Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-28 / 98. szám
O Orosháza címere Az oldalt írta és szerkesztette Csete Ilona. Telefon: (66) 450-450. Társulati tagság Nagyszénás. — Az önkormányzat tagként belépett az orosházi székhelyű Dél-békési Vízgazdálkodási Társulatba. Mint társulati tag, belvízelvezetési tevékenysége során állami támogatást vehet igénybe. A belépés térítés- mentes. Arany Katedra Orosháza. — Harminchárom év köti a III. számú általános iskolához Dinnyés Istvánná zenepedagógust, aki az idén megkapta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által adományozott Arany Katedra Emlékplakettet. Bíztató remények Nagyszénás. — A dolgok pillanatnyi állása szerint 6 millió 166 ezer forint az a pénz- mennyiség, amit az önkormányzat biztosan útalap, útalaplezárás, kerékpárút- és járdaépítésre fordít ebben az esztendőben. Centenáriumi évforduló Orosháza. — A József Attila Általános Iskola 1994-ben lesz 100 éves. A centenáriumi évfordulóra iskolatörténeti kiállítást terveznek, amelyhez kérik a lakosság segítségét. Elsősorban öregdiákok, volt tanítványok tulajdonában lévő évkönyveket, bizonyítványokat, tankönyveket, füzeteket, okleveleket, fényképeket s minden egyéb, az iskolával kapcsolatos dokumentumokat várnak. A dokumentumokat az iskola igazgatói irodájába kérik leadni. Temető' vállalkozásban Nagyszénás. — A polgármesteri hivatal tárgyalásokat folytat a Piéta Temetkezési Vállalattal. A község .temetőjének környéke régóta kritikán aluli, az eddigi intézkedések nem hoztak eredményt. Remélhetőleg — ha sikerül a vállalkozókkal való megegyezés — a halottasházban még hűtőkamra kialakítására is sor kerül. Zárszámadás Gádoros. — A helyi mező- -gazdasági szövetkezet április 30-án 9 órakor a művelődési házban tartja zárszámadó és belső átalakítást megtárgyaló közgyűlését. ] OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Kamionok döngetnek a belvároson át - de meddig? Orosháza. — Tavasz van, gyönyörű tavasz — kezdte ünnepi beszédét Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az Orosházán tartott várospolitikai fórumon, majd elmondta, hogy a kormányzat eddig nem látott infrastrukturális fejlesztésbe kezdett. Az idén az M— 1 - es, az M—15-ös autópályák építését indítják, jövőre kikerülik Győr belvárosát, lerakják az új dunai híd alapkövét, Dombóváron új tiszai híd épül, 1994-ben a 3-as és az M—5-ös autópálya építése kezdődik. Korszerűsítik a Budapest—Hegyeshalom és a Budapest—Kelebia vasútvonalakat. Bővítik Ferihegy II. épületét. Az idén befejeződik az egészséges ivóvízprogram, így a népesség 98 százaléka kap kifogástalan ivóvizet Magyarországon. A távközlés fejlesztésének ütemét felgyorsítják, még az idén 170 ezer készüléket kapcsolnak be, jövőre pedig 200 ezernél is többet. S hogy mi az, amit ez a térség is remélhet? A fórumon elhangzott kérdések és válaszok részben kielégíthetik a kíváncsiskodókat. íme! így vetődött fel az első kérdés: a leégett malmot építik újjá és a felüljáró ügye megint elodázódik? A hallgatóság megtudhatta, hogy júliusra várható a felüljáró alapkövének lerakása, 1994-re tervezik az átadást. — Az ivóvíz minőségére vonatkozó adatok titkosak-e? — tette fel a kérdést egy orosházi.-— Nem, a közegészségügyi adatok pedig az illetékes vízügyi hatóságnál beszerezhetők — mondta a miniszter. (Tudomásunkra jutott, hogy a helybeliek — az előző napon csapjukból kifolyt, ivóvíznek csúfolt mocskos levet — az orosházi helyzet szemléltetéseként át akartak adni egy 'üveggel a miniszternek. À tervből terv maradt — a szerk.) — Az ország délkeleti részébe tartó kamionok itt döngetnek végig a belvároson — háborgott egy 47. számú fő- közlekedési út mentén lakó polgár. — Mi lesz a főúttal? — Nincs elfelejtve, az út rehabilitációs munkái elkezdődtek, az orosházi szakasz is erősebb burkolatot és kulturáltabb környezetet kap — hangzott a válasz. A Szentesi út mentén lévő kerékpárút sorsáról megtudhatták a hallgatók, hogy jövőre az is elkészül. A távközlés helyzetével kapcsolatos kérdéseket Vojnár László, a MATÁV Rt. Szegedi Igazgatóságának vezetője válaszolta meg. Elmondta, hogy tavaly üzembe helyezték az új, digitális központot Békéscsabán, lefektették Békéscsaba— Orosháza között az optikai kábelt, ami lehetőséget teremt arra, hogy Békéscsabához csatlakozva egy induló 600- as, majd ezres kapacitású telefonközpontot helyezzenek üzembe az idén Orosházán. Ez nem a végleges megoldás, de a legsürgetőbb telefonigényeket kielégíti. Agrárössztűz, majd fáklyás felvonulás — Az 1891 -es orosházi véres május elsejét a kormányzópárt közönséges utcai verekedésnek, az eseményről szóló irodalmat történelemhamisításnak tekinti. Több mint 100 esztendő távlatából ki-ki úgy ítéli meg a történteket, ahogyan ismeretei és lelkiismerete megengedi. A történelmi tényeket az Orosházi Újság 1891. május 3-ai száma írta meg. Mi ennek a történelmi eseménynek a kapcsán a hagyományoknak továbbra is tisztelői leszünk és úgy gondoljuk, városunkban ez a hagyomány a baloldalhoz kapcsolódik — mondta Fetser János azon a sajtótájékoztatón, ahol az újságírókat tájékoztatta az MSZP Orosházi Szervezetének ügyvezető elnöke az április 30-ai eseményekről. Az agrárszocialista mozgalom 102. évfordulójának meg-ünneplésére az alábbi programokat szervezték a szocialisták: 17 órai kezdettel a volt pártház nagytermében Agrárössztűz. (A szokatlan elnevezés és a forma a fórumot, a fórum jelleget kívánja felváltani. À szervezők szeretnék, ha mindenki szóhoz jutna, egymás közötti beszélgetés jönne létre. Az alapkérdés: mikorra alakul úgy a helyzet, hogy a mezőgazdaságból meg lehessen élni? Akik a kérdéseket várják: dr. Lakos László országgyűlési képviselő (MSZP), az Ország- gyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke, dr. Körösi Imre országgyűlési képviselő (MDF), dr. Tóth Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Orosz Sándor, az MSZP Országos Elnökségének tagja, mezőgazdasági ügyvivő.) 17 órakor a Petőfi Művelődési Központban érdekvédelmi fórumot is tartanak, amelynek témája: a társadalombiztosítási képviselők választásával, az üzemi tanácsok létrehozásával kapcsolatos legfontosabb feladatok meghatározása. 19 óra 30 perckor kezdődik a megemlékezés a városi könyvtár előtt. Ünnepi beszédet mond: dr. Gulyás Mihály polgármester. A koszorúzás, után fáklyás felvonulást tartanak, majd utcabállal zárul az esti program. Sport és művészet Nagyszénás. — Április 30-án 9 órakor a művelődési házban nyílik kiállítása Koszta Rozáliának, 10 óra 30 perces kezdettel viszont a sportpályán kezdődik a néptáncosok és az irodalmi színpadosok műsora. Térzenét adnak a Tótkomlósi ' Gyermekfúvósok. 11 óra 30 perckor Hideg Gábor, az MSZP megyei elnöke mond ünnepi beszédet. Este 20 órától fáklyás felvonulás kezdődik, majd éjfélig tartó szabadtéri Komó diszkó lesz. Nagyszénás. — A volt tűzoltószertár felújított épületének egy részében tejivó nyílt. Az üzletet a kisvállalkozó Pető'Mihály né, Mariann vezeti. — Honnan az ötlet, hogy ilyen vállalkozást indítsz? — Sarkadon a kereskedelmi szakközépiskolában tanultam, a végzettségem tehát adott volt. Tavaly munkanélküli lettem, sürgősen valami után kellett néznem. Ekkor jutott eszembe a több mint 10 éve bezárt, majd lebontott tejivó. Ilyen nincs a községben, tehát csinálni kell! Kibéreltem az önkormányzattól ezt az épületet. Családi segítséggel, komoly anyagi ráfordítással így hoztuk rendbe — mutat körbe Mariann az ízlésesen berendezett, tisztaságtól csillogó üzletben. — Mit kínálsz az ide betérőknek? — Reggeli ételeket, italokat: teát, tejet, kakaót, pirítóst és bundáskenyeret, szendvicseket, tejbegrízt... —Milyen áron? — A lehető legolcsóbban. Ezért igazán nem is nyereséges- J.V.K. 1993. április 28., szerda Nem mi vagyunk a lusták! Schamschula úr megállapítása, miszerint Magyarország délkeleti része nem azért elmaradottabb a Dunántúlnál, mert az itt élők lustább emberek! Nem kérem! Ez egy átkos árnyék, ami rányomja bélyegét mindenre ebben a régióban. Ez ellen természetesen tenni kell, mert az sem megengedhető, hogy a nyugati és a keleti országrész lakossága között nőjön a feszültség. — Az ellentétek felszámolásában az úgynevezett keleti térség lehet segítségünkre—mondta a miniszter. Az ellentmondást csak abban látom, hogy a kormány fejlesztési törekvése — tudósításunkban éppen itt részletezzük— még véletlenül se irányul Békés felé. Magunkra maradunk? Már megint? A tettek szintjén szinte biztos, igaz, ígéretekben nincs és a várospolitikai fórumon se volt hiány. Ezt érezhette egy idősebb hozzászóló is, aki — a miniszteri hasonlatokat követve — hervadt virághoz hasonlította e térséget, majd e szavak kíséretében szólt a közlekedési tárca vezetőjéhez: — Miniszter úr! Viselje szívügyének a Dél-Alföldet! Kíváncsian várom, hogy a kérés értő, érzőfülekre talál-e? Gefe 3ë. Kényszervágás Nagyszénás. — A községben huzamosabb ideje — megfelelő szakember hiányában és az állatok csekély száma miatt — szünetelt a kényszervágás. Mivel minimális igény jelentkezett, a település vezetői tárgyalásokat folytattak a gádo- rösi polgármesteri hivatal illetékeseivel. Ennek eredményeként a jövőben az állatorvosi intézkedésre kényszervágott állatok Gádoroson kerülnek forgalmazásra. Szolgálat a tanyavilágban Kardoskút. — Képviselői indítványra került napirendre a település közrendje, közbiztonsága, melyről a körzeti megbízott, Adász Ferenc számolt be. Elmondta, hogy a közbiztonság elfogadható, az itt lakók nyugalmát ritkán zavarják a törvénnyel szembehe- lyezkedők. Igaz, ide is begyűrűzött az autótolvajlási hullám, de a betöréses lopások száftia csökkent. A megelőzés érdekében a körzeti megbízott növelte a külterületre eső szolgálati idejét, mert a lakatlan tanyákat néha hívatlan vendégek látogatják. Hétvégenként a diszkó környékén van jelen, hogy a fiatalokat „eltántorítsa” a jogsértésektől. A bűnmegelőzésben a segítő hozzáállás még nem kielégítő — mondta Ádász Ferenc, hiszen sem a közösségek, sem a magántulajdonosok nem fordítanak kellő figyelmet tulajdonuk őrzésére, védelmére. Ezt csak tetézi az állampolgárok közömbössége, az óvatosság hiánya. Miniszteri levél a gádorosiakhoz „Nagy örömmel tölt el a hír, hogy Gádoros lakossága szobrot állít dr. Hidasi Lászlónak, aki négy évtizedig volt áldozatos háziorvosa településüknek. Soha még nem hallottam arról, hogy egy körzet lakossága szobrot állított volna oj-vosának. Pedig a hála és a köszönet, az emlékezés nemcsak országos méretű tetteknek jár, hanem minden kiemelkedő embert szolgáló munkának is. Világszerte az egészségügyben a körzeti munka, az úgynevezett alapellátás került előtérbe, és Hidasi doktor emlékének megörökítése ezt az irányt erősíti. Múltunk megbecsülése, az értékes munka elismerése és a maiak elé példának állítása kihat az új nemzedék gondolkodására is. A múltból így lesz jövőt építő éltető erő.” Dr. Surján László népjóléti miniszter Népes család ünnepelt Monor. — A napokban ünnepelte népes családja körében 50. házassági évfordulóját Po- gonyi Lajos és felesége. Az 1943. április 10-én kötött frigyre így emlékezik Rozika néni:-— Jaj, de régen volt ! — De jó menyasszony volt! — toldja meg mondandóját Lajos bácsi, azután nem is szaporítja a szót. — Csorváson a Hangya Szövetkezetben dolgoztam, a férjem pedig pékinas volt. Oda hordta a kenyeret, így ismerkedtünk meg. Fess legény volt, másként nem akadt volna meg a szemem rajta! Akkor még az én vonásaim is simábbak voltak— mondja huncutul a feleség. A Pogonyi házaspár nyolc gyermeket nevelt fel, most mindannyian ott ültek az ünnepi asztalnál, de nem hiányzott a 23 unoka és az 5 dédunoka sem! Rozika néni boldogan újságolta, hogy a hatodik is útban van! Lajos bácsit is szerettük volna szóra bírni, eredménytelenül. — Ezzel az emberrel nem lehetett ám veszekedni, alig szólt hozzám! Ilyen volt világ életében — neveti el magát Rozika néni, majd karon ragadja élete párját és táncba viszi. Igaz, Lajos bácsi nem híve a vígságoknak, de egyszer ünnepli az ember az 50. házassági évfordulóját!
