Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-13 / 84. szám (85. szám)
1993. április 13., kedd HAZAI TÜKÖR «ÉS MEGYEI HlRüP A dalok palettáján csak a karakter más Horgászhírek A Magyar Országos Horgász- szövetség Békés Megyei Intézőbizottsága termelő halastavait április 1,3—19. között halássza le, és mintegy 300 mázsa halat helyez ki az ib-vizek- re. Miután a horgászegyesületi közgyűlések többsége a telepítések utáni tilalom mellett foglalt állást, de erről megyei közgyűlési határozat még nem született, az ib nem rendeli el a tiltást, viszont arra kéri a horgászokat, hogy a horgászat helyett inkább az ellenőrzésekben vegyenek részt, amiben egyébként sem lesz hiány, mivel rendőri közreműködéssel éjjel-nappal járják a partokat az ellenőrök az említett időpontban és néhány nappal utána is. * * * Az intézőbizottság az 1992-es év munkáját értékelő megyei közgyűlést április 24-én 9 órára hívta össze, újabb közgyűlés lesz május 22-én 9 órától, ekkor a megyei szövetség létrehozása lesz a téma. Az ib idén is megrendezi a megyei ifjúsági horgászvetélkedőt Szarvason, a Mohosz- Délép üdülőben május 9-én.-PLPFaragó Laurától, a gyulai országos népdal vereseny zsűrielnökétől azt kérdeztük: miként látja, archaikusabb kincsünk mennyire került a zenei anyanyelvi köztudatba? Az énekesnő szerint a táncházi lemezek, Kallós Zoltán kiadott eredeti gyűjtései kedvezőbb helyzetet teremtettek, mint 20-25 évvel korábban volt. Az érdeklődés az ismeretlenebb régi iránt Gyulán is megnyilvánult, bár csak néhány esetben. De nem is erre, inkább a népdal előadására helyezte a hangsúlyt, amely akkor jó, ha a megtanult anyag mögül átsüt az élmény. — A népdaléneklést az ora- tóriumi előadáshoz szoktam hasonlítani — mondta. — Az énekes „átereszt” magán és nem megjátszik. Ahogyan Frederico Garcia Lorca, a spanyol drámaíró írta: a nép énekesei csupán médiumok, a nép lírájának kifejezői. Ha a gyerekek koruknál fogva nem is élhetik még át a tartalmat, a pohárba öntött, tiszta, színtelen folyadékhoz hasonlóan mindig jobb, ha így mutatják meg, mintsem ízléstelenre változtatva. Faragó Lauráról, az előadó- művészről — ahogyan magát nevezte: a koncerténekesről — mostanában kevesebbet hallunk. Errefelé legalábbis, mert mint mondta, két stabat materben is énekelhet a böjti időszakban. Az esztergomi ferences gimnázium templomában és Budapesten a barokk szerző, Pergolesi Stabat Mater-ét, a Fájdalmas Anyáról szóló oratóriumot mutatják be és Terényi Ede művét, a Csík- somlyói Stabat Matert. A kolozsvári mester népi Mária-siFaragó Laura: Fájó pont az egyetlen hanglemez FOTÓ: FAZEKAS FERENC ralmakból, Mária-énekekből komponálta szoprán-, alt- hangra, ütőhangszerekre és orgonára. Emlékeztetőül: Faragó Laura a húsz évvel ezelőtti Röpülj páva népdalverseny felfedezettje. — A népdal mellett barokk és egyházzenei műveket, műdalokat is énekelek — mondta. — Koncertpódiumon mindez összeegyeztethető, csak a stílusra kell vigyázni. A dalok palettáján nem szeretném, ha bárki is elkülönítené a népdalt. Az ugyanúgy ott van, hiszen — Bartók szavaival — népdalaink egyenértékűek a legmagasabb rendű zenei műremekekkel! A Szivárvány havasán című hanglemezt, amely a népdal- verseny után jelent meg, nem követte újabb. Hosszú várakozásnak vetett véget a magánerőből most kiadott kazetta, a Júlia szép leány. Balladákat, népi Mária-énekeket, népdalokat szólaltat meg rajta Faragó Laura, gazdag válogatásban. (Szőke) Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang Palota pénz nélkül! A Békés Megyei Hírlap 1993. április 6-ai számában a fenti cím kérdőjellel jelent meg Vass Márta tollából. Ez az írás alkalmas arra, hogy az állampolgárok ellenszenvét váltsa ki a társadalombiztosítási dolgozókkal szemben, ezért a tények tisztázása érdekében-—mint a megyei társadalombiztosítási igazgatóság szakszervezeti bizottságának titkára — az alábbiakat kívánom a cikkel kapcsolatban tényként rögzíteni. A társadalombiztosítási palota építésével kapcsolatos megfogalmazás elképesztőfantázia. A társadalombiztosítás nehéz anyagi helyzetét most sem és korábban sem az ott dolgozók esetleges hanyag vagy nem hozzáértő munkája, illene pazarlása idézte elő. Ha a cikk írója a tb-ről bírálatot kíván alkotni,feltétlenül szükséges lett volna a tb gazdálkodásáról némi információt szerezni. Elsősorban tudni kell, hogy a társadalombiztosítás működési költsége nem az apparátus igényei szerint alakul, hanem a Parlament által jóváhagyott költségvetés alapján. Ez azt jelenti, hogy a korábbi években a bevétel 1 százalékát, immár két éve pedig a bevétel 1 fi százalékát fordíthatja a tb a működési költségekre. (Ha a cikk írója ilyen működési költséggel jól menő szen’ezetet tud, szívesen venném erről tájékoztatását, hogy e jó gazdálkodást tanulmányozhassam.) Három milliárdforintba kerülőúj székházról ír, melynek megvalósítását „nincs nevesítve" informátortól hallott. Megvallom, álmaimban nekem is megjelennek ilyen .paloták", melyek birtokában az ügyfeleinket emberi módon, az általuk hosszú évek során befizetett összeg arányában, színvonalasan, időben és biztonságosan tudnánk kiszolgálni. Ok ezt érdemlik meg. Ezzel szemben! A megyei igazgatóságunknak van egy elavult székháza, van Békéscsabán 184 dolgozó. Nincs korszerű technika. Nem tudjuk ügyfeleinket kulturáltan kiszolgálni. A tb-dolgozók zsúfolt, korszerűtlen épületben, szégyenletes körülmények között végzik munkájukat, elviselve a biztosítottak nagyon is jogos mindennapi kritikai megjegyzéseit. A társadalombiztosítási dolgozók nem költöznek új palotáim. nem kaptak 1993-ban béremelést és az őket a közszolgálati törvényben megilletőjuttatásokat. A társadalombiztosítási dolgozók bérfejlesztés, új székház helyett bérleménybe költöztek, szétszakítja ezzel a munkatársakat egymástól, es tovább nehezíti az amúgy is már-már elviselhetetlen helyzetet. .Állítólagos hiánnyal küszködő tb" megjegyzésére nincs mit mondani, ez egyértelműen ismeret hiánya, hiszen a kintlévőségekről nap mint nap olvashat, hallhat, de arról nem. hogy a szolgáltatásait a tb nem teljesíti. Reális tisztánlátás és hiteles információszerzés érdekében ezennel meghívom a cikk íróját a Békés Megyei Társadalombiztosításiigazgatóság központi épületébe {Békéscsaba. Luther utca 3.) és bérelt épületébe (Békéscsaba, Luther utca 5.), hogy a 3 milliárd forintos beruházásról és a társadalombiztosítási dolgozók nyomorulthelyzetéről személyesen meggyőződjön. Mikó Imre, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság szakszervezeti bizottságának titkára Ugye tudja, hogyha kedd, megírja a Kishegyed! A 15. SZÁM TARTALMÁBÓL: — Elhagyottak kálváriája — tanuljunk meg gyógyulni — Életünk fele dili — havonta visszatérő gondjaink — Főnarancs az arénából — különös portré Orbán Viktorról — Segítség, iszik az uram! — A kosár — van, aki adja, van, aki kapja, — és persze divat, kozmetika, sztárok, tanácsok, ötletek, pletykák, mindez, mint minden kedden, olvasható a Kishegyedben! A KOSÁR A Dél-Alföld termelői új patrónust találhatnak Békéscsabán Vetőmag minden mennyiségben és mindenkinek Pap Tibor: A megrendelőkért vagyunk Február elseje óta új cég nevével találkozhatnak a Dél-Al- földön vetőmagot kereső gazdaságok és kistermelők. Immár két hónapja működik ugyanis Békéscsabán a Vetőmag Rt. Békéscsabai Üzletága. A cég történetéhez hozzátartozik, hogy 1991. végén zártkörű alapítással megalakult a Vetőmag Kereskedőház Rt., amely 1992-ben kezdte meg gazdasági tevékenységét, s hozta létre a dél-alföldi térségben a csabai üzletágat. A Vetőmag Kereskedőház Rt. fő faladatának a szorosan az agrárágazathoz kapcsolódó áruk, műszaki és szellemi termékek, szolgáltatások bel- és külkereskedelmi forgalmazását tekinti. Az országos termeltetői és kereskedelmi hálózattal rendelkező részvénytársaság ennek során kiemelten ügyel a biológiai alapok megőrzésére, fejlesztésére és hasznosítására, a különböző növényfajtáknak, mint a nemzeti vagyonnak a védelmére, valamint a magyar vetőmagvak termesztésének, forgalmazási súlyának megőrzésére, nemzeti jellegének fenntartására az átalakulóban lévő magyar mezőgazdaság körülményei között. A Vetőmag Kereskedőház Rt. Békéscsabai Üzletága igazgatója dr. Papp Tibor. Ot kérdeztük a több megyét átfogó üzletág tevékenységi köréről. — Döntően szántóföldi növénykultúrák és zöldségfélék vetőmagvainak szerződéses termeltetésével, ipari növények és madáreleség előállításával, vetőmag-feldolgozással, -kondicionálással, -forgalmazással, kis csomagolású vetőmagvak bolthálózaton keresztüli értékesítésével, műtrágyák és növényvédő szerek forgalmazásával, továbbá hajtóanyag-értékesítéssel foglalkozunk. De terveink között szerepel takarmányozási, állategészségügyi, szaporodásbiológiai, gépesítési és öntözésfejlesztési tanácsadás szakmai, banki (finanszírozási) és jogi vonalon egyaránt, továbbá egyéb piaci szolgáltatások bevezetése gazdakörök, egyesületek, szövetségek és mezőgazdasági vállalkozók (farmerek) számára. — Mi a napi programjuk, mit terveznek az idei esztendőre? —Elsőként a vetőmag tavaszi forgalmazását és a terménykereskedelem árualapjainak biztosítását szerveztük meg és foglalkozunk vele a továbbiakban is. E mellett lehetőséget kínálunk a vetőmagok és a kommersz árualapok termelésére és felvásárlási szerződések kötésére. — Hogyan tudják segíteni az önökkel szerződést kötő vállalkozókat? — A szerződéssel összekapcsolt vetőmagvásárlás kedvezményeit emelném ki elsőként: termelési hitelt adunk a napraforgó esetében, hibridkukorica-vetőmagot szállítunk árualapcserével, egyéb (vásárolt) vetőmagvakat 1993-ban termelt étkezési búza, tavaszi árpa, napraforgó, borsó és más termények ellen- tételezésével. De ezen túlmenően is bizalommal fordulhatnak hozzánk különböző bizományosi, termékértékesítési szerződések kötése ügyében. A termesztett növénykultúrák széles fajta- választékával rendelkezünk az ország egész területéről. Konkrét igények esetén személyesen is felkeressük az érdeklődőket, de Alsókörös sori irodaházunkban, valamint a Békési úti virágtelepen is készséggel fogadjuk az érdeklődőket. Komolyan vesszük, hogy a megrendelőkért vagyunk- Á.Z.
