Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-20-21 / 43. szám
m BSSIWi ß KÉP J a m RÉKÉS MEGYE j A HAZA MINDEN ELŐTT ^ ^ ^ q q q I hírlap hétvégi magazinja Rákóczi utca Molnár Antal festőművész rajza Halló! Beszélgessünk! Ezt a mostani televíziót meg- reformálhatatlannak gondolom, nem hiszek benne, hogy jelentős megújulásra képes lehet. Nagyon mélyek a sebek, elvadultak az indulatok. Nemcsak azért megosztott a társulat, mert ezt hozta a politika, hanem azért is, mert ez az időszak egybe esett az intézmény elöregedésével is. Sokan itt már harminc év óta kínlódnak egymással, egyre reménytele- nebbül. (Horvát János televíziós személyiség) Nyilván illetlenség most a miniszterelnöknek (a megválasztását követő) első parlamenti beszédére emlékeztetni. Amelyben méltatta elődeinek és az „átmenet kormányának” az érdemeit. Amikor még illendő volt — MDF-körökben is — elismeréssel említeni Németh Miklós, Horn Gyula, Pozsgay Imre nevét. De hát ki emlékszik már azokra a napokra... (Thurzó Tibor fő- szerkesztő) Volt idő, amikor beleszakadt a szívem, ha egy szerepet nem én játszhattam el. Ma már tudom, hogy nem ilyesmiért kell boldogtalannak lenni. Sokszor fáj a szívem másokért: olyan nehéz életek vannak! Én csak hálás lehetek a sorsnak, hogy a tenyerén hordoz. (Kiss Mari színésznő) Békési tallózó Több, mérsékeltként ismert kisgazda vélekedik úgy, hogy a kormányátalakítási manőverekkel egyúttal le kellene szerelni Zsíros Gézát, akinek megnőtt az étvágya a gabonabizniszben, de nem mondott le miniszteri aspirációiról sem. E kettős törekvés szülhette az utóbbi napok búzahisztijét, amelynek megalapozásában Zsíros — agrárszakértőnek számító képviselők szerint — ugyancsak közrejátszott. A kormányátalakítás előestéjén biztatta föl a faltörő kos szerepére — amit ő maga nem vállalt — a fórumos Körösi Imrét, aki a kenyérhiánnyal való fenyegetőzés után a frakció vezetőségének homlokráncolá- sára önkéntes száműzetésbe vonult vidéki lakába. (Magyar Narancs) Fürkésző A technika történészek szerint az egyik legeredetibb és legmélyebb gondolkodású természettudósunk Fényes Imre volt. Kötegyánban született 1917-ben és Budapesten halt meg 1977-ben. Kutatásai, amelyeket elsősorban a kvantummechanika és a termodinamika területén végzett, az átlagember számára nem sokat mondanak. Ám munkásságának nemzetközi híre volt s eredményeit nem csak fizikai, hanem filozófiai tanulmányok is tárgyalták. Különös játéka a sorsnak, hogy napjaink legkiválóbb hazai termodinamika professzora szintén megyebeli, az orosházi születésű Gyarmati István.-—Halló, Szeghalom? Jó estét kívánok, Pappné Vendrinszky Zsuzsát keresem. Tóth Ibolya vagyok, a Békés Megyei Hírlapmunkatársa. — Tessék, Vendrinszky Zsuzsa vagyok. — Egy rövid beszélgetésre szeretném kérni, ha nem tartom fel, és van hozzá kedve. A héten köszönthetjük a Zsuzsannákat, úgyhogy talán a nevéről, a névnapról. — Nem bánom. —Hogyan szólítja a környezete? — A családban Zsuzsának hívnak. Nagyon szép magyar névnek találom, szeretem a nevemet. Édesanyámtól tudom, hogy először a Klárit, aztán az Ágit gondolták nekem, de végül Zsuzsanna lettem. Tizenéves koromban persze latolgattam, hogy talán az Ági jobb lett volna, de később rájöttem, ezt szeretem. Édesanyám Anna, a lányom Zsuzsanna, őt Zsuzsinak hívjuk. Egyszóval szeretem a nevemet. Valamelyik évben a rádióban gyönyörű Zsuzsan- na-napi köszöntő volt, sajnálom, hogy nem vettem magnóra. Kár, hogy mostanában egyre kevesebben választják a lányuknak ezt a nevet, és egyáltalán, szép, régi magyar nevet. Inkább különleges, idegen eredetű, idegen hangzású neveket kapnak a kicsik. — Apropó, kicsik. A lánya milyen idős? — O, ő már felnőtt, férjezett, és van egy fiam is, ő 23 éves, nős, egyszem unokám édesapja. A kicsi másfél éves. Egyébként egyedül élek, tíz éve váltunk el. — Hogyan viseli az egyedüllétet? — A család összetartó, a gyerekeim nagyon ragaszkodók, rendesek, de felnőttek, tehát természetesen élik a maguk életét. Hogy milyen így egyedül? Vannak barátnőim, társaságom, de vannak bizony rossz esték, nehéz ünnepek... —Készülődik a hétvégi névnapra? * — Hogyne! Szerényen, de kellemesen, szeretettel szokott telni, meghívom a gyerekeket. Már megsütöttem a zserbót, lesz sajtos pogácsa és krémes. Készítek sültet salátával, vacsora után néha kanasztázunk a lányommal, vejemmel. — Boldog névnapot kívánunk! „A bányász, a tudós, a miniszter és a segédmunkás, és a földműves mind-mind egyenlőnek születik. Am a születés helye és az évek múltával szerzett tudás és akarat teszi különbözővé az embereket. Én boldog vagyok, hogy olyan tudás birtokában vagyok, mely által megmutathatok sok szépet és jót, valót és valótlant azoknak, akik ezt várják tőlem. Sok boldogságot és erőt- egészséget kívánok a Viharsarok népének. Vikidál Gyula” E sorok írója: Vikidál Gyula énekes, színművész 1993. február 20-21., szombat-vasárnap Nyolcvanesztendős Balogh János Ugye emlékezitek még a „Megsebzett bolygó” című televíziós filmsorozatra? Ennek szakértő alkotója, és természetesen számos könyv, tudományos dolgozat szerzője dr. Balogh János Kossuth-díjas zoológus, akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár, akit most nyolcvanadik születésnapján köszönthetünk. Nagy- bocskón, 1913. február 19-én született. Az alábbiakban abból a vele folytatott beszélgetésből idézünk, amely Cser Gábor tollából 1982-ben jelent meg a Kristály Magazinban. „...Dolgozószobája falán bennszülött maszkok, ékszerek, fegyverek. Az egyszerű, de mégis felbecsülhetetlen értékű tárgyakból különös erő árad. Tőlünk térben -— és időben is — távol eső civilizációkat tesznek kézzelfoghatóvá, amelyek még történelmük első lapjainál tartanak. Dr. Balogh János professzor pedig arról beszél, hogy mi — talán már az utolsó fejezet megírásának láttunk neki... — Kérem, az én véleményem az, hogy a biológiai környezetünket fenyegető veszélyeket egyszerűen nem lehet eltúlozni. Csak a mai gyerekek tudják majd helyrehozni azokat a »bűnöket«, amelyeket az ember saját életfeltételei ellen az utóbbi évtizedekben elkövetett. Feltéve persze, ha megtanítjuk őket házigazdaként viselkedni ezen a bolygón. Ha el tudjuk érni, hogy egységes egészként fogják fel a természetet, amelynek ők maguk is elválaszthatatlan részei. Ha olyan működő rendszerként szemlélik majd környezetüket, amelynek bármelyik elemét megváltoztatva, az egész rendszer működését változtatják meg... . — Úgy tudjuk, Ön is eljutott Földünk számos veszélyeztetett pontjára. Bizonyára rengeteg érdekes élményben volt része. — Hát... volt! Már az is kész kaland, mire nekivághat az ember. Úticél és programegyeztetés, pénz és felszerelés biztosítása, a szállás, a munkatársak személye és létszáma... A helyszínen persze mindezt hamar elfelejti az ember. A helybeli gyerekekkel például pillanatok alatt összebarátkozik a magamfajta nagypapa. És ha ez a nagypapa egyben kutató is, akkor komoly hasznot is húzhat ebből a barátságból...” Gazdasági (különösen társasági, végrehajtási, adó és csődjogi) jogterületeken jártas 40 év alatti, szakvizsgával rendelkező jogász jelentkezését várjuk önálló, felelősségteljes és sokoldalú jogi feladatok elvégzésére. VEZETŐI TAPASZTALAT ELŐNYT JELENT. A feladat ellátásához gépkocsi szükséges. A munkakör betöltése alkalmazottként vagy vállalkozói, egyéni ügyvédi megbízással is lehetséges. Bérezés átlagon felüli. Jelentkezés a megjelenéstől számított 5 napon belül írásban, rövid szakmai önéletrajzzal „Precizitás" jeligére a kiadóba. Fekete fehéren Polgár Judit Ülünk ismerősömmel a vendéglő fehér abroszos asztalánál és beszélgetünk. Régóta fűz össze bennünket a kölcsönös rokonszenv, bár a korábbi években nemigen üldögéltünk egy-egy sör mellett vendéglők félreeső zugában. (Természetesen erről nem a sörök, még csak nem is a vendéglők „tehettek.”) Ismerősöm nem tartozott az előző rendszer kedvencei közé, igaz ő se rajongott a rendszerért. Most az egyik liberális párt képviselőjeként közszereplést vállalt a városban, sikerrel. Már akinek persze siker az, amire ő azt mondja: „tele a hócipőm”. Nem a rendszerről beszélt, meg a keserves kínokkal járó átalakulásról, hanem egyszerű hétköznapi dolgokról. Arról, hogy miként bukdácsolnak éjfélbe nyúló tanácskozásaikon a testületek az idétlenségek között, hogy mennyi idő alatt lehet elintézni egy ügyet a hivatalokban, hogy miként bánnak az egyszerű állampolgárral illetékesék, hogy hányszor kerekedik felül a pártérdek a közérdeken, hogy mennyien tollasodnak meg a frissen pozícióba kerültek közül s mennyien játszanak át üzletet, vállalkozást, vagyont a sógor-koma javára. Szóval váltjuk, váltogatjuk a világot, alighanem minden eredmény nélkül. Csak hát az ember boldogabb ha kibeszélheti magából a bajt, s lelki vigaszt ad, ha valaki egyetértőleg meghallgatja. A szomszéd asztalnál vidám társaság ÜL nem liberálisok. A „korelnököt” mindketten ismerjük. O sem liberális. Hirtelen feláll, kimegy, majd darab idő után visszajön, egyenesen az asztalunkhoz. Halkan, szinte bizalmasan odasúgja: Polgár Judit megint nyert Szpaszkij ellen. Örülünk, persze, hogy örülünk. Ahogy az öreg a helyére ül, ismerősöm hasonló halkan, szinte bizalmasan odasúgja: soha nem hittem volna, hogy valaha is lesz olyan téma, amelyben egyet tudunk érteni az öreggel. Volt. Egyébként Polgár Judit nem csak azt a játszmát nyerte meg Szpaszkij ellen. Árpási Zoltán
