Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-03 / 52. szám

àRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1993. március 3., szerda Az Élővíz-csatorna egy rövid szakaszát parkká varázsolták a partlakók Dzsungelfolyó Gyulán? A Fehér Holló meg a gyulaiak sajtja Ne vegyék piszkálódásnak, ha az ember felszínre hozza a torz jelenségeket. A Gyu­lai Idegenforgalmi Kamara azokat a néme­teket hívta meg legutóbbi ülésére, akik a várfürdő nagysza­bású fejlesztését szorgalmazzák, illetve e hónaptól már gyógyulásra váró németeket is küldenének rendszeresen a városba. Mint elmondták: a szállodások, vendéglősök, orvosok, várfürdősök véleményére, javaslataira, az igény­be vehető létesítményekre voltak kíváncsiak. Természetesen a meghívottak között voltak a polgármes­teri hivatal képviselői. El is jöttek a polgármesterrel és a főállású helyettesével az élen. Éppen csak a várfürdő igazgatóját nem láttuk sehol, aki a Tisza mellől bejáróként — főnöke szerint — éppen családi életet élt. Hogy a fejlesztési program rendkívüli dolog, s a várfürdő, .bőrére” megy? Az ő dolga. Az viszont már nem, hogy a várfürdő döntései nélkül megvalósíthatatlan üzletet még az ilyen igazolt távoliét is akadályozhatja. Aztán alig jutottak szóhoz a kamarai tagok, a szakembe­rek. Valami szereptévesztés okán ugyanis a polgármester átvette a szóvivői posztot. A németek ugyan igyekeztek a klasszikus fordulattal (térjünk akkor vissza a kérdésünk­höz...) mederben tartani a beszélgetést, de a több rendbeli, előre megfontoltan és folytatólagosan elkövetett vendég­jogsértés csak nem akart alább hagyni. A jelenlevők lelke­sedésére ez bizony hervasztóan hatott. Morgolódni mégis csak két dolog miatt akaródzott a kamaraiaknak: amikor a polgármester a gyulai szállodákra kíváncsi németeknek egy mezőhegyesi kirándulást ajánlgatott (úgy, hogy vissza­vonta), illetve amikor a kamarai (!) ülésen a város első embere elrendelte, hogy a kamaraiak és a vendéglátósok az egyik némettel menjenek tárgyalni a szomszéd szobába, a város vezetői meg maradnak helyben a másikkal, megbe­szélendő közös dolgaik. S még valami: az üzletelni kívánó magyarok közül senki nem látta szükségét, hogy a német partnereknek átnyújtsa névjegyét. Illetve az egyik vendéglős átadott egy szórólapot —ritka kivételként (Fehér Holló)... 4 A_L_, Hmiiiiiiimir Az oldalt Kiss A. János és dr. Kási Gyula írta. Szerkesztette: Kiss A. János. A fotókat Kovács Erzsébet és Nagy Gábor készítette. Telefon: (66) 450-450 Bővül a főiskola? Gyula. — A város vezetői a közelmúltban megbeszéléseket folytattak a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem és nyíregy­házi egészségügyi főiskolai ka­rának képviselőivel — a gyulai főiskolai szak beindításáról. A szak létrehozását a Népjóléti Minisztérium engedélyezte. A személyi és a gazdasági feltéte­lek biztosítottak. A főiskola sze­retné a beruházás második üte­mét is elkezdeni, mivel a gyulai oktatási programot újabb szak­kal kívánja bővíteni. Új képviselő Kétegyháza. — A képviselő- testület egy megüresedett he­lyére Argyelán György kisgaz­dapárti képviselő került. A testület legutóbbi ülésén átad­ták részére a megbízólevelet. Ez ám az arány! Gyula. — A felvételi lázra ta­lán jótékonyan és serkentőleg hat, ha közzétesszük a Román Tanítási Nyelvű Gimnázium 1992-ben érettségizett diákja­inak továbbtanulási statiszti­káját. A 28 érettségi vizsgát tettből 23 tanuló jelentkezett felsőfokú oktatási intézetbe, 21-ükét fel is vették. Kilencen hazai, négyen külföldi egye­temre, heten főiskolára kerül­tek, egy fiatal pedig vámtiszti képzésben vesz részt. Nagyobb hanggal Elek. — Új hangosító berende­zést vásárol a magyar iskola, amely „oroszlánrészt” vállal a községi rendezvények lebonyo­lításában is. Erre való tekintettel a vételár kétharmadát—80 ezer forintot — az önkormányzat biztosítja számukra. Közös kassza Gyula. — A Családsegítő Központ gazdálkodását január elsejétől a Szociális Foglal­koztatóhoz csatolták. A két szervezet a jövőben egyaránt a volt relégyár egyik önkor­mányzati tulajdonú épületé­ben kap helyet, így e lépés kézenfekvőnek mutatkozott. Biciklipártiság Gyula. — A város pályázatot nyújt be — meglévő — Te­mesvári út—Szent István úti kerékpárút folytatásának meg­építésére. A 2758 méteres új szakasz a Szent István út, a Vértanúk útja és a Csabai út mentén húzódna. Megépítése összesen 13 millió 270 ezer forintba kerülne. Az elnyerhe­tő támogatás az építési költség 80 százalékát fedezné. Felvirágosodás. Értelmezze ki-ki, ahogy akarja. Ha mást nem, ennyit* bizonyára min­denki remélt az elmúlt évek változásaitól. A virágok egy­kori városának lakói az utóbbi 6-7 évben szemlesütve közle­kedtek a valóban gondozott közterületű városok üde, ren­dezett utcáin. Ha kevés a pén­zed, tolld meg egy lépéssel — azaz lépj közelebb a várossze­rető polgárokhoz! Mert ilye­neknek bővében a város. Nézzünk erre egy példát! Az ott lakók 5-6 éve kezdtek a Körös-part -— akkor még Di­mitrov — utca szépítéséhez. A páros oldalon élők földet hord­tak oda, jászolgátat építettek a — hivatalosan Élővíz-csator­na — Körös (gyulaiasabban: Körözs) házaik előtti részén. Ha belegondolunk, máshol eb­be a vízbe hígtrágyát is enged­nek, s a parton szeméttelepek tenyésznek... Már hírt adtunk arról, hogy az iparűzési adóról új rendeletet alkotott a gyulai képviselő- testület. Sőt, ismertettük az adó alapját és mértékét is. Nagy Ist- vánnétól, a polgármesteri hi­vatal gazdasági osztályveze­tőjétől most viszont azt tuda­koltuk: miért kellett egyálta­lán új jogszabályt alkotni? — Valóban új adórendelet született február 22-én — mondta. — Ugyanis a testület január 25-én hatályon kívül helyezte az 1991. május 13-án életbe léptetett, a helyi adózást eddig szabályozó rendeletét. A törvény szerint év közben csak akkor módosítható az adórendelet, ha a változtatás kedvezőbb helyzetet teremt a lakosság számára. így módosí­tás helyett a régi rendelet ha­tálytalanításának és az új létre­hozásának útját kellett vá­lasztanunk. Az iparűzési adó­ról szóló új rendeletet 1993. Jó hangulatú, sikeres, jóté­kony célú farsangi bálát szer­vezett Gyula Város Vöröske­resztes Servezete február 20- án, a Park Szálló éttermében. A bál fővédnöke Göncz Ar- pádné volt, aki meleghangú és saját kezével írt levélben mentette ki magát. Szívesen állok minden szociális célú megmozdulás mellé, mert mint Önök, én is tudom, hogy minden eszközt meg kell ra­gadnunk, amivel helyileg se­gíteni tudunk nehéz éveink igazi rászorultjain, az időse ­— Amint látja, természet- védelmi területté nyilvánítot­ták ezt a szakaszt—mondja az egyik szervező, Pfeff Ferenc. — A társadalmi munka és a szebb környezet közösségfor­máló erő is: a tűzrakóhely és az asztalok mellett nyáron gyak­ran összejönnek az errefelé la­kók. Itt horgászni is lehet, a bátrabbak megfürdenek a víz­ben. Megfordulnak erre a vad­kacsák, a szárcsák, a jégmada­rak is. „Az év kertje” pályáza­ton tavalyelőtt szeptemberben dicséretet kaptunk. A fák vi­szont kiöregednek, szó nélkül dőlnek be a hullámsírba. A területnek nincs igazi tulajdo­nosa: a víz környezetének egy része a vízügyi igazgatóságé, más része a városé. Rendezni kellene a csatorna teljes hosszában a víz, a meder és a fák állapotát. — Mi az, amit önök megte­hettek? március 1 -jétől kell alkalmaz­ni. — Ezek szerint ezt az adót csak március elsejétől kell megfizetniük a gyulaiaknak? ■—Igen. Januárra és február­ra e címen nincs adófizetési kötelezettség. Az összes helyi adóból 60 millió forintos bevé­telre számítunk az idén, ennek felét az iparűzési adóból szár­mazó bevétel teszi ki. Az új adótörvény rendelkezései mi­att — a régi rendeletünk alkal­mazása esetén — az adóalap, s véle az iparűzési adóból szár­mazó bevétel is a harmadára esett volna vissza. A költség- vetés azonban számol a terve­zett bevétellel. Tegyük hozzá: más települé­sek más megoldásokat is alkal­maznak. Van, ahol be sem ve­zették az iparűzési adót, s van ahol a változtatás helyett inkább „lenyeli” az önkormányzat a bevételi kiesést. ken, betegeken, nagycsaládo­sokon — írta. A bálát dr. Pocsay Gábor polgármester nyitotta meg. A meghívottak között láthattuk például dr. Futaki Géza or­szággyűlési képviselőt, dr. König Jánost, a Békés Megyei Vöröskereszt titkárát, dr. Nagy Balázst, a békéscsabai kórház orvosigazgatóját. A bál számára tombolatárgyakat ajánlott fel a gyulai áfész, a Zwack Kereskedelmi Kft., az Élésker Kft., az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat, a — Az említettek mellett ná­dat, sást kaszáltunk, füvesí­tettünk. Hogy kértünk-e enge­délyt? Nem. De azzal se fog­lalkozott senki, hogy rendet­len ez a várost átszelő víz és partja, így a rendezéssel sem nagyon törődtek. Se pénzt, se szakmai segítséget nem kap­tunk — ez teljesen civil vállal- , kozás. Egy-két alkalommal ra­bokat láttunk kaszálni a túlsó parton. Arról már nem szívesen be­szélnek, hogy hárman vettek egy fűnyírót, mert erre nem „közlekedik” a városi „járat”. Gyula egyik értéke e kis csa­torna, valakinek „nagyban” is pártfogásba kellene vennie. Vagy elégedjünk meg Faragó Vilmos, az ismert irodalmár fe­leségének e part — még ren­dezés előtti — látványa ál­tal kiváltott lelkesültségével: „Valóságos dzsungelfolyó Elek címert kapott Alapos vita után hétfőn este a képviselő-testület elfogadta Elek történetének első címe­rét. Az Eleken élő középisko­lai tanár, Rapajkó Tibor és egy békéscsabai rajztanámő, Bel- lus Edit által tervezett címer a község egykori pecsétjének, a falualapító Harruckem János György, valamint Zaránd me­gye címerének egyes motívu­mait használja fel. A pajzs fe­letti, városfalat stilizáló koro­na az eleki németek származá­si helyének, Gerolshofennek állít emléket az ő jelképük e motívumának átvételével. A címer három — különféle dí- szítettségű — változatban készült el, melyek közül a vá­rosoldal bal felső sarkában lát­hatóra szavazott a képviselő- testület. Egyúttal Elek zászlajáról is döntöttek, mely egy-egy víz­szintesen elhelyezkedő vörös, illetve kék sávból áll. Gyulai Húskombinát, Kotro- czó Balázsné kiskereskedő, a gyulai háziipari szövetkezet, az Agro Hotel, az Asia Étte­rem, a Kaiser Söröző, a Pizza Vendéglő, a Fiume Hotel és a Karaván Vendéglő. Pénzt ado­mányozott a Magyarországi Románok Szövetsége, a Gyu­lai Bútoripari Kft., Kádár Pé­ter országgyűlési képviselő és más személyek, cégek. A bál bevétele meghaladta a nettó 40 ezer forintot, mely a rászoru­lók életének megkönnyítésére szolgál majd. A gyulai képviselő-testület pénzügyi támogatást nyújt a helybeli taxisoknak. A sze­mélyfuvarozók ugyanis kimu­tatták, hogy „az 1993. évi tari­fa-, költség- és támogatási igényre vonatkozó számításaik szerint a helyi taxizás a terve­zett áremeléssel is önkormány­zati támogatásra szorul". A pi­acsemlegességet messzeme­Szombat óta ismét működik Gyulán a fiatalok közkedvelt 48-as Clubja. Az klubéletet változatlanul Kiss János és Ökrös Gergely neve fémjelzi, ám most a Julianus Bt. áll a vállalkozás hátterében. — Közel 1 millió forintba került a helyiségek kialakítása — mondják a fiúk. A GYSE pályázati kiírásának egyik fel­tétele az állagmegóvás válla­lása volt. Péntekenként szín­vonalas koncertekre kerül sor. E hónap 12-én a Kispál és a Borz jön, egy hétre rá a Nihil, nőén figyelembe vevő testületi döntés meghozatalakor külö­nösen az hatotta meg a képvi­selőket, hogy a taxisok nem éltek vissza monopolhely­zetükkel. Hírek szerint az idén a támo­gatás összege eléri majd a 2 (2 millió forintot. A pénzt a taxi­sok járműveik felújítására használhatják fel. 27-én pedig a Deák „Bili” Blues Band. A csütörtök esté­ket — az új színpadon — szín­házi programmal töltjük ki. Március 11 -ére például egy meglepetést készítünk elő. Csak a produkció műfaját árul­nánk el: lápi idill... Karácsony Zsolt, aki a családsegítő köz­pontban dolgozik, csoportos foglalkozásokat tart majd a kap­csolatteremtés, a kapcsolattar­tás elősegítésére. A klub min­dennap 14 órakor nyit, s hétköz­nap általában éjfélkor, a hétvé­geken éjjel 1-kor zárnak. ez!”? Csak tíz havi adót kell megfizetni Bál a Vöröskereszt jegyében Nem engedtek a 48-asból Legalább 600-an fordultak meg az újjászületett 48-as Club nyitónapján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom