Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-13 / 84. szám (85. szám)
0 Nagyszénás korabeli, heraldikai vizsgálatokon még nem szerepelt címere. Eredetét tekintve nem tudni, hogy mikor született, de egy 1879-ből származó pecsétlenyomaton megtalálható a sarlót tartó kar, a gabonakéve és az ekevas is Az oldalt írta és szerkesztette Csete Ilona. Fotó: Szűcs László. Telefon: (66)450-450 HéUImé Díszpolgári cím Orosháza. — A város közösségi életének alakításában jelentős szerepet játszottak azok a kiemelkedő egyéniségek, akik önzetlen munkával fárasoztak a közösség boldogulása érdekében. Tetteiket nem, vagy csak késve értékelte az utókor, jóllehet példájukkal — ha azt az adott közösség időben megismeri — másokat is hasonló cselekedetekre ösztönözhetett volna. Az orosházi szellemiséget erősítve, a kortársi elismeréshez Orosháza képviselő-testülete a díszpolgári cím és az „Orosháza Városért” kitüntetés adományozásáról alkotott rendeletet. Ennek értelmében a díjakat minden év április 24-én ünnepélyes keretek között a polgár- mester adja át. Szakszerűen gazdálkodtak Kardoskút. — A tavalyi községi, önkormányzati költség- vetés testületi szintű jóváhagyásakor a fő célkitűzés az volt, hogy az intézmények zavartalanul, folyamaatosan mőködjenek. Sor került intézmények, lakások felújítására és néhány fejlesztési célkitűzés megvalósítására. 1992 a fegyelmezett és szakszerű gazdálkodás éve volt Kardos- kúton. Ezt a korábbi pénzmaradvány is lehetővé tette. Az idén viszont ez a lehetőség jelentős mértékben csökken. Nyelvvizsgára készülnek Tőtkomlós.—A szlovák iskola elsőosztályosai a szlovák nyelv tanulását ebben a tanévben a már készülőben lévő űj munkatankönyvből kezdhették meg. A nyolcadikosok a tavalyi tematika alapján készülnek a szlovák (C) középfokú nyelvvizsgára, illetve a békéscsabai szlovák gimnáziumba. Cseregyakorlatok Orosháza. — A Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolának megállapodása és igen jó kapcsolata van egy német társintézménnyel. A megállapodás keretében — nyelvgyakorlás és tapasztalatszerzés érdekében — csere jellegű ta- nulmányutakra, cseregyakorlatokra kerül sor minden évben 15-20 fő részvételével. OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1993. április 13., kedd Beszélgetésekből pályázat Nagyszénás. — A Lakitelek Alapítvány helytörténeti pályázatán — a Helytörténeti Csoport 3 tagján kívül — részt vett Kulcsár Lászlóné, Aranka néni is. A helyi általános iskola pedagógusa, majd igazgatóhelyettese immár három esztendeje nyugdíjas, de az állandóan tenniakaró természete nem engedi a tétlenséget. Ezért is vállalta el a nagyszénási hősi hallottakért felállított emlékmű névsorához az adatgyűjtést. A kutatómunka közben nemcsak az elhunytak hozzátartozóival, hanem számtalan volt hadifogollyal is találkozott. Ezek a beszélgetések adták az ötletet a „Hadifoglyok visszaemlékezései” című munka elkészítéséhez. Az időzítés tökéletes volt, ekkor jelent meg az alapítvány hely- történeti pályázata, amelyre nevezett az időközben elkészült munkával. Az . eredményhirdetésen derült ki, a pályamű elnyerte az alapítvány 25 ezer forintos kiadói támogatását. — Egy kötetben szándékozunk megjelentetni a Helytörténeti Csoport díjazott munkájával, valamint két másik, Szénás történetével foglalkozó dolgozattal együtt. A rendelkezésre álló összeg—kiegészítésre számítunk az önkormányzattól — reményeink szerint így elég lesz a kiadáshoz — mondta Kulcsár Lászlóné, akitől azt is megtudtuk, hogy most egy kevéssé ismert vallás, a nazarénusok község területén élt, élő csoportjának töténetével foglalkozik. Kép, szöveg: J. V. K. Kulcsár Lászlóné nem pihen, újabb kutatásokba kezd Leszoktunk a mozizásról Tótkomlós. — Üresek a mozik — a megállapítás egyaránt érvényes falura, városra. Legutóbbi testületi ülésén az ön- kormányzat képviselőtestülete a helyi filmszínház helyzetét tárgyalta és a fenti kijelentést erősítette meg. Vége a régi, „szép” időknek, amikor a szovjet filmremekek iránt oly nagy volt a „kötelező” érdeklődés. A mai körülmények között valamit ki kell találni, hogy a fiatalokat becsábítsák az épületbe. (JeTermésfokozás Orosháza. — A Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában vetőmag stimu- lálási bemutatót tartanak április 14-én 10 órától. A bemutatóra bárki tavaszi, illetve őszi vetésű vetőmagvakat hozhat, amelyeket itt ingyenesen kezelnek. Elvetés után mindenki személyesen győződhet meg a kezelés hatékonyságáról. lenleg a több mint 300 férőhelyes moziban átalakítások folynak.) Tavaly a 264 előadásnak 9110 nézője volt, de a bevétel. — 546 ezer 640 forint — ellenére veszteségesen üzemelt a mozi. Az intézmény vezetője az idén sem lát sok reményt arra, hogy a nézőszám emelkedjen. Nem az érdektelenség, hanem a családokra nehezedő gazdasági helyzet és a videók elterjedése az, ami a mozikról „leszoktatta” az embereket. A továbbtanulókért Nagyszénás. — A „Nagyszénási Gyermekek Továbbtanulásáért Alapítvány” támogatni kívánja a tehetséges, átlagon felüli képességű szénási gyerekek közép- és felsőfokú tanulmányait Az alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet az 1993—94-es tanévi támogatás elnyerésére. A pályázat részletei a Nagyszénás című navilap- ban olvashatók. Aranyköpések (A Kossuth-napokon megjelent diáklapból mazsoláztunk.) Tanár: — Milyen lesz a néger és az albínó gyereke? Diák: — Terepszínű. Tanár: — Aki állandóan beszélget. az ne szóljon egy szót sem! Tanár: — X. Y. menjen ki a táblára! Tanár: — Azt csináltok, amit akartok, de csendben! Mondom, hogy ne levelezzetek! Tanár: — Tudod, hogy mekkora a bolha nemiszerve? Akkora kettest adok neked! Tanár: — A sertéstartásban forradalmi változás történt 1967-ben. Tudjátok, mi? Diák: — Akkor született a bátyám! Tartalmi megújulás az iskolában Orosháza. — Jövőre ünnepli 100 éves születésnapját a József Attila Általános Iskola. A centenáriumra — a városalapítás 250 éves évfordulójával egyidőben — részletes programmal készülnek. Addig viszont folytatják az iskola tartalmi megújítását. Kapcsolódva hagyományaikhoz, a Zsolnai-féle nyelvi, irodalmi, kommunkációs program továbbfejlesztéseként az ősszel bevezették az értékközvetítő és képesség- fejlesztő programot. Áz EKP toleráns a gyerekekkel szemben: 3 évig nem buktat, hanem a hátrányok leküzdésében szakszerűen segíti a lemaradókat. Ennek érdekében tart igényt az egész napos tanításra. A program bevezetésével egyidőben az iskolának 3 fontos kritériumnak kell eleget tennie: környezet-, magatartás- és beszédkultúra. A felsorolt területeknek megfelelően éves nevelési célkitűzéseik e feladatokat súlypontozzák. A hatékony fejlesztés érdekében részletes nevelési tervet és értékelési rendszert dolgoztak ki. Hová lett a Darvas-emlékkő? Más örömén érzett fájdalmunk A cím valaminek a meghatározása. Nem titkolom, az irigységé. Ezzel a gyarló, emberi magatartással — nagyon szemetszúróan — ifjú turistaként találkoztam Erdély egyik kis falujában, ahol a magyarok disznóólaikat úgy bedeszkázták, elbarikádozták, hogy szegény jószág nemhogy fényt, de levegőt is alig kapott. . — Mire kipendül, a rosszakarók megmérgezik. Irigyek az istenadták—kommentálták a látottakat házigazdáink. Persze itthon is volt akkor számos irigységre sarkalló példa, gondoljunk csak a szerény sírkövek ellenében állított monumentális kriptákra, a faragott kerítések mellett emelt,,várkapukra”, a Trabis szomszédján túltevőCsaj- kás autósra. Akinek ilyesmire nem tellett, az rossz esetben irigykedett. Ha tehetik, tegyék -— vallottam akkor is, vallom most is, amikor olvasom névtelen levélíróm sorait. Vérbe mártott tollából csepeg a rosszindulat, az irigység, miközben a munkanélküliségre, az elszegényedésre apellál. Egy „ kivetnivaló”, elítélendő falubelijéről ír, akiről a többség azt tudja, hogy évtizedek óta a betegeket szolgálja, nem jobb, nem rosszabb, mint a többi ember. A bűne csupán az, hogy kinyilatkozta, mit szeretne. Tervei vannak, boldogulni akar, segíteni szeretné gyermekeit, s mindezt úgy teszi, hogy nem panaszkodik. Azzal viszont nem számolt, hogy valaki titkon figyeli, számolja a hozzá érkezőket, majd a sötétítőfüggöny mögött osztja, szorozza, vajon miből telik a másiknak erre meg arra, miközben nem tud mit kezdeni a más örömén érzett fájdalmával. A névtelen levelek szaporodásával — az a gyanúm — egyenes arányban nő az ,,önkéntes figyelők” tábora... CActe, „...A szenvedélyes vita során többször is elhangzott ez a kérdés, csak úgy a levegőbe, de ilyenkor mindenki a polgár- mester úr felé pillantott: szólna már valamit. Mígnem az egyik hozzászóló nekiszegezte a kérdést: — Tisztelettel megkérem polgármester urat, feleljen nekünk arra a kérdésre: hová lett az egykori emberpiac helyén lévő emlékkő? íme a polgármester úr válasza: — Ha Darvast értékelni akarjuk, nem csak ennek a szűk plénumnak a véleményét kell figyelembe vennünk. Án- nak idején azért tették oda azt a követ, hogy Darvas nimbuszát növeljék vele. Sokak szemében szálka volt, sértette a közízlést. Mert mit keresett ott ez a kő a Kossuth-szobor előtt?! Ráadásul nem is'volt valóság, ami rá volt írva: nem is hívták soha emberpiacnak azt a helyet (itt néhányan az orosházi születésűek közül bizonygatták, hogy de, úgy hívták). A tősgyökeres orosháziak soha nem felejtik el, amit Darvas Orosháza ellen elkövetett! Darvas egyáltalán nem szerette a parasztembereket... Belügyminisztériumi utasítás volt, hogy a múlt nem kívánatos jelképeit el kell tüntetni, mert sértik a közízlést..., ezért vitettük el a Darvas-emlékkövet is.” (Részlet az Orosházi Napló 1993. április 6-ai számából.) Az emlékkő mellett kaptuk lencsevégre — anno — orosházi tartózkodásakor Bubik Istvánt, a népszerű színművészt / „En nem nézek annyit hátra...” Részletek Csurka István Református Népiskolák V—VI. osztálya számára íródott olvasókönyvéből (1913, Debrecen): „ Ne ítéljünk senki felett, kit meg nem hallgatónk! Ha valaki sárral dob, nem viszonzom, mert le kell hajolnom s bemocskolnom magamat, ha ugyanazon fegyverhez nyúlnék.” Széchenyi idézet a könyvből:,, Megvallom, én nem nézek annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre, nincs annyi gondom tudni: valaha mik voltunk, de inkább átnézni, hogy idővel mik lehetünk. A múlt felett nincs hatalmunk, a jövendőnek urai vagyunk. Ne bajlódjunk, azért sokat a múlt feletti hiábavaló töprengéssel, inkább elszánt hazafiságunk és egyesülésünk által bírjuk drága hazánkat szebb virradásra. Sokan azt gondolják, Magyarország volt: én azt szeretem hinni, lesz!” A polgár jogairól így ír a könyv: ,A törvény nem tesz különbséget polgár és polgár között, mert mindenkit egyformán részesít a szabadság jótéteményében. Amely országban ez így van, azt alkotmányos szabad államnak nevezik.” A 209. oldalról idézünk: „Mindenkinek jogában áll a maga gondolatát élőszóval, akár nyomtatványban, akár írásban közölni másokkal. Ez a szólás és sajtószabadság. Hanem ahhoz már nincs joga senkinek, hogy akár szóval, akár írásban valamelyik polgártársát rágalmazza vagy az ország tönényeit megsértse.” Vajon valamennyi akkori kisdiák elolvasta ezt a könyvet a Tiszántúlon? Nem vagyok biztos benne. Bakti Tibor
