Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13-15 / 61. szám

1993. március 13-15., szombat-hétfő o Mondták... Gyűlölöm az asszimilációt, én mint főrabbi. Végre egyszer és mindenkorra le kéne tenni mindenkinek arról, hogy asszimiláció. Senki sem több, mint a másik. Miért kéne asszi­milálódni? Mert ha azt mon­dom, hogy asszimiláció, akkor egyértelmű, hogy van egy ma­gasabb rendű valami és ahhoz kell asszimilálódni. (Lan- deszmann György budapesti főrabbi) Az agrárkormányzat a csa­ládi alapon működő gazdasá­gokat részesíti előnyben, de nem feledkezhet meg arról, hogy jelenleg 1300 termelő- szövetkezet működik az or­szágban. Biztosítani kell az itt dolgozók számára, hogy ha már ezeket a kereteket válasz­tották, ők is zavartalanul mun­kálkodhassanak. (Szabó János Földművelésügyi miniszter) Az ünnep politikamentes. Most összeölelkeznek azok, akiknek nem volt bátorságuk ötvenhatot és a népuralmat vá­lasztani. Mire vége lesz a vá­lasztási cilusnak — ha vége lesz —, folytatódik az eleje­vége rendszer. Egyre több lesz benne a „vége”. A sercli. De már senkit nem fog érdekelni. Rágjuk tovább. (Csurka Ist­ván országgyűlési képviselő) Békési tallózó A Békés megyei kisvárosban nehéz, ám annál izgalmasabb a gáz- és vízvezeték-szerelők dolga; kockázatuk jelentősnek mondható: sosem tudhatják, hogy gázos víz vagy vizes gáz folyik majd a csapból. A helyi­ek, ha tehetik, inkább nem resz­kíroznak, volt már olyan eset, hogy belobbant az egyik víz­csap, ők inkább, ha tehetik, ko­csiba ülnek és vizet hordanak jó ötven kilométerről. Vagy meg­veszik a zacskós vizet a közért­ben; potom 18 forint literje. Vannak azonban ott is autó nélküli szegény családok, jobb híján isszák a csapvizet, és arra hivatkoznak, hogy azacskós víz nem vált be a gyereknél, mert zacskóíze van. (Az Elet és Iro­dalom Mezőberényről) Fürkésző Hosszú, fagyos telünk volt az idén. Hasonló lehetett 1694 és 1695 fordulóján. A török ekkor kényszerült Gyula várának fel­adására. A vár átadása január elsejétől tizenkettedikéig húzó­dott, mert a beállott nagy fagyok nehezítették a pakolást. Igaz, elegendő szekeret is alig talál­tak a néptelenné vált vidéken. Egyébként mire a törökök elvo­nultak, Gyulának már híre volt. Helyén romhalmaz állt, az egész megye pedig néptelen pusztasággá vált, a vadon élő álla­tok és ragadozók birodalmává Remete Molnár Antal festőművész rajza Halló! Beszélgessünk! — Horváth Mihály né, Köröstarcsa? Jó napot kívánok, Tóth Ibolya vagyok, a Békés Megyei Hírlap munkatársa. Ha nem zavarom a munká­ban, rövid beszélgetésre szeretném kérni. — Igen, itt Horváthné. A munkám felől saj­nos ráérek, mert járadékos vagyok. A férjem is itthon van, ő rokkantnyugdíjas. — Gyerekek? — Három családunk van, sajnos, egyikük sem arra a pályára került, amire vágyott. A legidősebb erdész szeretett volna lenni, de me­zőgazdasági szakra vették fel, ott végzett, a nagyobbik lányunk varrónő szeretett volna len­ni, ehelyett cipőfelsőrész-készítőnek tanult, most gyesen van. A kisebbik lányunk pedig esztergályosnak tanul Békésen. —Esztergályosnak ? — Igen, igen. Ó kereskedőnek jelentkezett, de nem jutott be, végül nagy nehezen ide, Békésre sikerült, itt volt hely. Nekünk valahogy semmi sem úgy sikerül az életben, mint mások­nak, mi mindent kizárólag a magunk erejéből, keservesen értünk el, soha segítséget nem ka­punk. —Közeledik március 15. Szereti az ünnepeket? — Szeretni szeretem, együtt a család, nem gond, hogy készülni kell, csak hogy miből!... — A mostani ünnep, vasárnap—hétfő' mivel telik? — Még nem is terveztünk. Csendesen szok­tunk ünnepelni. Az biztos, hogy vasárnap a sógornőméknél disznóvágás, és hát menni kel­lene Orosházára, betegek a szüléink, de nagyon drága nekünk az útiköltség. „A Békés megyei Tarhoson működött a híres zeneiskola, melynek növendéke volt az ország legkiválóbb kürtöse. O az Édesapám. Hálával tartozom e vidéknek. Örömmel tölt el, hogy itt léphetek fel. Tisztelettel: ifj. Tarjám Ferenc” E sorok írója ifj. Tarjáni Ferenc kürtművész Száz éve ment el Puskás Tivadar „Saját találmánya, a Telefon Hírmondó, ez a geniális beszélő újság, vitte világgá először a hírt, ezernyolcszázkilencven- három március tizenhatodikán, hogy: — Puskás Tivadar, a Telefon Hírmon­dó megteremtője ma reggel félkilenc órakor, életének negyvennyolcadik esztendejében meghalt a Hungária- szállőbeli lakásán.” — írja egy 1912- ben megjelent kötet. Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten. Elektrotechnikus, a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója. A Híres feltalálók című könyvben így ír Puskásról a Sztro- kay Kálmán — Bállá Ignác szerzőpáros: „...(Puskás)...visszatért régi ideájához: a telefon-újsághoz. Arra gondolt, hogy milyen jótétemény is volna ez a telefon-újság a vakok, szembajosok, betegek számára, akiknek csak a fülükhöz kellene venni a hallgatókészüléket és máris hallanák a világ minden részéből beérkezett híreket, hallgathatnának szép fölol­vasásokat, szavalatokat, hangversenyeket. Eleinte arra számí­tott csupán, hogy legföljebb harminc-negyven ember hallgathat­ná egyszerre a fölolvasást, mert ha több kagylót szerelnek föl, a telefon-újság hírei nem hallhatók tisztán. De aztán próbálkozni kezdett, hogy nem lehetne-e fokozni a hang erejét és így találta föl az úgynevezett hang-multiplikátort, amelynek révén a hang úgy megerősödik, még mielőtt a telefon-vezetékekbe jutna a hangot továbbító elektromos hullám, hogy egyszerre több ezer ember is hallgathatja és tisztán meg is értheti az egyetlenegy ember által az illető készülékbe mondott szavakat. Találmánya kezdetben őt magát is meglepte és a telefonnal foglalkozó szakemberek eleinte hinni sem akartak benne... Ez a találmány egészen új fontosságot adott a telefon-újságnak és nagy jövőt helyezett kilátásba számára. Puskás Tivadar nagyon jól tudta azt, hogy Budapesten nem fog világraszóló sikereket elérni beszélő újságjával, — ^ Telefon Hírmondóval, — de azt akarta, hadd legyen meg a büszkeségünk, hogy az egész világon Budapesten szólalt meg először a beszélő újság...Az ezernyolc- százkilencvenharmadik esztendő február tizenötödikén kezdett működni a Telefon Hírmondó. De egy hónap múlva már ágynak esett zseniális föltalálója, Puskás Tivadar. A sok, megerőltető munka ágynak döntötte. De még betegen is fölkelt ágyából és március tizenötödikén, este, fölcsengette telefonon a telefon­újság szerkesztőségét és örömét fejezte ki, hogy ezalatt az egy hónap alatt is olyan szép sikert értek el. Másnap reggel halva találták ágyában.” Fekete fehéren Tovább(nem)tanulás „Mecénást keresünk gyermekünk egyetemi tanulmányainak folytatásának biztosításához (fizika szak)”—a hirdetést egy kétségbeesett anyuka adta fel a nagy példányszámú hirdetési újságban. Nyilván úgy érezte, kiürült körötte a tér, ahonnan segítséget remélhetne. A rokonokat, közelebbi-távolabbi családtagokat is számba véve a kör bezárult. Az asszony tizenötezret keres, a férje — ahogy maga mondja — „a munkanélküliek törvényesen előírt semmit­tevésével tölti napjait havi kilencezerért, természetesen a szabadság, a demokrácia, a magyarság és Európa nagyobb dicsőségére.” Huszonnégyezerből élnek négyen, mert a nagyobb fiú már egyetemre jár. Az apa munkanélkülisége miatt ugye az iskolát nem lehet vele abbahagyatni, „ingye­nes” taníttatása pedig havi tízezerbe kerül. A maradék tizennégyből kellene a másik gyereket taníttatni és az anyának meg az apának megélni. Ez, ami nem „jön össze”. Ez, amire azt mondja az ember: a kör bezárult. Az önkormányzati családsegítő szolgálat a problémát — az apa szerint — praktikusan úgy gondolta megoldani, hogy „nem kötelező egyetemre járni.” (Végtére is közle­kedni, olvasni, enni és élni se muszáj, bár lassan már meghalni »temetkezni« se lehet rendesen.) Az anyuka tehát megírta levelét a hirdetési újságnak, hátha akad valaki, magánszemély, vagy intézmény, amely megszánja őket. Tévedett: nem akadt, senki az országban. A szülők most odaállnak fizikusjelölt gyermekük elé és megpróbálják vele megértetni azt, amit maguk se értenek: nem tanulhat tovább ! Nem mehet egyetemre, vagy főisko­lára, mert olyan világ jön, ahol megint nem a tehetségek, hanem a tehetősek tanulhatnak tovább. A szegények pedig — szunnyadjon bennük einsteini vagy Szentgyörgyi Al­bert-i tehetség — majd széklábakat faragnak vagy földet művelnek az új értelmiség boldogulására. Szép jövő előtt állsz Magyarország! k ■ n bJ b Arpasi Zoltán Agroker Rt. Békéscsaba, Szerdahelyi út 14. Telefon: (66) 443-143 Telex: 83-605 Telefax: (66) 441-583. HA MEZŐGAZDASÁGI GÉP, AKKOR AGROKER RT.! TAVASZI GÉPAJÁNLATUNK: MT—8-132 traktor (18 LE) T—25/A traktor MTZ—550 traktor MTZ—80 traktor Zetor 162—45 traktor 380 000 Ft + áfa 287 000 Ft + áfa 542 000 Ft + áfa 681 000 Ft + áfa 2 500 000 Ft + áfa Steyr traktorok (új és használt) SPC—4 vetőgép 93 300 Ft + áfa SPC—6 vetőgép 150 200 Ft + áfa 6 soros kultivátor 105 800 Ft + áfa SUP—21 vetőgép 139 300 Ft + áfa KPSZ—4 szántóföldi kultivátor120 000 Ft + áfa Vibro—251 kombinátor 55 800 Ft + áfa RAU—2,8 kombinátor 138 000 Ft + áfa Tárcsák, növényvédő gépek — Öntözés berendezései 40% állami támogatással. — Magángazdaság kialakításához ingyenes szaktanácsadást adunk. — A pályázatokat az Agroker Rt.-nél történő vásárlásnál elkészítjük. — Kárpótlási jegyet 80%-os áron beszámítunk 1993. március 31-éig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom