Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-09-10 / 7. szám
1993. január 9-10., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Az egyéni vállalkozók adóbevallása Az egyéni vállalkozóknak február 15-éig kell teljesíteniük bevallási kötelezettségüket éves bevételeikről. Az áfa-fizetésre és visszatérítésre vonatkozó adatokat a vállalkozók szintén február 15-éig kötelesek beküldeni az adóhatósághoz. Az APEH ugyanakkor szeretné, ha ezek a vállalkozók — az elvileg március 20- ig esedékes — a személyi jövedelemadójuk bevallására vonatkozó nyomtatványokat is ezekkel együtt postáznák. Azoknak, akik már az elmúlt évben is fizettek jövedelem- adót, több mint félmillió nyomtatványt adott postára az adóhivatal. Ezek közül 540 ezer nyomtatványt küldtek szét az éves bevallást teljesítő egyéni vállalkozók részére és 13 ezer az áfa hatálya alá bejelentkezett magánszemély kapott az APEH-től az áfa bevallására szolgáló űrlapot. Kedvező jelek az állattenyésztésben is Az év utolsó hónapjában nem csökkent a törzsállományok létszáma az állattenyésztésben. A legfrissebb szakértői elemzés szerint kedvező jelként kell értékelni, hogy a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben a tehén- és az anyakoca-„kivágás” a nagy vágóállat-kereslet és a megemelt árak ellenére is megállt. Az állatállomány takarmány- szükséglete a különböző melléktermékekkel kiegészítve biztosított. A sertéstenyésztésben az állatállomány létszámának alakulása megyénként eltérő képiét mutat, a vágósertések árát azonban már mindenhol a kereslet-kínálat határozza meg. A felvásárlási árak nagymértékben szóródnak, hiszen vannak száz forintnál alacsonyabb kilónkénti árak, ám esetenként előfordul a 130 forint körüli ár is. Jellemző, hogy a feketepiacon általában többet fizetnek a hízósertésért. Uj ablak a világra: Observador Húngaro Observador Húngaro címmel havonta váltakozóan portugál és spanyol nyelven megjelenő új magyar folyóirat látott napvilágot. A Külügyminisztérium támogatásával Pál Ferenc főszerkesztésében megjelenő kiavány elsősorban Magyarországról kíván hírt és képet adni a spanyol és a portugál anyanyelvű országoknak, de publikációs lehetőséget kíván biztosítani az ott élő szerzőknek is, mindenekelőtt a kultúra embereinek. A színes nyomtatású folyóirat portugálul megjelent első számában többek között írás olvasható a magyar—brazil gazdasági kapcsolatokról, a latin-amerikai kultúra budapesti jelenlétéről, a magyarok szerepéről a világ felfedezésében. A folyóiratra a Kráter Kiadónál lehet előfizetni. Címe: H—1114 Budapest, Fadruszu. 5.1.1. Telefon: 165-6194. Kell-e Gyulán a grafikai gyűjtemény? Helyet kérő ajándék Nyílt levél Biharugra érdekében Csaknem két éve, hogy Lajos Ferenc Budapesten élő grafikusművész, a gyulai székhelyű Dürer Társaság elnöke felajánlotta gyűjteményét Gyula városának. Nemcsak saját munkáit, hanem barátai, pályatársai őrzött alkotásait is: a század elejétől napjainkig. Az idős művész a Dürer Társaság összejövetelein nem egyszer keserűen emlegette, talán nem is akarja a város, azért halogatja a gyűjtemény helyének kijelölését. — Szó sincs róla — fogadott Gedeon József, a kulturális osztály vezetője. — Lajos Ferenc művész úrral intenzív kapcsolatunk van, sokat segít a kulturális élet minél színesebbé tételében. Valóban felajánlotta, hogy a városnak ajándékozza grafikai életművét, melyet ősszel láthattunk a Dürer Teremben a 80. születésnapja alkalmából rendezett kiállításon. Szinte megdöbbentünk az anyag gazdagsága láttán. Szóban és többszöri levélváltással megerősítettük: szívesen vesszük a felajánlott műveket. A Dürer Terem-beli kiállítás alkalmával többen kerestük a megoldást, az alkalmas helyszíneket. Lajos Ferenc a volt könyvtárépületet említette, illetve felmerült a Százéves Cukrászda emeleti része és a volt csendőrlaktanya is, amelyet a város megvásárolt. A kulturális bizottság egyhangúlag megszavazta a gyűjtemény fogadását. — A volt könyvtárépületben, az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Ház csoportjai működnek, a Százéves emeletét lakják, a volt csendőrlaktanya épületét tudtommal a művész nem tartja alkalmasnak. Hogyan tovább? — A kulturális bizottság a gyűjteményt fogadó javaslatát a képviselő-testület január 25ei ülése elé terjeszti: a döntés reményeink szerint „igen” lesz. A volt könyvtárt „nézte ki” a környezetvédelmi hatóság is, amennyiben a területi tájvédelmi igazgatóság Gyulára kerül. Még ez sem dőlt el. Nemleges válaszuk esetén a Kohán Képtár is szóba jöhet, valaha az épület amúgy is a gyulai művészeké volt. — Valamilyen átmeneti elhelyezésen nem gondolkodnak? — Beszéltünk róla. Mindenképpen figyelembe vesszük a művész kívánságait, hiszen az természetes kérés, hogy a gyűjteményt a közönség láthassa. Tudni kell azonban, hogy a város költségvetése igen szoros... Ez azonban olyan fontos ügy, amelyre valahogyan lennie kell pénznek. Egyelőre tehát csak akarat létezik a gyűjtemény fogadására, az önkormányzati döntés még hátra van. Ezt várja az idős művész is, hisz kiállításra megfelelő hely hiányában nincs miért ideajándékozni a szinte századnyi anyagot. Fogós kérdés ez pillanatnyilag a pénztelen világban Gyulán. Azt azonban nem szabad elfelejteni, az idő nem vár. Szőke Margit Lajos Ferenc a városnak ajándékozza gyűjteményét, ha valóban van fogadókészség. Felvételünk a nyáron készült a művész budapesti otthonában A SZERZŐ FELVÉTELE A másik megyei lap több ízben foglalkozott szeghalmi munkatársa, Oravszki Ferenc tálalásában a biharugrai termelőszövetkezet körül kialakult helyzettel. Mikita István nemzeti parasztpárti politikus, Szabó Pál Bihar- ugrán élő veje a község érdekében levéllel fordult a szerzőhöz, tisztességes, tájékoztató írást kérve tőle. Tekintettel arra, hogy Oravszki Ferenc eddig nem méltatta válaszra Mikita Istvánt, a biharugrai politikus levelét nyílt levélként tesszük közzé. * $ $ Kedves Feri Öcsém! Közel húszesztendős ismeretségünk jogán írom megjegyzésemet a biharugrai riportoddal kapcsolatban. Csak mondatokban, hisz oldalakat kitenne az az írás, amit apósom innen vagy erről írt, s ma is írna. A riporter—ha igazi—azt írja, amit hallott vagy „tapasztalt". A szóban forgó is idetartozik. De a riportalany: a falu sokkal bonyolultabb, mint ahogy te „mostan” ismered. Csak amiről én tudok (közel húsz esztendeje lakója vagyok Ugrónak): a Nemzeti Parasztpárt kezdeményezésére 1946-ban halászati szövetkezetei alapított, de ez egy évig sem állott. Utána következett az állam. Ez tartott mindaddig, míg meg nem unták az évi 10—16 milliós támogatást. S aztán a jól működő Hidasháti Állami Gazdasághoz kapcsolták. Ezek is „megunták”. Olyan halgazdaság természeti adottságáról van szó, mely rendkívül ritka Közép-Európában. Persze ez a halastó nemcsak Biharugra községé. A környező falvaké is. Az or ősi földek hovatartozásáról pedig az ugrai falugyűlés nem illetékes határozni—úgy gondolom. Ami az ugrai község közigazgatási területéhez tartozik: földet, tavat s egyebet—azt jó lenne visszaszerezni a falunak. Ha más vállalkozási megoldás nincs, községi, szövetkezeti formában kellene hasznosítani. De először vissza kellene követelni, szerezni az államtól — .v utána dönteni arról: mitévők legyünk? Engedjük az állami gazdaságnak vagy adjuk a nemzeti parknak? Halászhat-e a község saját földjén, vadászhat-e a rendkívül gazdag és ritka vadállományból akarata szerint vagy tovább azon vitatkozik, hogy a jelenlegi tógazdaság vezetője kopasz-e vagy daliás, semmittevő ember? Kedves Feri! Én itt még feleségem révén is „idegen” vagyok, s az idegen kutyának lába közt a farka. De mi népiek népben, nemzetben gondolkodunk, e tájékoztató írást is ezért követtem el. Jóindulattal, öreg barátod: Mikita István Cigány népfőiskolák a láthatáron A Békés Megyei Művelődési Központ az elmúlt évben szervezett először Cigány Közéleti Népfőiskolát. Februártól júliusig kilenc foglalkozásból állt a kurzus, melyen 25-en vettek részt a megyéből. Az előadások, viták a közéletiségről, a szociálpolitikáról, a művelődésről folytak. A népfőiskola hallgatói — akik között voltak dolgozók és munkanélküliek — végül tapasztalatcsere-úton jártak Aradon, ahol az ottani cigánysággal találkoztak. Mint Árgyelán György, a művelődési központ munkatársa elmondta, valószínűleg a tavalyi népfőiskola hatására egy volt hallgatójuk Mezőbe- rényben szervez hasonlót, s indul majd Békésen is. Békéscsabán, a Tégla Közösségi Házban kettőt is terveznek. Január 16-án 9 órától a volt hallgatókat várják a második kurzusra, melynek témaköréről — népfőiskolához illően — akkor döntenek a résztvevők. Mindenesetre az elképzelések között szerepel a gazdálkodás, a vállalkozás és a készülő kisebbségi törvény. Február elején szeretnék indítani, immár új hallgatókkal a közéleti népfőiskolát a tavalyi tematika alapján. Szervezéséhez a cigánylakta települések család- segítőinek segítségét is kérik. Az elmúlt évben a támogatások folytán a hallgatók csekély díjat fizettek. Talán ezúttal is így lesz, ha a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatala, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kedvezően bírálja el a pályázatokat, s ha szükséges, az önkormányzatok sem zárkóznak el. Sz. M. Folyóiratok pedagógusoknak A szegedi MOZAIK Oktatási Stúdió tevékenységét meghatározza az a szándék, hogy segítse a pedagógusok szakmai munkáját. Tapasztalatként az fogalmazható meg, hogy azok a legkeresettebb kiadványok, amelyek a mindennapi nevelő-oktató munka során jól, hatékonyan használható gyakorlati tanácsokat, feladatsorokat kínálnak. Ennek ismerete, valamint a pedagógusok részéről felmerült igény késztette a stúdiót módszertani folyóiratok összeállítására és 1993 januárjától történő megjelentetésére. Kinek szólnak A matematika tanítása, A fizika tanítása, A kémia tanítása, A biológia tanítása, A földrajz tanítása című lapok? Azoknak, akik most léptek a pedagóguspályára, ezért még segítségre, tapasztalatokra és véleményekre várnak. Azoknak, akik több éves gyakorlattal rendelkeznek, de friss tájékoztatásra és javaslatokra számítanak. A szegedi MOZAIK Oktatási Stúdió olyan szellemi műhelyt kíván teremteni, mely ötleteket kínál, valós segítséget nyújt a mindennapi oktatómunkában, tájékoztat a tudományok eredményeiről. PÁL YÁZA TI FELHÍVÁS! A Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. a társalapítók megbízásából a közeljövőben korlátolt felelősségű társasági formában megalapítandó Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Társaság (a továbbiakban: RFT) ügyvezetői állás betöltésére pályázók jelentkezését várja. Az RFT-t az alapítók kockázati tőketársaságként kívánják működtetni, melynek célja profitérdekeltségi alapon tőkerészesedés vállalása új, elsősorban kis- és közepes vállalkozásokban. Az RFT széles körű pénzügyi szolgáltatásokat kíván nyújtani. Az RFT tevékenységét a dél-alföldi régió területén fejti ki, amely Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyék, továbbá Dél-Bihar és Sárrét, valamint a Nagykunság, Szolnok és környéke és Tiszazug által meghatározható délkeletmagyarországi térség. Az RFT székhelye: Békéscsaba. Az ügyvezető feladata: az RFT szervezetének és működésének kialakítása, a vállalkozásokban való részvétel követelményrendszerének meghatározása, különféle üzletágak kiépítése, az RFT vagyonának (ingatlanok és részvények) hasznosítása és növelése, a társaság működéséhez szükséges szakemberek kiválasztása. AZ ÜGYVEZETŐI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTÉI FI: — közgazdasági vagy jogi egyetemi végzettség — fejlesztési célok elemzésében, finanszírozásában, kockázatelemzésben szerzett gyakorlat — társaságalapításban való jártasság — a régió gazdasági struktúrájának és működésének ismerete — kiváló tárgyaló- és kapcsolatteremtő készség. Bérezés: a pénzintézeti átlagnak megfelelő. Az RFT alapításával kapcsolatos részletesebb információkat és dokumentumokat a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt.-nél lehet beszerezni. Ügyintézőnk: Jordán Ferencné, telefon: 118-5057. A pályázatok beküldési határideje: 1993. január 15. A pályázatokat az alábbi címre kérjük eljuttatni: Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt., 1365 Budapest 5., pf. 678.
