Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-03 / 52. szám
1993. március 3., szerda HAZAI TÜKÖR Rajzoljatok, gyerekek! Egy rajz a tavalyiak közül. Papp Zoltán: Anya Helyben is megvehetik Mezőhegyesen — kisebb zavaroktól eltekintve — folyamatosnak mondható a lakosság tüzelőanyaggal és PB-gázzal való ellátása. A megrendelt építőanyagok beszerzését a kereskedők rövid határidőre vállalják. Néhány alapvető termék (cement, nyílászáró) állandóan kapható a városban. Úgy tűnik, hogy a „felvásárió” helyén megnyitott házépítők boltja kedvezően befolyásolta az ellátást. Az első lakáshoz A mezőkovácsházi önkormányzat ez évben is szeretne hozzájárulni az első lakáshoz jutó fiatalok anyagi gondjainak enyhítéséhez. E cél megvalósítására 2 millió forintot különítettek el az éves költség- vetésből, amelyre írásos igény alapján lehet jelentkezni, amíg a keret tart. Géppel gyorsabb Az Országos Takarékpénztár mezőkovácsházi fiókja a lakosság gyorsabb és színvonalasabb ellátására a közelmúltban két számítógépet kapott az országos központtól. A számítógépek elsősorban a betétek, a különféle értékpapírok fogalmazását tette gyorsabbá és biztonságosabbá, valamint nagy segítséget jelent a kárpótlási jegyek kiadásánál. A gyermekalkotások galériája képző- és iparművészeti pályázatot hirdet az ország min-», den gyermeke számára. A pályázat témája kötetlen. A rendezők azt szeretnék, ha a pályázó alkotásaiban bemutatná hazája tájait, értékeit, szépségét, a szülői ház, a család életét, örömeit, gondjait, iskoláját, saját magát, barátait, társait, kedvenc szórakozását, a felnőttek életét otthon és a munkában, a népi szokásokat, hagyományokat stb. A pályázatra beküldhetők — eredeti címének feltüntetésével — a kedvenc irodalmi vagy zenei művek illusztrációi is. A pályázat feltételei: a pályázatra 5—15 éves korú gyermekek küldhetnek munkákat. (Azok, akik 1978. január 1. után születtek.) Pályázni csak 1992—93-ban készült eredeti, önálló művel lehet. Minden pályázónak legalább két alkotást kell beküldenie, kivéve, ha video-art vagy computer-art területén pályázik. A mű mérete tetszés szerinti, rajzok és festmények esetén maximum 50x70. A képek paszpatúra, illetve keret nélkül küldendők. A pályamunkák tetszőleges anyag és technika felhasználásával készülhetnek: a) festészeti és grafikai technikák (szén, kréta és pasztell munkát csak fixálva fogadnak el); b) batik és egyéb textilfestés; c) kisplasztikák, kerámiák; d) rézdomborítás, tűzzománc; e) computer-art;/) video-art. Minden pályamű hátlapjára ragasztott papíron gépírással a következő adatokat kell feltüntetni: 1. a pályázó neve, 2. születésének időpontja (év, hó, nap), 3. a pályázó pontos címe, 4. a beküldött alkotás témája, a kép címe, 5. a felkészítő (tanár) neve, szignója. A pályamunkákat a versenyzők az iskolákban, intézményeken, szervezeteken keresztül küldjék el! A beküldött pályamunkákról készítsenek gépelt összesítő listát 2 példányban, amely tartalmazza az 1., 2., 4. pontban kért adatokat. Nem kerülnek elbírálásra azok a művek, amelyek sérülten érkeznek; amelyeknél a műkészítés önállósága vitathatóvá válik; amelyeknél a kért adatokat nem megfelelő módon tüntették fel; amelyek a beküldési határidő után érkeznek. Beküldési határidő: a pályamunkákat 1993. március 31-éig kell beküldeni a Gyermekalkotások galériája 8250 Zánka címre. Nyílt levél a Békés Megyei Jókai Színházról Tisztelt Olvasó! Hetek óta jelennek meg híradások a rádióban, a televízióban és az írott sajtóban a Békés Megyei Jókai Színházban folyó eseményekről. Sajnos az érintett felek nyilatkozatai nyomán megjelent közlések nem minden esetben segítették elő a helyzet tisztázását. Az objektivitás érdekében néhány tényt szeretnék a tisztelt olvasókkal megosztani. A Békéscsabán működő Jókai Színház fenntartója a megyei önkormányzat, mely az állami dotáció mellé jelentős nagyságú költségvetési támogatást biztosít. A színház bevételei a költségvetés körülbelül 15%-át fedezik. Az érvényes jogszabályok szerint minden megyei intézmény, így a Jókai Színház működésével kapcsolatos döntés joga a fenntartóé, Békés megye képviselőtestületéé. Mindenféle híresztelés ellenére az 1992. évi vezetőváltozást nagy körültekintéssel, az egész magyar színházi kultúra iránti felelősséggel készítettük elő. Az optimális működés feltételeitől korábban messze elmaradó épületi és gazdasági lehetőségek, a hosszú évek óta fennálló belső problémák megoldására kellett vállalkozni. Olyan színházi menedzsert reméltünk intézményünk élére állítani, akinek elképzelései vannak arra, hogy színházunknak esélye lehessen egy még jobb pozíció megszerzésére a magyar színházi életben. A képviselő-testület döntése meghozatala előtt megismerkedett a 8 pályázó szakmai programjával, a szakmai és érdekképviseleti szervek véleményével, a közgyűlésen személyesen is bemutatkoztak a pályázók. E többirányú információ alapján titkos szavazással döntött a testület, és az érvényes jogszabály értelmében a szavazás során a minősített többséget elért pályázó kapott megbízást a színház igazgató-főrendezői feladatainak ellátására. Jelenleg megoldásra váró belső feszültségek vannak a most folyó felújítással egyre szebbé váló megyei intézményben. Sok újságcikk, olvasói levél foglalkozott az igazgató-főrendező és a színházi dolgozók egy része között fennálló ellentéttel. A fenntartói és munkáltatóijogokkal rendelkező megyei képviselő-testület mostani felelőssége éppen abban van, hogyan őrizzük meg annak lehetőségét, hogy megyénkben önálló társulat, lehetőleg magas színvonalú művészi alkotómunkát végezzen. A tények objektív feltárására és jelentéstételre a közgyűlés a szakmailag illetékes művelődési, sport- és ifjúsági bizottságát bízta meg. A bizottságon belül alakult egy ad hoc bizottság, mely külső szakértők bevonásával, minden érintett és megnyilatkozni kész személy meghallgatásával jelenleg is végzi munkáját A vizsgálat részeredményeiről a képviselő-testület február 26-ai ülésén tájékoztatót hallgatott meg. A tények teljes feltárása, majd a művelődési bizottság elemzése után kerül írásos jelentés a Békés megyei képviselő-testület elé, 1993. március 10-én, rendkívüli közgyűlés keretében. Remélem, hogy a fentiek meggyőznek minden téma iránt érdeklődőt, az ügyben valamilyen módon érintetteket arról, hogy a testület súlyának megfelelő felelősséggel kíván döntést hozni. Ezúton is szeretném kérni mindazokat, akik a témában a nyilvánosság előtt megnyilatkoznak, hogy csak konkrét, bizonyítható tények, objektív információk alapján tegyék azt. Biztos vagyok benne, hogy a Békés megyei képviselő- testület mint a színház fenntartója a vizsgálat során bizonyított tények alapján a legjobb körültekintéssel fog objektív döntést hozni. Remélem, hogy ez a döntés a színházat szerető Békés megyeiek és a színház dolgozóinak hosszú távú érdekeit szolgálja majd. Dr. Simon Imre, A KÖZGYŰLÉS ELNÖKE *** A Békés Megyei Hírlap hosszú évtizedek óta megkülönböztetett figyelmet szentel a Jókai Színháznak, kiemelten kezeli ezt a városnak, a megyének fontos kulturális műhelyét A művészi munkáról a bemutatók előtti előzetesekkel, a színi kritikákkal és a művészinterjúkkal igyekszünk színvonalas olvasnivalót nyújtani a közönségnek. A színházzal kapcsolatos egyéb eseményekről, így az igazgató-főrendezői pályázatról és az egy hónappal ezelőtt kipattant válságról szóló beszámolókban mindvégig tárgy- szerűségre, objektív tájékoztatásra törekedtünk. Ezért a nyílt levélnek a sajtóra vonatkozó megállapítását nem tartjuk lapunkra érvényesnek. Szerkesztőség Minden ember - ember! A készülő új honvédelmi törvénybe egyesek javasolták belevenni annak megfogalmazását, hogy a tisztek és az „öreg” katonák ne éljenek vissza a kis- katonák kiszolgáltatott helyzetével. Az indítványozók abban reménykednek, hogy így talán csiikkenthetőa laktanyákban megkísérelt öngyilkosságok száma. íme az ember a 20. század végén! Törvénybe kell foglalni, hogy saját szórakozására ne bántsa a másikat. S a szomorú az, hogy néhány pedagógusnak, (uram bocsá’) szülőnek sem ártana néha a figyelmét felhívni arra, hogy a gyerek is ember, néhány főnöknek, hogy a beosztott is ember, felkapaszkodottaknak, hogy az utcaseprő is ember, és így tovább. Az emberiség történelme folyamán kiadtak már néhány olyan dokumentumot, amely mindezt tartalmazza. Legutóbb 1948-ban az ENSZ közgyűlése foglalta írásba az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában az ember úgynevezett „vele született és elidegeníthetetlen” jogainak a biztosítását. A dokumentumok megalkotói művüket az emberiség fejlődése egyik fokmérőjének is tartották. Inkább szomorúan, mint elismeréssel szoktam gondolni az említett deklarációkra. Holló a hollónak nem vájja ki a szemét — az ember csak akkor nem teszi meg, ha törvényben megfenyegetik? Lenthár Márta Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzőit előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Jókai Színház ma Békéscsaba rengeteg híres tárgyi emlékéről szólhatnék, de inkább arról írok, ami nemcsak a városnak, hanem a megyének is érték és olyan építészeti remekmű, amelyre büszkék lehetünk. Békés Megyei Jókai Színház. Igen tudom, sokak számára ismerősen cseng ez a név, annál is inkább, mert mostanában igencsak a középpont került, no nem az épület, hanem a benne dolgozó alkotó gárda. Én azonban nem erről szándékozom írni, megtették, teszik helyettem ezt mások is. Néhány éve néztem a televíziót. Békéscsabai lakosokkal készítettek interjút. Az utca emberei számomra lehengerlő válaszokat adtak a riporter „Rendszeresen jár ön színházba?" —kérdésére. ,JJem, csak néha.” ,Alkalomszerűen, egyszer-kétszer." Jgen, bérletünk van a családdal.” „Soha” — hangoztak afeleletek 3—4 éve. Akkor a Charly nénje című fergeteges sikerű vígjátékot élvezhettük olyan népszerű komikusokkal, mint Tomanek Gábor, Hodu József és az azóta elszerződött Zubornyák Zoltán, hogy csak a főszereplőket említsem. Ennek az előadásnak a bevételéből befolyt összeget a szklerózis multiplexben szenvedő betegek megsegítésére fordították. Akárkitől származott is e bemutatónak az ötlete, nemes gesztusnak tartom. Kedvelem a színház hangulatát. Ünnep az, amikor ott lehetek. A jegyek a , Jókaiban ” napjainkban nem olcsóak, de azt hiszem, havonta egy alkalommal megfizethetők, hiszen már 200 forintért kapható belépő a prózai és a zenés darabokra is. Úgymond forrong a Békés Megyei Jókai Színház gárdája. Egyre több színész emeli fel szavát a színigazgató ellen, tehát már nemcsak a színpadon, hanem az életben, a nyilvánosság előtt vívják végeláthatatlan csatájukat. Nem tudom, mi lesz az eredmény, de reménykedem, hogy — bizonyára több, az eseményeket figyelemmel kísérő nézővel egyetemben—a jobbik fél győz, a , Jókai” élére a munkáját becsülettel, kitartással, hozzáértéssel végző ember kerül. Méltatlan e gyönyörű falak közé ez a viszály, amit mi, a közönség elviselünk ugyan, bár egyáltalán nem tetszik. Szeretnénk újra vidám színházat és színészeket. Azt hiszem ez nem olyan nagy óhaj. Ugye, megvalósítható? Börcsökné Takács Marianne, Békéscsaba Helyszíni bírság: 300 forint A történet 1992. július 10-én történt, a KGST-piacon. A kocsim ott parkolt, ahol azelőtt is, és azután is sokat parkolt, sok autós társammal együtt. A rendszámomat mondja a paci hangosbemondó, megyek a kocsimhoz, hogy mi a baj, látom, hogy 4 személy—2 rendőr 2 területis. Megyek oda, azt mondja az egyik közterületis, hogy nem jól parkolok. Jó, kérem akkor elállók. Ülök a kocsimba, hogy elálljak, de ekkor odalépett Gyuha János rendőr, azt hiszem, így hívták, a csabai rendőrség alkalnjazottja. Azt mondja, hogy fizessek 300 forint helyszíni bírságot. Én ezzel begurultam, szidtam a rendőrséget meg az önkormányzatot, hogy így akarnak potyapénzhez jutni, mert tudtam, hogy jó helyen állok. Akárhány rendőrnek megmutattam, hogy hol álltam, mind azt mondta, jó helyen és én is ezt vallom. Mikor szidtam a k. anyját a rendőrségnek, meg az önkormányztnak, hogy így akarnak potya pénzhez jutni, azt mondta ez a Gyuha János rendőr, hogy ne a rendőrséget szidjam, hanem szidjam az Antall Jóskát. Ezt hallotta a három kollégája is. Nem fizettem ki a 300forint helyszíni bírságot, mert nem volt jogos, ezért a rendőr feljelentett. Nem akartam hinni a szememnek, mikor jött a határozat: a hatóság megsértése 3000forint pénzbírság vagy 15 nap elzárás, és a helyszíni birság meg nemfizetése 1000 forint vagy 5 nap elzárás. Kérdem én: erre való a rendőrség? Ilyen pitiáner dologgal foglalkozzon jogtalan és alaptalanul, míg folyik a rablás, a gyilkosság, lopás itt, Békéscsabán is. Voltam Pap János polgármester úrnál, hogy segítsen az ügyemben, de ő még arra sem méltatott, hogy levélben közölje a véleményét vagy az ügyintézést. Én, aki világ életemben dolgoztam, gürcöltem, három gyereket neveltem, most én menjek a börtönbe egy rendőr meggondolatlan inté.,kedése miatt? (Név és cím a szerkesztőségben) Fél évszázad együtt Gyulai olvasóink — Nagy András és neje — közelmúltban ünnepelték 50. házassági évfordulójukat Gratulálunk
