Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-23-24 / 19. szám

1993. január 23-24., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON íékés megyei hírlap Gazdaképzés a ^békés megyei hírüp -ban 22. Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján sugárzott gazdaképző' sorozat állatte­nyésztési részét, melynek eló'adója és szakmai fele­lőse dr. Böó'István Békés megyei állatorvos volt. A fejés Ez a munka nemcsak szakér­telmet kíván, hanem olyan emberi tulajdonságokat is, mint a jó megfigyelőképesség, pontosság, alaposság, lelkiis­meretesség, türelem, állatsze­retet. Azt mindenki tudja, hogy a tej a tőgyben képződik, mely szoros idegi és hormonális (olyan anyagok, melyek a szervezet vagy a szervezet ré­szeinek működését szabályoz­zák) kapcsolatban van a nemi­szervekkel. Az üszőborjú tőgykezde­ményében már fiatal korban megvan a vérér-, nyirokér-, ideg- és tejgyűjtő rendszer, mindez kötőszövetbe ágyaz­va, ezért az egész képlet ke­mény tapintatú. A mirigyállo­mány az ivarérés előtt még ki­alakulatlan. Ivaréréskor (fajtá­tól függően 6—9 hónapos élet­korban) ugyan lassú fejlődés­nek indul a tőgy, de a vemhesí- tésig nem sokat változik. A mirigyállomány a vemhesség 5. hónapjára alakul ki (a szarvasmarha átlagosan 285 napig vemhes), s jóllehet a tőgy már a vemhesség alatt is működik, a lényegi tejelvá­lasztás csak az ellés után indul meg. A tej a tejmirigyek és a tejképző sejtek különleges anyagcseréje folytán képződik a vérből: 1 liter tej „előállítá­sához” 300—400 liter vérnek kell lassan átáramolnia a tő­gyön. A tőgyet hosszanti irányba futó barázda két tőgyfélre, a tőgyfeleket pedig egy haránt­barázda 2-2 tőgynegyedre osztja. Az elhatárolódás töké­letes, mert a tőgynegyedek egymással nincsenek össze­köttetésben, mindegyik kü- lön-külön működési egységet képez. így bármelyik negyed beteg, a többiből egészséges tej nyerhető. A tejképződés a fejések kö­zötti időben folyamatosan tör­ténik a terjtermelő sejtekben (mirigysejtekben), melyek szorosan egymás mellett he­lyezkednek el és kis végtömlő­ket (alveolusokat) alkotnak. Minden végtömlőt erek és ide­gek hálóznak be. Több szom­szédos alveolus mintegy sző- lőfürtszerűen csoportosul, s vékony kivezetőnyílása foko­zatosan bővülve a tejutakban egyesül. Az alveolusokat és a kisebb tejjáratokat összehúzó­dásra képes sejtek (úgyneve­zett kosársejtek) veszik körül, melyek kedvező hatásokra ki­alakult idegi és hormonális „tevékenység” következtében működésbe lépnek, s a tejet a tejutakba, végül a tejmedencé­be juttatják. A tőgyben uralkodó nyo­másviszonyok nagymérték­ben befolyásolják a tejképző­dés ütemét. A teljesen kiürült tőgyben élénk a tejelválasztás. A képződött tej növeli a tőgy belső nyomását, aminek ered­ményeként annak aktivitása fokozatosan csökken, s amikor a nyomás eléri a 30-40 Hgmm- t, a tejelválasztás teljesen megszűnik. Ebből az követke­zik, hogy minden tehenet lega­lább 8 órás időközökben cél­szerű lenne kifejni, így mint­egy 15-20 százalékkal több te­jet fejhetnénk, mint kétszeri fejéskor. Ennek ellenére sokan a déli fejést elhagyják, csak reggel és este fejnek. Megvan a tej. De hogyan adja le ezt a tehén? A tejleadást ideg- ingeri hatásra termelődő hor­monok szabályozzák, az in­gerületek kiváltásában főleg a feltételes reflexeknek van sze­repük, melyek rövid idő alatt kialakulnak. Létrejöttükben a különböző érzékszervek játsszák a legnagyobb szerepet; borjú megpillantása, fejőedé­nyek meglátása, különböző, fe- jéssel kapcsolatos hangok, zö­rejek, tőgy bőrének ingerlése, a rendszeres időközönként ismét­lődő fejés megszokása stb. Ezen ingerek hatására a gerincvelő az ingerületet az agyban lévő látó­központba vezeti, innen to­vábbjutva az agyalapi mirigybe jut, aminek hatására az ott lévő oxitocin nevű hormon a vér­áramba kerül, hatására a koráb­ban megismert kosársejtek összehúzódnak, egyidejűleg a tőgy záróizmai ellazulnak. Az oxitocinhatás kedvező esetben is csak 6-8 percig tart, ennyi időnk van ahhoz, hogy a tőgy­ben tárolt tejet maradéktalanul kifejjük. Kedvezőtlen, úgyne­vezett stresszhatásokra (durva bánásmód, idegen személy, kedvezőtlen hanghatás, előké­szítéskor használt túl hideg vagy túl meleg tőgymosó víz, fejés nem megszokott időpont­ja, durva tőgymasszázs stb., stb.) az oxitocinnal ellentétes hormon, az adrenalin kerül a vérbe, mely a tejleadást gátolja. A tej visszatartása tehát ál­talában nem rossz szokás, ha ilyet tapasztalunk, először ne az állatban, hanem a környe­zeti hatásokban, esetenként saját magunkban keressük a hibát! <50 //# VIDEOTON éve volt. A Videoton Televízió Kft. azonban aZ eSyre erősödő verseny közepette is jelentősen növelni tudta forgalmát. Ez betudható a kiváló minőségnek, a reális áraknak, az új klubtagsági akáónak, vagy akár egés% országra kiterjedő szervízhálózatnak. De nem ezek a legfontosabb tényezők. Üzleti sikereinket annak köszönhetjük, hogy Önök újra Videoton színes televíziót vásároltak. Ezért mondunk most köszönetét minden kedves vásárlónknak és kereskedelmi partnerünknek. \/ideoton Televízió Kft. Értékesítési Igazgató Bizonyítványosztás előtt: Lehet egy-két jeggyel jobb? Közeleg a félévi bizonyít­ványosztás ideje; a családi berkekben ilyenkor kitüntetett figyelem kíséri a gyerek isko­lai szereplését. A kilátások la­tolgatása közben talán a leg­gyakoribb szülői panasz, hogy „...lehetne akár eminens is, megvan a hozzávaló esze, de keveset tanul”. Tegyük hozzá, hogy szinte általános pedagó­giai tapasztalat: a diákok több­sége valóban lényegesen ki­sebb teljesítményt nyújt a ta­nulásban és az előmenetelben, mint amennyire képességéből, tehetségéből futná. Az is tény, hogy az „alulteljesítők” zöme a fiúk közül kerül ki. A gyöngébb iskolai szerep­lés fő oka rendszerint a szorga­lom, az önfegyelem hiánya. Sok esetben ambíció, valódi érdeklődés híján sodródnak a gyöngék vagy a bukdácsolók közé a jófejű gyerekek. Szá­mos példa van arra is, hogy egy-egy téma, tantárgy „bűv­körébe” kerülnek, s miközben arra a szükségesnél lé­nyegesen több időt, szellemi energiát forítanak, a többi tár­gyat elhanyagolják. Egyik legnehezebb pedagó­giai feladat az eredményesebb iskolai munkára ösztönző módszerek megtalálása. A lus- tácska diákok esetében a rend­szeres, állandó szülői kontroll önmagában is sokat segít. Ne sajnáljuk a fáradságot: minden nap kérjük számon, ellen­őrizzük a házi feladat el­készültét, a föladott lecke megtanulását. Ha pedig a „szelíd ráhatásnak” és dorgá­lásnak nincs foganatja, bizony kisebb-nagyobb büntetéssel is fel kell lépni a hanyagság ellen. Kemény dió az érdektelen­ség, a tanulás, a tananyag iránti közöny feloldása. A szülői pré­dikáció, a lelkifröccs többnyire ugyanúgy hatástalan, mint a Rőzsehordók félévi biziosztás táján kérlelés vagy a büntetés kilátás­ba helyezése. Használhatnak viszont a komoly beszélgeté­sek, amelyek során a gyerek életkorához, szellemi érettségé­hez igazodóan próbáljuk meg­értetni és elfogadtatni fiunkkal, lányunkkal, hogy a tudás valódi hatalom. Olyan érték, amely többé, hasznosabbá és sikere­sebb emberré teszi birtokosát. A „nemszeretem” tárgyak is kö­zelebb kerülhetnek a gyerek szí­véhez, ha sikerül megláttatnunk ismeretanyagának érdekessé­geit, elsajátításának előnyeit. A csak egy-két tantárgyra össz­pontosító, abban viszont ki­emelkedő eredményekkel ki­rukkoló diákok szülei nyilván felemás érzelmekkel fogadják majd a „vegyes” félévi osz­tályzatokat. Nekik azt ajánl­juk: ne ítéljék meg túl szigorú­an a gyöngébb jegyeket, s ne kívánják meg csemetéjüktől, hogy mindenben eminens le­gyen. Dicsérjék azért, amiben kiemelkedő, s eszére, termé­szetes önérzetére apellálva ar­ra ösztönözzék, hogy a többi tantárgyból se legyen sereg­hajtó. Dr. Kecsmár Ilona Vigyázzunk a fázós növényóriásokra! Leander, fás maszlag-fa, cit­rom, narancs, mandarin és egyéb citrusfélék, babér, ká­vénövény, japán som vagy az aukuba tarkalevelű változata, nagyméretű kaktusz... — s még hosszan sorolhatók kör­nyezetünk kedvelt növényi dí­szei, amelyek életkoruk és fej­lődésük bizonyos szakaszán túljárva kinőhetik a lakást. A szobanövények „góliátjai- nak” teleltetése már csak azért is gondot okoz gazdáiknak, mert mozgatásuk meglehető­sen körülményes és nehéz. Valamennyiükre érvényes azonban, hogy ha ezekben a kemény hidegeket hozó hetek­ben nem tudunk megfelelően temperált helyet biztosítani számukra, súlyosan károsod­hatnak, sőt végleg tönkreme­hetnek. Az alsó hőhatár né­hány fokkal fagypont fölött van, a felső pedig 10-12 fok. Nem baj, ha esetleg egyáltalán nem kapnak fényt, de minél fényszegényebb téli szállásuk, annál alacsonyabb és annál egyenletesebb legyen a hő­mérséklet. Ennek jegyében kell tehát lebonyolítani köl­töztetésüket verandára, lép­csőházba, pincehelyiségbe vagy fűtetlen szobába. Ne aggódjunk, ha kedven­ceink a fényszegénység miatt részben vagy teljesen lehullat­ják leveleiket. Jóval károsabb, ha — mondjuk a magasabb telelési hőmérséklet miatt — vézna hajtásokat hoznak, s ezek fogyasztják azt az energi­át, amire pedig tavaszi fejlő­désükhöz lenne szükség. E hajtásokra ne legyünk elnéző­ek: feléig, harmadáig, esetleg tövéig visszakurtíthatók — a „műtéttel” csak javítjuk a tél túlélésének esélyeit. A telelő növények életfunk­ciói általában lelassulnak — „szendergésüket” fölösleges beavatkozásokkal ne zavarjuk meg. Szüneteltessük a műtrá­gyázást, lombtrágyázást. Víz­ből is csak annyit kapjanak, amennyi meggátolja földlab­dájuk teljes kiszáradását. Nem árt, ha ezeket a nagyra nőtt fázós növényeket csakugyan a széltől is óvjuk: ajtó- és ablak­nyitáskor a beáramló külső fa­gyos levegő könnyen megbe- tegítheti őket. Fontos viszont, hogy az ép­pen elvirágzott és már pusztu­ló, fertőzött részeket késede­lem nélkül távolítsuk el. Ha netán forintosnál nagyobb sebfelületek keletkeznének rajtuk, faszénporos behintés- sel segíthetjük a jó beforra- dást. Figyeljünk arra, hogy a hajtásrészeken és a leveleken gyakran fertőz a szürkepe­nész. Porozással (Dithane po­rozószerrel, kénporral) siker­rel védekezhetünk ellene. Dr. Komiszár Lajos, FEB A mangó is fázós, de a szerető' „meleg” gondoskodást szép terméssel hálálja meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom