természetes eredetű, de az életből kiesett termékek közé tartozik az alkohol is, olyannyira halott, hogy konzerválásra is felhasználható. Az alkohol a máj számára az egyik legsúlyosabb mérget jelenti, ezért fogyasztásától tartózkodnunk kell. A máj és az epe ritmusa Bár a máj egész nap pihenés nélkül tevékenykedik, mégis fő munkájára éjszaka kerül sor. A regenerációs folyamatok arra az időre maradnak, amikor pihenni szoktunk. Mivel ez a ritmus megegyezik a föld ritmusával, kimutatták, hogy valóban igaz az ősi népi bölcsesség: a legegészségesebb az éjfél előtti, természetes alvás (este 9 és reggel 5 óra között). Mivel a máj életteremtő folyamatai többnyire éjjel játszódnak le, annál intenzívebbek, minél inkább nyugalommal tölti az ember ezt az időt. Ezzel ellentétes az epe funkciója. A széteső vörösvér- sejtekből a májban szabaddá váló vérfestékanyag zöldes, vasmentes epefestékké alakul át, és az epesavakkal együtt kiválasztódik a bélben. Ez a folyamat elengedhetetlen a zsiradékok emésztéséhez, éjjel a leggyengébb, és nappal fokozódik. A tojás, a zsiradékok ösztönzik az epeképződést, tehát epekólikára hajlamosaknál károsak, egészséges embernél viszont lendületbe hozzák az epét. A természetes, ártalmatlan epeserkentők közé tartoznak az olajos magvak, a diófélék. A máj az édes élelmiszereket reggel nehezebben dolgozza fel, mint este. Ha étkezési szokásainkat a természetes ritmushoz igazítjuk, az édes (mézes) ételeket — a vegetáriánus étrenden belül — este fogyasztjuk. Édes ételnek számít a gyümölcsös müzli, a csíramáié, az édes gyümölcsök. A betegségek központi szerve A májműködés jelentősége minden krónikus betegség esetében nagy. E bajok többnyire azért nem gyógyulnak, mert mögöttük hiányos májműködés áll. De ez a szervünk lényeges szerepet játszik az allergiás jelenségeknél is, hiszen az egész immunrendszer a fehérjén alapul, ezek helyes felépítéséért pedig a máj felelős. Szinte minden rosszindulatú daganatképződésnél kóros fehérjéről van szó, amely lényeges pontokban tér el a testfehérjétől. Ezenkívül a lerakodási betegségek is a hiányos májműködéssel, az anyagcseretermékek nem megfelelő feldolgozási módjával függnek össze. Régen természetes volt az orvosok számára, hogy — különösen idült betegségek esetében — nem tévesztették szem elől a páciens májának állapotát. A ma oly kevéssé értett és gyakorolt helyes diétaművészet szintén a májra hat, arra ösztönözve a szervet, hogy a szervezet érdekében változtassa meg hiányos folyamatait. A természetgyógyászatban a diéta a gyógyítás folyamatában nem statiszta, hanem fő szerepet játszik. ÁNTSZ Békés Megyei Intézete, egészségvédelmi osztálya Hét kérdés — hét felelet Amit az abortusztörvényről tudni kell 3. Mennyit kell fizetni a terhesség megszakításáért? Ki kérheti a díj mérséklését, elengedését? A terhesség megszakításának díja 5000 forint, ez magában foglalja a műtéti és a kórházi ápolási költséget. A pénzt a családvédelmi szolgálattól kapott csekken kell befizetni, az összeget a társadalombiztosítás egészségügyi alapjának javára írják jóvá. Rossz anyagi körülmények között élők kérhetik a díj mérséklését. Ha a család egy főre jutó átlagjövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér (ez jelenleg 9000 forint) másfélszeresét, akkor 2500, ha a bérminimum felét, akkor 1000 forintot kell a műtét elvégzéséért fizetni. A rendszeres szociális segélyben részesülőknek térítésmentes az abortusz. Egészségi ok miatt nem kell külön kérni a terhesség megszakítását, a műtétet ingyen végzik el. Ha bűncselekmény miatt szükséges a beavatkozás, a költséget nem a terhes asszony fizeti, a számlát a perköltséghez csatolják. Nem kell fizetniük a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek lakóinak, a szociális otthonok ellátottjainak, továbbá az állami gondozottaknak. (Folytatjuk)
