Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-10-12 / 84. szám
1993. április 10-12., szombat-hétfő HÚSVÉT áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Század eleji üdvözlőlapok Ma már talán egy kicsit szokatlannak tűnnek ezek az idillikus képeslapok, melyeket hajdanán déd- és nagyanyáink, nagyapáink küldtek szeretteiknek húsvét alkalmából. Nézve ezeket a képeket hajlamosak lehetünk elgondolkodni azon, hogy milyen egyszerű volt a világ, és milyen egyszerű volt az erről festett kép is. Persze lehet, hogy mindez csak részben igaz. Az itt látható húsvéti üdvözletekből árad ez a derűs, felhőtlenül boldog élet. Egy dolog azonban bizonyos. Nemcsak régen, de még ma is, egy-egy nagyobb ünnep alkalmával az embereken erőt vesz a szeretet utáni vágy, és ha egy képeslap erejéig is, szeretteikre, barátaikra gondolnak. Igaz, azóta ízlésünk nagymértékben megváltozott, de ne feledjük, ezek a képeslapok már történelmet jelentenek. Nyuszit ne! A húsvét és a nyúl meglehetősen áttételes módon kapcsolódik össze. A húsvéti ünnepek voltaképpen a termékenységről, bőségről és a bűnök megváltásáról szólnak. A bőségnek és a termékenységnek a szapora nyúl éppúgy jelképe, mint az új életet hordozó tojás. De egyben áldozata is, legalábbis nálunk. Alig pár hetesen, anyja és testvérei mellől elragadva ott reszket a piacon a tenyésztő kosarában, még nem tudja, hogy milyen megpróbáltatások várnak rá. Csak nagyon fél. Hölgyek és urak! Ha egy kissé szeretik az állatokat, ne vegyenek reszkető, eleven kis- nyulat csemetéjüknek, bárhogy is könyörögjön érette. Gondolják végig: a gyermek eleinte dédelgeti, gyömöszöli, esetleg szeretetével képletesen vagy valóban meg is fojtja a kis állatot. Vagy ráun és a nyuszi ott marad a lakásban, mindig láb alatt, szerte po- tyogtatva emésztése végtermékeit, mert ugyan szobatisztaságra szoktatható, de ahhoz nem csak tepsi és szagtalanító alom kell, hanem sok türelem is. Azután meg kényes állat a nyúl. Könnyen megfázik, náthás lesz,, begyullad a szeme. Ha tehát a nyuszi családtag marad, jobb bemutatni az állatorvosnak és ellátni védőoltásokkal is. De a legtöbb bűbájos húsvéti nyuszinak nem jut efféle gondoskodás. Ezért nem csoda, ha az ünnepek után pár héttel kukákból, bokrok aljából, kóbor ebek pofájából mereszti ránk megüvegesedett piros szemét. Vagy feltálalják vasárnapi ebédnek a mit sem sejtő gyermeknek. Állatot csak az vegyen magához, aki arról élete végéig gondoskodni kíván és tud. A házinyúl igen értelmes, de kissé félénk állat, házikedvencként csak az érte igazán rajongóknak ajánlható. Ezért éppen ideje lenne véget vetni a húsvéti nyuszi dicstelen hagyományának hazánkban is. Hogyan patkolhatjuk meg a tyúktojást? Köznapi ember számára szinte megfejthetetlen talány, hogyan készül a legszebb húsvéti ajándékok egyike, az apró szerencsepatkókkal ékesített tojás. Pedig készül, méghozzá szabályosan a héjra szögeit, pontosabban szegecselt négy, öt vagy több patkóval — repedés nélküli, hibátlan kivitelben. A kovácsolás kis remekeinek gyártási titkairól Szirmai Károly villamosmérnököt, a tojáspatkolás mesterfogásainak egyik legavatottabb ismerőjét kérdeztük. —Joggal mondjuk az érzékeny, sérülékeny holmira, hogy törékeny, mint a tojáshéj. A vékony, merev tojáshéj azonban aránylag rugalmas — annyira legalábbis, hogy „elviseli” a finom megmunkálást, vagyis ha tényleg úgy bánunk vele, mint a hímes tojással. Először a tojás két végén fúrt apró lyukon át kifújjuk a tojás tartalmát, majd tiszta vizet befecskendezve alapos „gyomormosást” végzünk. Ezután kijelöljük a patkószögek helyét és speciális minifúróval elkészítjük a furatokat, ívben meghajlított lágy huzaldarabkákat fűzünk át rajtuk, s ezekre tűzzük föl az ón-ólomötvözetből formált patkókat. Végül a huzalok visszahajlított végét türelmesen és fölöttébb óvatosan, apró, finom ütögetéssel elkalapáljuk, vagyis a patkót szegecselve rögzítjük. —Mindehhez átlagon felüli türelem kell? — A türelem nem elsősorban a különböző munkafázisok elvégzéséhez kell, hanem — az újrakezdéshez... Sokszor ugyanis a tojáshéj békésen állja a megpróbáltatásokat, de az utolsó simításoknál kifogy a béketűrésből és megreped, eltörik. Az igazi hobbista azonban ilyenkor sem adja fel; újrakezdi egy másik héjon. — Mennyi időbe telik egy tojás megpatkolása? — Attól függ, hogy egyszerűbb, néhány patkóból álló dekoráció vagy mondjuk négylevelű lóhere rajzolatú patkó-motívum kerül a héjra. Aki ez utóbbira vállalkozik, annak bizony egy egész napja is rámegy a kovácsolásra. — Egy tyúktojásra hány patkó fér rá? — Nehéz a számszerűsítés, mert tojásból, patkóból egyaránt van kisebb is, nagyobb is... Az én egyéni csúcsom: 30 patkó egy tojáson. Benkő Lázár A kölni és a parfüm titkairól A húsvéti locsolkodás alapanyagának kiválasztása előtt nem árt kicsit közelebbről megismerkedni a parfümök, kölnik és egyéb szagosító szerek múltjának és jelenének érdekesebb mozzanataival. Az óegyiptomi papirusztekercsekből és a Gilgames eposzból tudjuk, hogy őseink körében használatosak voltak növényekből préselt, illetve állati eredetű anyagokkal készült szagos vizek. Közülük a legismertebb a rózsaszirmokból préselt olaj és az olibánum fából származó tömjén. Ez utóbbi egyben a parfüm keresztapja: az olibánum fáját, gyantáját tűzre vetve, azaz füstön át — latinul per fumum — nyerték a tömjént. Ősi illatszer az állatok szexuális vágyát jelző-fokozó mirigyek kivonata is; köztük a mosuszé, amely máig is a szenvedélyes szerelem illatbéli megtestesítője. Ezekhez képest a nevével ellentétben nem német, hanem olasz földön született kölnivíz kisgyerek az illatfamíliában; a XVIII. században bizonyos Paul Feminis nevű olasz férfiú keverte ki először déli gyümölcsök héjából és levéből. A derék parfümőr később Kölnbe költözve folytatta a szagos víz készítését -— innen az elnevezés. Sőt, innen az „otkolon” is, mert az Eau de Cologne (ejtsd odkolony) franciául annyit tesz, hogy kölni víz. Ennek mindmáig legnépszerűbb változata a 4711. A „számnév” úgy született, hogy a napóleoni háborúk idején összeírták Köln ingatlanait, s a gyár telke a 4711 -es sorszámot kapta a listán. Napjaink kölnije és parfümje között a töménységben van elsősorban különbség. A kölAz összetétel örök titok marad niben az illatanyag 3—5 százalék, a parfümben az arány akár 25 százalék is lehet. Ha adhatok a locsolóknak „szagtanácsot”: dezodor-spray-vel, parfümmel ne szereljék föl magukat. Jobb és a hölgyek számára kellemesebb ha sima, tisztaillatú kölnivizeket, például Operát, Levendulát, 4711-et vagy Anais-Anaist használnak. —:BORGÓ— / Göncz Arpádné is várja a húsvétot-— Nálunk nagyon családi ünnep a húsvét, miután a gyermekeink és mi is elfoglalt emberek vagyunk. De amikor a születésnapok vannak, karácsony vagy húsvét, akkor szigorúan együtt kell legyünk. A szűk család most tizenhét tagú. Egészen a múlt esztendő végéig négygenerációs család voltunk. Karácsonykor mindig nálunk van az összejövetel, húsvétkor pedig a szüleimnél szoktunk lenni. Gödön, kertes házban laktak... Üres lett, de rendben tartjuk és most is oda készülünk. —Mi lesz a program ? — Nálunk a húsvét elválaszthatatlan a bokroktól. Azt látni, ahogyan a kertben tizenheten — kicsik és nagyok — keresik a fészkeket. Szanaszét mindenki. Árpád és én egyetlen gyerekek vagyunk, s nekünk szerencsére már négy lett, a két lány és a két fiú. Á legkisebb unokánk is már nyolcesztendős, s onnan felfelé minden korosztály. Most sajnos hárman nem lesznek itthon, mert kint vannak Amerikában. — Mit rejtenek majd a fészkek? — Lesz tojásfestés, mert az is kell a fészekbe. Ilyenkor a háztartás összes kosara előkerül. Mindenkinek megvan már a megszokott, amiben sok mindent talál. Van, aki következetesen kultúrcikket vesz, könyvet, lemezt. A kisebbik lányunk nagyon jól tud sütni, ő biztosan süteményt tesz a kosarakba. A gyerekek is készülnek piros házitojással, hiszen ezt látták otthon.-—És az ünnepi menü? — Miután későn reggelizünk, természetesen sonkát és tojást, s ilyenkor beeszik mindenki, csak délután szoktunk ebédelni. Jobbára töltött káposztát csinálok, mert az könnyen szállítható, és melegítve kitűnő. Sül majd persze mákos és diós bejgli. De ünnep az ünnepben: együtt a család. Pulai Sára
